Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
4. oldal 1961. Július 15. szombat ———^5 Hz SZB-titkár „asztala“ A SZAKSZERVEZETI műn. kával — mint aktivista — tizenhat évvel ezelőtt kezdett ismerkedni közelebbről. A Kecskeméti Cipőgyárban hatodik éve tölti be az SZB-titkár tisztjét. S mint mondja: napjai egyformán kezdődnek mindig. Reggel nyolcig általában végez a postabontással, utána irány: az üzembe. — Hogy mi mindennel is foglalkozik a szakszervezet? — veti fel a kérdést Fazekas Bélá- né, s nyomban sorolja is: — Mindennel törődni kell, ami nem az igazgató reszortja. Az igazgatóé a termelés. A szakszervezeté pedig? Ha nagy a meleg, gondoskodni kell például arról, hogy legyen ventillátor. Vagy: július 18-tól 30-ig nyári nagyjavítás céljából leáll az üzem. Nagy örömünk, hogy egy-egy részen három méter hetven centivel meghosszabbodik a tűzö- dei szalagunk. Az egész szalagon ez tizenhat méter bővülést jelent. A gyakorlatban pedig: nem szoronganak majd egymás mellett dolgozóink. Ez fontos egészségügyi szempont, az eddigi kapkodást pedig az egyenletesebb ütemű munka váltja fel... Ám a nyári leállás azt is jelenti, hogy nagyon-nagyon sokat fognak dolgozni a TMK-saink.., — teszi hozzá az SZB-titkárasz- szomy együttérzően. Halk kopogtatás után feketehajú fiatal lány nyitja meg az ajtót, és épphogy bedugta a fejét. Kedvesen, segítséget kérőn néz Fazekasnéra, aki már tudja, miről van szó. — Megyeik nemsokára. Addig nézd meg hogy a napok beszorzásával kijön-e a termelés összmennyisége... Aztán nekem magyarázza: — Magam is számviteli ember vagyok, nagyon szívesen besegítek... Csak március óta dolgozom függetlenített SZB-titkárként. Közben ismét benyitottak a szakszervezeti irodába, s a titkárasszonyt elszólították egy percre. Miután visszatért, új irányt vett fel beszélgetésünk. — V ÉLEM ÉN YE M szerint a szakszervezeti munka tartalma nagyrészt azon múlik, hogy milyen a bizalmiak tevékenysége. S ilyen szempontból a mi üzemünk nagyon szerencsés. Huszonkilenc bizalmink van, s több mint hetven százalékuk legalább tíz éve végzi ezt a munkát. Rájuk mindenkor számítani lehet. Pár pillanatra oldalt fordítja a fejét. Tekintete egy pontra szegeződik, közben kedvesen elmosolyodik. Aztán mintha titkos gondolaton kapták volaa, hirtelen ismét rámnéz, s megjegyzi: i * — Olyan derék emberek mind! A sirfelő (szélező) üzemrészben dolgozik például Kosa Józsefné. Ö jutott eszembe az előbb... Háromgyerekes anya. Elképzelhető, hogy akad gondja. Talán azért is érzékenyebb a mások, a vele egy üzemrészben dolgozók problémái iránt, ö jelezte nemrégiben az égjük munkatársnője sorsát: Harmincegy éves asszony pár héttel ezelőtt szülte a negyedik gyermekét. S két héttel a szülés előtt férje bejelentette: Neki többé nem kell, mert ő mást szeret. — Ez aztán kíméletlenség, embertelenség! — vélekedtünk mi —sorolja Fazekas Lászlóné. Módját ejtettem, a munkahelyén beszéltem a férjjel: Érzé- lemre és értelemre egyaránt apellálva bizony nagyon határozottan megmagyaráztam neki, hogy ezt most nem teheti meg. Az eredmény? Meglátogatta a szülészeten, s vitt az asszonynak egy csokor virágot. Ugyanakkor tartotta a korábbi álláspontját: az asszony nem érti őt meg, nincsenek közös gondolataik... Átlátszó ürügy! Négy gyermek kellett, felnevelésük gondja nem. Csak azért, mert a háttérben ott van a harmadik: egy huszonegy éves lány, aki a férfivel azonos munkahelyein dolgozik. AZ SZB-TITKÁR asszony felkereste azt a lányt is. Ami a szívén volt, mindent megmondott neki. Beszélt még egyszer a férfivel. Nem azért, hogy erőszakosan próbálja összekovácsolni azt a házasságot, amely a férj nyughatatlansága miatt már régen rossz. Hanem, mert megtudta, hogy nem adja haza a fizetését és figyelmeztette, hogy letiltatják a bérét. „Megelőztem én már önt, asz- szonyom. A fizetésem ötven százalékával rendelkezik a család!” — válaszolta cinikusan a férfi. Aztán felelősségre vonta az SZB-titkárt: milyen jogon avatkozik a magánéletébe, a családi dolgaiba... Fazekas Lászlóné szinte újra élte a beszélgetés okozta bosz- szúságot. Egészen nekipirosodott, homlokára kiült a verejték. Visszazökkenve megszokott higgadtságába, karjait széttárva hozzátette: — Sajnos, ilyen ügyeink is vannak... Ezzel kapcsolatban az bánt a legjobban, hogy a férfi munkahelyén nem találkoztam határozott szövetségesekkel. Még a pártszervezetnél sem. Pedig az illető párttag ... Az általános emberi magatartás, az erkölcs mércéje tehát számára is magasabb kell legyen az átlagosnál! Sokszor éjszakánként is eszembe jut azóta: nagyobb összefogásra lenne szükség ilyen esetekben az üzemek szakszervezeti bizottságai és pártszervezetei között is. Aztán arról tett említést az SZB-titkárasszony, hogy az ő tisztségével nem mindig jár együtt a népszerűség. Csak álljon fel például a termelési tanácskozáson, s fejtse ki őszintén a gondolatait nevezetesen arról, miért nem helyesli, hogy a cipőgyár egyik, a napi munkában alaposan igénybe vett dolgozójának kisipari engedélyt adott ki a tanács — bizony, könnyen szerez haragost. Fáj- lalóan említette meg, hogy éppen ebben az ügyből érdekelt egyik dolgozó — már öt hete nem köszön neki. — NEM KÖZHELY, amit most mondok: Amikor harminchat fokos melegben százhetven dolgozónk jött el meghallgatni a szakmai szakszervezetünk XXI. kongresszusának beszámolóját, akkor egészen elfelejtettem, hogy T. elvtárs nem köszön. Mert az az érdeklődés, a bizalmi elvtársak szervező munkájának sikere sok mindenért kárpótolt. Az a taggyűlés olyan öröm volt számomra, hogy nem is találok rá megfelelő szavakat ... P. L Megváltozott a szélirány A dávodi Rákóczi Termelő- éves kertészmunkásképző tanfo- ráfordítási költségek három- szövetkezetben megváltozott a lyam harminc hallgatóval. Le- négyszeresét nyerik vissza. Té- szélirány, bizonygatja Tamai morzsolódás nem volt. Igaz, fél len a nádat termelik ki a ta- János, az elnök. Mindjárt meg munkaegységet jóváírtak napon- vakról. Tavaly például 25 ezer is magyarázza, miről van szó. ta a résztvevőknek. kéve nádpallót készítettek. Zomborl Mihály brigádvezető irányításával szedik a paprikát A kertészet nagyrészt az asszonyoknak ad munkát — Már tavaly többen haza- Keresik, kutatják az egyéb le- Ez azonban csak a kezdet jöttek, az idén pedig negyven hetőségeket is. Átvétték a Mint az elnök elmondja, a leg- új tagot vettünk fél az év ele- dombóvári halgazdaságtól a te- nagyobb fantázia a kertészet tőjén. A vezetőségnek természete- nyésztést. Az idén már nagy vábbi fejlesztésében van. Ha si- sen ez gondot okozott, hiszen jövedelemre számítanak a ha- kerül a püspökpusztai melegvíz módot kell teremteni az új lastavakból. Az egyik próbaha- feltárása, megnyílik a lehetőség munkaerők foglalkoztatására, lászás azt bizonyította, hogy a hajtatóházak létesítésére. Nekünk ugyanis az az elvünk, hogy minden jó munkást szívesen látunk; Ezután szinte önkéntelenül kívánkozik a kérdés, hogy mit tesznek az egyre növekvő taglétszám foglalkoztatása érdekében. — Az egyik lehetőségünk a kertészet. Most szedjük a paradicsomot, a paprikát és a zöldbabot. A kalászosok gépi betakarítása lehetővé teszi, hogy a tagság nagyobb része mással foglalatoskodjon az aratás Idején. A zöldségtermesztés új dolog ezen a vidéken, hiszen a Bácskában főleg szántóföldi növény- termesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak ősidők óta. A dávodiak azonban gondolnak a jövőre, hiszen a piac az igények növekedése egyre inkább kívánja a zöldségfélék nagyobb mértékű termesztését. Mivel új dologról van szó. szakmunkásképzésről is kellett gondoskodni. Az A paradicsom az idén jó hozamot ígér. Szállítás előtt gondosan elmúlt évben megindult a két- válogatják a termést. Folytatta munkáját a II. Országos Véradó Konferencia A Kecskeméti Városi Tanács székházának dísztermében a csütörtökön kezdődött II. Országos Véradó Konferencia, dr. Si- monovits István egyetemi tanár, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, dr. Takács Sándor, a Bács-Kiskun megyei kórház igazgató-főorvosa, a megyei vérkonzerváló álFéltékenységi dráma Kéleshalmán Tragikus kimenetelű féltékenységi dráma történt csütörtökön a késő esti órákban Kéleshalmán, Hugyecz János, 35 éves erdészeti dolgozó lakása előtt. Taskovics József, 35 éves erdészeti dolgozó kékeshalmi lakos éjszaka 11 óra után Hugyecz János lakásához lopódzko- dott, s bezörgetett az egyik ablakon, ahol Hugyecz Jánosnét sejtette. A kopogtatásra azonban a felháborodott férj jelent meg az ajtóban, s felelősségre vonta Taskovicsot, majd vitatkozni kezdtek. A szóváltás hevében Hugyecz János felkapott egy szőlőkarót, s azzal a hívatlan vedég fejére sújtott. Taskovics József olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A megyei redőrfőkapitányság Hugyecz Jánost előzetes letartóztatásba helyezte, s ellene emberölés elkövetése miatt indított bűntető eljárást. Az ügyben a vizsgálat még tart. Fürdőzésből gyermekhalál Csütörtökön délelőtt néhány perccel tíz óra előtt Szatmári József 10 éves iskolai tanuló, ötéves öccsével szülei engedélye nélkül a kerekegyházi Béke Tszcs juhhodálya melletti vá- lyogos gödörhöz futott fürödni. A gyermek felhevült testtel azonnal a vízbe ugrott, s fel sem merült. Az öccse a közelben dolgozókhoz szaladt segítségért, akik holtan húzták ki a gyermeket a pocsolyából. Az orvos megállapítása szerint Szatmári József halálát valószínűleg az ijedtség okozta. a. a lomás vezető főorvosa és dr. István Lajos, a Szombathelyi Vérellátó Alközpont vezető főorvosa elnökletével, pénteken tovább folytatta munkáját. A megjelentek — többek között — a térítésmentes véradók megtartásának, a véradómozgalom egészségügyi jelentőségének, a községi véradónapok szervezésének, a vérvételi brigádok szerepének kérdéseiről fővárosi, debreceni, győri, békéscsabai, hatvani, veszprémi, tiszacsegei előadók referátumait hallgatták meg. A konferencia Bács-Kiskun megyei résztvevői közül dr. Losoncz Mihály, a Magyar Vöröskereszt Országos Elnökségének tagja, a Kecskeméti Honvédkórház parancsnoka tartott előadást. Dr. M"lát Luhrrmir, az olomouci klinikai kórház igazgatófőorvosa a térítésmentes véradómozgalom csehszlovákiai eredményeit ismertette a konferencián, és átnyújtotta a Csehszlovák Vöröskereszt ajándékát, amit dr. Soóky László, a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettese és dr. Takács Sándor köszönettel vettek át a Magyar Vörös- kereszt nevében. A konferencia második napján hangzott él dr. Sreten Bős- kovics, a Jugoszláv Vöröskereszt küldöttének, a Bosznia— Hercegovinái Véradó Állomás igazgató-főorvosának a véradók szervezésének jugoszláviai módszereiről szóló előadása. A pénteken megtartott 20 referátum után a konferencia résztvevői közül több mint kétszázan Bugáéra utaztak. B. Gy. Jugoszláv Vöröskereszt képviselői a II. Országos Véradó Konferencián, dr. Losoncz Mihály társaságában.
