Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
IMI. jóit us 10. vasárnap 9. oldal rr W rrw ' r rr V rr~m Szolok es művelők Szófia Kecskeméten Pénteken délután háromtagú bolgár tűzoltóküldöttség érkezett Kecskemétre Dimosz Ta- mov tűzoltóezredes, Szófia tűzoltóparancsnokának vezetésével. A vendégek Vörös Vilmosnak, a járási pártbizottság első titkárának, valamint dr. Haims Lászlónak, a járási tanács vb-titikárának társaságában keresték fel a megye tűzrendészet! parancsnokságát A delegációt Dudás Istváji tűzoltó őrnagy, a megyei tűzoltóparancsnok-helyettes fogadta. A bolgár küldöttség megtekintette a kecskeméti tűzoltóság laktanyáját és felszereléseit. Ezután Tiszakéeskére látogattak, ahol a vendégeket a községi párt És tanács, valamiint az önkéntes tűzoltótestület parancsnoksága fogadta. Megszorul a hőség a szőlősorok között. Mintha erről tudomást sem vennének az asszo- í nyok, kapálnak rendületlenül. Ez a harmadik kapálás, több már nem lesz az idén. Dús fürtök nehezednek a vesszőkön, különösen azon a 34 holdas táblán. amely már teljes termést ad az idén. De lesz szüretelni való a többi száz holdon is. Ám a termés nem minden. Jobban izgat a kérdés: milyen közük van hozzá a keceli Béke Szakszövetkezettel szerződött munkacsapatoknak? Mennyiben éreznek ösztönzést az eredmények iránt? Beváltnak mondható-e a nagyüzemi szőlőkultúra művelésének ez a módja? Mennyi a napi munkaidő? — először is ezt kérdem meg a nyolctagú asszonycsapattól. — Tizenkét óra — feleli Szabó Ferencné. a munkacsapat vezetője. — De ebből két óra az ebédidő. És szombaton nem dolgozunk. Mármint a közösben. Nagyobbrészt egyúttal tagok is vagyunk, s így van tagsági szőlőnk is. Azt szintén rendben kell tartani. A napi kereset a múlt hónapban 60 forinton felül volt. De csak fél hónapot dolgoztak. Ebben a hónapban több lesz; 15—16 nap átlagosan. Flaisz Istvánná munkacsapatában jórészt lányok dolgoznak. Ezt az öltözékük is elárulja, valamennyien fürdőruhában vannak. Szépen lebarnultak. Megtudom, hogy közülük ketten jelentkeztek az ősszel kezdődő kétéves szakmunkásképző tanfolyamra: Flaisznén kívül Be- nedeczki Erzsi. Amely munkának a mennyiségét mérni lehet, azt teljesítményben végzik. Így a kapálást is. Megvan mindennek a normája. Persze a teljesítmények között, mint mindenütt, itt is van eltérés. Ügy tűnik, a fiatalabbak kevésbé „hajtanak”, mint az idősebbek. Legalább is ez a véleménye Palásti Józsefnek, a szakszövetkezet párttitkárának és szövetkezetpolitikai előadójának is, aki különben egyáltalán nem tartozik a korosabb generációhoz. Azt azért lehetségesnek tartja, hogy ez csak a kapálásnál van így, ami tudvalevőleg eléggé egyhangú munka. Az idén összesen 87 szerződöttet foglalkoztat a szakszövetkezet. Elegendően vannak? — Igen — válaszol az irodában Mezei Lajosné bérszámfejtő. — És érdekeltek abban is. hogy egy hónapban minél több napot dolgozzanak. Ugyanis eszerint osztjuk szét a nyereség- részesedést. Amelynek mértéke viszont a terméstől függ. tehát közvetlenül vannak ösztönözve. Nem vezetnek statisztikát az átlagos életkor alakulásáról, de a nyilvántartó lapok nézegetéséből kitűnik, hogy a nők átlagos életkora nem lehet több a húsz évnél. Igen sokan vannak ugyanis 17—18 évesek. A férfiak életkora együttvéve magasabb, másrészt közöttük ilyen szempontból igen nagy eltérések mutatkoznak. Ami még a bérezést illeti, ide kívánkozik: az órabérre átszámított teljesítménybér a férfiaknál 7—8, a nőknél 6—7 forint. Ebben nincs semmi rendkívüli, a férfiak végzik a nehezebb munkát, ők dolgoznak a gépekkel — a földeken és a műhelyben is. Jónéhányan már negyedikötödik évben rendszeresen szerződnek a közös gazdasággal. Az egyéves betanított munkásképző tanfolyamot huszonkettőn már elvégezték. Együtt dolgoznak azokkal, akik képzésben még nem vettek részt. Bérezésben ugyan nincs eltérés, viszont ipari társadalombiztosítást élveznek, ha havonta legalább 21 napot dolgoznak a közös területen. Állandó munka? Márciustól novemberig nincs gond. Mert ha a szőlőben és a gyümölcsösben nincs, van a szántóföldön. A szakszövetkezet lehetővé tette. hogy a szerződöttek a kapások egy részét százalékosra vállalják. Így ugyanis nincsenek megkötve a munkaidőben; akkor mennek, amikor módjuk van rá A tél azonban beláthatatlan ideig — nagy gond. Különösen azok számára, akik elvégzik majd a szakmunkásképző tanfolyamot. Hercegh István főkönyvelő szerint a bedolgozó háziipart kell megszervezni. A mi véleményünk az, hogy ezt elsősorban a mezőgazdasági feldolgozó ipar kifejlesztésével kell megoldani. Akár a szak- szövetkezetek közös összefogásával. Elsősorban a fiatalok örülnek az egyre jobban kiépülő szociális létesítményeknek. A gépműhely központjában már van étkezde. öltöző és fürdő. Az utóbbiak létrehozására a gazdaság más területén is sor kerül majd. A KISZ-szervezet szombaton és vasárnap megkapja a székház két szobáját, de mihamarább szükségük lesz az önálló helyiségre is. A munkábajárás megkönnyítésére a szakszövetkezet legutóbb egy tízszemélyes mikróbuszt vásárolt. Az a tény, hogy a fiatalok szívesen és igyekezettel dolgoznak itt, arra utal, hogy nincs okunk félteni a szákszövetkezetek szőlőd és gyümölcsültetvényeit. H. D. Épül a földalatti gyorsvasát Műanyaglemezek borítják majd ezeket a vasbetonfalakat: a földalatti gyorsvasút szerelvényei „műanyagfolyosóban” teszik meg az utat az állomások között. Sikerek baráti földön Testvérmegyénk — a Krím — mezőgazdasága július 16-án elsőként a Szovjetunióban teljesítette kenyérgabona értékesítési tervét. A krími szántó-vetők kiemelkedők sikere akalmából adta lapunk számára az alábbi nyilatkozatot Nyikolaj Karpovics Kiricsenkó elvtárs, az Ukrán Kommunista Párt Krími Területi Bizottságának első titkára: — Területünk mezőgazdasági dolgozói a jubileumi év alkalmából tett felajánlásuk alapján az aratás megkezdése után két héttel teljesítették gabonaértékesítési tervüket. Állami felvásárló szerveink 330 ezer tonna kitűnő minőségű kenyérgabonát vettek át gazdaságainktól. A gabona átadása még folytatódik. Termésünk nem rossz, így minden feltétele megvan az értékesítési tervek túlteljesítésének. Az ezévi aratás megkülönböztető vonása a magasfokú szervezettség mely kiterjed a munka minden fázisára. Kedvező hatást gyakorolt a betakarítási munkákra a város segítsége is. Ipari üzemeink gépkocsik százait irányították kolhozainkba és szovhozainkba. A szervezettség mellett a komplex gépesítés is biztosította az aratás és a szállítás folyamatosságát. A szállításban részt vevő gépkocsivezetők órára ütemezett terv szerint dolgoztak és a tervek teljesítése kiemelkedő eredményeket hozott. Például I. A. Litvinov gépkocsivezető „ZIL—150.’’ típusú pótkocsis gépkocsiján 780 tonna gabonát szállított az állami átvevő helyekre. A jól szervezett szállítás a kombájnvezetők sikeres munkájának is biztosítéka. Sok kombájnvezetőnk úgy mutatkozott be, mint a jubileumi aratás élmunkása. Vegyük például A. K. Maszint, a „Zareos- nij” szovhoz kombájnosát 14 nap alatt 420 hektárt aratott le és 735 tonna gabonát csépelt ki. A. N. Tyelikov, a „Szov- jetszkaja Rogy ina" kolhoz dolgozója 355 hektárról 877 tonna gabonát csépelt ki 12 nap alatt. Pártszervezeteink tevékenyebbé, konkrétabbá igyekeznek tenni a munkaversenyeket. A teljesítéseket naponta értékelik, s a győzteseiknek ünnepélyesen adják át a kiérdemelt vándorzászlót, pénzjutalmat. Az aratás hősei... örülünk kezdeményezéseiknek, alkotó erejük megnyilvánulásának, állhatatosságuknak, mellyel felelősségteljes munkájukat végezik. Valamennyiünknek emlékezetes ugyanis az elmúlt év riasztóan száraz ősze. Eljött az őszi vetések ideje. Egész nyáron egy csepp eső sem esett. A felszántott földek várták a magot. Elő volt készítve a kiváló minőségű vetőmag. De hogyan vessünk? Vessünk-e egyáltalán? A szántó-vetőkön csak tudásuk, tapasztalatuk, józan eszük, találékonyságuk segíthetett. És ők éltek a lehetőséggel, mindenütt a kialakult helyzetnek megfelelően cselekedtek. Segítségükre sietett a tudomány is. Az őszi vetést úgy végezték el, hogy alkalmazták mindazt, amit a modem agrotechnika nyújtani tud. Az előző évhez képest lényegesen több tápanyagot adtak a földbe. Bár nagyon későn, de kikelt a vetés. Eső is esett október végén, majd novemberben és decemberben. Elmúlt a tél. A vegetációs időszak kezdetén ismét megtrágyázták, boronázták az őszieket. Eső ismét csak május végén esett, de a jól előkészített talajon a gabona gyorsan megerősödött, növekedésnek indult. Ha néhány évvel korábban alakul ki hasonló helyzet, a terméseredmények vitathatatlanul rosszabbak lettek volna. Az előző éveket összehasonlítva az idei 1967- es évvel, figyelembe véve a műszaki felszereléssel való ellátottságot, a talajerő- utánpótlási és vetőmagtartalékokat, a földművelők hozzáértését, az élenjáró agrotechnikai módszerek operatív alkalmazását, könnnyen megérthetjük, mennyire kedvezően hatottak a gazdasági átalakulások falun, azok az intézkedések, melyeket pártunk foganatosított és foganatosít az SZKP Központi Bizottságának 1965. márciusi plénuma után. Területünk mezőgazdasági dolgozói előtt még sok feladat áll. Sikeresen be kell fejezni az aratást. Előttük a szüret. Rohamosan fejlődik és jó termést Ígér a rizs. Emellett fokozott gondot kél! fordítani a állattenyésztés fejlesztésére. Üj lakások, iskolák, művelődési házak és szolgáltató kombinátok építését kell befejezni. S közben közeleg a nagy ünnep, Október 50. évfordulója. Krím dolgozói új munkasikerekkel készülnek a szovjet hatalom jubileumára. Meg vagyunk győződve, hogy városaink és falvaink dolgozói minden szocialista vállalásuk maradéktalan teljesítésével ünnepük meg a dicső évfordulót. S. B. Két megjegyzés Ismét egy bódé Több alkalommal szót emeltünk már amiatt, hogy Kecskeméten a belvárosban elszaporodtak a városképet rontó, szegényes, bazári hangulatot keltő bódék. Ügy látszik hiába, mert most egy újabbal gyarapodott a számuk a város kellős közepén, a Kossuth téren. Igaz, ez a mostani fényűző kivitelezésben készült, ami mitsem változtat a lényegen. Természetesen nem vallja ezt a nézetet a tulajdonos, a megyei Vendéglátó Vállalat, amely fontosnak, jelentősnek és a fogyasztók által régen áhított létesítménynek tartja az új fagy- laltozót. Milyen okok játszottak közre a beton alapra épített bódé létrehozásánál? Eddig az Állami Áruház előtt két mozgóárus mérte a fagylaltot, s ez — a vendéglátó szerint — korszerűtlen, elavult forma. Ebben van is némi igazság. Aztán a mozgóárusok csupán gyümölcsfagy■> laltot adagolhattak, a pavilon* ban viszont krémfagylaltot mérnek. De csak azoknak* akik elérik az ablakot. Gyere- kék sajnos itt hiába pipiskéd* nek, mert olyan magasra tették a nyílást, hogy ók számításba sem jöhetnek. Nem vagyunk ellene annak, hogy a vendéglátó a korszerű, higiénikusabb formákat alkalmazza a vásárlók igényeinek kielégítésére. De ez a most elkészült bódé sajnos nem a legszerencsésebb. A város köz* pontjában ugyanis nem keve- sebb, mint hét helyen vásárol-< hat fagylaltot a tikkadt polgár — az új pavilon a nyolcadik. A szükségesség tehát nem százszázalékosan indokolt. De ha a vendéglátó minden áron ragoszkodott elgondolásához, íz- lésesebb, modernebb megoldást is választhatott volna és ennél alkalmasabb, a városképet kevésbé zavaró helyen, mondjuk a Szabadság téren, az Űj Kollégium előtti parkban. De mindenképen igényesebb külsővel. A város belterületén levő bódék és pavilonok — összesen öt, vagy hat van — közül ugyanis ez utóbbi azzal is kiemelkedik, hogy nem filléres tákolmány. Hozzávetőlegesen mintegy 110— 120 ezer forintjába került a vendéglátónak a benne levő fagylaltgéppel . együtt... — dorgál —« Találkozás az árkád alatt Nagyszabású tatarozás! munkák kezdődtek Kecskeméten, a Szabadság tér 1. számú épület utcai frontján. Az építők — nagyon helyesen — árkádot építettek, hogy ezzel védjék a gyalogosokat az épületről lehulló anyagoktól. Az elképzelés nagyszerű volt, azonban a kivitelezésben már hiba csúszott. No, nem arra kell gondolni, hogy az árkád nem védi meg a gyalogosokat. Nem! Az árkád nagyon stabil és biztonságos építmény, de felmerül az emberben a gondolat — főleg, ha végig akar rajta menni —, hogy nem egyirányú forgalmat jelző tábla. Ugyanis az árkád a legszélesebb részein sem haladja meg az 1,3—1,4 méter szélességet. Szűkebb helyeken azonban még az egy métert sem éri el. Így ha két testesebb gyalogos találkozik az árkád alatt csak oldalazva vagy meg úgy sem tud egymás mellett elhaladni. A minap én is szembetalálkoztam a „szorosban” egy gyermekkocsit toló mamával. A két kis kecske talá'kozása jutott eszembe, akik a folyó felett átívelő pallón találkoztak. Még szerencse, hogy körülöttünk nem volt víz, és mi nem voltunk kecskék. Így visszacurikkoltam a könyvesbolt bejáratáig, hogy a babakocsit toló mama el tudjon vonulni. Ha Ilyen kellemetlenségekkel jár az árkádok alatti áthaladás, miért nem közlekednek a szemközti járdán? — kérdezhetné az olvasó. De ml megelőzzük a kérdést, eláruljuk, hogy ott, a tatarozást végző vállalat a munkákhoz szükséges anyagokat tárolja, lezárva ezzel az egész járdát. Ügy hisszük, a biztonságosabb gyalogközlekedés érdekében változtatni kellene a jelenlegi „járhatatlan” állapoton. Vagy az Illetékesek nem járnak arra?
