Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
W•?.' «» gusztus f, szerda 3. ©Mai Automatizálás a sertéstartásban F Áremelés helyett korszerűsítés — Hizlalda vagy húsgyár? Hulladékból paneles ólak Ha valamely fogyasztási cikk előállítása körül gondok vannak. egyik leghatékonyabb serkentő az árváltoztatás — ez ma már közvéleményünk előtt is nyilvánvaló. A sertéshús esetében — alapvető népélelmezési cikkről lévén szó —, nem ilyen egyszerű a helyzet. Figyelembe véve az élettani adottságokat is, egyik napról a másikra nem növelhető jelentősen a hízóalapanyag létszáma. Mivel az elmúlt két évben a közös gazdaságok kocaállománya majdnem húsz százalékkal csökkent, mindenekelőtt itt lenne szükség a felzárkózásra. Legutóbb a kilónkénti felvásárlási ár háromforintos emelője is ezt a törekvést célozta. Remélhetőleg a tenyésztői kedven lendít valamelyest ez az intézkedés, s talán változtat sok gazdaságnak azon a véleményén, miszerint a sertés jelenleg a legkevésbé jövedelmező állatfajok közé tartozik. A fogyasztói ár előreláthatólag továbbra is változatlan marad, ám a felvásárlási ár további „finomítására” van kilátás: jövőre ugyanis az úgynevezett „sonkasertésekért” 8—10 százalékkal magasabb árat fizetnek. Természetesen itt különleges minőségi követelményeknek kell eleget tenni. A leggyengébb láncszem De mindezeken túl az árral való beavatkozás hatása — véges. S alapvető javulást aligha érhetünk el addig, amíg a gazdaságok nem változtatnak a mostani kisüzemi jellegű, elmaradott tartási körülményeken, s ebből eredően nem csökkentik az egy kiló húsra felhasznált — ez országos szám — csaknem hat kiló0 abrakot csekély számú férőhely, s a meglevők nem megfelelő kihasználtsága, a téli fiaztatás elmaradása, a hőmérsékleti és állategészségügyi előírások be nem tartása, stb. — mind-mind az elmaradottságra utal. Igen ám, de hogyan fogjunk a korszerűsítéshez? — kérdezik joggal a gazdaságok. S hivatkoznak arra, hogy emitt meghonosították az olajfűtést, amott önetetőrendszert építettek be, mégsem haladtak előre. Ez igaz! Am tudvalevő, hogy a sertés- tenyésztés a genetikától az értékesítésig összefüggő láncolatot képez. S az is nyilvánvaló, hogy egy lánc erősségét a leggyengébb láncszem határozza meg. Elejétől végéig korszerűsíteni kell tehát a folyamatot, figyelemmel minden következményre. Nagy tévedés azt hinni, hogy a korszerűsítés azonos a méregdrága beruházással. Különös ellentmondás, de megszívlelendő: legfeljebb 8—10 éves távlatra szabad korszerűsíteni. Egy rövid évtized múlva ugyanis a mostani legmodernebb technológia is elavul. 3 kg abrak = I kg hús Alig pár éve a tenyésztés és hizlalás következetesen végiggondolt módszerét alkalmazzák Nyugat-Németország egyes vidékein. Fűthető, kitűnően szellőztetett. ablak nélküli, automatikus etető- és itatórendszerrel ellátott ólakban történik a nevelés. E célra egyébként régebben, akár száz évvel ezelőtt épített istálló is átalakítható. Választásig, 25 kilós súly eléréséig a malacok együtt vannak a kocával, zárt helyen, mozgási lehetőség nélkül. így teljesen kizárt bármiféle fertőzés veszélye. Ezután a hizlaldába kerülnék a malacok, egy-egy kut- ricába tízesével. Kifutóra nincs A-f'kzükség^'feáptakarmány az ön- etetőből a padlózatra hull. három óránként a megfelelő adag. Ilyenkor tíz percre bekapcsolódik a világítás is- Egyébként Nyolcadik permetezés Hetedszer-nyolcadszor permetezik a szőlősorokat a nagyüzemi táblákon. Május óta mintegy ezer gépi vontatású növényvédő szerkezetet foglalkoztatnak. Képünkön: gondos ápolásban részesítik a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz-nek az idén termőrefor- duló szőlőstábláját is. Felújítják a bajai művelődési házat A bajai művelődési ház évek óta súlyos gondokkal küzd, egyrészt az épület műszaki állapota, másrészt a helyiséghiány akadályozza hivatásának betöltésében. A városi tanács most elhatározta, hogy rendbehozatja az épületet. A tervező iroda decemberre már be is mtatja a két változatban készített felújítási tervet, majd a megfelelő válozatot átadják kivitelezésre. Mintegy kétmillió forintba kerül az épület teljes rekonstrukciója, amelyet egyrészt állami hozzájárulásból, másrészt KÖFÁ-ból teremtenek elő. Az előzetes tervek szerint a színpad hátrább helyezésével megnagyobbítják a színháztermet, s új öltözőket is építenek. A jelentős felújítási munkálatokat a jövő év elején kezdik, és év végére fejezik be. sötétben vannak az állatok. Mivel a napi adag nyolc etetésre van beosztva a sertések minden esetiben az utolsó „morzsáig” el fogyasztják a szemcsésített tápot. Az ivóvizet, vagy a fölözött tejet fémszopókákon át veszik magúikhoz. A rendszer kiás bekapcsolását, illetve az utántöltést óraszerkezet végzi; gondozóra úgyszólván nincs szükség. A trágyát rács alatt mozgó kaparószalag szállítja el. És az eredmény? Jelenleg már három kiló abrakkal állítanak elő — ez utóbbi kifejezés itt nem kíván idézőjelet — egy kiló sertéshúst. Héthónapos korára a sertés eléri a 110 kilós átlagsúlyt. Feleannyi helyen E módszer hazai elterjesztésének fontosságát, úgy véljük, nem kell különösképpen indokolnunk. Azonos mennyiségű abrakkal kétszer annyi sertést meghizlalni — melyik gazdaságot nem csábítja a lehetőség? Hozzászámítva azt, hogy az említett módszer egy sertésre átlag alig fél négyzetméteres férőhelyet számít Feleannyit mint nálunk! Ilyenformán, nem számítva a korszerűsítésre, teljességgel alkalmatlan szerfás ólakat, férőhelyek dolgában sem állunk olyan rosszul, mint ahogy az az első pillantásra tűnik. Igaz itt is van tennivaló, főleg az olcsóbb építés feltételeinek a megteremtésében. Rövidesen megkezdődik az ólak előregyártott elemeinek gyártása, hulladék anyagból; ez mindenképpen javít majd az építkezés lehetőségein. Nagyon fontos a táp minőségének a javítása is, enéllkül egy lépést sem tehetünk. Közéi van a végleges kifejlesztéshez az új magyar hibrid, amely teljesen megfelel a korszerű tartás követelményeinek. A tervek szerint az ország legnagyobb sertéstenyésztő közös és állami gazdaságaiban pár éven belül meghonosítják az új módszert. De a fokozatos előrelépés, az eredmények javítása addig sem mellőzhető. Erre a megye déli részén, főleg a bajai járásban különösen jó lehetőség van, az összefüggő nagy sertéstelepeken. A feltételek itt már érettek ahhoz, hogy — kezdeti lépésiként — hasznosítsák a felvásárló vállalatok, kutatóintézetek most kialakuló garanciális szaktanácsadását. H. D. Fux, rose, pirkadt Egy nemrég elkészült érdekes tanulmányban gyakran szerepelnek ezek a megjelölések. A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi és a Csongrád— Szolnok vidéki üzeme szakembereinek szerzésében született ez a csaknem 30 gépelt oldalt felölelő munka. Témája: a kadarka szőlő és bor termelésének, felvásárlásának gondjai. Ez évről évre visszatérő probléma, a megyében több mező- gazdasági nagyüzemet és sok ezer háztáji termelőt érint A kadarkát a múltban azért telepítették, mert nem igényes a talajjal szemben, bírja a szárazságot, támrendszer nélkül is művelhető, a metszése nem kíván különösebb szakértelmet. A bora kellemes ízű, jó évjáratokban siller, tehát világosabb színű, igen jó évjáratokban vörös. Hátránya, hogy könnyen rothad, színanyaga kevés. Ez utóbbinak van elsősorban szerepe a tanulmány megszületésében. Ugyanis a legtöbb évben csak hagyma színű, pirkadt, rose vagy más néven fuxos borokat tudnak erjeszteni mustjából. Ennek oka nemcsak a kevés festékanyag, hanem sok esetben a vegyes telepítés is. A fuxos borokat alacsonyabb áron vásárolják. Szakemberek állítása szerint ezek ízben, zamatban nem maradnak el más fehér, illetve vörös boroktól, sőt sok esetben fűszeresebbek, csak éppen a színük kifogásolható. A megyében az 1962— 66-os években az összes felvásárolt bor 51 és fél százaléka volt színes. Ebből csak 9 százalék a piros, a többi fuxos. Hasonlók az arányok a Csongrád—Szolnok vidéki üzemben is, csak itt a felvásárolt színes italokon belül valamivel több a vörösbor. A budapesti nemzetközi versenyen a francia és az olasz rosé borok kiváló helyezést értek el. Ez azt bizonyítja, hogy külföldön is hasonló gondok jelentkeznek, de itt törekednek az említett borok palackozására is. Nálunk az előző években az igények eltúlzásából fakadóan becsülték le a rosé borokat. Ha egyébként minőségi szempontból nincs kifogás, akkor helyes lenne felülvizsgálni ezt az elavult rendeletet. Egy jottányit sem engedve a minőségi követelményekből, mégis — számolva azzal, hogy a felvásárlás zöme az idén is ilyen jellegű mustokból, borokból jelentkezik — gondolkodni kellene az illetékeseknek a felvásárlási árak arányosabb megállapításán. K. S. Mechanizmus - és munkaalkalom LESZ-E ELÉG munkaalkalom? vetették fel a kérdést az emberek mindenütt, szinte abban a percben, amikor napirendre került a gazdasági reform terve. Nem véletlenül kérdezték. Az a tény ugyanis, hogy minden józan embert bosszantott és ma is bosszant bármiféle lógás, vagy feleslegesen végzett m-unka, nem csökkenti az aggodalmat, hogyha a társadalom tényleges szükségletei szerint alakulnak a munkaalkalmak, vajon jut-e mindenkinek munka? Mert az igazsághoz tartozik, hogy az emberek — kimondva vagy kimondatlanul — a szocializmus vívmányaként nagyra becsülik az immár kétévtizedes teljes foglalkoztatottságot. Bonyolult probléma ez: értékeljük e tagadhatatlan vívmányt;, egyszersmind bíráljuk megvalósulásának módját, és tartunk a voltaképpen kívánt változásoktól. Ilyen remények és kétségek között jutottunk el a reform Kérdez a kölyök — Kezitcsókolom! — Szervusz Pisti! Hát neked mi bajod? Miért szipogsz? — Azért, mert nem engednek a homokozóba. — Ki nem enged? — A többi gyerek. — És miért nem engednek? — Azt mondják, menjek a mi házunk elé. Ott is van játszótér. — Ejnye, ejnye, a haszontalanok. De ha már ilyen irigyek, akkor menj a ti házatok elé. — Mennék is. Csak ott szétrontották a homokozót és ki- döntötték a hintákat is. — Ki volt az a cudar huligán? — Nem huligán volt, hanem a bácsik. — Bácsik? Miért rontották volna el a játszótereteket a bácsik? — Árkot ástak és csövet raktak a játékok helyére. — Ja, persze, a gázvezetéket. Az más. Azt tényleg oda kellett rakni. —- Miért nem rakták előbb? — Miért is? Hát azért, mert később derült ki, hogy jön a gáz, akkor, amikor már kész volt a játszótér, meg minden. — Miért derült ki később? — Nézd fiacskám, ezt te még nem érted. Hiába is magyaráznám, hogy a termelő munka közben felbukkannak úgynevezett objektív nehézségek, amelyekkel az okos, ügyes, felnőtt bácsik sem tudnak mindig megbirkózni. — Miért nem tudnak megbirkózni? — Most már elég, haszontalan kölyök. Különben is felesleges itt szipognod, amint lefektették a csövet, már jönnek is vissza a munkások és szépen helyreállítják a játszótereteket. — Az anyu is ezt mondta két héttel ezelőtt. Mégsem jöttek. — Aki ilyen makacs, rossz gyerek, az nem is érdemli. Nahát. Méghogy mégsem jöttek. Tűnj el azonnal a szemem elől. — Miért tetszik ilyen mérgesnek lenni? Talán a bácsit sem engedték be a homokozóba? B. D. előkészítésének jelenlegi szakaszába, amikor az országgyűlésen elhangzott kormánybeszámoló erre a fontos kérdésre is reális választ adott azzal, hogy elismeri, sőt meg is indokolja a várható, jobb munkaszervezettség következtében lehetővé, egyben szükségessé- váló létszám- csökkentéseket, illetve — más helyen — létszámbővítéseket. Fontos, hogy a reform egészséges mértékben teret nyisson mindkét tendenciának. AZ UJ MECHANIZMUS körülményei között a vállalatok lehetőség szerint nem csökkenteni. hanem bővíteni, szélesíteni akarják majd tevékenységüket, s ennek előreláthatóan meglesz — esetenként máris megvan — minden feltétele. Ha csupán a hazai ellátás és szolgáltatások körét vesszük szem- ügyre, nyomban számos kielégítetlen szükségletre bukkanunk. Az anyagilag érdekelt gyárak, kereskedelmi vállalatok, intézmények vezetői saját, jól felfogott érdekükben nem hunyhatnak szemet az ilyen lehetőségek fölött. Minden módon, a többi között a szükséges létszámbővítéssel is. arra törekszenek majd, hogy kielégítsék ezeket a szükségleteket. , A létszámcsökkentésnek és a termelési, üzleti tevékenység kiterjesztésének érdeke, kívánsága egyazon üzemen belül is jelentkezik, s a legjobb megoldásnak a belső átcsoportosítás kínálkozik. Ahol azonban erre nincs mód. ott is a lehetséges legnagyobb körültekintéssel, a kínálkozó, vagy ezután megteremthető munkaalkalmak tüzetes felkutatásával, egyszóval bölcsességgel párosult emberszeretettel kell gondoskodni minden dolgozó emberről, minden családról. A REFORM TEHAT lehetőséget nyújt az emberséges és okos eljárásra, s a számítások szerint, a harmadik ötéves terv időszakában egészében mintegy 180 ezer fővel növekszik majd a dolgozók összlétszáma. Végül is azt mondhatjuk: a gazdasági irányítás új rendszere nem csökkenti gondjainkat, de lényegesen növeli lehetősé- geinketj
