Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-16 / 192. szám
xxn. EVF., 192. SZ. Ara 60 fiUér 1967. AUG. 16, SZERDA mafad« Új pedagógusok betöUMen fogada|omtétele Több mint ötezer javaslat megvalósult IAIDOS* A jelölő gyűlési felszólalások sorsa a megyei tanács vb-ülésének napirendjén Száztizenhat új diplomás pedagógus jelent meg tegnap délelőtt a megyed tanács dísztermében, Kecskeméten, hogy a kinevezésükről szóló hivatalos okiratot átvéve, az új tanévben megkezdhessék hivatásuk gyakorlását megyénk oktatási intézményeiben. A megyei pártbizottság és a pedagógus szakszervezet üdvözletét is tolmácsolva Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője köszöntötte a pályakezdő fiatalokat Rövid, meleghangú beszédében a nevelő és oktatómunka elválaszthatatlan egységére hívta fel a figyelmet és javasolta, hogy vegyék igénybe a társadalmi szervek, illetve tapasztalt kartársaik segítségét. Hangsúlyozta, hogy a jövő generáció nevelésének felelősség- teljes feladatát lehetetlen csak az iskola falai között megoldani, épp ezért a jó pedagógusnak a tanulók családi körülményeit, községe, városa gondjait is szem előtt kell tartania. A köszöntő szavak után a pedagógusok hivatali esküt tettek a Magyar Népköztársaság alkotmányára, majd az illetékes tanácsok művelődési osztályainak vezetőitől átvették kinevezésüket. A 116 fiatal végbizonyítványán szinte az ország valamennyi pedagógusképző intézményének pecsétje megtalálható. Huszomhatan egyetemet végeztek, harmincketten tanárképző főiskolát, huszonheten tanító-, tizenheten óvónőképzőt, hatan zeneművészeti főiskolát. A legtöbben Szegeden folytatták tanulmányaikat, összesen ötvennégyen. Az új óvónők valamennyien Kecskeméten végeztek, a tanítónők kettő kivételével Baján. A többiek Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Esztergomban és Nyíregyházán tettek államvizsgát. Az egyetemi végzettségűek kivételével minden kezdő pedagógus szakképzettségének megfelelő állást kapott me- ._______________* _______________ g yénlcben. A középiskolai tanári oklevéllel rendelkezők közül tizenkettőnek csak általános iskolában jutott állás. A fiatal pedagógusok közül mindössze harminchármán kaptak városi kinevezést. Legtöbb új pedagógus — tizenkilenc — a kiskunhalasi járásnak jutott, ami elsősorban azzal magyarázató, hogy ez a járás különösen sokat áldoz szolgálati lakások építésére. A fiatalok munkába állása minimálisra csökkentette megyénkben a pedagógushiányt. Jelenleg már csupán 30 általános iskolai tanári, 24 tanítói, 3 óvónői és 6 középiskolai tanári státusz betöltetlen. (Az utóbbiak könyvvitel szakos állások, nem volt rájuk jelentkező.) Fél év telt el a választásokat megelőző jelölő gyűlések óta. Az azokon megnyilvánult aktivitás pezsdítőleg hatott egész közéletünkre. Elegendő csupán arra utalni, hogy a jelölő gyűléseken a megye választóinak 55,6 százaléka — 214 ezer szegély — vett részt, s az ott elhangzott 18 583 felszólalásból 13 568 volt a közérdekű észrevétel, javaslat. A további fejlődés, s a közéleti demokratizmus szélesedése érdekében jelentős feladat volt tehát a javaslatok számbavétele, megvalósításuk lehetőségeinek kutatása, a sürgősségi sorrend megállapítása, s amire lehetőség kínálkozott, hozzá kellett látni a megvalósításához. Kezdve a helyi tanácsoktól a megyei tanácsig, nagy alapossággal jártak el mind a javaslatok számbavételénél, mind pedig a megoldásokat illetően — állapíthatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amely tegnapi ülésén elsőként ugyancsak erről a nagy fontosságú témakörről tárgyalt. A vita alapjául szolgáló előterjesztés elöljáróban arra utalt, hogy a legtöbb közérdekű javaslat a községfejlesztéssel volt kapcsolatban. Közülük is az út, járda, csatorna építését, javítását szorgalmazták a legtöbben — több mint 4800 ilyen észrevétel hangzott el. — Számukat tekintve ezek után következtek a közvilágítás, villanyhálózat bővítés, a vízellátás, egészségügyi, szociális ellátás javítását szorgalmazó észrevételek, majd az áruellátásra, a kiskereskedelmi hálózat bővítésére, a közlekedési gondok megoldására vonatkozó javaslatok. S hogy mi lett a jelölő gyűléseken elhangzott felszólalások sorsa? A községi tanácsok végrehajtó bizottságai április 30-ig, a járási, városi tanácsok végrehajtó testületjei pedig június 1-ig önálló napirendként tárgyaltak az elhangzott javaslatokról. Ennek során kiderült, hogy a közérdekű észrevételek, indítványok 57,7 százaléka megvalósítható. A községi, városi tanácsok hatáskörébe tartozó 9826 jelölő gyűlésen elhangzott, reális elképzelést tartalmazó javaslat közül 4897 már meg is valósult. A fennmaradó lakossági igények jelentős hányadának megvalósítására 1968 és 1970 között nyílik lehetőség, míg 303 probléma megoldására csak 1970 után kerülhet sor. Hasonló a helyzet a járási tanácsok hatáskörébe tartozó mintegy 500 javaslat, sorsát illetően. Közülük 138-at megvalósítottak már, a fennmaradókat pedig — a községi tanácsokhoz hasonlóan — éves ütemezésben 1970-ig oldják meg a járási tanácsok. A felvetett probléma jellege, illetve pénzügyi kihatása miatt 222 közérdekű javaslat került a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Ezek az összes javaslatoknak mindössze 1,6 százalékát jelentik, megvalósításuk anyagi kihatása azonban jelentős. A tanácsok és a lakosság egészséges, jó kapcsolatát tükrözi, hogy számos a javaslatok közül szerepel a harmadik ötéves terv során megvalósítan- dók között, másrészt beépíthető az 1970-ig terjedő programba. Több jogos igény kielégítésére azonban — a várható fedezeti források figyelembevételével — csak a negyedik ötéves terv idején kerülhet sor. A közérdeklődésre nagyon is számot tartó téma végrehajtó bizottsági vitája során hangsúlyozottan került szóba: a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok mintegy 60 százaléka anyagi fedezet nélkül is megoldható volt. Ezért rendkívül fontos a lakosság véleményének, jogos észrevételeinek állandó figyelemmel kísérése, a rugalmas megoldások kutatása, s nem utolsó sorban a kínálkozó társadalmi segítség okos felhasználása. Csak hasznos lehet, ha a helyi tanácsok évenként számba veszik a lakossági javaslatok sorsát. Ezt követően — mintegy me- netközbeni tájékoztatásnak szánva az alsóbb szintű tanácsoknak a gazdaságirányítás új rendszerére való áttéréshez — városi és járási tanácsok 1968— 1970. évi fejlesztési alapjának számításáról és tervjavaslatának készítéséről szóló tervosztály! előterjesztést vitatta meg és fogadta el a vb. A továbbiakban a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat illetékeseinek részvételével a Bács-Kiskun megyei tanácsi (lakossági, iskola és tsz- major) 1968—1970. években megvalósítandó villamosítási programját vitatta meg és hagyta jóvá, végezetül több bejelentést fogadott el a vb. Épül a szolgáltatóház A kecskeméti tanácsháza mögött, az építők már a harmadik emeletét betonozzák a kecskeméti ktsz-ek új szolgáltató házának. A földszinten a férfi fodrászszalon, a pedikűr, ezenkívül az üzemi mellékhelyiségek helyezkednek majd el. Az első emeleten lesz a női fodrászat, a büfé és a várakozóhelyiség, míg a másodikon a kozmetikai szalon, a méretes fehémeműszalon. a harmadikon pedig a ruhaszalon és műhely nyer elhelyezést. A szolgáltatóház jól beilleszkedik a „Don-kanyar” helyén felépülő új környezetbe. Homlokzata alumíniumburkolattal készül, amely ezüstös csillogást kölcsönöz majd az épületnek. A szolgáltatóházat a tervek szerint 1968. június 30-án adják át. (Pásztor Zoltán felvétele.) T ermékbírálat Kedden megkezdődött nyolcvanhat ipari és mezőgazdasági üzem mintegy ötszázhatvan termékének bírálata, amelynek alapján díjazzák majd az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron bemutatásra kerülő élelmiszereket. Az idén első ízben két miniszteri nagydíj — s vele 200 ezer forintos jutalom — vár a legjobb, legszebb élelmiszeripari termékekre. A nagydíjas, valamint arany-, ezüst- és bronzérmes élelmiszerek kerülnek majd az 1500 négyzetméteres élelmiszeripari pavilon főhelyére, a galériára. A pavilon alsó részében ágazatonkénti csoportosításban együtt állítják ki az élelmiszeripar, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termékeit. A pavilonban ezenkívül olyan különféle kisgépet is bemutatnak, amelyeket a közös gazdaságok jól tudnak hasznosítani. Ezenkívül tanácsokat kaphatnak a háziasszonyok a nagyhatású mosószerek és kozmetikumok alkalmazásáról, helyes használatáról. (MTI) Augusztusig 2 millió külföldi Vonz a Balaton: egész kempinget kérnek a szomszédos országok üzemei Kedden az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatást adott az idei vendégjárásról. Eszerint január elsejétől július végéig 2 060 786 külföldi vendég fordult meg hazánkban (a múlt év hasonló időszakában 1 141 845). Július valóban rekordforgalmat hozott: 1 009 213 külföldi lépte át a magyar határt (a múlt év júliusában 738 217). A Balaton mentén júniusban a vártnál kisebb volt a forgalom, júliusban azonban valóban el lehetett helyezni a „megtelt” táblát. Érdekes, hogy sok turista érkezett az északi országokból, s ami különösen figyelmet érdemel, Hollandiából. A szocialista országok turistái körében is óriási az érdeklődés a Balaton iránt, most már több környékbeli ország számos üzeme három-öt évre kíván lekötni kempinget a Balaton partján. Földrengés pusztított Franciaországban Két halott, több tucat sebesült, több ezer ember hajléktalanná vált, ez a mérlege annak a földrengésnek, amely hétfőre virradó éjjel pusztított Dél- nyugat-Franciaországban. A földlökések három községben, Aretteben, Montoryban és Aramitsban komoly anyagi károkat okoztak. Az épületkárok különösen Aretteban súlyosak, ahol a házak 95 százaléka romba dőlt. Az érintett községekből a hatóságok eltávolították az öregeket és a gyerekeket, akiket a közeli falvakban és városokban helyeztek el. A népi segélymozgalom felhívást adott ki a károsultak támogatására Ez a vidék különben kedvelt üdülőhely, az augusztusban nagy számban odaérkezett turisták a földrengés után pánikszerűen hagyták ott a környéket. (MTI)
