Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-29 / 177. szám
1967. július 29. szombat 5. oldal Baj ai hímes almák... Kiállítás a magyar népszokásokról a Néprajzi Múzeumban — Ezeket a jelmezeket, maszkokat még 1964-ben is használták a Tolna megyei Kakasd községben élő, Bukovinából áttelepült székelyek, akik a betüehe- mes játék kellékeiként alkalmazott öltözékek segítségével bibliai alakokat utánoztak, a jellegzetesen magyar népviseletben ... — világosítja fel a látogatót a felirat a Budapesti Néprajzi Múzeumban, ahol „Magyar népszokások” rímmel rendezték meg az új kiállítást „Ezt a Luca székét készítette és használta 1900-ban Kovács Béla, Győrszabadhelyi — közhuszár” — olvasható az aláírás egy kis székecske felett. Mellette egy díszes faragású fadarab látható. „Hogy a tyúkok tojjanak, fát kell fúrni ezen a napon” — szól a mellékelt használati utasítás, s hogy a tulajdonos hitt is ebben, azt a sok apró lyukacska bizonyítja. Ugyancsak karácsonyi népszokás a regölés. Ezek az ének „bőségvarázsoló” szerepet töltöttek be a néphitben, de hogy a gazdagságot még félreórthetetle- nebbül kívánják, nemcsak hangos síppal kísérték a regölést, de még fából faragott kardokat is ráztak közben. Ezek a „veszedelmes” fegyverek most s kiállítás érdekes darabjai. Az egyik mátrai község szlovák lakossága körében ma is szokás a női farsang megrendezése. Húshagyó kedden nőuralom van a faluban, a népviseletbe öltözött asszonyok és lányok felkeresik a férfiakat és megbo- f rotválják őket. A borotválást — amint ezt a bemutatott eszközök szemléltetik — lúdtoll-pa- maccsal végzik, s tükör gyanánt lyukas szitákat tartanak a „szőrös” férfiak elé. A busójárás egyik érdekessége viszont abban rejlik, hogy a kifordított bundájú, két csoportból álló sereg jelképes küzdelme során a harcosok bizony nemeseik a levegőbe suhintottak- a bunkók vége jókora ütéseket osztogatott, cserébe az év során felgyülemlett sérelmekért. A busójárást a felvonuláshoz használt kellékekkel és fényképsorozaittal elevenítik fel a rendezők. A húsvét a legvidámabb ünnepelt egyike. Az ehhez kapcsolódó népszokások elválaszthatatlanok a tojástól, amelyet a termékenység jelképének tartanak. Sok helyen ilyenkor tojásokat ásnak el a szántóföldenan, ki csépelték belőle a szemet, s a vetőmagba keverték. Ez a régi szokás ma sem vesztett népszerűségéből. Az egyik aratási rizseskoszorún büszkén hirdeti a felirat, hogy a szép Füleden szamárfejek — karácsonyi játékhoz öltötték fel egykor Varjas község lakói. (MTI-loto — Maár Marianne felvétele.) ken. A hímes tojásokból gazdag gyűjteményt mutat be a kiállítás — s sem marad ki a sorból a megpatkolt tojás sem, amely ügyes kovácsok technikai bravúrja. Érdekes szokás alakult ki a Baján élő bunyevácok között. Húsvétkor a lányok nem tojásokat, hanem almát festenie, pingálnak, s azzal ajándékozzák meg a locsoló legiénye- ket. A mai modern lakásoknak is díszei lehetnének az aratási búzakoszorúk. Az utolsó napon levágott gabonából fonták, nagy türelemmel s műgonddal. Hónapokig függőt a lakás főhelyén, csak vetéskor vették le onmunka a Tiszai gari Tsz aratóbrigádját dicséri. B. B. L Sailed és Fürst Ma 35 éve, 1932. július 29-én sta- táriális tárgyaláson halálra ítélték, majd kivégezték Sallai Imrét és Fürst Sándort, a Kommunisták Magyarországi Pártja két vezetőjét. „A kommunista szervezkedésben azért vettem részt, mert teljes meggyőződéssel a háború ellen voltam” — így felelt Sallai Imre a véres kezű, annyi igaz hazafit halálba küldő Töreky- nek, amikor a statáriális bíróság megkezdte a formális kihallgatást. Mert jogi formaság volt csupán ott, abban a Markó utcai teremben akkor minden: bíró és ügyész, vád és védelem — az ítélet hónapokkal előbb készen állt. A történelem eddig talán legsúlyosabb gazdasági világválságának közepén, a fasizmus németországi hatalomra jutásának előestéjén, a Horthy- rendszer bizonyítani akart: a külföld előtt igazolni hatalma erejét, az éhező, annyi szenvedéstől gyötört magyar munkásoknak és parasztoknak pedig kérlelhetetlenségét: vigyázzon mindenki, mert könyörtelen a leszámolás. Az ürügy maga is ördögi volt: egy nemzetközi kalandor felrobbantotta a biator- bágyi viaduktot, s nyomban meghirdették a statáriumot, amelynek előre megtervezett célja a kommunista mozgalom, a gazdasági és a politikai elnyomás ellen mind erőteljesebben, határozottabban fellépő munkások és parasztok elhallgattatása volt. Az illegális párt helyiségében Budapesten, egy Thék Endre utcai házban fogták el Sallai Imrét és Fürst Sándort, s kegyetlen kínzás, barbár vallatás után állították mindkettőjüket a Töreky-tanács elé. Sallai Imre akkor 35 éves volt, Fürst Sándor hat esztendővel fiatalabb. Sallai a Tanácsköztársaság idején felelős tisztséget viselt, az azután következő időszakban a nemzetközi munkásmozgalomban tevékenykedett. Fürst Sándor az 1919 utáni hazai mozgalom neveltje. Életútjuk a forradalmi harcban találkozott. Együtt küzdöttek, együtt szervezték a pártot — Sallai 1931-től a KMP titkárságát vezette —•, együtt hirdették: nincs már messze egy jobb világ. Sallai Imre a siralomházból küldött üzenetében így beszélt: „A helyemre százan és ezren lépnek. Az eszme, amelyért éltem és dolgoztam, győzni fog ... Közeleg egy szebb és jobb korszak, és az a mi harcaink eredménye is lesz”. A rögtönítélő bíróság csak egyféle ítéletet hozhatott; halált. De még be sem vonultak a terembe a bírák, amikor megmozdult a világ jobbik fele ■ táviratok áradata özönlött Budapestre. Tiltakoztak angol és francia munkások, világhírű jogászok, gondolkodók, tiltakozott Thomas Mann, Romain Rolland, Käthe Kollwitz... mindhiába. A Horthy-fasizmus nem ismert kíméletet. amikor meg akarta félemlíteni a dolgozó tömegeket. Hősként élt, hősként állt a bírák előtt, hősként halt meg Sallai és Fürst. S eljött a kor, amelyért fiatal életüket adták, a legtöbbet, amit ember osztályáért, társaiért, népéért feláldozhat; itt az új miág, s népünk most tiszteleg a mártírok erűikének. Emlékezik és nem felejt: érte, mai életéért vállalta a halált ma 35 éve Sallai és Fürst. Forog a lemez... Egy dupla mellett a Gramópresszóban Amint belépek, Harangozó Teréz kedvesen fátyolos hangja fogad. A lemezen az utóbbi hónapok sikerdalát — legalábbis a fesztivál kezdetéig annak bizonyult a „Minden nap”... — énekli. — Már több mint egy hete zajlik a leszállított árú hanglemezek vására — újságolja Szekér József né, a kecskeméti Gramopresszó helyettes vezetője. — Mintegy 10 napig tart még a kiárusítás, amelynek során nálunk eredetileg 85 ezer forintot érő hanglemez kerül piacra. — Az árleszállítás eddigi tapasztalatai? Klasszikusokból és magyar nótákból jó pár lemez fogyott eddig. Táncdalokból a legkeresettebb az, amelyet belépésekor hallott (... egyébként az orrom előtt kelt el belőle az utolsó példány!), továbbá a közelmúltban nálunk járt Spencer Davis-együttes számai. A napi forgalom egyébként mostanában az eddiginek a két-három- szorosára növekedett. — Hogy a könnyűzene kedvelőt megnyugtassuk: táncdalokból jelenleg mi kapható? — Voith Ági. Tárkányl Tamara, Mikes Éva és az Illés- zenekar néhány lemeze. Bár pénzügyi szempontból még nem zárták le a hónapot, az eddigi szakasza máris kedvezőbb mérleget mutat, mint a tavalyi júliusé. Napjainkban mindenütt a fő beszédtémák egyike, de itt fokozottan az „első napirendi pont” — a táncdalfesztivál. — A három füzetben megjelent 60 táncdal már csak néhány óráig kapható — tájékoztat a fiatal eladó. — Az alkotmány ünnepét — egyúttal a fesztivál döntőjét — követő napon már árusítják a győztes számok lemezeit, egyúttal a pol-beat fesztivál listavezetőit is. Mindkettő felvételei folyamatban vannak. Az új mechanizmus erői ebben a kereskedelmi ágban Is hatnak: az év eleje óta az üzlet már közvetlenül a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal áll kapcsolatban. így a gyártás szinkronba kerül az igényekkel, a várható érdeklődéssel arányos mennyiségben készülhetnek a lemezek. A jó zene, a jó kávé és a jégbehűtött frissítők ügyesen összeházasított, kellemes otthona egyébként pár nap óta reggel fél 8-tól este 6-ig bármikor szívesen látja vendégeit, a muzsika barátait. J. T. A» új Kuba A világ legfiatalabb flottája Háromezerötszóz kilométernyi tengerpart, s egyetlen centiméter szárazföld sem — ilyen Kuba határa. Amit itt nem termelnek vagy nem gyártanak, az vízen jön. Elég sokféle cikk, mert nem volt bőkezű a természet Kubához, ami a föld mélyének kincseit illeti. Hiányzik az energiabázis és a nyersanyagok legnagyobb része. Mással pótolta ezt a természet — azzal, ami a tropikus talajon terem: a cukornád óriási mennyiségével. Ám a belőle gyártott cukrot meg ki kell szállítani a behozatal ellenében. Persze, azt is a vízen át. így volt ez a múltban, s így maradt a mai napig. Aki Kubának ártani akar s tud, az rátelepszik tengeri utaira mint béka a forrásra. Kihirdeti a blokádot, megtiltja a hajóknak, hogy kubai kikötőket keressenek fel, s azokat, amelyek fütyülnek a tilalomra, beirdogál- ja a fekete listára. így tett az Egyesült Államok is. De sok hajótulajdonos csupán azért nem fogadott szót, hogy foghassa a ceruzáját s elkezdje számítgat- ni a kockázatokat, veszteségeket, biztosítékokat s aláhúzhassa az eredményt: a magasabb s ismét magasabb szállítási díjakat. Volt egy nagy baja Kubának: nem voltak hajói. De minden rosszban jó is van. Itt ez volt a jó, hogy a régi, az Egyesült Államokkal folyó egyoldalú kereskedelem beszüntetése tulajdonképpen megnyitotta a kubai külkereskedelemnek — s vele a tengerhajózásnak — a nagyvilág kapuit. Miami, New Orleans és New York helyett Ogyessza, Várna s Gdynia, Ottawa, Yokohama és Bilbao lettek a kubai hajók kikötőivé. Errefelé indultak a kis kubai vízijárművek, amiket azelőtt csak partmenti hajózásra használtak. De ezekből sem volt sok, Kubába, s Kubából szovjet, lengyel, csehszlovák, bolgár s keletnémet hajók indultak, s mindig több .lett belőlük, mind gyakrabban jöttek. Azonkívül a szocialista országok megsegítették Kubát, hogy segíthessen magán. 1961-ben Lengyelországban s az NDK-ban a kubai kereskedelmi flotta részére megépítették az első négy 10 ezer tonnás óceánjáró hajót. Ezután már rendszeresen jött a többi — Nagy-Britanniából, Spanyolországból, Bulgáriából, Dániából. A kubai kereskedelmi hajózás teherbírása az 1959-es 44 510 tonnáról a mostani 259 710 tonnára nőtt. Harminc százalékos átlagos növekedést jelent ez évente, míg a többi latin-amerikai országban a növekedési ütem az ENSZ hivatalos adatai szerint csak 6,7 százalék. A forradalom előtti időkből Angol muzsikusok Kecskeméten A nemzetközileg is jól ismert The G alpin Society tiszteletbeli titkára, Jeremy Montagu kérte a kecskeméti népzenei fesztivál rendezőségét: tegye lehetővé, hogy a zenei társaság néhány tagja részt vehessen a találkozón. Bíznak a kedvező válaszban, hiszen szeretnének megismerkedni Kodály szülővárosával. A rendezőség postafordultával közölte: szívesen látják Kecskeméten a szigetországból érkező vendégeket örökölt tizenhárom kubai hajó-* ból háromnak 5400 tonna a teherbíróképessége. A forradalom utáni 33 hajó közt tizenöt 10 ezer tonnán felüli teherbírású. S ami a legfontosabb: a kubai flotta, mivel nagyon fiatal, a világ legkorszerűbbjei közé tartozik. Hajóinak háromnegyede hat évnél fiatalabb, s csak három százaléka lépte át a huszo- dik évet. 1962-ben a kubai kereskedelmi hajózás 251 600 tonna árut szállított; tavaly 221000 tonnát importált és 354 500-at exportált, tehát már 575 700 tonna rakományt szállított Az Európából, Ázsiából, Afrikából és Amerikából vezető tengeri utakon hordott terhek több mint 40 százaléka volt ez. A kubai kikötők közötti partmenti hajózás teljesítménye 130 000 tonnáról 373 800-ra nőtt 3500 kilométer hosszú Kuba határa, de egyetlen méter sem szárazföld. Minden, ami Kubába megy, vagy onnan jön, a tenger vizén úszik. Kubának a hajó az, ami madárnak a szárnya. Érthető hát, hogy a kubaiak büszkék fiatal kereskedelmi flottájukra s az is, hogy mindig, ha új hajó vet a Havannai öbölben horgonyt, a tengerparti sétány, a Malecón úgy fest, mintha éppen nemzeti ünnep volna. jugoszláv műsora ív SZOMBAT 16.30: A Magyarország—Nagy-Bri- tannia atlétikai verseny közvetítése Budapestről. — 18.50: Tv-újdonsá— 19.15: Felvevőgéppel a világ körül. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.38: A Belorusz Népi Együttes műsora. — 21.53: Gedeon, a Scotland Yardban. sorozatfilm. « 22.43: Tv-hír- adó»
