Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Iá Csak semmi izgalom! A MAI orvostudomány egy­re nagyobb figyelmet szentel annak a kutatására, hogy egyes izgalmak miképpen hat­nak bizonyos belső szervekre. Az indulatok és érzések is­mert és kevésbé ismert testi jelenségeket váltanak ki. A bánat és az öröm megindít­hatja a könnymirigyek műkö­dését. A könny összetétele más, ha az öröm váltja ki, s más, ha a bánat. Hallottunk erős felindulásban bekövetkezett epeöihlésről. A hirt elep. ,öröm vagy a nagy ijedtség “njóg a szívverést is megállítja. Á düh csúnyává és öreggé teszi az embert, gyomorbántalmak lép­nek fel, mert a gyomor fer- mentumai beszüntetik műkö­désüket. Az indulatok feszült­sége a végtagokban hisztériás rángatózást és görcsöket okoz­hat. Létezik hisztériás vakság és süketség is. Az állandó in­dulati feszültségek hatnak az izmokra és a szervekre. A legnagyobb bajokat azon­ban a félelem okozza. Ilyen­kor a mellékvese fokozottan termel andrenalint. ami meg­emeli a vérnyomást. Mindad­dig, amíg a félelem okozta lel­ki zavar tart, magas marad az' ember vérnyomása is. Akiknél gyermekkorukban fokozott ér­zelmi igény mutatkozott és azt akkoriban kielégíteni nem tudták, bizonyos emésztőszer­vi betegségek jelentkeznek: így Pl. gyomorfekély, idült vastagbélhurut. A már meg­levő betegségek rosszabbodá­sában érzelmi kielégítetlensé- gi; sérelmi konfliktusok nagy szerepet játszanak? Az .érzel­mileg túlfűtött személyek ér­rendszere az indulatok tartós terhelése esetén károsodhat. Gyakori náluk a magas vér­nyomás és a szívinfarktus. Ez­zel szemben azok, akik érzel­mi igényeiket kiélhetik, men­tesek az előbb elmondott be­tegségektől. A nevető ember pupillája kitágul, lélegzése mélyül, kilégzése pedig foko­zódik. Az arc is kipirul. Mon­danunk sem kell, hogy az utób­bi hatások egyáltalában nem ártalmasak, sőt hasznosak a szervezetre. AZ ÖTVENES években fel­figyelt a világ Gates profesz- szor kutatásaira: kémiai úton kimutatta, hogy az ember szer­vezetében lelki hatásokra mi­lyen vegyületek keletkeznek. Kísérleteinek lényege az volt, hogy cseppfolyós levegő elpá­rologtatósával —271 fokra hű- tötte le a, .kémcsöveket, s az­tán külöttl^Bző lelki állapotban levő leheltetett be­léjük. Néhány perc múlva az egészséges és normális lelki- állapotban levő ember kilég­zésének párája színtelen fo- lyadékcseppek alakjában csa­pódott ki a lehűtött üvegcső falára. De nem így az erős haragú, felindult emberé! Ki­légzésének párája nem színte­len, hanem barna színű, bánat esetén szürke, lelki ismeret- furdaláskor rózsaszínű. Ami­kor elegendő ilyen barna anya­ga volt a professzornak, kísér­leti állatba oltatta, mire az ál­lat valóságos dührohamot ka­pott, fogaival nekiesett a ket­rec vaspálcáinak. Annak az embernek a lehelletéből kivá­lasztott méreg, akiben erős gyűlölet tombolt, a kísérleti állatot nyomban megölte. Ez a méreg — a professzor szerint — egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer. A professzor kijelentette, hogy a jó hangulat a szerve­zetre rendkívül hasznos ké­miai összetételeket eredmé­nyez. A méreg azonban, ame­lyet a félelem, áz irigység, a harag, a féltékenység, vagy a gyűlölet teremt, a szervezet­ből nem ürül ki — mint pél­dául a kobra mérge —, ha­nem önmagát mérgezi meg az ember. A természet az ilyen mérget az ellenségnek szánta, de az ember önmaga esik ál­dozatául. .“ A KÍSÉRLETEK nem ke­rültek a tudományos könyvek­be, mégis elgondolkodtatóak. Kíméljük hát magunkat a tar­tós, nagy izgalmaktól. Dr. Marék Antal Egy érdekes bemutató után Milyen a modern házikert? Rózsalugas közepén tarka kerti törpe... Máshol szikla­kért, amelynek magasán „vár­kastély” díszeleg... Milyen gyakori látvány ez a családi házak körül. Ez a kertdíszítés nem a mai ember ízlését tük­rözi. A Fővárosi Kertészet dol­gozói nemrég bemutatták, mi­lyen lehetne a családi ház kertje. Az egyik típusú házikertben rózsalugast, egy olajfa alatti pihenőt, gyermekeknek hintát, hompkozót és szalonnasütő he­lyet ajánlanak. A pihenő, a néhány lécből készített ké­nyelmes támlásszék. A gyer­mekeknek a hordozható „ka­kashinta” bárhol felállítható. A homokozót rövidre fűrészelt fatönkökkel kerítették körül. A szalonnasütő helyet — ke­rek, betonozott kis mélyedés, fehér kövekkel rakták körül, hogy a tűz a növényben, fák­ban kárt ne tehessen. A második típusú házikert­ben — ahol kényelmes napo­zószékeket helyeztek el — törpe gyümölcsfákat, szegély­nek ribiszke, málna bokrok telepítését ajánlják. A „beren­dezéshez” tartozik a gyerme­keknek elkerített homokozó. A lesüllyesztett két kútgyűrű ka­viccsal feltöltve mintegy 20 cm mély „pancsoló”. Mit tegyen az, aki igényli a kertdíszekét, a kerámiát? Be­mutattak égetett cserépből ké­szült változatos formájú virág­tartókat, amelyek a kerti utak mentén, és a szabadon hagyott füves területeken elhelyezhe­tők, s szépen díszítenek. Álta­lában cserepes növények kihe­lyezésére alkalmasak. (—ács—) Febérnemí ­az öltözködés alapja Az évről évre változó divat­formát az öltözködés alapja, a fehérnemű adja meg. Az idei tavaszra sok mutatós, női fe­hérnemű készült. Ez lemérhe­tő a fehérnemű üzletek kira­katain. Ezerszám sorakoznak az egy­színű és mintás, különféle mé­retű fehérneműk, amelyek jól mosható alapanyágokból ké­szültek. A legolcsóbb anyagú a krepp, amelyből főleg, bakfi­soknak készítettek pizsamát és hálóinget. S mert az anyag felülete zsugorított, természe­tes, hogy ezeket a fehérnemű­ket inkább fodorral, vagy hím­zett cakkokkal, kis masnikkal díszítik. A „Krisztina” elneve­zésű szintetikus anyag, — cit­romsárga, halványkék, türkiz­kék, mályva, rózsaszín és fe­Türkizkék „Krisztina” háló­ing-köntös együttess. Folttisztítás eYTTMÖLCSFOLT. Mosóanyagból, friss foltot citromlével megnedve­sítjük. s meleg vízzel átmossuk. A régi foltot hidrogénhiperoxid oldat­ban, vagy szalmiákoldatban meg­mártjuk, és utána gyorsan és ala­posan tiszta vízzel kimossuk. OLAJFOLT. Mosóanyagoknál: ter­pentinnel, vagy benzinnel átdör­zsöljük, utána mossuk át és átfőz­zük a ruhát. Szövetanyagoknál: két itatóspapír között az anyagot át­vasaljuk, utána benzinnel átdörzsöl­jük. ROZSDAFOLT. Forró citromlével bedörzsöljük az anyagot. Ha a fol­tok elhalványultak, bő vízbeit öb­lögetünk, s a vízbe kevés glífcerint, vagy egészen kis mennyiségű here­sót teszünk. Vigyázzunk a heresó­val, mert megmarja'a szövetét, és mérgező is. (Selyemhez nem tu­dunk hatásos háziszert ajánlani) VÖRÖSBORFOLT. Üj foltjait só­val bedörzsöljük, utána mossuk. Régi foltokat felhígított hidrogén­hiperoxid-, vagy citromsavoldatba mártjuk, utána bő vízben mossuk. CSÓKODADÉFOLT. Pamutanyag­nál: Legtöbbször már a mosás is segít, de ha régi a folt, akkor gli­cerin és tojássárgája keverékkel a foltot bekenjük és néhány perc múlva meleg vízzel öblítjük. Se­lyemnél: víz és glicerin (1—1 arány­ban) oldatot készítünk, amelyhez még. egy kis szalmiákszeszt is te­szünk. Bekenjük az anyagot ezzel a keverékkel, s így hagyjuk hosz- szabb ideig. Hideg vízzel öblítjük. Csak egészen száraz anyagot vasal­junk. PARADICSOMFOLT. Legtöbbször a meleg, szappanos vizes mosás se­gít. Ha némi elszíneződés még ma­rad az anyagon, olyan szappanos vizet öntünk az anyagra, amelybe néhány csepp hidrogénhiperoxidot is tettünk­Sz. M. Kiesi cipő, szép cipő Az Alföldi Cipőgyár leg­utóbbi kollekció-bemutatóján ugyancsak rácsodálkoztam a gyerekcipőkre. Rögtön vala­melyik nemzetközi vásár kiál­lító szekrényébe képzeltem őket, ott is megállnák a he­lyüket. Nemrég a Népszabad­ság elég éles kifogásokat emelt a gyerekcipők minősége ellen Erre válasz a mintaszerű ter­vezés? — kérdeztem Hegedűs Menyhért igazgatót. — Mikor az a cikk megje­lent, ezek már készen voltak. Magunk is rájöttünk, hogy kissé elmaradtunk a korszerű igények mögött. A gyár hárorr üzemegysége 700 ezer pár gye rekcipőt készít évente. Épp ideje, hogy a minőség is be­érje a kívánt mennyiséget. Vagy húszféle új modell so­rakozott az asztalokon, tava­szi, nyári, őszi cipők vegye­sen. Valamennyi pihekönnyű. Néhány bőrszalagból font cso­szogó szandálok, magasszárú- ak, rüsztkötésesek, elegáns félcipők. Díszítésük változa­tos, egyszerű. A lakkot és a bársonyos bőrt, a fekete-fehér, élénkpiros színeket váltogató felületek, a pántok, csattok, gombok ütemes rendje arról vall, hogy az op-art a gyer­mekdivatot is érinti. — Ma már nem vesznek két- három számmal nagyobb láb­belit a szülők a gyerekeknek — mondja Lukács László ter­vező. — Nincs szükség időál­ló bőrszörnyetegekre, egy, leg­feljebb másfél év a szokásos viselési idő. Legfőbb szempont a kényelem, röpítse az a cipő az apró lábakat. Épp elég lesz majd felnőtt korukban — fő­leg a lányoknak — elviselni a divat szeszélyeit. Persze, fi­gyelembe kell venni, hogy gyönge az apróságok csontja, ezért nyárra is terveztünk bo- karögzítős cipőt. De csupa lyuk, átjár rajta a levegő, a bélés alá simuló habszivacs betét a talp ívét követi. Kí­vülálló el sem tudja hinni, mennyire változatos munka a gyermekcipő-terv,ezés. Iskola, kirándulás, sport, játék, ünne­pi alkalmak, a felsőtagozato­sok már táncolgatnak is, min­denre gondolni kell, minden alkalom más cipőt kíván. Brandys lengyel író aforiz­mája szerint az egyetlen do­log, amelyben tökéletes a tar­talom és a forma összhangja: a cipő. Mert a tartalma is a láb, a formája is. A gyerekci­pők azt mutatják, hogy az Al­földi Cipőgyár betartja ezt a szabályt. . (sz) Bakfisoknak fehér, kékmin­tás hullámkrepp pizsama. hér árnyalatokban ma már a legkedveltebb fehérnemű a nők körében. Dúsan csipkézik, vagy a legújabban divatos fe­kete hímzéssel díszítik az eb­ből készített pizsamákat, háló­ingeket. Akik szeretik a finom fe­hérneműt, változatlanul sokfé­le fazont találhatnak a selyem­szatén hálóingek között. Van angolos, magasan záródó é* szegőzéssel díszített, valamint elöl csipkebetétes ujjatlan fa­zonú. 1 Egy évvel ezelőtt jött divat­ba a hálóing-köntös garnitúra. Ennek a fehérneműtípusnak osztatlan sikere van, s az utób­bi időben finomabb, nylonból és nylon-plüssből készített gar­nitúrákkal is gazdagították a választékot. HÉTFŐ: KaxTiolleves, zöldborsó- pörkölt galuskával, fejéssaláta, cse­resznye. KEDD: Zöldborsóleves, karalábé­főzelék, tükörtojás, szamóca. SZERDA: Gombaleves, káposztás kocka, szamócaháfo. CSÜTÖRTÖK: Zöldségleves, rán­tott sertéscomb, újburgonya, salá­ta, cseresznye. PÉNTEK: Paradicsomleves, papri­káskrumpli virslivel, savanyúság. SZOMBAT: Rakott kelkáposzta, palacsinta. VASÁRNAP: Sóskaleves, papri­kás csirke makarónival, uborkasa­láta, cseresznyés lepény. RAKOTT KELKÁPOSZTA. (4 sze­mélyre.) Egy kiló kelkáposztát jól megmosunk, vékony szeletekre fel­vágjuk és forró sós vízben meg­főzzük. 50 deka sertéshúst ledará­lunk, 10 deka rizst megmosva, ke­vés pirospaprikát, törött borsót, sót jól összedolgozunk A káposztát le­szűrjük, zsírozott, morzsázóit for­mába egy sor kelkáposztát, egy sor húskeveréket teszünk. Vigyáz­zunk, hogy a tetejére káposzta ke­rüljön. 2 dl tejfölt, kb. 10 deka zsírt teszünk a tetejére, forró sü­tőben szép pirosra sütjük. Ha meg­sült nagy kockákra felvágjuk, s így tálaljuk. CSERESZNYÉS LEPÉNY. 14 deka cukrot 7 tojássárgájával jól elke­verünk. Könnyedén hozzáadjuk a kevés citrom reszelt héját, vaníliát, 7 tojásfehérjéből vert kemény ha­bet és 7 deka szitált zsemlemor­zsát. Vajjal kikent, liszttel kiszórt tepsibe öntjük és kimagozott cse­resznyével meghintjük, jó meleg sütőben sütjük. Porcukorral leszór­va, négyszögletes darabokra vág­juk. VAJAS PÜSPÖKKENYÉR. 3 egész tojást 15 dqfca cukorral gőz felett, vagy csendes tűzön habverővel ha­bosra verünk. Amint jól átmelege­dett és megsűrűsödött, a tűzről el­vesszük, és kihűlésig keverjük. Hozzáadunk 15 deka lisztet, 10 de­ka megmosott, megtörölt mazsolát, 10—12 deka dióbelet vagy mogyo­rót 1 szelet felvágott csokoládét, ízlés szerint vaníliát és reszelt cit- romhéjat Végül 8 deka felolvasz­tott friss vajat, lassan öntve, köny­vedén hozzákeverünk. Vajjal ki­kent, liszttel meghintett püspökke- nyér-formában, középmeleg sütőben süljük. (Sokáig eláll és friss ma­radj

Next

/
Thumbnails
Contents