Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

1987. Július 7. péntek I. oldal MI LESZ A MEGGYEL? A párt-vb napirendjén Az utóbbi években egyre gyakrabban adják fel ezt a kér­dést elsősorban a termelők és a fogyasztók, de igen élénken fog­lalkoznak vele a növényneme- sátők is. Hazánkban az egy sze­mélyre jutó évi gyümölcsfo­gyasztás 50 kilogramm, ebből 2 kilogramm a meggy.. Az utóbbi években jelentősen csökkent a felhozatal. Az idén is a terve­zetthez képest 100 vagonnal ke­vesebbet vásárol fel megyénk­ben a MÉK. A jó minőségű meggy fogyasztói ára elég ma­gas. Ez elsősorban a bérből és fizetésből élőket érinti. Hozzá kell tenni, hogy ez a gyümölcs — sokoldalú felhasz­nálásának köszönhetően —szin­te korlátlan mennyiségben érté­kesíthető a hazai piacokon és külföld is bármilyen mennyi­séget átvenne tőlünk, ha lenne. Milyen gondjaink vannak a meggyel? A két legnagyobb: a megtermékenyülés és a szedés. Nézzük az elsőt. Az idén az idő­járás nem kedvezett virágzás­kor, ezért sokkal kevesebb gyü­mölcs kötődött, mint amennyi­re számítottak. Ilyen csalódás más években is éri a termelőt. A virágok ugyanis idegen be­porzók. A legnemesebb fajták önmeddőek. A nemesitők fel­adata önbeporzó, korai, folya­matosan érő és a meggy minden előnyös tulajdonságával bíró fajták előállítása Fortuna és a Meteor Hyenek már vannak. A Ker­tészeti Kutató Intézetben szá­mos faj táj elölt megfelel az em­lített követelményeknek, sőt a Fortuna és a Meteor, a két elő­zetesen elismert fajta is. Mind a kettőt Maliga Pál, az intézet osztályvezetője nemesítette. A Fortuna június második hetében érik, a Pándy meggyet három héttel megelőzve. Rendszeresen és'bőven terem, ön termékeny ü- lő. A Meteor június első har­madában, néhány nappal köve-r, ti érésben az említett Fortu­Több mint 1000 lakás az első félévben Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium építőipari vállalatainak dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdett' versenyben jelentősen túlteljesítették első félévi tervü­ket: mintegy 440 millió forint értékű munkát végeztek el az előirányzaton felül. Az év első hat hónapjában összesen 5543 lakást építettek fel az ország­ban, s ebből több mint ezret a félévi terven felül adtak át. A Csongrád megyeiek kivételével nát. Bőven termő, szintén önter- mékenyülő fajta. Ha már az új fajtáknál tar­tunk, említsük meg a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet osztályvezetőjé­nek, Nyújtó Ferencnek Cigány­meggy 215-ét. Július közepén érik. Jól termékenyít más faj­tákat, rendszeresen, igen bőven terem. Az időjárási viszontag­ságokkal, károkozókkal, kárte­vőkkel szemben ellenálló, igény­telen, a gyenge minőségű homo­kokon is kielégítően fejlődik, kiváló konzervipari nyersanyag. Sajnos, ezekből még kevés a szaporítóanyag. Ezer hold telepítési igény Azt szokták mondani a ku­tatók, hogy a meggy a jövő gyü­mölcse. Megyénkben mintegy 500 hold üzemi telepítés van, de a következő években még ezer holdat szándékoznak ültet­ni a termelőszövetkezetek. Az ország legnagyobb termelőszö­vetkezeti meggyesét, a mélykúti Békében hozzák létre. — Érdemes-e ilyen nagy fá­ba vágni a fejszéjüket — ezt kérdeztem Dudás Antal elnök- tőL — Az előzetes gazdasági szá­mítások elkészültek. Számok, tények sokaságával bizonyítható, hogy jó befektetés ez az új te­lepítés. Ha termőre fordul, sze­rény termést számítva, közepes árakat figyelembe véve, évente 1 millió 100 ezer forint körüli tiszta hasznot jelent majd. A termelőszövetkezet szocia­lista szerződést kötött a Kerté­szeti Kutató Intézettel. Az inté­zet vállalta, hogy gondoskodik szaporítóanyagról az új fajták­ból, és rendszeresen segíti szak­tanáccsal a szövetkezetét. A szedés gondjai A másik legjelentősebb gond a meggy termesztésben: a sze­dés. A nagyobb telepítésektől épült fel terven felül valamennyi lakásépítő ÉM.-vál- lalat dolgozói teljesítették, illet­ve megtetézték lakásátadási elő­irányzatukat. Budapesten a munkaerőhiány nagy gondot okozott, de ezt je­lentősen enyhítette, hogy a leg­jobb megyei ÉM-vállalatok szakmunkásokat és ipari tanuló­kat kölcsönöztek a fővárosi építkezéseknek. A megyei vál­lalatok támogatásával a főváro­si ÉM-építők koncentrálhatták erőiket a legsürgősebb felada­tokra. (MTI) A tervezők anyagi érdeke és a beruházás gazdaságossága Az Izsáki tanulóotthon ter­vezésével megbízott kollektíva több százezer forintot takarí­tott meg a népgazdaságnak az­zal, hogy nem sajnálva időt,* fáradságot, kiagyalta a legol­csóbb megoldásokat. Az épület természetesen így is tökéletesen megfelel a kívánalmaknak. Ha most abbahagynánk az írást, és arra kérnénk az olva­sót, hogy találja ki a folytatást, a legtöbben bizonyára így tip­pelnének: a beruházó nagyon örült a megtakarításnak, az ügyes tervezők pedig megkap­ták az illő jutalmat. A gyakorlatban egészen más­képpen alakult a dolog. A be­ruházók nyilván örültek a meg­takarításnak, a tervezők azon­ban nem kaptak jutalmat, sőt: amikor tudomására jutott az iskola építtetőinek, hogy csök­kent a létesítmény költsége, eh­hez a kisebb összeghez mért tervezői díjat akarták kifizetni, Még nincs lezárva az ügy. A megyei tervező iroda perre viszi a vitát, mondván: anyagi hátrányt senki sem szenvedhet manapság azért, mert igyekezett csökkenteni a népgazdaság ter­hét. Az izsáki példa is arra int, hogy a tervezők anyagi ösztön­zése nem teljesen megnyugtató módon történik. Az alkotó kol­lektívák forintban meghatáro­zott tervet kapnak, ennek túl­teljesítése esetén részesülhetnek prémiumban. A tervezői díj nagysága viszont a beruházás összegével arányosan növek­szik, vagy csökken. Mindebből az következik, hogyha a terve­ző olcsóbb megoldást talál, azaz csökkenti a díjazása alapjául szolgáló összeget, akkor tulaj­donképpen maga alatt vágja a fát, mert elesik a tervtúlteljesí­tés után járó prémiumtól. Igaz, hogy érvényben van egy rendelkezés, amely szerint Folyamatos feladat a pártsajtó terjesztése azért idegenkednek, mert az egyszerre érő gyümölcs betaka­rításához nincs munkaerő. Nos, a mélykúti Béke Termelőszövet­kezetben a telepítést úgy old­ják meg, hogy folyamatosan érő fajtákat ültetnek. A Kertészeti Kutató Intézetben mór kipróbál­ták a Mezőgép- és Malomgép­fejlesztő Intézet mérnökei által készített rázógépet. A géppel rá­zott gyümölcs alkalmas kon­zervipari feldolgozásra, termé­szetesen gondoskodni kell azon­nali elszállításáról. Íme dióhéjban a meggyter­mesztéssel kapcsolatos gondok. Remélhető, hogy néhány év múlva jobb eredményekről szá­molhatunk be. K. S. Az új szolgáltató házban Júniusban nyitotta meg üz­letét a kecskeméti 20-as számú fodrászat a Leninváros új szol­gáltató házában. A korszerűen berendezett műhelyekben férfi és női fodrászat, kozmetika és manikűrös részleg működik. Kü­lönösen a női fodrászok bonyo­lítottak le nagy forgalmat az első hónapban: 55 ezer forint a bevételük. A kozmetikusok azonban panaszkodnak: Vi­szonylag kevés vendégük volt az első hetekben. Pedig Keré- nyi Józsefné, Sólymos Ilona (ők láthatók felvételünkön) és a többi kedves, csinos kozmetikus jól felszerelt szalonban várja a szépülni vágyó hölgyeket. (Fényképezte Pásztor Zoltán) a megtakarítás bizonyos hánya­da a tervezőt illeti. De a ren­delkezés gyakorlati megvalósí­tása — a tervező iroda vezetői, dolgozói szerint. — többnyire belefullad a bürokrácia mo­csarába, Jellemző, hogy az el­múlt években egyetlen esetben sem került sor a megtakarítás­ból származó összeg kifizetésé­re. A tervezők ma már több­nyire kézlegyintéssel intézik el a dolgot, azt vallják, hogy nem érdemes vállalni a jogi eljárást, az idegölő huzavonát. Nem a mi feladatunk. hogy konkrét javaslatot te­gyünk egy új, az eddiginél jobb anyagi ösztönzési rendszerre. De a jelenlegi hibáira fel kell hív­nunk az illetékesek figyelmét. A beruházási munka gazdaságo­sabbá tétele a gazdaságirányí­tási rendszer reformjának egyik fontos célja. Olyan egyértelmű és a gyakorlatban — jogi huza­vona nélkül — alkalmazható törvényre van tehát szükség, amely összhangot teremt a ter­vezők anyagi érdeke és a be­ruházások gazdaságos megvaló­sítása között. Kívánatos továbbá, hogy ne csupán a mennyiségi túlteljesí­Ma már nem kell különöseb­ben bizonygatni, hogy az em­berek szocialista tudatának a növelésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a párt na­pilapjai, folyóiratai, egyéb ki­adványai. Éppen ezért a járási pártbizottságok is szívügyüknek tartják, hogy a pártsajtó és iro­dalom terjesztésével behatóan foglalkozzanak. Ez propaganda- munkájúik fontos részét képezi —, s ennek eredményességét a végrehajtó bizottságok időn­ként felülvizsgálják. Nemrégiben a kiskunfélegy­házi járási párt-vb ülésének a napirendjén szerepelt a szóban levő téma. A megyei átlag alatt A felmérések alapján megál­lapítást nyert: a járásban a po­litikai és napisajtó olvasottsá­gának aránya nem éri el a me­gyei átlagot. Az időnként — legutóbb ta­valy október közepétől ez év március végéig — megrendezett lapterjesztési kampány során az előfizetők száma jócskán növe­kedett ugyan, az eredmény azonbán nem maradt tartós, mivel jelentős mértékű volt a lemorzsolódás is. Végeredményben a mostani év első negyedében a járás csa­ládjainak a 12,5 és a 12,9 szá­zaléka járatta, vagy vásárolta meg naponta a Népszabadságot, tést, hanem a munka minőségét is premizálni tudják a tervező irodák, hiszen a középületekkel, lakóházakkal, de ipari létesít­ményekkel szemben is esztéti­kai követelményeket támasz­tunk. A tervezett létesítmény szép külseje viszont ma még kizárólag erkölcsi sikert hoz az alkotónak. Nem becsüljük le ennek jelentőségét, sőt — a ter­vezők legjobbjaival együtt — valljuk, hogy az erkölcsi elis­merés hatalmas ösztönző. Mégis szükség van arra, hogy — mint a termelőmunka minden terü­letén — a tehetséget, a lelki­ismeretességet anyagiakkal is jutalmazza a társadalom. Mert ha igaz is, hogy elsősorban több lakásra, ipari létesítményre van szükségünk és ma még másod­lagos szempont, hogy az épüle­tek külseje szép legyen, tudo­másul kell vennünk, hogy a tervezők nemcsak a mának, ha­nem a jövőnek is dolgoznak. Munkájuk maradandó nyomot hagy a városok, közsé­gek arculatán. Minden letett kőért vállalniuk. vállalnunk kell a felelősséget az utánunk következő nemzedék előtt is. Békés Dezső illetve a Petőfi Népét. Ez az 1965. évi arányhoz mérve az országos pártlapnál 1,4, a me­gyeinél pedig 3,6 százalékos — a megyei átlagnál mind a két esetben lassúbb ütemű — emel­kedést jelent. A Hazafias Nép­front hetilapját, a Szabad Föl­det, előfizetéssel és példányon­ként két esztendeje a járás csa­ládjainak a 31,5 százaléka vá­sárolta meg; ez az arány a mos­tani év első negyedében 34,8 százalékra nőtt. Érdemes meg­említeni azt is, hogy a lapunk mutációjaként minden pénteken megjelenő Félegyházi Közlöny­ből a két évvel ezelőtti 7300-zal szemben ez év első negyedében hetente csaknem 8 és fél ezer példány fogyott el —, bár meg­jegyezzük: nemcsak a járás, ha­nem — nagyobb mennyiségben — a város lakói is vásárolják ezt a lapot. Gondot okozó körülmények Megállapította a járási párt- végrehajtó bizottság azt is, hogy a sajtó terjesztésének és olva­sottságának a megyei átlagtól való elmaradásában . nem kis szerepet játszik az a körülmény, hogy a járás lakosságának je­lentős része külterületen él, ami megnehezíti a napilapok rend­szeres kézbesítését. Ettől függetlenül egyes pos­tahivatalok a sajtóterjesztést il­letően nem állnak hivatásuk magaslatán. Több községben — mint Kiskunmajsán is — az el­osztás késlekedése miatt előbb lehet megkapni a napilapokat, a hírlapárusoknál, mint a kéz­besítés útján, ezért jó néhá- nyan kiléptek az előfizetők so­rából. Nem egy helyütt a pártszer­vezetek sem irányították haté­konyan a lapterjesztés munká­ját, vagy nem volt megfelelő az összhang a tömegszervezetek és a postahivatalok között. Ne csak kampányszerűen Helyesen mutatott rá a járá­si párt-vb, hogy különösképp az említett körülmények miatt, a pártsajtó terjesztése folyama­tos feladat. A sajtóolvasottság növelése érdekében a végrehajtó bizott­ság szükségesnek látja az ősszel újabb terjesztési akció szerve­zését. Nemkülönben azt is, hogy a szervező munka előtt elemez­zék az egyes községek helyzetét, s az ott alkalmazott terjesztési módszereket, a községi párttit­károkkal pedig — a korábbi ta­pasztalatok figyelembe vételé­vel — részletesen tárgyalják és határozzák meg a tennivalókat. ^A sajtó munkásai, a szerkesz­tőségek, újságírók számára is tett figyelemre méltó megálla­pítást a párt-vb. A többi közt hangsúlyozta, hogy a lapok irán­ti érdeklődést növeli, ha azok az időszerű, s a lakosságot köz­vetlenebbül érintő kérdésekkel behatóbban foglalkoznak. Fel­hívta a Fél egyházi Közlöny munkatársainak a figyelmét ar­ra, hogy többet írjanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a járásban indított munkaversenyek eredményeiről. Mínt látható: sokrétű tenni­valót igényel az, hogy a párt­sajtó az olvasók minél szélesebb köréhez eljusson, minél több ember szellemi szükségletévé váljék. S nem kétséges: ahol _ m int a félegyházi járásban is — a felsőbb pártszervek időn­ként alapos körültekintéssol megvitatják az ezzel kapcsol? tos feladatokat, fokról-fokra ja­vul az eredmény. Tarján István

Next

/
Thumbnails
Contents