Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

4. oldal 1961. július 22. szombat ANNEMARIE társai Ezekben a napokban min­denhol rekkenő a hőség, de itt, a kiskőrösi Petőfi Szakszövet­kezet szőlőjében, a kaskantyúi határban sokszorosan az. Az üdezöld ültetvényt most fürdő­ruhát öltött fiatalok testének bronzbarna színfoltja élénkíti, s a tőkék közt nevetéssel tarkított német szavak hangzanak. Az NDK-ból jött 23 fiatal — a Kalkreuthi Mezőgazdasági Szak- középiskola növendékei — és nevelőik ismerkednek a szá­mukra meglehetősen szokatlan növényápolási tennivalókkal. — Jó egy hete érkeztünk Ma­gyarországra, s már másnap munkába is álltunk. Kevés szakértelemmel ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgo­zunk — mondja bemutatkozá­sul Hermann Feustel igazgató- helyettes. — A kapcsolat a kis­kőrösi gimnáziummal és mező- gazdasági szakközépiskolával csak az idén jött létre, de mi­után mi hazatértünk, az itteni fiatalok máris viszonozzák láto­gatásunkat. A kalkreulhiak, bár va­lamennyien leendő mezőgazdá­szok, a szőlőre csaknem olyas­féleképpen tekintenek, mint ahogyan mi például — az ana­nászra. Környékük ugyanis, Drezda szomszédságában inkább a burgonya és a répafélék ha­zája. — Növendékeink tanulmá­nyaik során a mezőgazdaság ál­talános tudnivalóit sajátítják el *——• kapcsolódik a beszélgetésbe Werner Quittel szaktanár. — A növénytermesztési és az állat- tenyésztési ismeretek mellett át­fogó gépesítési oktatásban is ré­szesülnek, megtanulják a trak­tor és a kombájn vezetését. Az elméleti időszakot követő há­rom gyakorlati év után, ha ked­vük van, agráregyetemen tehe­tik fel a koronát szaktudásuk­ra. Az intézetnek egyébként 850 hektár a gazdasági területe, a tanulók száma pedig 86. Miután így nagyjából képet kaptunk vendégeink háza tájá­ról, ismerkedjünk meg velük személy szerint is. Birgit Götze, Annemarie Uschmann és a töb­biek — az FDJ, a demokratikus ifjúsági szervezet aktivistái — egyre biztosabb kézzel végzik már a csonkázás, a hajtásbe­fűzés számukra új, épp ezért érdekes műveleteit. — Szállást Kiskőrösön a gimnáziumban kaptunk. Ébresz­tő 6-kor. Nyolc óra előtt már kinn vagyunk a gazdasági te­rületen és kettőig dolgozunk — mondja az egyik kislány, a jó magyaros keresztnevű Ilona Mühl. — Nicht vergessen! — vagyis, hogy az általa elmondottakról feltétlenül írjunk, figyelmeztet Hannelore, aki főként itt-tar- tózkodásuk első napjáról, a sze­gedi kirándulásról beszél lelke­sen, nagy elragadtatással. Lát­ták a Dómot, a Tiszát, a múzeu­mot. Külön a lelkemre kötik, ne felejtsem el megemlíteni a remek magyar fagylaltot A ha­lászlé egyébként — bár „mild”- re, a külföldi gyomornak is el- viselhetőre igyekeztek elkészí­teni — bizony csípett. De hát melyik külföldi nem panaszko­dik erre?! A fiúk — Jörg Köhler, Ger­hard Stehfest és társaik — ar­ról szólnak, hogy a községben már alaposan szétnéztek, s az ismerkedés legfőbb program­pontjaként megilletődötten rót­ták le kegyeletüket Petőfi szü­lőházánál. Mindnyájan tisztá­ban vannak a költő helyével a világirodalomban, s ez mitaga­dás, jól esik nekünk. Amíg beszélgettünk, közben már előállt a teherautó, amely a társaságot ebédelni szállítja. Ma „szoros” a program: a dél­utánt fürdőzéssel töltik majd a Büdös-tónál. Másnap ismét becsületes helytállás a munká­ban, hogy aztán a rákövetkező reggelen autóbusszal útnak in­duljanak, élvezni a jól megér­demelt pihenést, a nyár örömeit a Dunántúl festői tájain. S az élmények betetőzéseként: jó egy héten át üdülni a magyar ten­ger mellett Mire riportunk az ol­vasóhoz jut a kalkreuthi fia­talok, a tucatnyi fiú, s az egy- gyel kisebb létszámú leánysereg már vízparton értékelik az ed­dig tapasztaltakat Kívánunk nekik jó szórakozást addig is, amíg e hó utolsó szombatján búcsút vesznek majd vendég­látóiktól, hogy nem sok idő múltán ők ismertethessék meg a kiskőrösi szakközépiskoláso­kat a náluk éppen esedékes mezőgazdasági tennivalókkal. Jóba Tibor krónika Műszaki hiba miatt két haláleset Két emberéletet követelő, sú­lyos baleset történt csütörtökön délután néhány perccel 3 óra után Izsák határában. Kecske­métről Solt irányába közleke­dett személygépkocsijával Pet­Megjegyzéa Ki dönt a milliókról? Két évvel ezelőtt, 1965 nya- Gyakorlatilag és az említett rán, a solti Szikra Termelő- esetben ez azt jelenti, hogy a szövetkezet veteményesét árvíz- tsz 13 millió forintos követelé- kár érte a Duna mellett. A sző- sének jogosságát a Solti Közsé- vetkezet vezetői — a víz levő- gi Tanácsnak kell eldöntenie, nulása után — szakértői véle- Arról most nem beszélünk, hogy ményt kértek a kár nagysága- a tanács vb -vezetőinek nincs gya- ról. Kiderült, hogy tetemes ősz- korlata ilyen kérdések elbírálá- szegről van szó, mintegy 17,5 sában, különös tekintettel a ha- millió forintról. Ebből a közös talmas összegre. Jóformán — gazdaságnak térített az Állami ezt maguk is elismerik — azt Biztosító is, de a többit még sem tudják, hol kezdjenek hoz­ma sem kapta meg sehonnan a zá. Ezen túl azonban van egy tsz. Nem vagyunk hivatottak el- másik probléma is, nevezetesen dönteni, hogy megilletl-e a tér- az, hogy ha — tegyük fel — melőszövetkezetet a kártérítés, mégis eldöntik Solton az ügyet, és mennyi összeget ki, illetve senki sem mossa le a tanácsról, milyen szerv, vállalat köteles hogy a tsz-nek akart kedvezni fizetni a közös gazdaságnak, azzal, hogy a közös gazdaság- Csupán egy törvényről, s egy nak ítélte meg a 13 milliót. Ha rendeletről kívánunk szólni, ép- pedig ellenkező lenne a döntés, pen a solti Szikra kártérítési a tsz-vezetők és tagok néznének követelésével kapcsolatban. „rossz szemmel” a tanácsiakra. A tsz néhány hónappal ez- Ezek azonban csupán feltéte- előtt keresetet nyújtott be a lezések, bár nem nélkülöznek megyei bírósághoz, amelyben 13 minden alapot. Az viszont már millió forint megfizetésére kér- érthetetlen, hogy miért kell te kötelezni a vízügyi szerve- ilyen ügyek eldöntését községi két, mert — a beadvány szerint tanácsra bízni, s miért nem a — az Alsódunavölgyi ^ Vízügyi bíróság tisztázza a károkozás Igazgatóság dolgozói vágták át körülményeit, összegét, és a a gátat, engedték a hatalmas követelés jogosságát. Különösen vízmennyiséget a földre. A me- indokolt volna ez a solti Szik­gyei bíróság jogszerűen járt el, ra Termelőszövetkezet esetében, amikor az ügyre vonatkozó ira- hiszen nem lebecsülendő összeg- tokát elküldte a Solti Községi ről van szó, nagy jogi szalsis- Tanács V. B-nek azzal az in- meret, gyakorlat és sokirányú doklással, hogy az 1964. évi IV. tapasztalat szükséges egy ilyen számú törvény végrehajtása tár- probléma reális megítéléséhez, gyában kiadott 32/1964 sz ügy véljük, hogy a jogsza- Korín, rendelet 82# szskäsz (4) l *i «íimfÁí Mii t # - a* A* , nem vo,tak ele? körültekintőek a rendelet meg- Érthetetlen bekezdése szerint: „Az árvíz és belvíz által okozott károk, va- ?ogalm7zfeánál. lammt a védekezéssel kapcso­megállapítása a kárigények bíróság hoz jogerős döntést, elbírálása az illetékes község. gd mnli6s 8sszefreket kitevő TZL.rttSArete •*' tanács szerveinek hatáskörébe nacsnak keU határoznia, tartozik..,2 £? dorgál -» rus Árpád, csehszlovák állam­polgár. Előtte haladt a 14-es számú AKÖV teherautójával Osztotics József, székesfehérvári lakos. Izsák határában Oszto­tics József forgalmi akadályok miatt az úttest jobb oldalán megállt a tehergépkocsival, hogy biztosítsa az elsőbbséget a szem­be jövő gépkocsinak. Petrus Ár­pád — miután személygépkocsi­jának fékje felmondta a szol­gálatot — járművét balra kor­mányozta, hogy az előtte álló személygépkocsit elkerülje. Ek­kor ért oda a szemben haladó Salánki Dezső által vezetett te­hergépkocsi és a két jármű összeütközött. Az ütközés követ­keztében a gépkocsiban utazó Petrusova Gabri — a személy- gépkocsi vezetőjének 12 éves lánya — a helyszínen, Petru­sova Olga — a gépkocsivezető felesége — pedig elszenvedett sérüléseibe a kórházba szállí­tás után meghalt. Petrus Árpá­dot a mentők súlyos sérüléssel szállították a kecskeméti me­gyei kórházba. Üzlet - roboteladókkal .;. Ma már nem fantasztikus elképzelés az eladók nélküli üz- zet. Kísérjük el útjára egy ilyen üzletbe a vásárlót, aki éppen egy forgósorompó előtt áll. Megjelenik a világító felirat: „Lépjen be, kérem!” A vevő eleget tesz a felhívásnak, majd egy automatát pillant meg, amely gombnyomásra kidob egy piros műanyag érmét. Most oldódik a második forgósorompó záró­szerkezete, és a vevő beléphet a robotautomata önkiszolgáló boltjának elárusítóhelyiségébe. Tíz automatában kereken ezer különféle cikk vár vevőre: le­veskocka, tejszín, kolbász, bor stb. automatikus regisztráló pénztár egy másodpercen belül kidobja a pénztárutalványt, amely az egyes tételeket és a végelszá­molást tartalmazza. Fél lépésnyire másik auto­mata áll, amely az összes for­galomban levő ércpénzt „elfo­gadja”, A vevő tehát a vásár­lási összeget minden elképzel­hető ércpénzkombinációban ki­egyenlítheti. A visszaadó auto­mata, amely a pénzbeszedő automata mellett áll, kiadja a visszajáró összeget. Az ilyen boltnak kezdetben az volt a hátránya, hogy a pénzbeszedő automata nem fogadott el pa­A korszerű automata üzletekben elmaradhatatlan az önki- szolgáló büfé. Tartozéka a tárcsázásra működtethető, mikrohul­lámmal sütő szekrény, amely 4 másodperc alatt elkészíti a vendeg által tárcsázott ételt (minden ételrekesznek hívószáma van, s a kívánt rekesz tárcsázásával adunk jelzést a sütőnek az etel elké­szítésére). pírpénzt. Emiatt bőségesen kel­lett a vevőnek aprópénzzel rén- delkeznie. Ez elengedhetetlenül pénzváltó személy beállítását,, igényelte. Ma már azonban olyan automatikus optikai ké­szülékek is léteznek, melyek „felismerik” a bankjegyeket, és címletük szerint osztályozzák. Más kérdés, hogy az ilyen op­tikai készülékekkel kiegészített automata pénztárak mibe ke­rülnek, de technikailag ma már nem lehetetlen a teljesen auto­matizált üzlet. A pénzvisszaadás után fel­oldódik a kijárati forgósorom­pó zárja. A robotautomata ön- kiszolgáló bolt a vevőt ismét „szabaddá” teszi. A vevőnek könnyű a helyzete. Az érmével a kezében egyik automatától a másikig sétál. Amikor a kirakatablak mögött meglátja, amire szüksége van, behelyezi érméjét az automata nyílásába, megnyomja a meg­felelő mutatószámmal ellátott billentyűt, például a „2 E-t” és a továbbító gépezet máris a „2 E” rekeszének irányában mozog. A továbbító készülék megmarkolja a kiválasztott árut és a kivételező állomáshoz vi­szi. Ott a vevő kiemeli az árut. Időközben a bevásárló érméje a visszaadó nyílásba került, ugyanis a következő vásárlásnál ismét szükséges. A vevő végül a pénztárhoz megy. Az érmét ott használja utoljára. Az érmét ugyanannak az automatának a hátsó oldalán levő nyílásába helyezi, amelytől azt vásárlása kezdetén kapta. A teljesen Sikerrel jártak a könnyűiparban a gazdaságirányítási reformot előkészítő intézkedések Ez évben a gazdaságirányítási reform előkészületei jegyében, az átmenet fokozatossága érde­kében több olyan változtatást hajtottak végre a könnyűipari üzemek irányításában, amelyek a lakosság igényeinek jobb ki­elégítésére, az átvevőkkel szo­rosabb kapcsolatok kialakítására ösztönzik a vállalatokat. A reform bevezetését meg­előző intézkedések kedvező .ha­tása már ez év első felében is jelentkezett, és ennek is része van a könnyűipar eddigi idei termelési eredményeiben. A vállalatok összességét, tekintve féléves programjaiknak 3,1 szá­zalékos a túlteljesítése. A köny- nyűipar egy napra jutó" terme­lési értéke az elmúlt hat hónap­ban 7,6 százalékkal volt maga­sabb, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Tíz százalé­kot. meghaladó termelésnöveke­dést ért el a selyem-, a rövid­áru-, a kötszövő-, a papír- és a könnyűgépipar. A termelékeny­ség 3,7 százalékkal javult, s a gyapjúipar kivételével a köny- nyűipar valamennyi ága túl­szárnyalta a tavalyi termelé­kenységi szintjét. 1967. első felében 155 millió négyzetméter pamutszövet ke­rült ki a gyárakból. A pamut­ipari üzemek készáru-kibocsá­tási programjukat 1,7 százalék­kal teljesítették túl. A gyapjú­feldolgozó üzemek a ruhagyá­raknak, továbbá a bel- és kül­kereskedelemnek 16,5 millió négyzetméter gyapjúszövetet ad­tak át. A sslyemszacvet mennyi­sége megközelítette a 20 millió négyzetmétert. Fél év alatt a nagyüzemekben csaknem 12 millió pár bőrcipő készült. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó bútorgyárak termékei­nek értéke ebben az időszak­ban mintegy 600 millió forint volt. (MTI) Az automata önkiszolgáló bolt egyidejűleg 30 vevőt tud ki­szolgálni, ezért 30 darab érme áll rendelkezésére, amelyek külsőleg úgy hasonlítanak egy­másra, mint égjük tojás a má­sikra, csupán a rájuk nyomta­tott számok különböznek. A robotautomata önkiszolgáló bolt majdnem háromszor any- nyiba kerül, mint egy hasonló méretű önkiszolgáló üzlet, de a befektetés már a személyzetnél jelentkező megtakarítás miatt is kifizetődő. Ez a bolt „építő­elemekből” áll, amelyek tetszés szerinti méretű áruházzá illeszt­hetők össze. S még egy fontos dolog: a robotautomata önki- szolgáló bolt nem téved sem a vevő, sem az üzlet kárára. fi jugoszláv jy műsora SZOMBAT 16.00: Atlétikai Európa Kupa. Köz­vetítés Duisburgbói. — 18.00: Tv­űjcionságok. — 18.15: Színházi köz­vetítés. — 19.00: Amikor kicsi vol­tam. — 19.15: Időgép. — 19.10: Hir­detések. — 19.54: Esti mese. — 20.00' Tv-híradó. — 20.30: A nyár dala. — 20.33: Hirdetések. — 20.41: Az Eugen Eily-együttes műsora. — 22.11: Ge­deon, a Scotland Yardból. — 23.00: Tv-híradó,

Next

/
Thumbnails
Contents