Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

4. oldal 1961. Műm 18, kedd lCASÜIŰSO^öü EEOÖXíDlDSl] Kecskemét jubileumi SnnepségsorazatánAk „Kecskemétnek nem ismer­jük az alapítási évét, nem di­csekedhetünk azzal sem, hogy falai között nemzetünk sorsát eldöntő események játszódtak volna le. I. Lajos király ál­tal 1363. dktóber 2-án íratott és máig is megőrzött oklevél azon­ban Kecskemétet már város­ként emlegeti. Ezen okmány ta­núsága alapján joggal emlékez­hetünk meg 1968-ban városunk 600 éve® fennállásáról. Ügy érezzük, hogy ez a nagy jelen­tőségű évforduló méltó a meg­emlékezésre. EZEKET A SOROKAT olvas­hatjuk többek között a Haza­fias Népfront városi bizottsága elnökségének abban a felhívá­sában és javaslatában, amelyet a jubileumi ünnepségek meg­rendezésére tett. A hatszáz év kétségtelenül ritka évforduló még egy város életében is. Az a sok ezer ember azonban, aki itt él, dolgozik, örül, vagy bosszankodik. ma különösen fiatalnak, erőteljesnek látja vá­rosát, amely az utóbbi húsz esztendőben a felszabadulást követően — indult igazán fej­lődésnek. — Büszkék lehetünk a nagyszerű évfordulóra, és jog­gal mondhatjuk, hogy a város vezetősége méltó programot ál­lított össze és fogadott el an­nak megünneplésére. Ezt a prog. — Elég — vetette oda néki a kevésbé udvarias kazettás. — Maga meg az ismerőse velünk jön. — Te meg mit beszélsz? Elő­ször látom! — Maga dobta le néki a fil­met, ő pedig fel akarta ven­ni... — Ez az én kazettám — kap­csolódott a vitába Antikvárius. — A film üres, meggyőződhet­nek róla. Tiltakozom!... — Jól van, majd tisztázzuk. Most pedig kérem, kövessenek. Csoportjuk már felkeltette az emberek figyelmét, többen meg­álltak kissé távolabb. — Engedek az erőszaknak — mondta Antikvárius és első­ként indult el a sétányon, me­előkészületei ramot tárgyalta legutóbbi ülé­sén — július 7-én — a Kecske­méti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Vessünk néhány pil­lantást az egész esztendőt be­töltő „műsorra”, mert az év­forduló. nem egy létesítmény át­adásához, vagy egyetlen kiemel­kedő eseményhez kapcsolódik, hanem 1968-ban minden ren­dezvény a jubileumi ünnepség jegyében zajlik le. A város vezetősége arra tö- reíkszik, hogy az évfordulót or­szágos jelentőségűvé tegye. En­nek érdekében emlék- és mun- kabizotíságókat alakítottak, számszerűit hatot. E bizottságok pályázatokat hirdetnek, tudomá­nyos ankétokat. tanácskozásokat rendeznek, kiadványokat bocsá­tanak közre, gondoskodnak a vendégek ellátásáról, városren­dezési. tatarozási tervet állíta­nak össze, s általában megoszt­va maguk között a feladatokat az évforduló színvonalának, zökkenőmentes lebonyolításáért tevékenykednék. A munkát az ügyvezető elnökség fogja össze, irányítja. A JUBILEUMI ünnepségék során rendkívül felpezsdül a vá­ros élete. A községfejlesztési csoport például gondoskodik a város területen levő szobrok, emlékművek, táblák íalújítá­netközben téve vissza Ledcáját a tokba. A kapun túl gépkocsiba ül­tek. Az egyik az a világosdrapp Volga volt, amelyik Antikváriust követte, míg el nem vesztette az autósztrádán. A körzeti kerületi rendőrség épülete előtt álltak meg. Hár­man felkísérték Antikváriust és Akulovot egyenesen a parancs­nok szobájába. A negyedik va­lahova elment a kocsival. Satov alezredes a díványra ültette Akulovot, Antikváriust pedig az asztalhoz invitálta. Végre sikerült Antikváriusnak felmutatnia diplomata-igazol­ványát. — Követelem, hogy azonnal hívják fel a követséget — mond­ta szigorúan. — Kívánságaink egyeznek. sáról, a parkok fokozottabb rendbetételéről, kezeléséről, az utcák tisztaságáról. A városi tanács és a Hazafias Népfront Virágos Kecskemétért mozgal­mat indít, megjavítják a szökő­kutakat, a tanácsháza közgyü- lésterme előtt felállítják Lestár Péter és Kada Elék mellszob­rát, a Leninvárosban pedig Le- nin-szobrot lepleznek le. Elké­szítik Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítő síremlékét és Ka­tona József szülőházában mú­zeumot rendeznek be. Emléktáb­lát kap Asztalos János, a Kecs­kemét környéki parasztmozga­lom vezetője. Helytörténeti ki­adványként Ikerül az olvasók elé Váry István és Heltai Nándor Kecskeméti híres emberek című gyűjteménye, és két alkalommal megjelennék a Kecskeméti Fü­zetek. Ugyancsak jövőre kezdik meg a „Kecskemét 600 éve” cí­mű antológia kiadási munkáit és a könyv a jubileumi záró­ülésre megjelenik. A végrehaj­tó bizottság határozata értelmé­ben „Kecskemétért” elnevezésű díjat alapítanak, amelyet éven­ként osztanak ki a város ki­emelkedő társadalmi, kulturális, gazdasági és városfejlesztési munkásai között. A jubileum jegyében sorra kerülő, jövő évi rendezvények közül csupán példaként emlí­tünk néhányat: a 600 év iparfej­lesztését. városfejlődését bemu­tató kiállítást, továbbá sor ke­rül gyümölcs- és terménykiál­lításra is. A százéves kecskemé­ti sajtó évfordulóján vidéki új­ságírótalálkozót tartanaik, itt rendezi vándorgyűlését a Tör­ténelmi Társulat. A színházban bemutatják Katona József Je­ruzsálem pusztulása című ke­vésbé ismert drámáját, felavat­ják Molnár Erik és Kocsis Pál szobrát a szoborsétányon. Nem­zetközi úszóversenyt rendeznek az új fedettuszodában, országos fogat- és lovasversenyre kerül sor és bemutatják a 600 éves Kecskemét című színes filmet. AZ ELMONDOTTAKBÓL lát­szik, hogy a jubileumi ünnep­ség igen bőséges programmal szolgál a vendégeknek, és a vá­ros lakóinak egyaránt. Ahhoz azonban, hogy a jelentős és rit­ka évforduló valóban országos jelentőségű legyen, Kecskemét minden polgárának ki kell ven­nie a részét az előkészületekből, és a program végrehajtásából egyaránt Ékre a segítségre, a la­kosság aktivitására, most is szá­mít a városi tanács. —1 —r. Mindjárt felhívjuk a külügymi­nisztériumot az ügye rájuk tar­tozik — intette le az alezredes. Antikvárius borúsan nézett. Arcán konok nyugalom ült, je­lezve, hogy egyszerűen ostoba melléfogásnak tartja az egészet. Akulov magába roskadtan ült. Néhány perc múlva a szobá­ba lépett a csoport negyedik tagja. Idősebb, kékköpenyes fér­fit engedett be maga előtt, aki­nek a kezében két műanyag filmhívó tank volt, a hóna alatt pedig fekete zsákocska. Bő kö­penye zsebében dudorodott a harmadik hívótank. Satov helyet kínált az aszta­lon. A köpenyes larakta a fel­szerelést, majd behelyezte a tankokat a zsákba, ami nem volt más, mint egy hordozható sötétkamra. A fotólaboráns kényelmesen elhelyezkedett az asztalnál. Az Antikváriustól elkobzott kazet­tát bedugta a zsákba, egy ki­csit motozott, majd kivette már üresen és átadta Satovnak. Közönséges ebonit kazetta volt, az Agfa gyár színes cím­kéjével Satov zsebkést vett elő, Július 18, kedd Szegedet, a dél-alföldi mezőgazda­ság egykori fővárosát, a híres vá­sározóhelyet két év óta egyre sza­porábban sűrűsödő fúrótorony erdő veszi körül. A Tisza-parti város ma már nemcsak egyetemeiről, kitűnő színházáról, az ünnepi játékokról, irodalmi folyóiratáról, magas szín­vonalú élelmiszer- és könnyűipará­ról híres: az alföldi olaj vidék köz­pontja lett. Szűcs László negyven­perces riportfilmje az Algyő kör­nyéki ezer fiatal olajbányász életét mutatja be. (18.20) Július 20, csütörtök Szinte úgy tűnik nem Is annyira a Rádió és Televízió munkatársait, a szerzőket, énekeseket és zenésze­ket állítja nagy feladat elé a IL Slágerfesztivál, hanem hallgató és nézőközönségét. Mert a művészeti munka már lényegében befejező­dött. A zsűri kiválasztotta a több száz beérkezett dalból és dalklsér- letből az előadható hatvanat, hang­szerelték őket, az előadók már rég megtanulták. A többi a közönség dolga. (20.20) Július 22, szombat A Muslca Antiqua Hungarica cí­mű műsor finoman ódon dallamai hazánk egyik legszebb gótikus mű­emlékében, a kőröshegyi templom­ban csendülnek fel. Nem egysze­rűen egyházi zenét fogunk hallani: (Tudósítónktól) Nagy gondot fordítanak a dunavecsei járás­ban a mezőgazdasági szakmun­kásképzésre. Alapos felmérő munka alapján távlati tervet készítettek 1970-ig, amelyben részletesen kidolgozták, hogy a szükségletek alapján melyik községben indítanak tanfolya­mot. Az 1966—67-es tanévben a járásban 10 tanfolyamot szer­veztek mintegy 300 hallgató részvételével, közülük 150-en megszerezték a szakmunkás­bizonyítványt is. A jelenlegi ok­tatásban a résztvevők alapkép­zést kapnak, de a járási tanács mezőgazdasági osztályának il­Zuhant a barack ára A belföldi felhasználásra alkalmas, érett barackot, ame­lyért eddig nagyságától függő­en 5.50—1.80-as kilónkénti árat fizetett a MÉK, mától kezdve méretre való tekintet nélkül 2 forintos egységáron veszik át a szerződött tsz-ektől (az egyéni termelőktől és a szerződés nél­küliektől 10, illetve 20 száza­lékkal kevesebbért). Az árcsök­kentést a konzervipar kezdemé­nyezte a rekordtermés okozta óriási kínálat miatt. A 80—95 százalékos érettségű exportba­rack felvásárlási ára változat­lan. székét az ablakhoz húzta és be­rendezkedett az ablakpárká­nyon. Figyelmesen körülnézte a kazettát. Levette a címkét. Nem volt alatta semmi. Azután a te­tejét vette le és azt nézegette sokáig. A tető, úgy látszott, gyanút keltett benne, de egyelő­re félrerakta és a kazettát törte késével kétfelé. Miután meg­vizsgálta a darabokat, ismét a tetőt vette elő. A laboráns ezalatt már elő­hívta a filmet. Felkelt, fogta az üres tankot és vízért ment. Meghozta a vizet, bedugta a tankot a zsákba, leöblítette az előhívott filmet, áttette a fixires tankba és kiemelte. A szobában feszült csend ho­nolt, ami elég hihetetlen, ha meggondoljuk, hogy összesen nyolc ember zsúfolódott itt ösz- sze. A fotolaboráns lassan for­gatta a fixires tank orsójával a filmet, Satov a kazetta tetejét kaparászta. Ezek a hangok va­lóssággal hasogatták a fülét An­tikváriusnak. Akulov a legna­gyobb részvétlenséget mutatta az események iránt. (Folytatása következik.) Az árpádkori gregoriánokban sajá­tosan összefonódik az olasz földről átplántált, szűnni nem akaró, csupa hajlltás dallamvonal a pogánykori varázsénekek keleti motívumaival. Bakfark Bálint lantfantáziájában ugyanígy találkozik a kor reneszánsz udvari muzsikája és a virágénekek szomorú szenvedélyesisége. Megszó­lal Kodály Zoltán két ritkán elő­adott müve is, a Venl, veni Ema­nuel és a Levél István királyhoz. Végül egy különlegesség: Bszterházy Pál két kantátája a Harmónia cae- lestisből. Kitűnő énekesek működ­nek közre, a Budapesti Madrigál- kórus, Kovács Endre orgona- és Szendrey—Karper László gitármű­vész. (19.30) Július, 23, vasárnap Nem dicsérhető eléggé a Televízió Irodalmi szerkesztőségének egyik következetes törekvése: Sűrűn al­kalmazzák képernyőre a nagy orosz kritikai realisták elbeszélő és drá­mai műveit, nem egyszer a nálunk teljesen ismeretleneket Is. Több ez, mint ismeretterjesztő tevékenység. Tolsztojtól az Iván Ivanovles halála, Dosztovjevszkijtől A nagybácsi ál­ma és Csehov bűnügyi komédiája kitűnően bizonyították, hogy meny­nyi időszerű mondanivalót, értékes szórakoztató elemet rejtenek ma­gukban a mai néző számára is ezek az évszázados írások. Bizonyára Turgenyev műve, a Reggeli a mar- sallnál Is csatlakozik a sorhoz, (20.40) letékesel az 1968—69-es tanév­ben már speciális tanfolyamo­kat is indítanak. A járás termelőszövetkezetei közül különösen a hartai, solti és szabadszállási közös gazda­ságok ismerték fel a szakmun­kásképzés jelentőségét. Azokban a termelőszövetkezetekben pe­dig, ahol a gazdák átlag élet­kora magas, már előre gondos­kodnak az utánpótlásról: így Dunavecsén egyre több fiatal mezőgazdasági szakmunkás- táSuIóí"szerzŐ3téíi)é&'' A hangnem A megyei tanácsi székház be- járatában, a portásfülkére erő­sített kis táblán olvasom: „Fo­gadóórát tart: Magony Imre de. 9—12, I. em. 72.” Nyomban eszembe jutott, hogy Magony Imre elvtársat Alpáron jelöl­ték, s választották megyei ta­nácstagnak, ilyen minőségben tart tehát fogadóórát. Bizonyá­ra hosznos riporttéma lesz meg­tudni, milyen gondokkal, ba­jokkal keresik meg a választói. Irodájába lépve azonban csa­lódás ért az első pillanatban. — Nincs bent Magony elv­társ — hozta tudomásomra a tisztviselőnő.' — Hogyan lehetséges ez? Hi­szen odalenn a tábla hirdeti, hogy fogadóórát tart — vetet­tem ellen. — Sajnos, nagyon sürgős hi­vatalos ügyben Pestre kellett utaznia. De tessék beljebb fá­radni, helyet foglalni és elmon­dani a problémát. Nagyon pon­tosan feljegyzek mindent és át­adom. Majd ő értesítéssel lesz — így a fiatalasszony. Szavai olyan bizalmat ébresz­tőén csengtek, hogy ha csak­ugyan ügyfélként keresem a megyei tanácstagot, távollétében is őszintén feltártam, a tisztvi­selőnő közvetítésére bíztam vol­na a legnagyobb bánatomat is. Így azonban lelepleztem ön­magamat és jó érzéssel távoz­tam. Mint a gondjával-bajával a hivatalba betérő minden ügy­fél, akivel úgy foglalkoztak, tárgyaltak, hogy csakugyan érezhette: itt őérette vannak. Csak a lépcsőházban jutott eszembe: de szép is volna, ha már sehol sem tapasztalhatna az ember másféle magatartást! —y —n Paprikaszüret A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben 450 holdon termelnek zöldségféléket. Legnagyobb területen paprikát, paradi­csomot és kelkáposztát ültettek. Ez ideig csaknem százezer papri­kát adtak át a kereskedelemnek, naponta 4—5 ezer darabot szál­lítanak el. Képünkön Hajdú Józsefné és Kőröspataki Gyuláné a szövetkezet tagjai paprikaszedés közben. (Papp Géza felvétele) 55. Mezőgazdasági szakmunkásképzés a dunavecsei járásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents