Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
Világ proletárja?, egyesüljetekI T XXÍI. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Ara 60 fillér 1967. JÚLIUS 15, SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteken délelőtt Kállai Gyula elnökletével folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A napirend szerint folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát A pénteki ülésen elsőként Trautmann Rezső, építés- és városfejlesztési miniszter szólalt feL Trautmann Rezső felszólalása Tisztelt Országgyűlés! — örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az építőipar tevékenysége az első félévben az előirányzottnál kedvezőbben alakult. Ebből következik, hogy az építőipar 1967. évi feladatát várhatóan teljesíti, illetve összességében túlteljesíti. Trautmann Rezső vázolta, hogyan készült, illetve készül fel az építőipar az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Rámutatott: A gazdasági reformok bevezetése — és ennek keretében különösen a beruházásokkal kapcsolatos új döntési és érdekeltségi rendszer kibontakozása — előreláthatólag ■ jelentős változásokat hoz a következő évek építési programjában, annak összetételében. A vissza nem térítendő állami költségvetési juttatások korlátozása a termelő beruházásoknál — és ezzel egyidejűleg az állami kölcsönök, a hitelek és a vállalati saját eszközök felhasználásának előtérbe kerülése — várhatólag csökkenteni fogja az ipari építési igényeket. Az ipari építkezések körében viszont — feltehetőleg — megnő a vállalati kezdeményezésű részleges rekonstrukciók, üzembővítések és átalakítási munkák jelentősége. — A jövőben nagyobb fontosságot kívánunk tulajdonítani a városfejlesztésnek és a falu és a város közötti különbségek csökkentését szolgáló törekvések realizálásának. — mondotta a miniszter. — Ehhez azonban nemcsak az anyagi eszközök koncentrálása, hanem a központi, a tanácsi és egyéb helyi szervek összehangolt munkája is szükséges. A kommunális jellegű építési feladatok közül külön ki kell emelnem a közműfejlesztésben mutatkozó elmaradás behozására irányuló erőfeszítéseket. Továbbra is döntő feladatnak tekintjük a lakásépítési program teljesítését. Ezért az építőipari kapacitások egy részének rugalmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlődő vidéki városokban is _ növelni kell a lakásépítő szervezetek teljesítőképességét. Az állami építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban vegyen részt a szövetkezeti és- társasház-építésben, valamint a KISZ által kezdeményezett lakásépítkezésekben. Az építési igényekhez rugalI másán alkalmazkodó építőipari kapacitások kialakulását köz- I ponti intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási lehetőségét kiszélesítjük, illetőleg lehetővé tesszük, hogy az építtetők saját szervezetükkel oldják meg építési feladataikat, vagy azok egy részét. A kivitelezési jogosultság közelmúltban történt szabályozása, amely szeptember elsején lép életbe, ezért módot ad arra, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek saját építési munkáik jelentős részét a maguk építőipari részlegével végeztethessék el. A mezőgazdasági nagyüzemek saját építőipari részlegükkel — vagy akár több nagyüzem közös vállalkozása útján — fogják kivitelezni a gazdálkodásukhoz szükséges épületeket. Arra is lesz lehetőségük, hogy emellett más szervek részére is végezzenek építőipari munkát. — Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típustervek, illetve típusszerkezetek széles körű felhasználására. Az új módszereknek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben elsősorban nem adminisztratív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosításával kívánjuk érvényesíteni. — Az építőipari árreform kidolgozásánál abból az elvből indultunk ki, hogy ha a megfelelő feltételek adottak, az építmények árai — hatósági intézkedések nélkül is — a közgazdaságilag indokolt szinten legyenek és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélseebb körben az építtetők és a kivitelezők megállapodásai rögzítsék Ennek megfelelően az építőipar jelenlegi merev árszabályozásáról fokozatosan áttérünk a maximált, illetve irányárakkal szabályozott megegyezéses árak rendszerére. Az építőipari áraknak tehát az építmények, valamint a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költségeit kell kifejez- niök, továbbá az építtető és kivitelező értékítéletét. A várható árváltozások az építő- és építőanyagiparban általában előnyösen fognak hatni műszaki fejlesztési céljaink megvalósítására. Az új árarányok a beruházót érdekeltté teszik a korszerű építési módok alkalmazásában, az előgyártott szerkezetek és a korszerűbb építési technológiák árszintje ugyanis kedvezőbb lesz a hagyományosénál. Felszólalása végén a miniszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a IV. ötéves tervidőszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák az építésiparosítás anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Csikesz József né, budapesti képviselő részletesen elemezte, hogy a gazdaságirányítás reformja milyen változásokat jelent a tanácsok, közelebbről a budapesti tanácsok tevékenységében. Dr. Szilágyi Gábor, Hajdú- Bihar megyei képviselő beszá-1 molt arról, hogy megyéjében az ipar fejlődése a második ötéves tervben meggyorsult, s a termelés növekedésének évi üteme meghaladta a 12 százalékot. Nagypataki Imre, Fejér megyei képviselő hangsúlyozta: gazdaságirányításunk új mechanizmusa a magyar gazdasági élet alaposan felmért valóságában gyökerezik. Ezután dr. Voszlcay Aurél budapesti képviselő kifejtette, hogy véleménye szerint az új gazdasági mechanizmus bevezetésével új egészségügyi törvény megalkotása is szükségessé válik. Átfogóbb szervező-gazdálkodó egészségügyi egységekre van szükség. Az egészségügyi központokat a megyeszékhelyeken kell megszervezni — mondotta. A felszólaló ezután az egészségügyi hálózat fejlesztéséről szólva a kormány és a gazdasági bizottság állásfoglalását kérte a távlati tervek kialakításához. Ezután szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés, amelyen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A kormány beszámolója feletti vitában felszólalt dr. Bognár József budapesti, dr. Hornung Mátyás Szabolcs megyei, (Folytatás a 3. oldalon) Határidőre, jó Minőségben A Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat megrendelésére gyártja ezeket a formázó homokszállító szalagokat a Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz. Iványi István bronzjelvényes szocialista brigádja végzi a szerelési munkát. Az idén eddig kilenc szállító- szalagot állított össze a kiváló kollektíva, pontosan betartva a szerződésben vállalt határidőket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Alkalmazzuk bátran a legkorszerűbb termelési módszereket Gyümölcskertészek ankétja Kecskeméten A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének és a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek kezdeményezésére az ország neves gyümölcskertészeinek valamint a kertészkedéssel foglalkozó állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetőinek részvételével pénteken ankétot rendeztek Kecskeméten. A tanácskozás témája a csonthéjas gyümölcsök korszerű termesztése volt. Részt vett a tanácskozáson dr. Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, az Agrártudományi Egyesület Bács- Kiskun megyei szervezetének al- elnöke. Oláh Györgynek, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének megnyitója után Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának főkertésze emelkedett szólásra. Vitaindító előadásában a csonthéjas gyümölcsök termesztésének helyzetéről adott képet. Különösen a kajszit és a meggyet emelte ki. Elmondta, hogy az előző évszázadokban futóhomokjainkon kialakult gyümölcstermelésben ezeknek volt a legnagyobb szerepe. A második ötéves terv időszaka alatt telepített gyümölcsösöknek is több mint 50 százaléka csonthéjasokból tevődik össze. Ha az országos gyümölcsfe1 vásárlás összmennyiségét vizsgáljuk, akkor a statisztika azt mutatja, hogy a második ötéves terv ideje alatt felvásárolt meggynek 40,5 százalékát, a kajszinak pedig 54,4 százalékát a megye adta. A távlati tervek szerint a jelenlegi 5—600 vagonos meggytermelést 1500 vagonra, a két és fél—háromezer vagonos kajszitermesztést pedig 7 ezer vagonra kívánják felemelni a megyében. Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osztályának vezetője a jövedelmezőséget és a termelés biztonságának feltételeit elemezte előadásában, A vitában többek között felszólalt dr. Fejes Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti szaktanácsadója. dr. Probocskai Endre, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tanszék- vezető egyetemi tanár és sokan mások. A hozzászólások sokoldalúan — figyelembe véve a gazdasági reform előkészítését és annak megvalósítását — vetették fel a gyümölcstermesztés gondjait. Többen szóvá tették, hogy bátrabban és gyorsabban kell alkalmazni a korszerű gyümölcstermesztési eljárásokat, máskülönben nem tudunk versenyképesek maradni a világpiacon. Délután az ankét résztvevői a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet szarkási telepén tanulmányozták a kai- szitermesztés korszerű módszereit K. S.
