Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-13 / 137. szám

1967. június 13, kedd 5. oldal Június 13, kedd A XX. század német irodalmával foglalkozik az irodalmi klub mai adása. Thomas Mann és Feuchtwan- ger kritikai realizmusa, Rilke imp­resszionista költészete, Franz Kafka és Robert Musil tudatalatti rétegek­be merülő búvárkodása, Brecht kor- szaknyitó dramaturgiája, a Gruppe 47 haladó szellemű, de ellentmondá­sos új hulláma, Heinrich Böll lelki- Jsmeretfurdalásai, Günther Grass groteszkjei, Dürrenmatt bűvészmu­tatványai . . Mintha évszázadok iro­dalma sűrűsödne ebben az 50 évben. Ungvári Tamás biztos kalauzunk lesz. (20.20) Június 14, szerda Az ifjú riporter jelöltek öt héten át tartó versengése Merényi Csaba és Tóth Károly párviadalával ezen az estén véget ér. Nem tudhatjuk ki lesz a győztes, de egy bizonyos a nézők csak nyertek ezzel a válto­zatos, érdekes adássorozattal. Nem­csak a riporterek, többnyire a ri­portalanyok is fiatalok voltak örömmel állapítottuk meg: mennyi értelmes, nyíltan, merészen gondol­kodó fiú és lány van a mai 20 éve­sek között. (20.20) Június 16, péntek Mi készteti folyton új útra kelni a vándormadarakat? Ezt kutatja a Ne térj vissza azon az úton című jugoszláv film. Vándormadarak: fia­tal szezonmunkások, akik otthonta­lanul kóborolják be Jugoszlávia nagy városait a Vajdaságtól Mace­dóniáig. Jobb kereseti lehetőségeket, kulturáltabb életmódot, kalandokat keresnek, de nemegyszer keserű csa­lódás a sonsuk, mert elfeledkeznek róla, hogy nem a változó helységek, csakis saját munkájuk teremtheti meg a boldogságot. Az érdekes tár­sadalmi problémát taglaló film a ci- néma-verité módszerével készült Reméljük, esti adásban is láthatjuk majd. (9.41) Június 17, szombat Igazi rangadót ígér a szombat es­te. A labdarúgó bajnokság két éllo­vasa a Vasas és az FTC csap össze a Népstadionban. A tét óriási. Ha győz a Vasas, még reménye lehet az első helyre, de ha veszít az ősZi szezonban már csak üggyel-bajjal foghatja be az eddig még veretlen zöld-fehéreket. (19.25) Június 18, vasárnap Boszorkányos ügyességű, rutinos író Marcél Achárd. A színpadon csakúgy otthon van, mint a detek- tívfegényben. A Leon és Noel tipi­kus háromszögjáték. De Achard há­rom szereplővel és égy gyöngécske mesével is annyi bonyodalmat, fél­reértést, humoros helyzetet tud ösz- szehozni, hogy egy 30 szereplős színmű is kitelne belőle. A Leon és Noel — hála Halász Judit, Bárdi György és Benkő Gyula játékának — nagy közönségsiker volt az Ödry Színpadon. (20 20) Belépés: csak VASUTASOKNAK! Megbízható mérce KISKÖRÖSÖN a járási mű­velődési ház csak elméletben tudja feladatát teljesíteni, egy­szerűen azért, mert a művelő­dési ház — nem létezik. Van ugyan egy kisebb fajta épüle­tük, de nagyobb rendezvények megtartására alkalmas helyiség — a Fegyveres Erők Klubjá­nak színháztermén kívül — aligha akad. Ezért itt is, ott is kölcsönkérnek egy-egy helyisé­get, bekéredzkednek iskolába, vállalati kultúrterembe, ahogy a szükség engedi. Ennek a hosszú évek óta tartó áldatlan helyzetnek véget kellene már vetni — no, de ez más cikk keretébe tartozik. Ilyen körülmények között osztatlan örömet keltett Kiskő­rösön a hír a tavasz folyamán: átadják a vasutasok új műve­lődési otthonát. Át is adták az­óta. „Működik” is már az új vasutas intézmény. Csakhogy zártkörűen: belépés csak vas­utasoknak jelszóval. Salacz Istvánnal, a szakszer­vezeti bizottság titkárával néz­tük meg az új művelődési ott­hont a kiskőrösi állomás szom­szédságában. — Valaha raktárépület volt ez a helyiség — mutatta be az szb-titkár a kultúrotthont. — Azelőtt a fűtőházban volt egy termünk, de az semmiképpen nem felelt meg a célnak. A MÁV Igazgatóság az átépítés­hez 280 ezer forinttal járult hozzá, a Vasutasok Szakszer­vezetének Központja pedig 80 ezerrel. Hát így hoztuk létre. A TISZTA, szép nagyterem­ben háromszáz ülőhely van, ha előadást tartanak, és kétszáz személy számára lehet vacso­rára megteríteni. A termet ép­pen az utóbbi célra veszik gyakrabban igénybe: vacsorák­ra, családi összejövetelekre. — A vasutas munka sajá­tosságából következik, hogy ná­lunk nagyon nehéz a népmű­velő tevékenység — mondja az szb-titkár. — A hozzánk tarto­zó szakszervezeti tagok száma 126 (Soltvadkert, Kecel és Csen­gőd is a mienk), a kiskőrösi állomáson 105 dolgozónk van. Egyharmaduk — a 12 óra szol­gálat — 24 óra pihenés rendsze­rében — állandóan dolgozik. Másik harmada alszik és csak a maradékra lehet számítani összejöveteleknél. A szorosan vett népművelésből ezért csak a téli szakszervezeti politikai is­kolát sikerült úgy-ahogy, meg­tartanunk. És itt van persze a 4000 kötetes könyvtár, 95 ál­landó olvasót lát el jó köny­vekkel. Fejlesztésére évente 6000 forintot fordítunk. És még valami, ami siettette ennek a szép kultúrteremnek a megépítését: az úttörők zene­kara. A nagy részben vasutas- gyerekekből álló fúvószenekar­nak ez a szállása, itt tartják — hetente kétszer — próbáikat. Ez a harmincegy tagú zenekar a járás kulturális életében ki­magasló szerepet tölt be, nem múlik el ünnep, vagy rendez­vény az ő közreműködésük nél­kül. Dicséretes munkát végez­nek, el kell ismerni. A községi tanács is méltányolja ezt, évi 12 ezer forint támogatás ennek az elismerésnek megfogható ki­fejezője. A NAGYTEREM MELLETT egy kis klubterem is található, tulajdonképpen a könyvtár ol­vasója ez, egyúttal a fiatalok klubszobája is, benne rádió és lemezjátszó. Televízió nincs. — Miért? — kérdezem Sa­lacz István titkártól. A válasz furcsa indoklást tartalmaz: — Televíziója ma már min­denkinek van, ha ide jönnek, ne tévét nézzen'ek. Nem is szándékszunk beszerezni. A folyosóból oldalt nyílik a konyha, ahol kitűnő birkapör­költet lehet főzni. A konyha pompásan fel van szerelve ilyen alkalmakra. — Zártkörű családi összejö­veteleket szoktunk itt tartani, és mi, vasutasok, nagyon jól érezzük magunkat ebben a zárt körben. A cikk elején azért említet­tük a mostoha viszonyokat a kiskőrösi népművelésben, hogy esetleg megkockáztassunk egy javaslatot. Előre hangsúlyozva persze azt, hogy ez csupán jó tanács akar lenni részünkről. Mi lenne, ha ezt a szép vas­utas kultúrtermet néha köl­csönadnák községi népművelé­si rendezvények megtartásához is? Ha eleven, kulturált formá­ját teremtenék itt meg a vas­utasok és más foglalkozásúak barátkozásának? A VASÜT DOLGOZÓI épí­tették maguknak, ezt eszünk ágában sincs vitatni. Csupán az jutott eszünkbe: érdemes-e így, kihasználatlanul hagyni ezt a szép helyiséget amikor ki­csit rugalmasabb gondolkodás­sal frissebbé lehetne tenni a kultúrotthon levegőjét. Mert — mi tagadás — kevésszer nyit­nak itt ablakot a mostani kö­rülmények között. Persze — jelképes értelemben. Balogh József Az iskolákat igen nehéz összehasonlítani a tanulmányi átlagok alapján. Az egyik he­lyen szigorúbban osztályoznak, máshol alacsonyabbak a köve­telmények. Különböznek egy­mástól a tanulás feltételei te kin tétében is: itt csak délelőtt folyik a tanítás, amott kevés a terem délelőtt, délután is tani tanak, emitt sok a tanyai gye­rek, másutt jobb a technikai el­látottság, több a szemléltető eszköz stb. stb. Az összehasonlításra a közép­iskolák esetében többnyire az ad módot mégis, ahogyan a to­vábbtanulásra, egyetemre, főis­kolára felvett tanulók száma alakul. Ebben már megmutat­kozik a színvonalbeli különbség, hiszen megesik, hogy egyik gimnáziumból a rosszabb tanu­lók is megfelelnek a felvételin, máshonnan a jelesek, kitűnőek közül is nem egy kiesik. Meglehetősen nehéz ver­senyt indítani az iskolák között a tanulmányi eredmények foko­zásáért. Helyesebben, nehéz a versenyt megbízhatóan értékel­ni. Nem is nagyon próbálkoztak eddig vele, hanem leginkább az iskolákon belül folyt ilyen verseny. Tavaly ősszel azonban a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a KISZ megyei bi­zottsága érdekes felhívást adott ki, amelyben meghirdette a „legjobb osztály, legjobb alap­szervezet” mozgalmat. A moz­galom céljául a tanulmányi eredmények és a KISZ-munka javítását tűzték ki, s az érté­kelés alapjául a képesség sze­rinti tanulási, az osztályfőnöki munka minőségét, valamint a KISZ-alapszervezet aktivitását jelölték meg. A versenyt a tanév végén értékelték, s az első esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy sikerült olyan megbízhatóbb mércét, összehasonlítási alapot találni, amellyel meglehetős biztonsággal megállapítható a résztvevők valódi teljesítménye. A kiírás szerint külön pá­lyázhattak a „Legjobb osztály, legjobb alapszervezet” címért a középiskolák első, második és harmadik osztályai. A negyedik osztályok között nem indítottak ilyen versenyt, hogy ne zavarja az érettségire való felkészülést. Az első osztályosok a történe­lem és földrajz tanulásában, a másodikosok a magyar és a ma­tematika, a harmadikosok pe­si ügynökként. Volt zálogházi becsüs és színházi pénztáros. A harmincas években Koka nyódásai során találkozott okos emberekkel, akik erős hatással voltak rá. Ezek az emberek bolsevisták voltak. Herman a 25. Ahogy kivilágosodott, Koka elbotorkált a török házába és magyarázatot kért. De a török rettenetesen begurult, az ira­tait követelte, amikkel termé­szetesen Koka ' nem szolgálha­tott. Ezek után a gazda kirágta. Keserű, dühös könnyeket sírt. Most kitapasztalhatta a tulaj­don bőrén, milyen is az árulás. De az esetből csak annyit ta­nult, hogy: Mindig te légy az, aki becsapja a másikat. Elátkozva Odesszát, elhatá­rozta, hogy északra megy, Moszkvába. De csak egy év múlva jutott oda. Odesszától Kijevi g és Kijev- től Harkovig nem volt olyan város vagy község, ahol Koka meg ne fordult volna, míg vég­re Moszkvában kötött ki. Egész idő alatt spekulációból élt. Ak­kortájt támadt fel benne a haj­lam, ami hosszú évekre megha­tározta életmódját. Áz ezerkilencszázh ásztól har­megertette, hogy allando mun- buggyonista lovasok egyik szá­kára, illetve munkahelyre van zadát vezette, majd kinevezték szüksége, és elhelyezkedett egy ezredparancsnoknak. Háromszor kapott kardvágást lovasroham­ban, néhányszor golyótól, vagy repesztől sebesült meg. Húsz­építőipari trösztnél, mint jog­tanácsos. Előbb természetesen ... , beszerzett egy jól sikerült ha­mincig terjedő időszakot nem rnisítványt, amely azt tanúsí­akarjuk még többé-kevésbé tóttá, hogy három évet végzett részletesen sem leírni, mert na- a jogi karon. Akkoriban még a gyón zavaros és kusza. Elég, ha befejezetlen egyetemi végzett­felsoroljuk a szakmákat és be- Ségű szakemberekből is kevés osztásokat, amelyekben a meg- volt és nem nézték a ló fogát, férfiasodott Koka próbálgatta Koka ^ ^jártassága a törvények- az erejét. Ebből is értékelni tud- ’ * ' ~ ** juk sokoldalúságát. ban felvették a pártba. Nem volt rá Oka, hogy titkolja a kérdőíveken egykori anarchista mivoltát sem. Herman először nem ismerte meg Kokát. De Koka emlékez­tette és a barátok férfiasán ben, főképpen pedig fürgesége megölelték egymást, ugyebár vitathatatlan volt. Ál­landó lakása is lett. Letelepe­Volt kiadóhivatali küldönc, dett a Bolsaja Poljankán egy segédoperatőr, verseket írt, szobában és higgadt legényéle- amiic közül kettőt sikerült is tét élt. megjelentetnie, és egyszer az irodalmi kávéházban kikunye- rált Majakovszkijtól egy dedi­kált kötetet (ezzel később, öreg­1938-ig minden egyszerűen ment. Egyszer azonban beállí­tott a Népbiztosságra — ki korában gyakran dicsekedett). A gondolta volna: Koka akkor NÉP idejében valami kacifán- ma5, ott volt jogtanácsos. az tos részvénytársaság titkáraként a. bizonyos Herman az egyko- dolgozott, majd zeneórákat £ anarchista es mahnoista igaz, adott az újgazdag nepman fele- nogy azóta, amióta az allhatat­Ségének, bár ő maga is csak az „Amuri hullámok” című kerin- gőt tudta emlékezetből eljátsza­ni, a kottát pedig egyáltalán nem ismerte. Fellépett mint te félig gyerekes konferanszié egy esztrádszín- Kiábrándulva az lan Koka az Azovi sztyeppéken széttépte a Kazanyban kötött vérszerződést, Herman hosszú utat tett meg és rég elfelejtet- lelkesedését. anarchiából Koka egy hét múlva a Nép­biztosság pártbizottságának fél­jelentést írt Herman mahnoista múltjáról. Hermant letartóztat­ták, Koka pedig ezzel az éber munkatárs hírnevére tett szert. Nem, Koka egyáltalán nem tar­totta a feljelentést aljasságnak. Szilárdan hitte, hogy' mindösz- sze megelőzte az eseményeket, mivel meggyőződése szerint el­lenkező esetben Herman jelen­tette volna fel őt. Ez már így van, ki mint ól, úgy ítél. dig az orosz és a kémia tanu­lásában versenyeztek. Az érté­kelést tárgyanként a szakfel­ügyelők végezték, rövid dolgo­zatot írattak azonos kérdések alapján, a KISZ-munkát pedig a KISZ megyei bizottságának iskolai felelőse értékelte. Az összesítés alapján a következő eredmények születtek: Az első osztályok versenyé­ben: 1. A Kecskeméti Katona József Gimnázium lie osztálya, 2. a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnázium i/c, 3. a Kls- kunmajsai Dózsa György Gim­názium első osztálya. A második osztályok verse­nyében 1. Katona József Gim­názium Il/d, 2. Bajai 111. Béla Gimnázium II/c, 3. Kiskunfél­egyházi Petőfi Sándor Gimná­zium i/c holtversenyben a Ka­locsai I. István Gimnázium Il/a osztályával. A harmadik osztályok verse­nyében 1. Kalocsai I. István Gimnázium Ill/a, 2. Katona Jó­zsef Gimnázium IlI/f, 3. Bajai Tóth Kálmán Gimnázium Iliid. A mozgalom első esztendejé­nek tapasztalatai között a leg­fontosabbak egyike bizonyára az, hogy össze lehet tehát ha­sonlítani a különböző iskolák­ban elért eredményeket. A többi egyelőre kevésbé kedvező. Sokan nem értették meg például a verseny célját és ezért a Vártnál jóval keve­sebb volt a résztvevő. Igen fon­tos tapasztalat a jövőre jelent­kezőknek az is, hogy nem elég csak jól tanulni, vagy nem elég a sikeres szerepléshez csupán a jó KISZ-munka. a nevelés egyik feltétele a 3,5-es, illetve a tagozatos osztályokban a 3,9-es osztályátlag volt. Kollektív erő­feszítésekre volt szükség ennek az eléréséhez. Néhány beneve­zett osztály azért esett ki még az értékelés előtt a versenyből, mert a legrosszabb tanulók miatt nem érték el ezt az át­lagot. Hiába igyekezett tehát a többi. Ha eredményt akarnak elérni, a jövőben segíteni kell a gyengéket is. Másrészt viszont hiába mu­tattak fel jó eredményeket a tanulásban, ha csak formáli­san dolgoztak a KISZ-ben, ha nem alakult ki jó kollektíva. Némelyik esetben megmutatko­zott, hogy az osztályfőnök sem törődik tanulói mozgalmi mun­kájával, s osztálya éppen emiatt maradt le. Az első esztendő jó és rossz tapasztalatai egyaránt tanulsá­gosak. Ügy gondoljuk, hogy ké­sőbb más megyében is átveszik ezt a tőlünk elindult kezdemé­nyezést. Hiszen ha a résztvevők száma növekszik, mindinkább befolyással lesz a mozgalom az iskola egész tevékenységére, hozzájárul a szorgalom növe­kedéséhez és a KISZ jobb mun­kájához egyaránt. A megyei tanács vb művelő­dési osztálya nagyon helyesen úgy határozott, hogy a mozga­lom népszerűsítése érdekében a kirándulások támogatására fel­használható összegeket az idén a nyertesek üdültetésére fordít­ja. Az első helyezést elért osz­tályok osztályfőnökükkel és a két vizsgált tantárgy szaktaná­rával együtt június második fe­lében Balatonfenyvesen ingye- • nes üdülőtáborozáson vesznek részt. A három első helyezett osztály egy évig a „Legjobb osz­tály, legjobb alapszervezet” ván­dorzászló tulajdonosa is. A megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya külön meg­dicséri az osztályfőnökök közül a következőket: dr. Németh Im­re (Kecskemét), Szolnoki Jenő (Kiskunfélegyháza), Iványosi Szabó Tibor (Kecskemét), Lisz­házban és dolgozott bíztosítá- otthagyta a mahnoistákat. há­Hányadik árulása is volt ez,,. , r, ■ . ­, már Kokának? Ne legyünk oczky László (Kalocsa), Mészá- szőrszálhasogatók, a legnagyobb Tibor (Kiskunmajsa), Berecz árulása úgyis még ezután jön. ; t e,ncíe^ (Kecskemét) és Dankó íren KISZ tanácsadótanár, Kecs- (Folytatása következik.) | kémét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents