Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
WffJ. ancusztns 25, péntek 3. oldaJ A kiskőrösi gépjavítók ötletes kezdeményezése A közelmúltban nagy fába vágták a fejszéjüket a Kiskőrösi Gépjavító Állomás vezetői, illetve a műszaki ö'árda tagjai. A kollektíva — élén Németh László igazgatóval és Walter Menyhért főmérnökkel — egy „sokat tudó” szőlő- és kertművelő traktor elkészítését tűzte ki célul. Számos — többé-kevésbé sikeres — egyéni kezdeményezés és háztáji barkácsolás is bizonyítja, hogy a hasonló rendeltetésű gépeknek meglenne a piaca. Ezek azonban csupán saját használatra készülnek esetenként, s az alkalmasság tekintetében nemegyszer kívánni valót hagynak maguk után. Márpedig éppen a kiskőrösi járás sajátos mezőgazdasági arculata messzemenően indokolja az ilyen, lovat helyettesítő, köny- nyen kezelhető, mégis nagy teljesítményű gépek előállítását. Az állomás vezetői által megelőzően végzett piackutatás eredménnyel járt: nyilvánvalóvá vált: legalább száz gép találna bármikor gazdára. Ilyen körülmények között öltött testet az elképzelés és jött létre az újtípusú kerti traktor. — Mit tud az „újszülött”? — érdeklődünk Walter Menyhérttől. — Helytelen, ha csupán egyes számban említjük — tájékoztat mosolyogva. — A mini-erőgépet ugyanis két változatban készítettük el. Az egyik 125, a másik 250 köbcentiméteres — Da- nuvia, illetve Pannónia — motorral működik A motor és a gumiabroncsok kivételével egyébként valamennyi alkatrész és a szükséges munkagépek is műhelyünkben készültek el. A liisehbik traktor súlya 70 kilogramm, a motor teljesítménye 4 és fél lóerő, s a három fokozatú sebességváltóval 4—15 kilométer óránkénti sebesség érhető el. A gép legnagyobb szélessége — ez főként a keskeny sorközű szőlők ápolása, művelése, illetve a kukorica talajmunkái szempontjából fontos — 530 milliméter (!). Felszereléséhez kétkerekű pótkocsi — hasznos terhelése 500 kilogramm —, egy vasú szántóeke (segítségével tízórás műszakban 1200 négyszögöl szántás végezhető, 18—20 centiméter mélységben), szőlő- és gyümölcsfa-permetező berendezés tartozik egyebek közt. A permetezéssel egyidejűleg műszakonként négy és fél hold szőlő kapálása is lehetővé válik. Nyitásra- fedésre is alkalmas a munkagéppel felszerelt traktor, sőt meghajtó ékszíjtárcsa felszerelésével még morzsolásra is. A 250 köbcentiméteres motorú erőgép arányosan nagyobb teljesítményekre képes; azonos idő alatt a feladatokat lényegesen nagyobb területen végzi el. Talaj maróval és kultivátor- ral is ellátták. Kiválóan alkalmas szükség esetén nemcsak a régi telepítésű szőlők művelésére, de az alacsonyabb gyógynövények kapálására is. A gépek már munka közben is kiállták a próbát, s használat közben több javításra, módosításra, csinosításra is lehetőség nyílt Idén a két változatból már húszat gyártanak, s remélhetőleg a jövő évben a sorozatgyártás is megindulhat. A szakemberek máris nagy reményeket fűznek az ismert típusoktól eltérő, ötletesen szerkesztett gépekhez. A gyártók további célkitűzése, hogy a kis traktorokat még sokoldalúbbá, a jelenlegihez képest csaknem kétszer annyi munkafolyamat elvégzésére tegyék alkalmassá. A kiskőrösi szőlőművelő és kerti traktor a mezőgazda- sági kiállításon, illetve annak szakmai bemutatóin több soron vizsgázik majd a nyilvánosság előtt. J. T. A hartai Lenin Tsz-ben rendszeresen vállalják új gépek kísérleti üzemeltetését. Most a Kertészeti Főiskola és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár új hagymaszedő gépét próbálják. Ez a berendezés tulajdonképpen két gépből áll, az első (a képen látható) kiszedi és rendre rakja a hagymát, tíz óra alatt 2,5—3 holdon. A másik gép felszedi, tisztítja és zsákba vagy ládába rakja. A kísérletek biztatók, a tsz asszonyai máris örömmel fogadták a sok hajlongást, fáradságot kiküszöbölő új gépet. A munkás-paraszt szövetség jegyében Példás patronáló munka A szőlők, kertek minitraktora Új gépek a hartai Lenin Tsz-ben Borsikafű, nadálygyökér, majoránna... a kalocsai járásban Ahol a plantatea készül A tizen négyszeres élüzem Herbária Vállalat különféle tevékenységet folytató üzemei közül a termelést tekintve az országos vállalat összes forgalmának mintegy a tizedrészét a bajai üzem adja. Kevés dolgozóval, mégis gazdaságosan végzik mind a belföldi ellátással, mind az exporttal kapcsolatos feladataikat. Tavaly már harmadízben vívták ki az országos rangsorolásban az előkelő második helyet, s ennek megfelelően több mint egy havi bérnek megfelelő nyereségrészesedést is fizettek. A megye déli részét felölelő körzetben a szerződéses termeltetés alapján a bajai üzem gyűjti be a fűszer- és illóolaj - növényeik hozamát. Olyan szépen csengő, népies hangzású növények tartoznak a „hatáskörükbe”, mint a majorannna, bazsalikom, borsikafű, fekete nadálygyökér, keskeny úti fű stb. A szederlevélből készülő plantatea ennek az üzemnek a kizárólagos terméke. Ebből már eddig a belföldi szükségletet a jövő szeptemberig kielégítő mennyiség van raktáron. Rövidesen 68x18 méter alap- területű üzemi csarnokkal és mintegy 180 mázsa napi teljesítményű olajtüzelésű, távvezérléses műszárító berendezéssel bővül, illetve gyarapodik az üzem, s válik ezáltal lehetővé a termelés további korszerűsítése. Távlati terveiben pedig új üzem létesítése is helyet kapott. A megye szövetkezeti mozgalmának ismerői jól emlékeznek rá, hogy néhány évvel ezelőtt a kalocsai járásban volt aránylag a legtöbb gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet. Négy esztendeje, 1963-ban például összesen 21 millió forintra rúgott mérleghiányuk. E hiány tavalyelőtt már megszűnt, s a kevésbé kedvező elmúlt évben is az említettnek az ötödé volt. A helyi és járási erőfeszítések mellett igen nagy szerepet játszik a tsz-ek megszilárdulásában, gazdálkodásuk eredményességében a budapesti VIII. kerületi üzemek, vállalatok patronálóinak segítsége. Ezt a járási pártbizottság négy évvel ezelőtti határozatában is rögzítette, s megállapítását azóta is minden esztendőben megismétli. Nem formális tevékenység A fővárosi patronálók rászolgáltak az elismerésre, köszönetre. Nem formális a tevékenységük, — ennek a megnyilvánulása, tartalma megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket a Politikai Bizottság annak idején a tsz-ek patronálására vonatkozóan támasztott. Időről-időre más és más módon segítették a járás főként gyenge kategóriába tartozó tsz- eit, aszerint, hogy ezek fejlődése milyen támogatást igényelt, így eleinte, 1961—1962-ben, bizonyos gazdasági, beszerzési problémák megoldásában is közreműködtek, majd, ami a legfontosabb, tevékenységükben elévülhetetlen politikai nevelőmunkát végeztek a tsz-pártalap- szervezetek megerősítésében, s egyéni beszélgetések során a szövetkezeti gazdák szocialista tudatának a kialakításában, ami a munkafegyelem megszilárdítását is eredményezte. Jelenleg pedig az új gazdasági mechanizmus lényegének a megismertetéséből vállaltak oroszlánrészt, s a tennivalókra vonatkozóan számos konkrét javaslatot is tettek. Néhány példa a fővárosiak segítségének sokrétűségéről. Az túra, betört az olcsó, tömeges tengeren túli áru. A magyar paraszt tehát csak az állattenyésztéstől várhatta a biztonságosabb jövőt. De a veszedelmes versenytársakat az uralkodó osztálynak is komolyan kellett vennie. Ezért ez a seregszemle már a kormány támogatásával született és a Tenyészállatvásár címet viselte. Meg kell mondani. hogy 1929-ig, amíg ez a forma maradt, a gyakran rendezett tenyészállatvásárok sok szolgálatot tettek például a magyar tarka-marha, a finomgyapjas juh, a hússertés a termőké- pe=ebb baromfi fajták elterjedésében. Az országos lóvásárokat akkor még külön rendezték. Egyébként a kiállítás mai területét 1908-ban bérelte ki a fővárostól a Földművelésügyi Minisztérium, és 1912-ben kezdték meg építését. Népi hatalmunk a kilencév- tizedes hagyományra Is építhetett, amikor 1948-ban ismét megrendezte a kiállítást. Ez a seregszemle még a földreform tényét és győzelmét dokumentálta és lényegében az akkori kisüzemi mezőgazdacágot segítette az 1949-es és 50-es kiállítás is. A fordulat 1954-ben következett be, amikor a mezőgazdasági kiállítás fő célja már a szocialista út megmutatása, első eredményeinek bizonyítása volt, és ezt a célt szolgálta az 1956-os rendezvény is. Ezekben az években egyre inkább háttérbe szorult a vásárjelleg, egyre inkább előtérbe került az ismeretterjesztő, oktató célkitűzés. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után rendezték az 1962-s és 64-es kiállításokat. Jellemzőjük: segíteni a kezdeti nehézségekkel küzdő parasztságot az igazi nagyüzemek kialakítása útján. Ma már elmondhatjuk, hogy megszilárdultak nagyüzemeink. Az idei. sorrendben 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár — amely méreteiben minden eddigit felülmúl — már ezeknek a megszilárdult nagyüzemeknek akar segíteni abban, hogy sok csapást átvészelt, sok reményt kergetett mezőgazdaságunk végre igazán korszerűvé váljon, a világ élvonalába törhessen. Mindezek mellett azonban érdekes módon, megváltozott formában egvre inkább ismét előtérbe kerül a vásár, és a jó értelembe vett szórakoztatás is. elmondottakon, s azon kívül, hogy a patronálók segítettek a tsz-pártalapszervezeteknek a munkatervük elkészítésében, valamint részt vettek a pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken, illetve a közgyűléseken is, ahol mindig hasznos tanácsokat adtak, — három tsz-ben a nevelés és propagandamunka nem lebecsülendő eszközének létrehozásában is szerepet játszanak. A két—három év óta havonta megjelenő híradókról van szó. A MÁV Keleti-pályaudvar pártszervezete mindig le- küldi egy újságírói gyakorlattal rendelkező tagját az öregcsertői Petőfi Tsz-be, s a patronáló elvtárs irányításával készül el a híradó. A dusnoki Munkás-Paraszt Szövetség és a géderlaki Üj Élet Tsz saját lapjának a megjelentetésében a Pátria Nyomda, illetve a Szabad Föld szerkesztőségének a patronálói működnek közre. Elvi és gyakorlati segítség A Posta, Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságának Bátyára járó kommunistái az elmúlt év végén abban segítettek, hogy az itteni Pirosarany és Haladás Tsz egyesüljön. Gazdaságilag indokolt volt a fúzió, ennek a megmagyarázására azonban a patronálók okfejtéseire, iránymutatására is rendkívül nagy szükség volt. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatban a patronálás haszna abban is megnyilvánul, hogy a VIII. kerületi kommunisták állást foglaltak a tsz-segédüzemek létrehozása mellett. A VASÉRT Vállalat pártszervezete nemcsak ennyiben nyújtott segítséget, ösztönzésére a vállalat vezetősége együttműködést ajánlott a kovácsműhellyel rendelkező tsz- eknek különböző vasáruk (például ácskapcsok) elkészítésére. Szinte korlátlan mennyiséget tudnának értékesíteni. A vállalat betonoszlopok, támberende- zések „gyártására” is kooperálna Duna-kavicsot kitermelő tsz- ekkel. S nemrégiben megigérte az ordasi Úttörő Tsz-nek, hogy létesítendő fűrésztelepéhe* segíti a szükséges gépeket beszerezni. Szoros kapcsolatok Hogy a patronálás így kibontakozhatott, s ennyire gazdag tartalmat nyert a kalocsai járásban, — elsősorban annak köszönhető, hogy a szóban levő kerületi és a járási pártbizottság megfelelően irányítja a mozgalmat, s szoros kapcsolatot tart egymással. A járás pártvezetői még 1963-ban felkeresték a VIII. kerületieket, s e találkozón részt vettek a patronálók is, akik ismertették kezdeti tapasztalataikat. Ezt Kalocsán követte hasonló megbeszélés, s azóta többször került sor ilyen elvtársi összejövetelre, értekezletre. Emellett a patronáló üzemek, vállalatok időnként meghívják a szövetkezeti gazdákat, — és viszont. Az ilyen alkalmak nemcsak a barátság szálait erősítik a munkások és tsz-parasztok között, hanem hasznos tapasztalat- cseréket is lehetővé tesznek. E kapcsolatok — az elmondottak mellett — azt is eredményezték, hogy amié az első időszakban hét vállalat patronált, mostanra már megkétszereződött a számuk, összesen 18 tsz- be mintegy negyven patronáló jár el rendszeresen, s ha a szükség úgy kívánja, az előre megbeszélt időpontokon kívül és többen is megjelennek a VIII. kerületi kommunisták. Érdemes megjegyezni, hogy a patronálók törzsgárdája évek óta nem változik, s így jobban ismerik egy-egy tsz problémáit. A kerületi pártbizottság azonban gondoskodik az utánpótlásról is: a régi patronálók társaságában időnként újakat is leküld a járás tsz-eibe. Alkotmányunk ünnepére a kalocsai járás szóban levő tsz- ei meghívták vendégségbe a patronálóikat, a járás pártbizottsága pedig a VIII. kerületét. Ilyen nagyszabású munkás-paraszt találkozóra egyízben már sor került, s miként akkor, most is e nagyszerű kapcsolatok erősítését szolgálta az üzemek és földek dolgozóinak harátkozása. 11 Tarján látván
