Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-08 / 159. szám
1961. július 8. szombat 3. oldal Bádogkannák és betoncsarnok Szociális körülmények a Kiskunmajsai Gépjavító Állomáson Önállóság a vevőért Hbrom emDer hozza a vízzel teli kannákat — a Kiskunmajsai Gépjavító Állomás udvarán erre leszek figyelmes. Láthatóan idevalósiak. Csak nem ők gondoskodnak az állomás vízszükségletéről? — De igen — válaszol sóhajtva Faludi Sándor igazgató. — Legalábbis az ivóvízről. Felváltva járnak el a szerelők a kaputól még 100 méterre levő kútra. És az ipari víz? Meg amit a tűzrendészet előír? Az udvar sarkában kör alakú deszkatákolmánnyal lefedett kútféle. Vize valóban csak a gépek mosására alkalmas. Használják ugyan tisztálkodási célra is, a szomszédságban levő rozzant kis öltöző-mosdóban. Ez alig nyolc-tíz személyes. S dolgoznak az állomáson — immár háromszázan. Közöttük nők is, mintegy harmincán. A mosdót már csak kimondottan ők használják. Üzemi étkezés nincs. A munkások hazajárnak ebédelni. A 6-tól kettőig dolgozók műszak után ebédelnek. Mi sem lenne könnyebb, mint elmarasztalni a gépjavító vezetőit, amiért példátlanul elhanyagolták a szociális beruházásokat. Ám a képlet nem ilyen egyszerű. A 18-ik évében levő állomás annak idején mindössze 160 négyzetméteres javítótérrel alakult. S ez volt a helyzet 1965 végéig! Évtizedünk elejétől kezdve a fejlesztés elgondolásaira a lét vagy nemlét kérdése vetette rá árnyékát: napirendre tűzték a félegyházi állomással való összevonást. Erre nem került sor, a majsai gépjavító szerencsésen túljutott a hamlet-i kérdés krízisén. Bár utólag azon is el lehet gondolkozni, hogy az összeolvadás esetén miféle gazdaságossági számítás indokolta volna az emberibb munkafeltételek mellőzését? A vitás munkaügyi kérdések elbírálásában fontos szerepet töltenek be a munkaügyi döntőbizottságok. Ezek tagjainak megbízatása két évre szól. Az újjászervezés ez évben vált esedékessé, mert június 1-én lejárt a döntőbizottságok tagjainak mandátuma. Erre vonatkozóan külön központi utasítás nem jelent meg, hiszen a Munka Törvénykönyv vonatkozó fejezete, valamint a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT együttes utasítása világosan kimondja* a gazdasági vezetőknek és az SZB-nek közösen kell javaslatot tenniük az MDB-k tagjaira, akik közül az elnökök és az elnök- helyettesek részére a területi munkaügyi döntőbizottság adja ki a megbízó levelet. A megyei területi munkaügyi döntőbizottság a szakszervezetek megyei tanácsával közösen időben, még május 3-án körlevéllel kereste mrg a megye vállalatait, intézményeit, kérve: A feladatukat eddig jól ellátó és a megbízatást továbbra is vállaló MDB-k elnökeitől és elnökhelyetteseitől szíveskedjenek erről szóló, saját kezűleg aláírt nyilatkozatot beküldeni. Űj javaslat esetén pedig — a személyi adatok rövid jellemzés mellett — erkölcsi bizonyítványt, s ugyancsak a megbízatás vállalásáról szóló nyilatkozatot kértek. Ügy tűnik azonban, a munkaügyi döntőbizottságok újjászerIgaz, még jó másfél éve is csak 18 szerelő dolgozott a miniatűr műhelycsarnokban. Az egész javító állomáson pedig 70-en, 80-an. ök az áldatlan körülmények közepette is megmaradtak itt, s hűségük, szorgalmuk tette lehetővé, hogy a fedett, fallal körülvett műhelytér a múlt év végén már megközelítette a háromezer négyzetmétert Az önálló építőbrigád a munkahelyek számának növelését illetően megtette a magáét. A stagnáló szociális helyzethez képest azonban jókora különbség keletkezett. Hogyan akarják ezt megszüntetni ? — Heteken belül hozzáfogunk a vízvezeték építéséhez — mondja az igazgató. — A belső területen ezt az ifjúsági munkacsapatok társadalmi munkában végzik el. Jövőre korszerű öltöző, mosdó és zuhanyozó épül. Két éven belül pedig lesz üzemi étkeztetés is. vezését nem minden vállalatnál, intézménynél tartják egyformán fontosnak. Leszámítva ugyanis a májusban újként szervezett pedagógus döntőbizottságokat, melyeknek vezetői május 15-ig kézhez kapták a megbízóleveleket — a megye 264 munkaügyi döntőbizottsága közül mintegy száz üzemnél, vállalatnál nem került sor ezidáig az újjászervezésre, illetve a megbízó levelek kiadására. Egyszerűen azért, mert az arra hivatottak felületesen — vagy az erkölcsi bizonyítvány, vagy a megbízatás vállalását tanúsító nyilatkozat híján — terjesztették be javaslatukat. A munkaügyi viták gyors és gondos intézése eddig is fontos érdeke volt a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt. S nem kétséges, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével a munkaügyi döntőbizottságokra is fokozottabb feladat hárul. Erre a fokozottabb szerepre — a vitás ügyek egyidejű intézése mellett — az év hátralévő hónapjaiban kell felkészülni. Ami érthetetlenebb az említett munkahelyi vezetők és szakszervezeti bizottságok felületessége, késlekedése. Hiszen végső soron a saját gondjaikat szaporítják. Nem is szólva arról, hogy a törvényes előírások minden vállalat számára egyformán kötelező érvényűek! Bízunk benne, hogy mindezek a terv szerint készülnek el. Mert igen tetszetős az idén mutatkozó 22 millió forintos termelési érték, s az is, hogy négyszerese a két év előttinek —, de mindez nem feledtetheti a kezdetleges helyzetet. S üzemi szociológusnak sem kell lenni ahhoz, hogy elbíráljuk: még a termelési érték szempontjából sem lennének közömbösek a mostanitól kedvezőbb szociális körülmények. Mivelhogy a gépjavító létszámfejlesztési programja nem fejeződött be. Építkezésben jelenleg sincs hiány. Két régi épület között ott magasodik már sudár betonoszlopaival, házilag készült tetőszerkezetével az augusztus végén átadásra kerülő új műhelycsarnok. Ez év márciusában fogtak hozzá, költsége alig másfél millió, s további 2500 négyzetméterrel növeli a javítóteret. A lendületes szorgalomnak maga az igazgató is megfizette az árát: a járási építési hatóság 800 forintra büntette meg, amiért még a terv végleges elkészülte előtt elrendelte az alapozás megkezdését. Van tehát remélni való, kétszeresen is: a megyei hatóságnak talán más lesz a véleménye, mint a járásinak — Faludi Sándor ugyanis fellebbezett —, s a szociális építkezéseket bizonyára nem kísérik majd a mostanihoz hasonló kellemetlenségek. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. pénteken délelőtti ülésén megvitatta a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága közös tervezetét a 600 éves Kecskemét jubileumi ünnepség- sorozatára vonatkozóan. A program szervezésével, lebonyolításával megbízott hat munka- bizottság rövidesen munkához lát, élén a bizottságokat irányító ügyvezető elnökséggel. Az évforduló eseményei kapcsolódnak majd 1968-ban az április 4-i, május 1—i, augusztus 20-i, a kecskeméti szüreti napokhoz, valamint a november 7-én sorra kerülő rendezvényekhez. 1968. április 3-án ünnepi tanácsüléssel kezdődik a jubileumi eseménysorozat, ugyanekkor kerül sor az éneklő ifjúság napjára, s a „Kecskemét a képzőművészetben” című kiállításra. KÜLÖNÖSEN széles köröket foglalkoztat az a gondolatsor, amely egyetlen kérdésbe tömörítve így hangzik: hogyan változtatja a reform a fogyasztó helyzetét? Valljuk meg, nem kevés aggodalmas feltételezés is kapcsolódik ehhez a kérdéshez. Sokan tartanak például attól, hogy a megnövekvő vállalati önállóság miatt a vevő voltaképp az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül a termelővel szemben. Az érvek, amelyek ehhez az előlegezett aggodalomhoz kötődnek, első hallásra kétségkívül elgondolkoztatóak. Feltehető, hogy a vállalat önálló gazdálkodása — így szól az egyik érv —, amely immár nem a kötelező tervutasításokon, hanem saját döntéseken alapul, végül is a fogyasztó számára lesz hátrányos, hiszen ha a vállalat legfontosabb célja a nyereség növelése, akkor kisebb gondja is nagyobb lesz annál, mint hogy a vevők igényeinek kielégítésére törekedjék. A vállalati nyereséget — folytatódik a gondolatsor —, más eszközökkel is növelhetik majd, például: bizonyos cikkek árának emelésével, netán burkolt árdrágítással, esetleg oly módon, hogy csak a számukra előnyös cikkeket termelik, elhagyva a kevésbé nyereséges áruk előállítását, következésképp: még több lesz a hiánycikk. A JÖVENDŐM ON DAS természetesen nem tartozik a gazdaságtudomány eszköztárába, az iménti érveket sem lehet a jóslás kategórikus állításaival megcáfolni, ám a jelen néhány ténye és a tudományos prognózis mégis meggyőző feleletet adhat az aggodalmakra. Talán nem árt mindenekelőtt arra utalni, hogy az említett negatívumokat — a burkolt árdrágítástól a hiánycikkekig —, a jelenleg érvényes gazdaság- irányítási rendszer, a kötelező tervutasítások, a korlátozott vállalati önállóság, gazdálkodási rendje sem hárította el, sőt! Az a feltételezés tehát nem állja meg a helyét, hogy a vevők igényeinek kielégítése szükségképp romlik, ha nem írják elő A Népszabadság július 6-i számában „Hol lehet igényelni a palackgázt?” címmel közlemény jelent meg a propánbutángáz palackok igénylésének új módszeréről, s ebben úgy tájékoztatják az olvasókat, hogy a Bács-Kiskun megyei igénylők a Szegedi Gázmüvekhez nyújtsák be kérelmeiket. Érdeklődésünkre a Dél-Alföldi Gázszolgáltató Vállalat szegeMájus 1-én „A sokarcú Kecskemét” és a „Könyvtáraink kincsei” című kiállítás, Molnár Erik és Kocsis Pál szobrainak avatása, augusztus 20-án a „600 éves Kecskemét” című helytörténeti kiállítás és nemzetközi bélyegbemutató szerepel az ünnepi események között. A szüreti napokon a hagyományos program mellett a város ipari fejlődését bemutató kiállítás is lesz, november 7-én pedig a Leninvárosban kerül sor nagyszabású ünnepségre, ennek keretében a városrész új Lenin- szobránalt felavatására. A városi tanács vb a továbbiakban a megyeszékhely harmadik ötéves tervre vonatkozó iparpolitikai tervét és a város telekgazdálkodással kapcsolatos feladatait vitatta meg. kötelező utasítások: mit és mennyit termeljen a vállalat. Figyelembe kell venni továbbá, hogy hosszú távon végeredményben éppen az önállóság alapjain nyugvó vállalati érdek tereli majd a termelést a szükségletek kielégítése, a piaci igények mérlegelése irányába. A vállalat elemi érdekévé válik, hogy kapacitását ésszerűen kihasználva termeljen, következésképp: hogy eladjon (hiszen a jövőben, enyhén szólva, költséges luxus lesz, ha a kapacitást részben eladhatatlan termékek előállításával kötik le.) TOVÁBBI lényeges tényező: a központi irányító, tervező, pénzügyi szerveknek a mainál sokkal hatékonyabb módjuk lesz a beavatkozásra, olyan befolyásoló eszközök alkalmazására, amelyek valójában szigorúbbak a kötelező tervutasításoknál. A tervvel lehetett „alkudozni”, ismeretes, hogy a tervet jócskán lehetett módosítani is, ám a gazdálkodás pénzügyi „játékszabályai” a személyes érdek hatékony szeizmográfjával figyelmeztethetik a vállalati vezetőket a társadalmi érdekek érvényesítésére. Nem jelentéktelen befolyásoló tényező lesz továbbá az is, hogy éppen a fogyasztási cikkek piacán széles körű verseny bontakozhat ki majd —, verseny a vevőért, az értékesítésért. Eyrészt sorompóba állnak ezen a versenypályán a különböző állami vállalatok, amelyek azonos vagy egymással helyettesíthető fogyasztási cikkeket! gyártanak, továbbá ott lesz a pályán sok kisipari szövetkezet, tanácsi vállalat s nem kevésbé: az import. Az utóbbival kapcsolatban elég csupán arra utalni, hogy a belkereskedelemnek lehetősége nyílik majd, hogy a gyenge minőségű, korszerűtlen vagy éppen hiányzó hazai cikkek helyébe külföldi eredetű árukat helyezzen el a piacon, ez pedig az illetékes vállalat számára valójában azt jelenti, hogy a világpiaccá1 kell versengenie — a hazai boltokban is! T. A. di központtja közölte, hogy a vállalati átszervezés, a Bács- Kiskun megyei Gázmű Vállalat beolvadása a szegedi nagyvállalatba, nem érinti a gázmű és a lakosság eddigi kapcsolatait. A gázpalack-igényléseket, háztartási készülék-bekapcsolásokat, javításokat továbbra is a gázpalack cseretelepeken, illetve a Dél-Alföldi Gázszolgáltató Vállalat bajai üzemegységénél (Baja, Bajesy-Zsilinszky út 4. sz.) kell benyújtani. Újdonság a sárgadinnye Piaci jelentés A pénteki gyümölcspiac igen forgalmas volt. Sok háziasszony kereste fel a piacot azzal a szándékkal, hogy a befőzéshez szükséges megy- gyet bevásárolja. A felhozott 20 mázsa üvegmeggy nem elégítette ki f piaci igényt. Az ára 12—14 foriil volt. Újdonság volt a piacon az első ízben szállított sárgadinnye, amit 14—lő forint kilónkénti áron árusítottak. Őszibarackból 11 mázsa, sárgabarackból 32 mázsa érkezett. Az őszibarackot 6—10 forintért a sárgabarackot 2.50—4 forintért árusították. A kajszibaracknak 5—7 forint volt kilója. Körtéből 11 mázsa — 4—6 forint — vajalmából 16 mázsa — 3—4 forint — volt a felhozatal. A zöldségpiacra nagyobb mennyiség burgonyából — 94 mázsa — uborkából — 93 mázsa — és zöldbabból — 38 mázsa — érkezett. A burgonyát 2—3 forintért, a salátá- nakvaló uborkát 2—3 forintért, a zöldbabot 2,50—3,50-ért árusították. A paradicsom-felhozatal iei megnövekedett és végre az ára is jelentősen csökkent. Pénteken 10—i 2 forintért lehetett vásárolni. Hegyespaprikából 54 ezer darab érkezett, és 40—0ű fillérért árulták. MEGIECYZÉS Nem mindenütt fontos? Még pár hétig így hordják az ivóvizet. H. D. A 600 éves Kecskemét jubileumi program ja Továbbra is a gázcseretelepeken kell benyújtani a bekapcsolási kérelmeket
