Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

Kevesebb szénhidrát — Rendszeres íogápolás A efVTLIZÁLT konyha- technika következtében a táp­lálkozás a puhára főtt, pépes és édesebb ételek felé toló­dott el. Így két károsító ténye­ző hat egyszerre: csökken a fogak erőteljes rágási szerepe, és a tapadós. pépes szénhid­anyag okozta a hídpillér meg­rongálódását AZ ÉDESSÉGFOGYASZTÁS káros a fogaknak, ha elmu­lasztjuk a rendszeres fogápo­lást. Lepedők képződik a fo­gak felületén, és megindul az említett savképződés, amely e zománc oldódását okozza, s fokozza a szuvasodás veszé­lyét. Mindezek ismeretében vi­,, , ... „ .. „j. gyázzunk arra, hogy a gyer­rátgazdag etel nagyobb mer- váliék édesszáiúvá” tékben lepedőket képez a fo- ”e valjek ,J . _ jcisol^a gakon. A kopás a fogszúvé­delem szempontjából előnyös, mert a fogalt simára csiszo­lódnak, tisztulnak. Jólismert tény, hogy a szemfogak rágó­élein nem szokott szuvasodás előfordulni. A cukorártalom sokszor már a csecsemőkorban kezdő­dik. Egyes szülők rendszere­sen cukorba mártott dudlit adnak a síró kisgyermeknek. Ez szuvasodást zománcoldó­dást, s olykor a tej fogak tel­jes pusztulását okozhatja. Egy nagyváros folyami be- tonhídját gyakran kellett javí­tom. Az egyik pillér súlyos kopás miatt minden évben ja­vításra szorult. Ez olyan fel­tűnő volt, hogy az okot már a nagy költségek miatt is tisz­tázni kellett. Kiderült, hogy a gyakran rongálódó hídpillér közelében egy cukorgyár me­laszvezető csatornája van, s a magas cukortartalmú tapadó Különösen az étkezések kö­zött ne fogyasszon édességet, s este, reggel tegyük kötele­zővé a fogmosást! Arról természetesen nem le­het szó, hogy a táplálkozásból teljesen kiküszöböljük a szén­hidrátot. Nem kétséges azon­ban, hogy ha csökkentenék a kisgyermekeknél és csecse­mőknél a manapság igen gya- gyori szénhidrátokat, akkor nem is válnának megszokottá. VILÁGSZERTE az egyik legelterjedtebb betegség a fog­szuvasodás. Az ellene való vé­dekezés, csak akkor lehetsé­ges, ha már kisgyermekkor­ban óvjuk, védjük a tejfogalt épségét ■— elsősorban cukor- fogyasztás csökkentésével — és a rendszeres, gondos fog­ápolással, amely — a rossz fo­gak orvosi kezelése mellett — szükségessé teszi az alapos fogtisztítást is minden étkezés után. Dr. Balogh Károly egyetemi tanár Ruhák lélegző anyagból — Fióküzletek vidéken is Hár' m v Hl Hat« gyiütmflkttdé»» m vásáriéi! érdekéken Ha nagy a meleg... Hűtő- vagy jégszekrény hiányában a háziasszony leg­nagyobb gondja az ételek frissen tartása. A tej. Nagy hőségben a reg­gel vásárolt tej, még ha azon­nal fel is forraljuk, s nincs elég hűvösön — megsavanyo- dik. Frissen tarthatjuk a tejet, ha a reggeli forralás után há­rom-négy óra múlva ismét fel­forraljuk. Közben természete­sen tiszta edénybe öntjük, s lehetőleg cserépkorsóban, hi­deg vízzel telt edénybe állít­juk. A zöldséget frissen tarthat­juk, ha jól benedvesített új­ságpapírba csavarjuk. Tálcára, vagy edénybe rakjuk, hogy a víz lecsurogbasson, s felhasz­nálásig sötét, hideg helyre tesszük. A vaj sokáig friss marad, ha hideg vízzel telt porcelántálba tesszük, s naponta kétszer cse­réljük rajta a vizet. Ha ebédről étel marad meg, ne hagyjuk a zománcos edény­ben. Lehetőleg porcelántálba tegyük át. s így állítsuk friss vízzel telt edénybe. Tetejét furűszemű műanyaghálóval fedjük, hogy rovar ne férjen hozzá. Nagy hőségben a húst csak rövid ideig tarthatjuk nyer­sen. Ilyenkor ajánlatos ecetes­vizes ruhába csavarni és ala­csony hőmérsékletű helyen tá­rolni. Még jobb, ha gyorsan elkészítjük. Hasznos tudnivaló: legkönnyebben romlik a belső­rész, a csontos hús és a hal. Csak a fogyasztás napján vásároljuk meg a halat — le­hetőleg élve. A nyári felvá­gott maradékát ne tegyük ti későbbre. Tároláskor a szára»»- kolbászt, téliszalámit, parikás- szalámit, szalonnát részesítsük előnyben. Ugyancsak ne tá­roljuk a felbontott kbnzervaí. maradékát és az elkészített gombát Két ruha „LEKTOR” lélegző anyagból. A manökenek a gyár­udvaron mutatják be a modern vonalú könnyű nyári modelleket ÉRDEKES minta Az alábbi kézimunkamintát vas­tagabb vagy vékonyabb fonállal egyaránt kétszíthetjük. 1. SOR: M) láncszemből gyűrűt zárunk. 2. SOR: A gyűrűben 3 láncszem, 1 rövidpálca váltakozik összesen tizenkétszer. Kenyériben az éle! A harminc évnél fiatalabb emberek általában jól bírják a friss, aznap sütött kenyeret. Később csak ritkábban fo­gyasszunk friss kenyeret és azt sem üres gyomorra. Délután 17 óránál később pedig semmi­képpen se együnk friss sütésű kenye-et. Egy német kutató­csoport megállapítása szerint a kenyérfogyasztásnak nagy ré­sze van abban hogy az utóbbi évtizedekben állandóan emel­kedett az átlagéletkor. HÉTFŐ: Zöldbableves, paprikás* burgonya kolbásszal, uborkasaláta körte. KEDD: Meggyleves, hagymás télyos, sült burgonya, saláta. SZERDA: Karfiolleves, burgonya- lángos, őszibarack. CSÜTÖRTÖK: Csontleves, babfőzelék, tükörtojás, rack. PÉNTEK: Gombaleves, tökfőzelék, rántott párizsi, uborkasaláta. SZOMBAT: Töltött paprika, rizs koch, gyümölcs. VASÁRNAP: Zöldségleves, töltöttsertésborda, burgonyapüré, ková­szosuborka, hideg gyümölcsrizs. HAGYMÁS ROSTÉLYOS. Hozzá­valók: 4 db, kb. 10—14 dekás ros- télyosszelet, só, olaj és zsír a ki­sütéséhez. A rostélyosszeleteket előkészítjük, megtisztítjuk az izmoktól ée a hár­tyáktól. A rózsazáró izmokat és a szeleteket átvagdossuk, sóval, törött borssal meghintjük és olajjal meg­kenjük. Negyedóráig állni hagy­juk, majd felhevített zsírban vagy olajban mind a két oldalát rozsda­vörösre sütjük. A karikára vágott hagymát előre kisütjük, félretesz- szük és ugyanabban a zsírban süt­jük a rostélyoaszeleteket. BURGONYALANGOS. Hozzáva­lók: fél kiló liszt, 25 deka burgo­nya, 2 deka élesztő, 2 deci tej csipetnyi cukor, só, a kisütóshez zsír, vagy olaj. A lisztet langyos helyre tesszük. A burgonyát megtisztítva, jól meg­mossuk és gyengén sózott vízben megfőzzük. Ha megfőtt leszűrjük és forrón áttörjük. Közben az élesz­tővel, a tejjel és kevés cukorral, liszttel kovászt készítünk. Langyos helyen megkelesztjük. Hozzáadjuk a burgonyát a liszthez, beletesszük a megkelt kovászt, megsózzuk és annyi langyos tejet adunk hozzá, amennyit felvetsz ahhoz, hogy kö­rülbelül kenyértészta sűrűségű le­gyen.' Jól összegyúrjuk és kevés liszttel megszórva a tetejét, ruhá­val letakarva megkelesztjük. Ha megkelt, deszkára borítjuk, kis cipókat formálunk belőle, majd kerekre kinyújtjuk. Ismét kelni hagyjuk egy kicsit. Majd olajat, vagy zsírt forrósítunk és mindkét oldalán zsemlepirosra sütjük. Sütés előtt 3—4 helyen késsel vágjuk be a közepén. GYÜMÖLCSRIZS. Hozzávalók: fél liter tej, 16 deka rizs, 2 deci tej­szín, 15 deka cukor, 25 deka ve­gyes friss gyümölcs, fél deci mái- naszörp, reszelt citromhéj, csipet-! nyi só. A megtisztított, megmosott rizst1 10 deka cukorral és a sóval puhá- j ra főzzük a tejben, majd kihűtjük. ! Hozzákeverjük a reszelt citromhé- j jat, a kockára vágott friss gyümöl­csöt. A tejszínt kemény habbá ver ; jük az 5 deka cukorral. Felét be­lekeverjük a jól lehűtött gyümölcs­rizsbe. Talpas poharakban vagy üvegtányérban tálaljuk. A megma­radt habot papírtölcsérrel a teteje, re nyomjuk, meglocsoljuk a mál­naszörppel és a habot is kirakjuk | a gyümölccsel. 3. SOR: Az ívekben 3 egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca és 3 láncszem ismétlődik, majd minden harmadik pálcacsoport után a kö­vetkezőket horgoljuk, összesen négyszer: 22 láncszem, 1 egyráhaj- táisos pálcával visszaöltünk a tizen­egyedik láncszembe, 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca ismétlődik két­szer a harmadik és hatodik lánc­szembe öltve, majd 2 láncszemet 1 rövidpálcával a harmadik lánc­szemhez kapcsolunk, 2 láncszem után visszatérünk az alapsorra. 4. SOR: Az első és második há­romláncszemes ívbe három egyszer­re befejezett egyráhajtásos pálcát öltünk, mindegyikbe kettőt, közöt­tük 3 láncszemmel. Láncszem nél­kül térünk át a kétláncszemes ívekhez, melyekbe 3 egyszerre be­fejezett egyráhajtásos pálcát hor­golunk, 3 láncszemes elválasztással. A tizenegyláncszemes ívbe 5 há­romtagú, egyszerre befejezett egy­ráhajtásos pálca kerül, közöttük 3 láncszemmel, a második és negye­dik pálcaosoport fölött 1—1 három- láncszemes, a harmadik pálcaoso­port fölött 1 ötláncszemes pikóval. A kapcsolás az utolsó soron a pikók közepénél történik. vállalat dolgozik a Magyar Posztó, a Három együtt: Debreceni Ruhagyár és a Luxus Áruház. Az áruház esz­tendők óta rendszeres piacku­tatást folytat, és felméri, hogy milyen árucikkeket keresnek leginkább a vevők. Ezután ad­ja le a megrendelést az ipar­nak. Az egyik kereskedőnek megtetszett a Magyar Posztó­ban egy kísérlet alatt álló szö­vet, amilyenhez hasonló Ma­gyarországon eddig még nem került forgalomba. Azonnal lekötötte a Luxus Áruház ré­szére. — Az új szövet neve: „LEK­TOR” — mondja Légrádi Lász­ló, a Magyar Posztó főtechno­lógusa. — Kopásálló, gyűrte- lenítésne alkalmas, él-, illet­ve plisszétartó. Mosás, vasalás után is megtartja eredeti tu­lajdonságait Az új szövet 35 százalékban polyester, 65 százalékban vis- eoa-műszál. Emiatt könnyű, rugalmas. Emellett: nem veszi fel az elektromosságot Nem tapad a fehérneműhöz, a ha­risnyához, és nem vet szikrá­kat öltözködés—vetkőzés köz­ben, mint a többi műszálas ruhaanyag. Erre mondják: kü­lönleges testbarát szövet A „LEKTOR”-ra monopóli­umot szerzett a Luxus Áruház. Ez azt jelenti, hogy a belőle készült mindennemű ruha hat hónapig csak ebben az áruház­ban vásárolható. Egy-egy szé­riából mindössze 20—25 mo­dellt adnak el. A szövetet sa­ját terveik szerint a Debreceni Ruhagyár konfekcionálja és szállítja a kész ruhákat Buda­pestre. A különleges anyag, a különleges fazon, a kis széria természetesen meglátszik majd az árakon is. Az együttműködés az eddigi­eknél nagyobb felkészültséget igényel a gyártó vállalatoktól. Hogy a Magyar Posztó eleget tudjon tenni ennek a maga­sabb szintű követelménynek régi, több szempontból elavult gépparkját felfrissítette, töb­bek között NSZK hőrögzítő gépekkel, Schlafhorst kereszt- csévéjű gépekkel. Üzembe he­lyezték már a modern lengyel, olasz és svájci szövőgépeket is. A Luxus Aruház, hogy ked­vében járjon a divatosan öl- tözködőknek rövidesen több fiók Luxus Áruházat hoz lét­re a megyeszékhelyeken is. Ez a három cég már az új szellemben dolgozik. Eredmé­nyeik közvetlenül lemérhető- ek lesznek a piacon, ha gaz­dagabb választékkal találko­zunk majd az üzletekben. R. L

Next

/
Thumbnails
Contents