Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-03 / 181. szám
1967. augusztus 3, esütörtSk .3. oldal Szőlős Lehoczüd László, az Izsáki AH ami Gazdaság főkertésze lelkesen magyaráz: — A 11400 holdas gazdaságunk termelési értékének mintegy felét, 35 millió forintot a szőlő és gyümölcstermesztés adja. Igyekszünk a legkorszerűbb módszereket meghonosítani mind a két üzemágban. Körüljárjuk Balázspusztát. Ez a gazdaság öt kerületének egyike. Gyönyörű a szőlő. A dús hajtások smaragdja erősen kiemelkedik a sárgás-szürke homokból. Egyes tókék majd leszakadnak a fürtöktől. — Mennyi termésre számítanak? A főkertész óvatosan vonogat- ja a vállát. Talán 30 mázsa lesz holdanként, de lehet, hogy több. Ez a 477 holdas terület valamikor teljesen terméketlen buc- kás rész volt. Most végtelen nagyüzemi szőlősorokat látni és 150 holdon érdekes kísérletet folytatnak. Vízben oldott műtrágyát juttatnak 30—40 centiméter mélységig a gyökérzónába. — Milyenek a tapasztalatok? — Fele mennyiségű műtrágya kell ugyanolyan hatásfok eléréséhez. A szőlő termesztése — a szedés kivételével — teljesen gépesített, annak ellenére, hogy az ipar még mindig nem gyártja a homoktalajhoz szükséges speciális gépeket. — Szerintem az a baj, hogy a tervezők és az ipari üzemek nem tartanak kapcsolatot a mezőgazdasággal. Emiatt a gyártmányok nagyobb része nem tölti be feladatát. A gyakorlatban számos átalakításra van szükség. Ezt kénytelenek vagyunk magunk elvégezni, különben nem tudnánk egyáltalán gépesíteni. Régi, esztendők óta vajúdó Tapasztalatcsere Jugoszláviában (Tudósítónktól.) Sok szó esett mostanában a kalocsai TIT- szervezet keretében működő agrárklub szakemberei között a külföldi, főleg a környező országok mezőgazdaságának helyzetéről. Programjukban szerepelt — a tagság javaslata alapján — tapasztalatcserével összekötött közös kirándulás. Ügy döntöttek, hogy a szocialista országok közül először Jugoszláviába látogatnak el, mert annak éghajlati. és talajviszonyai közelítik meg legjobban a kalocsai járás mezőgazdasági sajátosságait. Az agrárklub 120 tagja közül, ma 60-an indultak el társasgépkocsival Jugoszláviába. Az agrárklub tagjai a jövő évben Bulgária mezőgazdaságával kívánnak megismerkedni. Vízműátadás Szalliszentmártonban (Tudósítónktól.) Ma adják át Szalkszentmártonban az új községi vízmüvet. Az építkezések 1963-ban kezdődtek, több mint öt kilométer vezetéket fektettek le. Elkészítették a 100 köbméteres hidrogióbuszt is, és 15 kifolyóval látták el. Ezzel körülbelül 150 lakosra jut majd egy kifolyó, az előző állapothoz képest ez ugrásszerű javulást jelent. A község vízellátási gondját enyhítő berendezés hárommillió 200 ezer forintba került, a munkálatokból a lakosság is tevékenyen kivette részét, hiszen százezer forintot érő társadalmi munkával járultak hozzá a vízmű építéséhez. Dicséret illeti a kivitelezőt is. A Kiskunhalast Vízmű Vállalat dolgozói ugyanis a tervezett december 31-i határidő helyett augusztus 1-re fejezték be a munkát. o r o k kozott kérdés ez. Számos értekezleten, különböző tapasztalatcseréken felmerült. Sajnos nem történik lényeges változás. A másik kertészeti üzemág a gyümölcstermesztés. Nagyobbrészt almásuk van. Egy részét öntözik. Az idén először oldják meg a gyümölcstermesztés hűtőházi tárolását. Egy csővázas színt befalaznak, szigetelnek és hűtőberendezéssel szerelnek fel. Az egész alig kerül kétmillió forintba. A következő időkben még három ilyen 25 vagonos tárolót létesítenek. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy gyorsan és olcsón megoldják ezit a régóta húzódó kérdést. Nemcsak itt, hanem az egész magyar mezőgazdaságban hiány van hűtőházakban. A mezőgazdasági kiállítás alkalmával az izsáki gazdaságban nagyszabású szőlő- és gyümölcstermesztési bemutatót tartanak jelentős számú résztvevővel. Az ország minden részéből idejönnek a kertészek tapasztalatcserére. Az elmondottakból könnyű következtetni arra, hogy lesz mivel megtölteni a tudás tarisznyáját a vendégeknek. K. S. Hárommillióval több bevétel Kedvező visszhangra találtak az új felvásárlási árak a Kecskemét környéki közös gazdaságokban: a vezetők, a szakemberek terveznek ' és számolnak. Pontosan felmérték a bevételi forrásokat a Kecskeméti Városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztályán is. Varga Gyula főállattenyésztő előzetes kalkulációja szerint a város 11 termelőszövetkezeténél az áremelkedés két és fél, közel hárommillió forintos bevételi többletet adhat Ez az összeg az 1967- re tervezett terméseredményeket figyelembe véve alakult ki, anélkül, hogy számoltak volna bizonyos hozamnövekedéssel vagy a tervek túlteljesítésével. Az árszintemelés így a gazdaságok jövedelmének gyarapodását helyezi kilátásba. Emellett azonban máris találkozunk olyan, nagyon is reális elgondolásokkal, amelyek a jövedelmezőséget elsősorban az önköltség csökkentésével kívánják javítani, G. F. Ez ám a komfort! Illatos riport Kalocsáról Vagy pontosabban: öregcsertőről. Ám az illatos növényeket az az állami gazdaság termeszti, amely a „Kalocsai” névre hallgat. Így hát címben ez az elnevezés ildomos. Különös hangulatú táj ez, ahol járunk. Mélyen fekvő, a kánikulában is elevenzöld rétek, s hirtelen összesűrűsödő apró erdőtől tok. Bokrok alá rejtett kanális kanyarog, fűzfák hajolnak össze az út fölött. Sok a fűzfa, -bokor mindenfelé. S egyszerre megcsapja orrunkat az illat. Részegítő hullámai elárasztják a levegőt. Íme, már fel is tűntek a borsos menta mezői. Rajta a két silókombájn, mögötte a magasított oldallal ellátott pótkocsik. Ez hát a betakarítás. — Ebből van kétszáz hold — mutat a messzeségbe Bene Károly, a gazdaság igazgatója. — Silógéppel aratják a borsos mentát. sssim Működik a lepárló üzem. És a római kamillából húsz hold. Azért nem több, mert nincs iránta nagyobb igény. Illetve ha kevesebb van, magasabb árat kapunk az olajáért Kilónként 4300 forintot. — És a menta olajáért? — Azért 740 forintot. Egy holdról kilencet terveztünk. De több lesz, talán a másfélszeresét is elérjük. Bizonyos, hogy az illóanyag nem rossz üzlet. A menta hároméves kultúra. Évelő. Az idén telepítették. Tavaly még csak 17 holdon volt belőle. Kétszer meg kell kapálni. De a betakarítás már géppel történik. — Ezen a területen szinte csak ez a növény él meg —• mutatja az igazgató a tőzeges, vizenyős talajt. — Ez viszont kimondottan kedveli. Így hát egymásra talált a kényszerűség és a lehetőség. Ám ez utóbbi még több szót is érdemel. Amikor is a pusztaságban feltűnik a karcsú, magas, kevélyen pipázó kémény. A feldolgozó üzemé. Ezt a Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat telepítette ide. Itt találjuk a lepárló vezetőjét, Horváth Mihályt is. — Az üstökben két órán át gőzöljük a növényt — magyarázza — Egy mázsából 30 deka olajat nyerünk. Ez nagyon jó arány. Tömény illat járja át lélegzetünk. Az itt dolgozó emberek már megszokták. Kezdetben cigarettájukat is átitatták olajjal. Mostmár nem kívánják. Az üzem néhány héten át működik, amig tart a betakarítás. Máris felvetődött: jó lenne, ha a környékbeli közös gazdaságok is itt dolgozhatnák fel gyógynövényeiket, előzőleg szénává szárítva Az üzemnek is hosz- szabb időn át lenne munkája. És az sem megvetendő előny, hogy több száz hold termése végeredményben egyetlen teherkocsival elszállítható. Ilyen alacsony szállítási költség másutt nincs a mezőgazdaságban. — Nem ártana az öntözés sem — véli az igazgató. — Akkor sarjút is vághatnánk. Mint a réti szénáról. Megkétszerezhetnénk a hozamot. Az illatos növénynek pénzszaga van. Csak jó szimat kell hozzá. (Hatvani — Pásztor) Horváth Mihály hordóba tölti a sűrű, fekete olajat: gyágyús kozmetikai szerek nélkülözhetetlen illatosító anyagát. Nem dicsekvésképpen mondom, de az elmúlt években mindig olyan rettenthetetlenül szálltam harcba a kecskeméti Leninváros lakóinak az igazáért, mint az oroszlánszívű Ivanhoe lovag. Lándzsahegyre tűztem a vadonatúj járdák feldúlóit, a virágágyak gaz sa- nyargatóit és ki tudná felsorolni kit és mit még. Legutóbb például azért rántottam szab- lyát, hogy kivívj am a toronyházak sokat próbált népének a melegvízszolgáltatást. És most, amikor visszavonulóban az ellen — három toronyházban már van melegvíz — s közel a teljes diadal, így siránkoznak egyes lakók: — Jó. jó, melegvíz az van; De ninos benne sok köszönet. A forró csövek ugyanis a spáj- zon keresztül húzódnak, s lehetetlenné teszik az ételek tárolását. Arról nem is beszélve, hogy van ahol a mellékhelyiségben is melegvíz folyik. Hogy mennyibe kerül majd ez a luxus, amikor felszámolják a szolgáltatás díját, arra gondolni se jó. Az ilyen és hasonló hangok természetesen elveszik az ember kedvét a további küzdelemtől és arra. kényszerítik, hogy keserű meditációt folytasson a hálátlanságról, a szőr- szálhasogatásról, egyszóval arról, hogy egyesek mindenben, mindig csak hibát keresnek. Mert mi másnak nevezhetném, mint szőrszálhasogatás- nak azt. hogy egyesek kifogást emelnek a spejz fűtése ellen. Holott ennek nem csupán hátrányos, hanem jó oldala is van. Lehet, hogy a tej negsa- vanyodik a forró helyiségben, de ugyanakkor kitűnően használható az ilyen éléskamra például gyümölcsaszalásra, tarhonya, lebbencs, bab és lencseszárításra. Na és hogy abban a bizonyos mellékhelyiségben meleg víz folyik? Belátom, hogy így többe kerül majd a melegvíz-szolgáltatás, de nem ér-e meg néhány forintot minden hónapban olyan abszolút komfortos lakásban lakni, amilyenről a legfejlettebb kapitalista államokban is csalt álmodhatnak ma még? Képzeljék el, hogy hazajön valahonnan egy idegenbe szakadt hazánkfia. és azzal dicsekszik, hogy náluk sok házban már légkondicionáló berendezés is működik. Micsoda elégtétel, ha a toronyházi ember így trom- folhatja le a pöffeszkedőt: — Az is valami? De a mell élthelyiségben ugye még mindig csak egyszerű, hideg kúlvizet használtok? Nem azért mondom, de nálunk már azt is előmelegítik. Azt ajánlom tehát, hogy szánjanak magukba, tartsanak szigorú önvizsgálatot a ienin- városiak. Ha így tesznek, talán belátják, hogy nem mindig a tervezőkben, a kivitelezőkben, ilyen-olyan hatóságokban és illetékesekben van a hiba. Ez esetben ismét számíthatnak kardomra és talán sikerül a következő hónapokban — legrosszabb esetben a következő években — kivívni a többi toronyház éléskamrájának a fűtését is; Békés Dezső