Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

XXII. ÉVFOLYAM 174. SZÄM Ara 60 fillér 1967. JÚLIUS 26, SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! Ötvenhét új tanterem az iparitanuló-iskoláknak Félegyházán és Baján korszerű tornaterem épül Lesz-e tanműhely a megyeszékhelyen? Köztudomású, hogy az ipari- tanuló-képzés tantermi kapaci­tása megyeszerte sok gondot okoz a pedagógusoknak, hiszen a legtöbb iskolában két mű­szakban tanítanak, ami különö­sen a vidékről bejáró tanulók számára teremt nehéz helyzetet. A harmadik ötéves terv az ipari szakmunkásképzés jelentős fejlesztését teszi szükségessé me­gyénkben. Az eljövendő eszten­dők szükségleteit nehéz lesz tel­jesíteni, ezért a Munkaügyi Mi­nisztérium az érdekelt tanácsok­kal együtt arra törekszik, hogy a lehetőségek körét mindenütt bővítse. A terveket — és a fo­lyamatban levő munkálatokat ismerve — arról számolhatunk be, hogy megyénkben . az ipari- tanuló-intézetek ötvenhét új tantermet kapnak az ötéves terv hátralevő éveiben. Kecskeméten a Szakmunkástanuló Otthon szomszédságában előrehala­dott állapotban van a 20 tantermes korszerű, iskola építése. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat — átérezve az iskola szükségességét — arra törekszik, hogy már a jövő év áprilisában átadhassa az új lé­tesítményt. Sajnos, a kőműves­szakmunkások hiánya kereszte­zi a vállalat szándékát, ezért Manapság egyre inkább sür­getővé válik, hogy a tudomá­nyos kutatómunka eredményei a gyakorlat közkincsévé válja­nak. Ezt célozta az az országos paradicsomtermesztési tapaszta­latcsere is, amelyet kedden tartottak Kecskeméten a Duna Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben. Az intézet kiváló kutatói eddig is fáradoz­tak új fajták előállításán, ame­lyek beváltak a gyakorlatban, azonban az igények egyre in­kább növekedtek. Ezek kielé­gítése érdekében újabb és újabb szempontokat kell figyelembe venni a nemesítésnél. A tapasztalatcserére eljöttek a tanács vb-k mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak, a konzervgyáraknak, a zöldség- és gyümölcstermesztő nagyüzemi gazdaságoknak a képviselői. A vendégeket Báldy Béla, az in­tézet zöldségtermesztési osztá­lyának vezetője tájékoztatta a legutóbbi kutatási eredmények­ről. A cél: a termelők, a kon­zervgyár és a fogyasztó közön­ség egyre változó ízlésének kor­szerű kielégítése. Jelenleg is öt olyan fajtajelölt vár elisme­résre, amely küllem, szín, íz, zamat tekintetében jobb az ed­digi fajtáknál. A Kecskeméti Export például korán érő, jól szállítható, szép bogyójú. Már régen keresnek a felvásárló szervek ilyen paradicsomot. Van ezenkívül még több egyszínbe­felmerült annak lehetősége hogy esetleg más építőipari vál­lalatoktól vesznek kölcsön né­hány hétre kőműves brigádokat az iparitanuló-iskola építkezésé­hez. Ha az új 20 tantermes iskolát átadják, a Reszelőgyárban fel­szabadul 10 — jelenleg ideigle­nes tanterem céljára szolgáló — helyiség. A szakmunkástanu­ló intézet ezekben a termekben — amelyeknek felújítására a MŰM egymilliót fordított — tanműhelyt szeretne berendez­ni. A gyár vezetősége azonban kérni szeretné a minisztériumot, adják vissza a helyiségeket ne­kik. Az ügyben még nem szüle­tett döntés, korai volna elébe vágni a vitáknak, annyit azon­ban le lehet szögezni, hogy 2516 kecskeméti ipari tanulónak nagy szüksége van korszerű tanmű­helyre. Kiskunfélegyházán ugyan­csak építik már az állomás szomszédságában a 12 tan­termes iparitanuló-iskolát, és 1968-ban adják át ren­deltetésének. Ez az építkezés jelentős mér­tékben módosult, amennyiben a város és a járás tetemes anyagi hozzájárulásával nagyméretű, minden igényt kielégítő torna­termet is építenek az iskolához, érő, konzervgyári feldolgozásra különösen alkalmas fajtajelölt. Ugyancsak gondoskodtak a tö­megfogyasztás igényeinek kielé­gítését szolgáló paradicsom elő­állításáról is. A rövid tájékoztató után a tapasztalatcsere résztvevői meg­tekintették a kísérleti parcel­lákat. Ellátogattak a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetbe, ahol a nagyüzemi termesztési módszereket tanulmányozhatták A látottak értékelésért a dél­utáni órákban került sor. Átszervezés után A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium utasítása alapján július 1-től megtörtént a megyei, járási, városi mező- gazdasági és felvásárlási osztá­lyok (csoportok) egyesítése. Az átszervezett megyei mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály megtartotta első értekezletét. A tanácskozáson részt vett dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke és Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyette­amely a város és a járás sport­életében fontos tényező lesz majd. Érdekességként említjük meg, hogy a téli teremsportra is alkalmas tornateremben 350 férőhelyes nézőteret építenek a sportkedvelő közönség haszná­latára. Nehéz helyzetben vannak a halasi ipari tanulók is. A régi lovassági laktanya mellett épí­tenek nekik hattantermes isko­lát, melyet a későbbiekben 10 tantermesre bővítenék. Ez az építkezés 1969-re fejeződik be. Ugyancsak erre az időpontra készül el a bajai intézet, a Tóth Kálmán utcában, 10 tanterem­mel. E mellé is építenek — je­lentős tanácsi hozzájárulással — korszerű tornatermet. Szerepel a tervben 600 személyes konyha és étterem is, amelyet később ezer személyesre lehet fejleszte­ni, ha a szükség úgy kívánja. Kalocsán nemrégiben adták át az új, héttantermes iskolát. Tár­gyalások folytak azonban arról, hogy a kalocsai fiúnevelő inté­zetet az ország más vidékére te­lepítik és a helyiségekben gép­szerelő szakmunkástanulóknak adnak helyet. Sajnos, a Műve­lődésügyi és Munkaügyi Minisz­térium tárgyalásai nem vezet­tek eredményre, túl költséges lenne a fiúnevelő intézet átala­kítása, így a kalocsai ipari ta­nulóképzésben egyelőre nem le­het szó további lényeges fejlő­désről. Beszámolónk teljességéhez hozzátartozik, hogy Kiskőrösön hattantermes iparitanuló-iskolát adnak át 1969-ben, Tiszakécskén pe­dig egy, a Kossuth Lajos utcában átalakítandó lakó­ház igénybevételével 1968 júniusában három tanter­met kapnak az ipari tanu­lók. Később — a szükségletnek meg­felelően — ezt az iskolát is bő­vítik majd. Amíg a folyamatban levő, vagy még ezután kezdődő épít­kezések eredményeként megol­dódik az iparitanuló-iskolák tanteremgondja, addig is köl- csöntantermekkel próbálnak a helyzeten enyhíteni. B. J. se. Dr. Maár András osztály- vezető ismertette a mezőgazda- sági szakigazgatás átszervezése után jelentkező feladatokat. El­mondta, hogy az új osztály négy csoportra oszlik: igazgatási, köz- gazdasági, élelmezésügyi és szakfelügyeleti. Az átszervezéssel kapcsolatos helyzetet, valamint a további tennivalókat részletesebben megtárgyalják a vb-elnökök mai megyei értekezletén is. Országos paradicsomtermesztési tapasztalatcsere Kecskeméten Megtartotta első értekezletét a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály Alumínium Az alumínium a jövő — vagy talán inkább már a ma — féméi közül az egyik legfontosabb. Hazánk tekintélyes mennyi­ségű alapanyaggal rendelkezik előállításához. A magyar bauxit — rendkívül nagy villamosenergia-igónye miatt — a Szovjetunió kohóiban válik alumíniumtömbökké, további feldolgozása. azon­ban már újra itthon történik. Jelenleg is az ország egyik legna­gyobb beruházása a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése. Megyénk kisipari termelőszövetkezetei közül több foglalkozik alumíniumfeldolgozással. Különösen a Kecskeméti Fém- és Vas­ipari Ktsz emelkedik ki közülük, amely évente 50 millió forint értékű alumínium árut készít. Megrendelői között a legnagyobb az ALUTRÖSZT, amely a ktsz termékeinek országos, értékesíté­sével foglalkozik. A Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz-ben igen jelentős meny- nyiségű alumíniumcső készül. Képünkön Bekő Sándomé szakító és terhelő szilárdságmérést végez. A próba kitűnően sikerült, a 30 milliméter átmérőjű 2,5 milliméter falvastagságú alumínium­cső 3500 kilogramm súlyú húzásnál szakadt el. Az anyagot a Meteor Ktsz részére szállítják, csőbútorok készítésére. A ktsz csőhúzó csarnokában 10 gép üzemel. Ebből a ktsz konstruktőrei 7 korszerű masinát készítettek, melyeken 3—60 mil­liméter átmérőjű csöveket tudnak gyártani. Képünkön Nagy József az alumíniumcsóhúzás egyik tapasztalt mestere munka közben. Nagy Ottó — Pásztor Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents