Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

Házasság, család — Magyarországon

Kezdő

háziasszonyoknak

Túrós Emilt jól ismerjük a rádióból, televízióból, valamint szakácskönyvei, kitűnő ételreceptjei alapján. Hozzá fordultunk: adjon tanácsot a kezdő háziasszonyoknak.

— A sütést, főzést ugyanúgy meg kell kedveltetni, mint bármilyen más munkát. És ha a kezdeti próbálkozás, az első komolyabb főzés sikerrel járt, akkor „csatát” nyertünk, s nincs az a „nehéz” étel, amelynek elkészítéséhez ne látna hozzá szíves-örömest még a kezdő háziasszony is.

— Fontos, hogy a háziasszony lehetőleg egy hétre előre tervezzen étrendet, és nyilvánvaló, ha például nagytakarítás van, ne főzzön töltött káposztát. A terv szerint úgy vásároljon, hogy a napa bevár- sárlásokra csak a romlandó ételek jussanak. Ehhez pedig fontos az áruismeret.

— Ha már összeállítottuk az étrendet, megvásároltuk a szükséges anyagokat, kezdődhet a főzés.

— Még nem! A háziasszonynak ismernie kell az alapműveleteket, főzést, pirítást, párolást, sütést Persze ez sem elég. Az ízesítésen, fűszerezésen is múlik az étel sikere. Az ízesítés egyik módszere, ami gyakran gondot okoz: a sűrítés. A magyar konyha rántással sűrít. Természetesen vigyázni kell, nehogy nagyon „vastagra” rántsuk az ételt

— Sok férj azért étkezik szívesebben a vendéglőben, mert szereti az ízléses terítéket. %

— A tálalás odahaza is fontos tartozéka a kulturált étkezésnek. Tudni kell pl., hogy a meleg ételt csak tűzforrón, a hideglevest pedig minél hidegebben tálaljuk. Tiszta és ízléses legyen mindig a teríték. A kezdő háziasszony úgy tanuljon meg főzni, hogy maradék soha ne okozzon gondot Nem vagyok régimódi, de tudom, hogy a jó házasságok egyik „tartozéka” a jó kony- ha.

Kétmillió nyolcszázhuszon- hétezer család él Magyarországon ... Feltesszük a sablonosnak ható kérdést — világszerte erről vitáznak —: Válságban van-e a család intézménye vagy sem?

A demográfus határozott válasza: Nálunk nincs válságban.

A házasságkötések hosszú idő óta minden évben felülmúlták a megszűnt házasságok számát. (A megszűnt házasságok alatt nemcsak a válást, hanem a halál által megszűnt házasságokat is értjük.) Tíz év óta éves átlagban 81—90 ezer házasságot kötnék — ezzel szemben 40—50 ezer haláleset, 15—20 ezer válás jelzi a házasságok megszűnését. Igaz, korábban a házasságkötések száma méginkább felülmúlta a megszűnt házasságokét Ez azonban nem bizonyítja a házasság formájának „válságát”. Háború után ugyanis mindig emelkedik a házasságkötések száma. Negyvenhatban 98 700 házasságot kötöttek, s utána egészen az ötvenes évek elejéig több mint 100 ezer volt a számuk. Azóta kevesebb. Miért? „Már kiházasodtak az emberek”: a háború után megházasodtak az idősebbek — s a fiatalabbak is.

A házasságot kötő férfiak és nők átlagos életkora közötti átlagos különbség — négy év; ugyanakkor, amikor a nők hosszabb életkorral számolhatnak. Ma Magyarországon 121 ezer özvegy férfi él, az özvegy nők száma p>edig 625 ezer. Tehát érdekes, fontos probléma: az özvegyek, a magányosan élők helyzete. Legtöbbjük előtt egyetlen cél áll: Párt keresni ..,

De megtalálhatja-e mindenki a párját? Például a 30—34 évesek — akik között huszonháromezer hajadon van. Az ilyen korú hajadonokhoz való férj jelölteket a 35—39 éves korcsoportban kereshetjük: 22 600 nőtlen férfit „találunk” nekik. Itt még nagy a valószínűsége annak, hogy a párok is megtalálják egymást. Egy korcsoporttal „odább” már más a helyzet. Negyvennegyvenegy éves nőtlen férfi 17 200 van, hozzájuk kell vennünk 1700 özvegyet és 9000 elváltat, vagyis 28 ezer férj- jelöltet. Nekik való párt a 35—39 éves nők korosztályában kereshetünk. Ebben a korcsoportban 23 300 hajadon és 17 ezer elvált, illetve 7800 özvegy éL Itt már eltolódnak az arányok. Az 55—59 éves ^prfiak még inkább kereshetik párjukat: 50—54 éves nők közül hajadon 24 300, 54 000 özvegy és 6600 elvált van.

Ezzel magyarázta a demográfus az „éles vetélkedést”, korunk jellegzetes tünetét, azt tudniillik, hogy fiatalabb nők sokkal idősebb férfiakkal kötnek házasságot. A statisztika eűég nagy számokkal igazolja, hogy például a 30 éves nők gyakran 60—70 éves férfiakhoz is férjhez mennek.

A házasság, a család „népszerűségével” kezdtük — vagyis azzal, hogy ez az intézi

Mi az, ami évek óta tartja vezető helyét a világ összes lakberendezési szaklapjában és csak formai megoldásában változik? A polcszer űen kiképzett választófal, amely kellemesen kettéosztja az egyetlen szobát anélkül, hogy túl sok helyet foglalna el, s ráadásul, amit szélességben „elrabol”, azt függőleges irányban többszörösen visszatéríti. A polcokra tetszés szerint rakhatunk dísztárgyakat, cserepes növényeket, könyveket, még a vendéglátáshoz szánt italokat, készleteket is nyugodtan oda- tehetjük. A képeinken ábrázolt választópolcok a legfrissebb modellek. A csővázas, vagy fehérre lakkozott — újabban megint divatbajöttek a fehérre lakkozott bútorok, természetesen csak „beékelve” a többi közé —, elől-hátul nyitott, két végén zárt polcok egyik oldalon a falhoz is erősíthetők. Könnyed, levegős konstrukció a másik képen bemény nálunk nincs válságban. A statisztikus is ezt igazolja: hiszen akik egyszer nálunk elváltak, illetve megözvegyültek, legtöbbször ismét megházasodnak. Nézzük például a 30—34 éves férfiak újraháza- sodásának adatait! Ezer elvált és ezer özvegy férfi közül 313 özvegy és 363 elvált nősül meg évente. Vagyis ha pusztán mechanikusan nézzük a számokat, három éven belül mind az ezer magányos férfi ismét házasságot köt. Mégpedig úgy, hogy egyharmaduk ugyanabban az esztendőben megnősül! Nőknél már nehezebb a helyzet: ezer özvegyen maradt, vagy elvált nő közül ugyanebből a korosztályból egy évben 69 özvegy és 163 elvált köt ismét házasságot.

A válásokról a Népességtudományi Kutató Csoport külön tanulmányt készített Eszerint: a válások száma nem növekszik évről évre, viszont nem is csökken, hanem: ingadozik, Magyarországon évente 15—20 ezren válnak el.

mutatott változat is, amit „társával”, a kényelmes, guruló műbőrfotellal együtt szívesen látnánk otthonunkban.

Kétszáz éves

a háziasszonyok segítőtársa

K. Gy.

Ott túl a polcon...

Ha száz asszonyt megkérdeznék, talán egyetlen sem válaszolná azt, hogy ő még most is kézzel, teknőben végzi a nagymosást.

Dicsérik is az asszonyok a feltalálóját, aki a legnehezebb házimunka „nagyját” ilyen módon levette a vállukról. Az idősebbje a végén még azt is odasóhajtja: „bár előbb lett volna, akkor talán most nem szaggatna úgy a derekam.”

Pedig — volt előbb is, mint ahogy mi is elismerjük, használjuk, szeretjük, mert a mosógép éppen kétszáz éves.

1767-ben dr. Jacob Christian Schaffers, régensburgi prédikátor egy saját készít- ményű masinát hirdetett, melyről azt állította, hogy lúg, forróvíz és fűtés nélkül hófehérre mossa a szennyest. Ez a csodagép a fennmaradt eredeti leírás szerint egy lábakon álló, kifolyócsővel felszerelt fadézsa volt, melybe hajtókarral forgatható tengely illeszkedett. Ennek a magasságszabályozó csavarmenettel is ellátott kiemelhető tengelynek a végéhez egy olyan fakorongot ragasztott készítője, melyből fakanál-szerű lábacskák nyúltak ki. Tulajdonképpen ezek a fakanalak kavarták, áramoltatták a dézsába öntött szappanos vizet.

Schaffers doktor masinája ügyes szerkezet volt, aránylag kevés energiával, könnyen kezelhette bárki, mégis akadt egy hibája. Mivel egyedi példányonként készült, bizony az ára is magas volt. Oly any- nyira, hogy csak gazdagabb családok vásárolták. Az ilyen családban azonban nem maga a ház úrnője állt a mosódézsa mellé. A mosónők viszont bizalmatlanul fogadták az új gépet. Féltették tőle a kenyerüket és szinte összeesküdtek az új találmány el len. Nem az előírás szerint használták, piszkos maradt a ruha és ezzel bebizonyították, hogy az új szerkezet nem pótolhatja a kézi mosást.

Így aztán a prédikátor-feltaláló mosószerkezetei lassan felkerültek a padlásokra — feledésbe merültek. Pedig technikai megoldásuk olyan jó volt, hogy a mai, kétszáz évvel későbbi mosógépek is hasonló elv alapján működnek. Például a hazai gyártmányú lengőlapátos mosógép forgótengelye nagyjából megegyezik Scháffersével, csupán itt a keverőlapátok felülete kisebb, mivel a tengely árammeghajtású, viszont ugyanolyan lengőmozgással áramoltatja a szennyesruhán keresztül a vizet, mint kétszáz éves elődje. D.

A hűtőgép karbantartása

A hűtőgép értékes, drága szerkezet, fokozott megbecsülést és gondozást kíván. Nélkülözhetetlen például, hogy kéthetenként teljesen kiürítsük. A jégkockatartókat is. Az ajtót hagyjuk nyitva, hogy a felső hidegzónáról is leolvadjon a zúzmara. Tálcán fogjuk fel a csepegő vizet.

Ezután Ultra mosóporos langyos vízzel alaposan kimossuk a belső részt, majd a langyos vizes öblítést követően, tiszta konyharuhával töröljük jó szárazra

Legalább 24 órán át hagyjuk pihenni a gépet. Vigyázzunk a fokozatkapcsolásokra. Nem szabad azonnal a maximális hűtésre kapcsolni. Ha jeget fagyasztunk, vagy italt hűtünk, elegendő egy fokkal „feljebb” kapcsolnunk.

Biztosítanunk kell a gépben a levegő állandó cirkulációjárt: Ezért a rácsos polcokat ne fedjük le nagyobb tálcára helyezett élelmiszerekkel.

A hűtőgép — nem konzervdoboz! Főtt ételt csak egy-két napig, nyers zöldséget négy-öt napig gyümölcsöt tíz napig lehet tárolni. Vajat, zsírt, olajat, hosszabb ideig is.

HÉTFŐ: Almaleves, paprikás burgonya virslivel, kovászos uborka, sárgadinnye.

KEDD: Zöldbableves, hagymás

rostélyos, burgonyapüré, paprika» saláta, őszibarack.

SZERDA: Gulyásleves, szilvásgombóc, görögdinnye.

CSÜTÖRTÖK: Köménymagleves,

töltött paprika, szőlő.

P ENTER: Halászlé, rántott hal, dinnye.

SZOMBAT: Töltött káposzta, túrós palacsinta.

VASÁRNAP: Paradicsomleves,

töltött csirke, párolt petrezselymes rizs, kovászos uborka, vaníliás lapok.

HAGYMÁS ROSTÉLYOS. (Hozzávalók: 4 db 14 dekás rostélyos szelet, csipetnyi só, olaj, zsír a kiütéshez.)

A rostély szeleteket előkészítjük. Megtisztítjuk az izmoktól és- a hártyáktól. A rózsazáró izmokat és a széleket átvagdossuk, törött torssal meghintjük és olajjal leöntjük. Na gyed óráig állni hagyjuk, majd íelhevitett zsíron vagy olajon mindkét oldalán rozsdavörösre sütjük. A karikára vágott hagymát előre kisütjük, félretesszük és ugyanabban a zsírban sütjük a rostélyost.

TÖLTÖTT CSIRKE: Hozzávalók: 80—90 dekás csirke, 2 zsemle, 4 tojás, kevés olvasztott zsír, bors, só, petrezselyemzöld.

Fiatal csirkét használjunk fel erre a célra, mert az idősebb szárnyas nehezen puhul meg. A szárnyast szárazon, forrázás nélkül ko- pasztjuk. A tisztításánál ügyeljünk, hogy bőre be ne szakadjon, mert a megtöltésnél a tölteléket a bőre alá nyomjuk. Egyébként teljesen úgy bontjuk fel, mintha sütnénk.

Zsemlés tölteléket készítünk hozzá, hasonlóan, mintha borjúszegyet töltenénk. A tölteléket a csirke bőre alá nyomjuk. A töltelékbe belekeverjük a nyersen áttört csirke májat. Zománcozott sütőlapra helyezzük és forró sütőben ropogósra sütjük, közben zsírral locsoljuk.

VANÍLIÁS LAPOK. Hozzávalók: 14 deka cukor, 2 egész tojás, 12 deka sima liszt, fél rúd porrátört vanília, a tepsi kikenésre vaj, meg- hintésre liszt.

A tojásokat egy tálba jól elkeverjük a cukorral és a vaníliával, majd hozzá vegyítjük a lisztet, s ezzel simára kikeverjük. A tepsit a vajjal átkenjük és liszttel meghintjük és papírtölcsérrel diónyi *észtát nyomunk rá. Ez a tésztaanyag laposra, körülbelül 5 forintos nagyságúra folyik szét. Tehát gymástól 3—4 ujjnyi távolságra cell a tésztát a tepsin elhelyezni. Azután legalább 1 órán át csendes

. tűznél inkább szárítjuk, mint sütI jjüJu