Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

S. oldal 1967. júllns 28. péntek / AZ EGYESÜLT Államok kö­zel-keleti szerepével foglalkozik a Pravda tegnapi számában, megállapítva, hogy „Izrael az imperializmus közel-keleti ütő­erejévé vált” e térségben. Washington a Tel Aviv-i „hé­ják” akcióit ki akarta használni a maga javára, arra, hogy meg­békélésre kényszerítse a hajt­hatatlanokat, akik közé szá­mítja elsősorban az EAK-ot Rámutat a lap arra, hogy az USA támogatása jelenleg hadi­anyagszállításokban nyilvánul meg, míg más szövetségeseivel együtt, például az NSZK-val, sok izraeli tisztet képeztek ki a támadó háború módszereire. KÖZISMERT, milyen veszé­lyes kölcsönhatásban van az iz­raeli agresszió, a közel-keleti precedens az európai helyzettel, közelebbről a bonni politikával. Ez csak aláhúzza az atomstop mielőbbi megvalósításának szükségességét A genfi lesze­relési értekezlet tegnapi ülésén erre a halaszthatatlan feladatra mutatott rá a bolgár küldött, Hrisztov, kijelentve, hogy más szocialista országok képviselői­hez hasonlóan a bolgár delegá­ció is kezdettől fogva állást fog­lalt az atomháborús veszély felszámolása mellett. A haloga­tás nemcsak az atom-, hanem a teljes leszerelésre vonatkozó tárgyalásokat is hátráltatja. A halogatás módszerét éppen az NSZK gyakorolja leghatható- sabban. AZ EAK belpolitikái helyzete további kormánytanácskozás napirendjén szerepelt. Nasszer elnök vezetésével csütörtökön négyórás ülést tartottak. Majd Favzi, az elnök külügyi tanács­adója tájékoztatta Nasszert az amerikai kormány és az ENSZ képviselőivel folytatott eszme­cseréiről. Mint a kairói sajtó rámutat, az egyiptomi nép fegyelmezet­ten fogadta az áremelkedések tényét, az új költségvetést. Az Ahram szerint az ország előtt két út áll: vagy a bevételek csökkenésének arányában csök­kenteni a beruházásokat, ami megállítaná a fejlődést. Ezért csökkentik inkább a kiadáso­kat, s az áldozatvállalás szelle­mében növelik az állami bevé­teleket, folytatják a gazdasági építőmunkát. AZ ÜJ ÉLET felépítésének nagy munkájáról beszélt a fia­tal Kuba nemzeti ünnepén Fi­del Castro. Hangsúlyozta: „Sok ezer kilométer választ el ben­nünket bármely olyan ország­tól, amely egy agresszió esetén segítséget nyújthat számunkra. Ezért hozzá kell szoknunk ah­hoz a gondolathoz, hogy egye­dül kell harcolnunk.” Kiemelte, Kubát nem könnyű meglepni, mert 500 ezer jól kiképzett har­cos áll az ország védelmére szükség esetén. „A legnehezebb feladat számunkra nem a reak­ció hatalmának megtörése, ha­nem az új élet felépítésének feladata” — mondotta Castro. AZ AMERIKAI féltekén, Ka­nadában tett de Gaulle-látoga- tás szokatlan eseményének visszhangja tovább gyűrűzik. A francia elnököt — aki teg­nap hazaérkezett — éles táma­dások fogadták, azzal vádolják, ártott Franciaország tekintélyé­nek, beleszólt Kanada belügyei- be, a francia-szeparatista moz­galmat biztosítva támogatásá­ról. Emiatt általában balul vég­ződött útnak minősítik de Gaul­le látogatását. Valószínűnek lát­szik, hogy a tábornok a hétfői minisztertanácson nyilatkozik az ügyről, és kitér rá augusztus eleji rádió- és tv-beszédében is. Hírek szerint de Gaulle nem tartja célszerűtlennek és ha­szontalannak barátságtalan lé­pését. Az AP szemleírója sze­rint viszont az ügy próbára te­heti a francia kabinet hűségét. A palesztin! ai menekültek problémája nem oldódott meg KAIRO (MTI) Gussing ü Thant személyes képviselője a közel-keleti me­nekültek ügyeinek intézésére csütörtökön az EAK hatóságai­nak meghívására Kairóba érke­zett, ahol megbeszéléseket foly­tat. Az Ahram szerint az EAK leszögezi a tárgyalásokon, hogy a Palesztinái menekültek prob­lémája egyáltalán nem szűnt meg az izraeli agresszió követ­keztében és az a tény, hogy ezt a kérdést nem oldották meg újabb problémákat szült. Az EAK kéri, hogy az ENSZ tegye lehetővé a menekültek hazatéré­sét otthonaikba, ahonnan elül­dözték őket. Az ENSZ javasolja azt is, hogy az ENSZ kezdje meg azonnal az izraeliek által megszállt területeken az elüldö­zött lakosság javainak számba­vételét, mielőtt Izrael megsem­misíti az e javak tulajdonát iga­zoló okmányokat, szerződéseket és más bizonyítékokat. Az Arab Liga a menekültek sorsával folytatott izraeli játé­kot leleplezve közölte, hogy ed­dig csupán ötven menekült csa­ládnak engedték meg az izraeli hatóságok, hogy hazatérjen a Jordán nyugati partvidékére. Több mint százötvenezer mene­kültből csak félszáznyi térhetett haza, mert az izraeliek meggá­tolják a hazatérést. Gyorsított növekedés a bolgár gazdaságban A bolgár központi statiszti­kai hivatal közzétette jelenté­sét az ország idei első félévi népgazdasági tervének teljesíté­séről. A jelentés szerint a gazdasági élet valamennyi területén foly­tatódott a gyorsított növekedés. Az ipari termelés 1966 első fe­léhez képest 14,8 százalékkal gyarapodott, s 605 millió levá- val múlja felül a tavalyi első félévben gyártott ipari termé­kek értékét. Ez az ütem 2,2 szá­zalékkal nagyobb annál, amit a terv erre az időszakra elő­irányzott. Az elhúzódó tél, a késői hű­vös tavasz és a nagy esőzések ellenére a gabonafélék termése az országos helyzetet tekintve jó, folytatódott az említett terv­időszakban a mezőgazdasági munka gépesítése, növekedett az állatállomány. Fél esztendő alatt az állami terv megvalósításaként 750 mil­lió levát ruháztak be, ami 12,3 százalékkal nagyobb a tavalyi első félévinél. KINCSKERESŐ 11/ ' V — A térkép szerint valahol itt kell lennie annak a kincsnek! Harcolnak a partizánok Amerikai B—52-s nehézbom­bázók csütörtökön hajnalban is­mét a Dél-Vietnam északi ré­szét borító őserdőket bombáz­ták, hogy megpróbálják felszá­molni a partizánok dzsungel­támaszpontjait. A partizánok Saigontól 45 kilométerre ak­nákkal árasztották el a kor­mánycsapatok által ellenőrzött egyik városkát, valamint a Dong Ha amerikai támaszpontot. A VNA-hírügynökség jelenté­se szerint július 7. és 10. között a demilitarizált övezettől észak­ra fekvő La Nga gátat az ame­rikaiak 1600 bombával és 400 tüzérségi lövedékkel árasztot­ták el. A támadás része az észak-vietnami öntözőrendszer ellen indított amerikai offen- zívának Dél-vietnami szabadsághar­cosok csütörtökön reggel ra­kéta- és aknatűz alá vették az Bumedien Lengyelországba látogat VARSÓ. (MTI) Huari Bumedien. az algériai demokratikus és népi köztársa­ság forradalmi tanácsának elnö­ke szerdán fogadta Edward Wichowaniecet, a Lengyel Nép- köztársaság algériai nagyköve­tét. A megbeszélés során érté­kelték a jelenlegi nemzetközi helyzetet, és a lengyel—algériai kapcsolatok fejlesztésének ügyét. A nagykövet átadta Bume- diennek kormánya meghívását, hogy tegyen hivatalos látoga­tást Lengyelországban, Bume­dien a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját később ál­lapítják meg. amerikaiak egyik gyalogsági tá­borát Saigontól 56 kilométer­nyire északra, Phuloc Vin-nél. II amerikai katona elesett és 43 megsebesült. Az elmúlt héten az ameri­kaiak 164 embert Vesztettek, 1442 katonájuk megsebesült, míg a dél-vietnamiak veszte­sége 175 halott és 499 sebesült volt. Vietnami ázsió Gyorsan emeli a Pentagon Vietnamba küldött pilótáinak taksáját. Mint a múlt héten közöltük, röpcédulákon szólít­ják fel a vietnami lakosságot, hogy segítsék elő az amerikai pilóták szökését, s ezért fejen­ként 1760 dollárt ajánlottak. Ügy látszik nem járt sikerrel az akció, mert tegnap újabb négy és félmillió hasonló fel­szólítást tartalmazó röpcédulát szórtak le a VDK fölött, s ezekben már fejenként 5 ezer dollárt kínálnak a szöktetó'k- nek. Igaz. hogy a harc Délkelet- Ázsiában folyik, de a népeknek itt is van azért ázsiójuk. Igaz, hogy a harc nagyobbrészt dzsungelekben folyik, de az amerikaiaknak elég világosan adják tudomásukra, hogy bi­zonyos értelemben „nem va­gyunk a dzsungelben”. Mielőtt 10 vagy 20 ezer dollárra emel­nék a pilótafoglyok taksáját, tanácskozhatnának a pentago­nisták gazdasági szakemberek­kel, akik egykönnyen bebizo­nyítanák, hogy nemcsak pénzt, hanem életet is nyernének, ha ezeket a pilótákat el sem kül- denék Vietnam fölé. B. K. Suharto szeretné elhalasztani a választásokat Szerdán Djakartában tanács­kozásra ült össze ötszáz magas rangú katonai és polgári sze­mélyiség. A találkozón felszó­lalt Suharto tábornok, az Indo­néz Köztársaság ideiglenes el­nöke. Bejelentette, hogy a kor­mány kérni fogja a legfelső törvényhozó szervtől — az ideiglenes népi tanácskozó kongresszustól — járuljon hoz­zá a jövő évre kitűzött álta­lános választások elhalasztásá­hoz. Sugiharto indonéx főügyész felszólalásában a letartóztatott kommunisták helyzetéről szólva közölte, hogy a börtönökben jelenleg 55 000 foglyot tartanak. Adam Malik külügyminiszter hangoztatta, hogy Indonézia to­vábbra is „független” és „ak­tív” külpolitikát folytat. Indo­nézia támogatja a vietnami nép és az arab népek harcát és bé­kés rendezésre törekszik mind a vietnami, mind pedig a közel- keleti válságban. Hat napon belül Forró nyár A I I erikában „Munkát és hűvös nyarat’» vagyis elviselhető nyári életfeltételeket kö­veteltek tavasszal a gettókbeli forró nyártól félő harlemi és nemcsak harlemi néger fiatalok. Most pedig újra forró és a koráb­biaknál is véresebb nyár van Ame­rikában. Immár harmadik éve, s ezúttal minden korábbit felülmúló méretben robbantak fel Amerika- Szerte a nagyvárosok zsúfolt — és a modern Amerikának kiáltó kont­rasztját jelentő — négernegyedei. Többnyire nem szervezett harc ez, hanem ösztönös, nem egyszer re­ménytelen pusztításban megnyilvá­nuló küzdelem, amelyet az amerikai propaganda nagy igyekezettel pró­bál diszkreditálni. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: nem a né­gerek vizsgáznak most, hanem az amerikai társadalom urai. Martin Luther King írta még áp­rilisban: „Állandó harcunk abból a felis­mert tényből fakad, hogy két Ame­rika létezik. Az egyik a szép, a tej- ben-vajban fürdő, a nagy lehetősé­geket kínáló ... A másik a csúnya Amerika, amely nap mint nap elé­gedetlenséget és kétségbeesést szül. Ezt az Amerikát legyőzött, Össze­tört, megbántott és félelemben tar­tott emberek lakják. Minden re­ménytől megfosztott férfiak és nők, akik hontalanok saját hazájukban. Ebben az Amerikában kiéhezett em­berek járják az utcákat.»» Ezért lappang évek óta a tűz, a valamennyi amerikai nagyvárosban meglevő néger gettókban, s ezért nagyobb évről évre a lángja, ami­kor a nyári hőség fellobbantja. Az amerikai Dél után az Észak nagy­városaira is átterjedtek a harcok; oda tehát, ahová a négerek milliói a fajüldözők elől menekültek, s ahol a faji megkülönböztetés kör­mönfontabb eszközeivel „gettósítot- ták”, szorították őket a gazdasági és társadalmi élet legaljára. Ezen az ugyan bűnözéssel és szélsőséggel átszőtt bázison, az általános helyzet változatlansága, vagy nagyon is las­sú és nem elégséges változása miatt radikalizálódnak a néger mozgal­mak. S eközben a hivatalos Ameriká­nak a háború miatt mind kevesebb pénze jut a szociális kiadásokra, a Vietnamban elszórt milliárdok arra kénjszerítik, hogy lefaragjon pél­dául a gettóknak szánt szerény mil­liókból is. S a kormánynak ezzel párhuzamosan mind jobban támasz­kodnia kell a hazai háborúspárti, ám egyúttal a fajüldözésben is élen­járó erőkre, ennélfogva az elmúlt hónapokban egyre leplezetlenebbül támogatta az „ellentámadást’* a né­gerek követeléseivel és mozgalmá­val szemben. Se szeri,“ se száma a négerek elleni brutalitásoknak a forró nyár előtti tavaszon. Nem a Johnson-kormány látványos gesztu­sai, az egy-egy négert magas poszt­ra állító húzásai jellemezték a két forró nyár közötti évet, hanem „a négerek követelődzésétöl” felbőszült fajüldözők és a rendőrség megfé­lemlítő, vagyis végső elkeseredést kiváltó akciói. A tények tanúsítják, hogy többnyire -r a gettókban meg­szálló hatóságként viselkedő — rend­őrség játszotta az izzó gyűlöletet lángralobbantő szikra szerepét. De emlékezzünk arra is, hogy a jogta­lan eljárások az elmúlt hónapokban nem kímélték a néger vezetőket sem — Hinget, Carmichaelt, a har­lemi képviselő Powellt, vagy « box- bajnok Clay-t. S ráadásul — mialatt a kongresszus a lakóhelyi megkü­lönböztetés elleni törvényen „aludt” — a városokban fehér fajüldözők bandái garázdálkodtak a tétlen rend­őrség szemeláttára, s erősítették a gettók közötti láthatatlan falakat. E bandák mögött az ismert amerikai szélsőjobboldali és fasiszta jellegű szervezetek álltak, amelyek az idén tavasszal már megtették a lépéseket a fehérek egységes négerellenes szervezetének létrehozására. Látható: szinte kényszerítették a néger szervezeteket a radikalizáló- dásra, a szervezetlen négereket pe­dig a végsőkre, hogy aztán erre hi­vatkozva lecsaphassanak rájuk. Det- roitban egy barbár razzia robban­totta ki a harcokat. Maga Washing­ton a vietnami háborújával, amely a négereket sokkal jobban sújtja — szükségszerűen teremtette meg a né­gerek mozgalmának kapcsolatát a háborúellenes erőkkel, ami aztán fo­kozta a hivatalos Amerika ingerült­ségét. Tagadhatatlan, hogy amit a nemzetközi porondon művel az Egye­sült Államok, az visszahat belső vi­szonyaira, meghatározza kik a kor­mány támogatói, s kik fordulnak vele szembe, ha éppen olyan re­ménytelen elkeseredéssel is, mint a nagyvárosok néger gettóinak lakói. másodszor is földrengés Törökországban Az ankarai rádió jelentése szerint szerdán este Törökor­szágban újabb földrengés volt, ezúttal Kelet-Anatóliában. A belügyminisztérium 34 haláleset­ről, az ankarai rádió pedig 70 halálos áldozatról közölt jelen­lést, hozzáfűzve, hogy a telefon­vonalak megrongálódtak, s a helyi szervek nem tudtak pontos értesüléseket szerezni. A rengés epicentruma Balpayan városban, Erzincantól körülbelül 50 kilo­méternyire volt, erőssége pedig 7 «—8 fok a mercalli-skálán. A szerda esti földrengés hat napon belül a második ilyen ka­tasztrófa Törökországban, szom­baton a nyugat-törökországi Adapazari körzetében csaknem százan estek a földrengés áldo­zatául. Az újabb szerencsétlenség az Erzincanon áthúzódó földren­gés övezetben történt. 1939-ben ebben a városban a földrengés 30 000 emberéletet követelt.

Next

/
Thumbnails
Contents