Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
1961. augusztus 21, vasárnap 5. oldal A két Gor Napfényes délelőtt. A két évi költségvetésünk 860 ezer fo- ország határán — Hercegszántó rint, de a lakosság látja az ered- —Bacski Breg-i átkelőhelyen — ményeket, ezért 1 millió 160 egy sebtében épített ház ab- ezer forint társadalmi munkát lak nélküli szobájában MijoGor- ajánlott fel... Azt tervezzük, janác a Bacski Breg-i pred- hogy jövőre bővítjük a kultúr- szednik szoveta mosolyogva házat, s 1960-ben felépítjük a hallgatta unokatestvére Górja- törpevízművet. Az öt éves terv- nác István hercegszántói tanács- ben az a legfőbb célkitűzésünk, elnök szavait. — A legutóbbi találkozásunkkor alig volt idő a munkáról 1 beszélni, nos Mijo mondd el, mi újság nálatok? * Mijo Gorjanác néhány pillanatig gondolkodott. A markáns arcú, 42 éves géplakatos, aki napi munkája után este látja el felelősségteljes hivatását kissé zavarban volt. Nem készült erre, hiszen rokoni beszélgetésre hogy félmillió forintos költség- lépett” át, s a négyéves tévé- Bel felújítjuk a villanyhálózakenységével — ugyanis kétéves mandátumának lejárta után ismét megválasztották — egyébként sem szeretett dicsekedni. — Tudod Sztipán — kezdte tót... A szávet elnöke figyelmesen hallgatta a felsorolást. — Ez nagyon szép eredmény! Gratulálok bátyám! — s megél tört magyarsággal — nekünk fontolt szavakkal folytatta -— a legnagyobb gondunk az emberek meggyőzése, a kommunális feladatok végrehajtása... Ennek éllenére eredményesen dolgoztunk, mert a falubeliek; kívánságának megfelelően két kilométer utat, s másfél kilométer járdát építettünk. A vízellátás megjavítására nyolc artézi kutat fúrtunk, s 26 millió dínárLegutóbb a szávet ülésén beszélgettünk róla, át kellene jönni hozzátok tapasztalatcserére. — Hamiskásan mosolyogva hozzátette. — Nem szégyen tanulná az idősebbtől. A csipkelődésre Gorjanác István tettetett haraggal csattant fel: — Öcskös, az öt év korküért egy igazán szép kultúrházat lönbség nem ok a piszkálódásra, emeltünk. Nálunk kevés a gyű- de igazad van, mi is tanuliha- mölcs, ezért a faluban kétezer tunk tőletek. gyümölcsfát, s öt hold erdőt telepítettünk. A tíz éves fejlesztési terv előírása szerint végezzük a munkát, s ebben az utak portalanítása, a jobb oldali járdák kikövezése, no meg 30 hold nyárfaerdő telepítése a legfőbb tennivaló. A nyárfát — ez jelentős bevétel — a közeli A két Gorjanác csak ezután melegedett bele igazán a beszélgetésbe. Gorjanác István a kukoricatermesztésről érdeklődött, s talán irigykedett kissé, hogy a szomszédos községben ötven mázsára számítanak holdanként. A hercegszántói kö- ,, ,, . , _ . zös gazdaságok 18 mázsát tercelluloz es gyufagyár nyersanya- veznek igaz májusi morzsoitban ganak szánjuk Az idén csu- de bregjek túltettek pa3 ® "l1,1110 dmar volt a koz- rajtuk . Mijo Gorjanác a gyü- segfejlesztesre szánt összeg, de m<jlcstermesztés eredményeire jovore az állam segítségével mar yolt kíváncsl hiszen _ ezt ő dAnarra ga5™>?- maga is elismerte - ebben a hatunk. Ebből az összegből töb- hercegszántóiak a jobbak. K érbek kozott két kilometer hosz- dést kérdés köVetett, s akarat- s^n kovesutat építünk... lanul egy kicsit mindketten saMijo Gorjanac elhallgatott, s ^ községeik eredményeivel di- varakozoan nezett Gorjanac (rekedtek: Bácski Bregben min- Istvanra. ^ ^ den családnak van rádiója, száz A hercegszántói tanács embernek motorja, 11 családelnöke, aki 11 éve áll a község nak személyautója, s hetvennek élén, lassan kezdte el. — A mi falunkban 25 kilométer járdát, 5 kilométer kö- vesutat, szélesvásznú mozit építettünk, ötezer négyzetméter park, 15 hold erdő, 2 ezer gyű televíziója — érvelt Mijo Gór- janác, ám a hercegszántód tanácselnök sem fogyott ki: 24 személyautó, 400 motor, 180 televízió van a községben, ám a rádiók számát nem tudta megmölcsfa telepítése készült el. Azmondani. Sok minden szóba került: az életszínvonal, a napi keresetek, a két tanács személyi öszetétele, munkája, a pártáét kérdései. A két Gorjanác akik nemcsak nevükben, beosztásukban, politikai állásfoglalásukban, foglalkozásukban, hanem községük szeretetében is egyek, már a jövőről beszélgettek: — Az új határátlépő állomás — fejtegette Mijo Gorjanác — rendkívül sokat jelent számunkra. A növekvő idegenforgalom nemcsak a község kereskedelmét, de a fogyasztási szövetkezet gépjavító szolgálatát is fellendíti. Gorjanác Istvánnak hasonló véleménye volt. — Az átkelőhely megnyitása nemcsak rokonlátogatás, idegen- forgalmi szempontból döntő. A két község vezetőinek, lakóinak öszefogásából, tapasztalatainak kicseréléséből újabb eredmények születhetnek. S ez így igaz! a bacski bregiek megismerkedhetnek majd a gyümölcstermesztés hercegszántói módszereivel, s a her- cegszáotóiak is megtanulhatják, hogyan lehet elérni kimagasló terméseredményeket kukoricából. Ám nemcsak a termelésben, hanem más vonatkozásban is jó lenne a két község kapcsolatát bővíteni. Ezt mindkét tanácselnök egyértelműen hangsúlyozta. A kultúrcsoportok cseréje, a sportgyesületek erőpróbái nemcsak a rokonokat, s sportolókat, a kultúrmunkáso- kat, hanem az idegeneket, a két községet is közelebb hozná egymáshoz ... A kétórás eszmecsere, egymás tapasztalatainak kicserélése nagyon rövidnek tűnt. A két szomszédos község tanácselnöke, akik alig négy kilométer távolságban éltek egymástól — igaz közöttük egy láthatatlan vonal, a két országot élválasztó határ húzódott — alig akart kifogyni az újabb s újabb témából. De búcsúzni kellett, hiszen a két Gorjanácot a határ innenső és túlsó oldalán várta a munka, a jugoszláv Bácski Breg és a magyar Hercegszántó mindennapi gondja. A határsorompó fölött hosszan szorították egymás kezét, s ebben a kézfogásban több volt mint rokoni megbecsülés szeretet. Ez a kézfogás két község, két nép igazi barátságát szimbolizálta. Gémes Gábor akik ide juttatták. Megjelenik ugyan a rendelésen, de utána „csakazértis” iszik. Sok türelmes szóra van szükség ahhoz, hogy a „kényszeresek" egy része megértse: bár akarata ellenére jutott ide, a gyógyulás elsősorban az ö érdeke. Ha sikerül elérni, hogy maga is óhajtsa a szenvedélytől való szabadulást, akkor erre komoly esélye van. A z utólagos ellenőrzés hiánya miatt az ambulancián nem tudják pontosan megmondani, hogy hányán mondtak le végleg az italról, illetve hányán váltak mértékletes szeszfogyasztókká az ezer páciens közül. A becsült gyógyulási arány 50 százalék alatt van. Kevés? Ha csak a számot nézzük, akkor valóban kevésnek tűnik. De ha tudjuk, hogy e százalékszám körülbelül fél ezer olyan embert jelent, aki az elmúlt években visszatért a családjához, ismét egész értékű munkás lett vállalatánál, akkor máris jobban tudjuk értékelni az eredményt. Sziklai Sándorné asszisztensnő, a főorvossal együtt, megalakulása óta itt dolgozik az ambulancián. ö jól tudja, mit jelent megszabadulni a szenvedély rabságából, hiszen sűrűn megállítják az utcán a hajdani páciensek. Boldogan újságolják, hogy mennyit híztak azóta és hogyan rendeződött már-már teljesen szétzilálódott családi életük. — Volt egy középkorú pedagógusunk, akit kis híján kitettek az állásából. Most ismét megbecsült munkaerő a testületénél. Aztán az a gépkocsi- vezető, aki elmondta, hogy meghalna a szégyentől, ha egy napon letiltanák a gépkocsiról. Szintén meggyógyult. Találkoztam múltkorában azzal a szeszfőzdéi dolgozóval is, aki kezdetben még a kezelésre sem jött pálinkás flaska nélkül. Most már ott állhat előtte az ital hordószám. Na és az az asz- szony, aki bár szerette a férjét, rendszeresen lerészegedve fogadta munka után és az utóbbi időben már főzni és takarítani sem tudott rá. Karonfogva láttam őket, mosolyogva integettek át a túlsó oldalról: „minden rendben”. * Igen, ezek eredmények, bár szerény eredmények, hiszen sok százan visszaesnek ismét és még több alkoholista csak akkor kerül orvos elé, amikor már a szervezete is jóvátehetetlenül károsodott. Még több és jobban felszerelt ambulancia kellene a megyében és országosan is? Kétségkívül. Az alkohol elleni küzdelemnek azonban ez csak az egyik módja. Dr. Sándor László szerint társadalmi méretű összefogásra van szükség. Mindenekelőtt arra, hogy ne csak akkor tegyen lépéseket a család, a munkahely gazdasági és szakszervezeti vezetősége, amikor már megrögzött alkoholistává vált a szem előtt egy ember. Hangozzon el a jó szó, a figyelmeztetés korábban — már akkor, amikor nyilvánvalóvá válik —, hogy a kezdetben alkalomszerű féldecik kezdenek szokássá válni. Nem indokolatlan a vészharang kongatása. Magyarországon több mint 70 ezer idült alkoholistát tartanak számon és a statisztika szerint állandóan emelkedik az egy főre eső szeszfogyasztás is. 1965-ben vizsgálatot folytattak a szakemberek egy faluban. A többi között megállapították, hogy a férfiak az egyéni jövedelmük 36 százalékát alkoholra költik. És talán mindennél jobban sürgeti az alkoholizmus elleni küzdelem frontjának a kiszélesítését az, hogy hétről, hétre szedi áldozatait az országutakon az ital és a súlyos bűncselekmények zömét is a szesz hatása alatt követik el. Békés Dezső Látogatók a kincseskamrában Sikere van a Nemzeti Múzeum „új" kiállításának A kincseskamra egy folyosóra nyílik, világítása homályos, az üvegablakok mögött a vitrinekben azonban csillogva díszeleg a sok arany- és ezüstnemü, drágakő. Felbecsülhetetlen értékeket őriznek ebben a teremben, mivel minden egyes tárgy nemzeti múltunk egy-egy emléke. A LEGRÉGIBB LELET A Magyar Nemzeti Múzeum „új” kiállítása, amelynek anyaga a magyar nép történetét öleli fel, a honfoglalástól 1849-ig, tukorona másolatát. Az új leletek közé tartozik a kiállított Árpád-korabeli kohó, s a XIV. századból származó rudabányai bányaácsolat. Zsigmond, s Mátyás udvarának emlékeit bemutató vitrinek után az 1514-es parasztháború harcosainak fegyverei láthatók. A mohácsi vészt ábrázoló vitrin előtt állították ki azt a díszkardot, amelyet II. Ulászló király kapott Gyula pápától, ösztönzésül a törökök elleni harcra. Korok divatjának találkozása a kiállításon. XVII. századi viselet és mai — miniszoknyás — nézője. lajdonképpen nem új. 1951-től, 13 éven át láthatta a közönség, három éve azonban bezárták, s most átrendezve, kibővítve ismét megnyílt a látogatók előtt. Az újdonságok között a legnépszerűbb a kincseskamra. Korábban csak ritkán megrendezett „aranyvasárnapok” alkalmával mutatta be a múzeum a most vitrin mögé helyezett tárgyakat. Ezt korszerű biztonsági jelzőrendszer teszi lehetővé. Láthatóak elmúlt évszázadaink legértékesebb ötvösművei: így a Konstantinos Mo- nomachas bizánci császár udvarában készült és képeivel díszített XI. századi zománcos korona; I. László király ereklyetartó mellszobra, s több más kincs között a Rákóczi család hatalmas, fedeles serlegei. Két hónappal a nyitás után eddig több mint 30 ezer látogató kereste fel a kiállítást, amely az átrendezés után történeti, régészeti és művészeti szempontból egyaránt áttekintést ad történelmünkről. Az első és legrégibb leletek közé minden bizonnyal a honfoglalás korából származó tarsoly-lemezek tartoznak. Ezeket az ipar- művészeti szempontból is értékes használati tárgyakat, akárcsak a mai női táskákat, oldalukon viselték a honfoglaló magyarok, s a nomád élethez szükséges dolgokat — például sót — tartottak benne. sok száz Eves vésés A PAPON Mindig sokan veszik körül a I jelenleg külföldön levő magyar A török hódoltság korából való az a nagyméretű díszsátor, amelyet Bécs sikertelen ostroma után zsákmányoltak. A sátort korhű használati tárgyakkal és eszközökkel rendezték be. A legújabb szigetvári feltárásoknál találták azt a kubikos-talicskát és ásót, amelyekkel az ostrom közben megsérült várfalak javításánál segédkeztek. RABFARAGÁSOK Gazdag anyag reprezentálja történelmünk minden jelentős eseményét. A látogatók, akik most elsősorban gyerekek és őket kísérő szülők, még a kánikulai napokon is megtöltötték a termeket. Nagyon népszerű az 1848—49-es szabadságharc emlékeit kiállító terem. Itt található a történeti kiállítás legutolsó lelete, amely 1849 bői származik, s börtönbe vetett magyar honvédtisztek „rabfaragásait” ábrázolja. A nagy történeti kiállítás a nemzeti múlt megbecsülésére nevel, s hogy ezt a célját sikerrel teljesíti, látható a vendégkönyv bejegyzéseiből. A múzeum munkatársai szeptemberben újabb nagy feladathoz látnak, folytatják az anyaggyűjtést, kiegészítik a kiállítást a magyar történelem 1945-ig terjedő emlékeivel. A kibővített kiállítás előreláthatólag öt év múlva nyílhat meg. B. B. t
