Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
1967. júnlns 11, vasárnap 5. oMá! r Bábok és bábosok Életmentő altatás 1961-ben a Bábművészek Nemzetközi Szövetségének varsói kongresszusán nagy taps fogadta azt a bejelentést, hogy Magyar- ország elsőként tette kötelező tantárggyá a bábjátékot a pealapot, hogy majdan maguk is szakkörvezetők lehessenek. — A szakkörökben — mondja dr. Bakkay Tiborné, az óvónőképző tanára —, a szakkör vezetéséhez, a rendezéshez kell Az egyes darabokhoz maguk készítik a bábokat a szakkör tagjai. Képünkön: Szamosi Ferenc rajztanár irányítása mellett az ősszel bemutatásra kerülő darab bábjait készítik. dagógusképző intézetekben. alapvető jártasságot szerezniük Ez a lépés nagyon is indokolt a hallgatóknak. Ezért foglalkoz- volt. nak dramaturgiai, darabelemA bábjáték ugyanis nemcsak zési feladatokkal, a bábok és színházi élmény a gyermekek díszletek képzőművészeti sajá- számára, ezért egyre inkább tosságaival, a mozgás és táncok felismerik alkalmazási lehető- koreográfiái megtervezésével, ségét a nevelésben-oktatásoan. Az óvónőképző bábosai nem- Lélektani okai vannak ennek: Csak tanulnak, hanem szerepel- a kisgyermek életkori sajátos- jigjj jS; mégpedig szép sikerrel, ságaihoz alkalmazható eszköz és Nem múlik el bábfesztivál, be- módszer a nevelésben. Játékos mutató, ahol ne láthatnánk szí- formában, élménybe ágyazottan neSj kedves játékaikat, lehet vele ismereteket nyújtani közvetett módon és az erkölcsi nevelés területén beláttatni, megérttetni olyan törvényeket, amelyeket e korosztálynak elvont formában megmagyarázni aligha lehet. E tapasztalatok nyomán a kecskeméti óvónőképzőben a bábjátékot kötelező órán tanulják egy féléven át, elsajátítva lélektani, pedagógiai alapelveit és a bábmozgatás elemeit. Ez alapot nyújt ahhoz, hogy gyakorlati munkájukban majd igényes esztétikai formában alkalmazhassák ezt a leendő óvónők. Az óvónőképzőben még más formája is van a bábos képzésnek: a szakköri foglalkozás. Ez nem kötelező. Egyik részében a bábkészítést tanulják meg, a másikban pedig arra kapnak Az asszisztensnő megtörli a főorvos gyöngyöző homlokát, s amikor előáll a tolókocsi, hogy „visszautazzon” a beteg a kórterembe, mindenki megköny- nyebbülten felsóhajt. Sikerült a komplikált műtét, a páciens halkan, egyenletesen lélegzik. Dr. Vass-Eysen Ervin főorvos megszólal: — Nemsokára magához tér, óvatosan fektessék ágyba ... Sebész és anaesthesiológus A koncentráció miatti feszültség eltűnik a főorvos arcáról, amikor kilép a folyosóra. Elmosolyodik, megsímogatja a mellé lépő hat—hétéves kislány haját. Pár nappal ezelőtt operálta vakbéllel, s a kicsi néhány nap múlva már mehet haza. — Az utóbbi időben kevesebbet operálok, mint amikor kezdtem a pályát —, magyarázza hozzám fordulva. — Általános sebész és gyermekgyógyász szakorvos vagyok. De elsődleges szakterületemnek mindinkább az anaesthesiológiát tekintem. Precíz, szabatos magyarázatba kezd: — Az altatás tudománya, vagyis az anaesthesiológia, az utóbbi évtizedben hallatlanul sokat fejlődött. Odabenn, a steril -műtőben láthatta a modern altató, lélegeztető gépeket. Százezreket érnek, akad köztük amerikai , és magyar gyártmányú. De nem ez a lényeges, hanem, hogy segítségükkel a maximálisra lehet fokozni a műtéti biztonságot, a legkomplikáltabb esetekben is. Kevesen tudják: Egy közepes műtétnél 6—90Ó, bonyolultabb esetekben 1500 forintba kerül egy-egy altatás ... Noteszt vesz elő: — Ide jegyzem be, mikor, hol, milyen műtétnél kell altatnom, asszisztensnőmmel együtt. A sebészeten kívülxa baleseti sebészeten, a fül-orr-gégészeten, a nőgyógyászaton, az urológiai osztályon igénylik az altatást. Nemcsak itt a munkahelyemen, a megyei kórházban, hanem a járási-városi kórházakban is. A sürgős eseteket természetesen nem lehet előre beütemezni, sokszor cseng éjszaka a telefon: Azonnal induljunk ... Pillantás a jövőbe Vass-Eysen főorvos évek óta nemcsak műveli, hanem tanulja és másokkal is tanítja az altatás tudományát. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a megyei kórházban évről-évre csökken a műtéti beavatkozások miatti halálozási ezrelék, ami egyébként lényegesen kedvezőbb az orszáDr. Bakkay Tiborné vezetésével a bábmozgatás elemeit gyakorolják a hallgatók. gos átlagnál, és megközelíti a legkorszerűbb klinikák eredményeit. — De ez csak a kezdet — lendül bele ismét a magyarázatba. — Egyik célunk, hogy az egyes betegségeknek, s a betegek fiziológiai alkatának megfelelő altatási variánsok skáláját növeljük. Ezért igyekszem magam is leszűrni a jelenlegi legkorszerűbb módszerekkel végzett több ezer narkózis tapasztalatait, felhasználni a legfrissebb szak- irodalmi publikációit. Szaklapunk, és az anaesthesiológusok rendszeres, havonkénti tapasztalatcseréje is segítséget nyújt az elméleti és a gyakorlati munkához. Egy idő óta új orvos és asz- szisztens is bekapcsolódott a megyei kórházban az altatások végzésébe, ök már a közepes műtéteknél önállóan képesek dolgozni. A főorvos elégedett előrehaladásukkal: — Nagyon kell az utánpótlás — teszi hozzá —, hiszen nemcsak a követelmények, hanem a munka is állandóan növekszik. Szeretnénk, ha két éven belül Bács-Kiskun megye valamennyi kórházában szakképzett, tapasztalt altató-orvos és asz- szisztencia működne. Megvalósul a műtéti utókezelés... A tervek, a további célok között szerepel a műtéti utókezelés megoldása is a megyei kórházban. Erre a jelenlegi átme- meneti nehézségek miatt Kecskeméten csak később kerülhet sor, hiszen közismert, hogy az új megyei kórház felépüléséig szétszórtan, különböző helyeken kénytelen feladatát ellátni az intézmény. Az új kórházban azonban már mintegy 30—40 ágyas speciális részlegben külön, erre a célra létesített osztályon végzik el a műtéti utókezelést. Az őrző részlegben ápol iák majd a legsúlyosabb műtéteken átesett betegeket, akik teljes felépüléséhez, gyógyulásához minden eddiginél nagyobb hatékonysággal kívánnak hozzájárulni a jövőben az altató orvosok és asszisztensek is. Bubor Gyula Nők az üzemben fl tűzhelytől a szocialista brigádig (1.) Néhány lépés és a gyárból kint vagyunk a földön. A kukorica lándzsaleveleinek haragoszöldjét finom koromszemcsék tompítják. Mintha a jövőt jeleznék, hogy néhány év még, és itt is korszerű gépekkel fölszerelt csarnokok magasodnak. Kiskunfélegyháza egész fejlődését példázza a Villamosszigetelő és Műanyaggyár környéke — azt a gyors, szinte átmenet nélkül megvalósuló folyamatot, ahogy az elmaradt kiskunsági mezővárosból megyénk egyik lendületesen' iparosodó városa lett. Az alapvető tényező ebben a folyamatban kétségkívül az anyagi ráfordítás, a sokmilliós beruházások sora volt. De a termelőerőknek csak egyik része az eszköz. A legmodernebb gépek sem érnek semmit munkáskezek, termelési tapasztalatok nélkül. Szocialista szellemű, egységes gárdát kovácsolni a korábban jobbára idénymunkából élő lakosságból, termelési tapasztalatokat adni nekik, ennek az erőfeszítésnek az értéke fölér a beruházások összegével. Az átalakulásban fontos szerepet töltöttek be a nők. Asz- szonyok és lányok, akik a jobb megélhetés érdekében, de azért is, hogy egyenlő részt vállalhassanak a jövő építéséből, szakítottak az évszázados gyakorlattal, munkapad mellé álltak. Száz százalék fölött Ezt az utat járta végig a műanyaggyár Május 1. brigádja is. A kérdő szóra zavartan fe- lelgetnek. Néhány perccel előbb még magabiztosak voltak, amint a flakonná formálódó műanyaghártya feszülését irányították a gépen. — Megcsináljuk a munkát és kész. Mit beszéljünk még róla? A brigádnapló sokkal beszédesebb. Nem valami bőrkötésű díszbetűs album, egyszerű füzet. Tekintélyessé tartalma teszi. Megtudhatjuk belőle, "hogy a brigád átlagos havi teljesítménye 101,7 százalék volt az elmúlt évben, minden termék selejtmentesen került ki a kezükből. Késés, igazolatlan hiányzás egyszer sem fordult elő. Bőségesen végeztek társadalmi munkát is: selejtanyag-tisztí- tást, parkírozást, műhely- és teremdíszítést az. ünnepekre. Négyen részt vettek az időszerű kérdések tanfolyamán, majdnem mindegyikük felszólalt a termelési tanácskozásokon. Gondosan összetűzött mozijegyek tanúskodnak közös kulturális program j aikról. Mindez talán önmagában nem is lenne különös. De mind a tíz asszony anya is. Háromnak közülük négy-négy gyermeke van. Azelőtt egyikük sem dolgozott tartósan ipari üzemben. Néhány hónapos közös munka után beneveztek a szocialista brigád címért folyó versenybe, és hiánytalanul teljesítették ösz- szes vállalásukat. Senki sem kötelezte őket erre. Talán el sem várták tőlük, hiszen családos asszonyok. Átlagéletkoruk legalább 30 év, minden vezető megértette volna, ha azt mondják: a műszak letelte után semmi közünk a gyárhoz. Miért vállalták hát mégis? Ami összetart Vízi Jánosné brigádvezető válaszol mindnyájuk nevében: — Más ez, mint otthon a háztartásban vagy a mezőgazdasági napszámban, ahol mindenki csak sajátmagának dolgozik, s egyedül viseli a gondot. A mi közösségünk évekre, lehet, hogy évtizedekre szól. összetartás nélkül nincs nagyüzem. A brigádtervünk teljesítése csupán tíz ember összefogása. De együtt kell működnünk a másik két extruder-brigáddal, hogy rendben legyen az üzemrész szénája, és az összes üzemrész közösségére van szükség ahhoz, hogy az egész gyár megállja a helyét. — A nyolc órai munkán túl, hogyan van idejük és energiájuk még közös megmozdulásokra? — Nagyon rideg lenne az összetartozásunk, ha a, műszakkal véget érne. Az az 1300 forint, amit megkeresünk, gyönge kapocs volna közlünk. A család viszont közös téma. Idő, energia? Nincs túl sok egyikből sem. De annyira azért futja, hogy el-elmenjünk néha együtt moziba, bekukkantsunk más üzemb£ is megnézni, hogyan élnek, hogy dolgoznak. Tanulni a gyerekek mellett nem valami könnyű, de azért erről sem akarunk egészen lemondani. A három párttagunk azon buzgólkodik, hogy minél többen kapcsolódjunk bele ősztől kezdve a szakmai és politikai továbbképzésbe, különösen azok, akik innen vannak még a harmincon. Megtesszük, ami tőlünk tebk. Mint a forróprés Ezzel az utolsó, sokszor hallott mondattal a lényeget ragadta meg a brigádvezető. A szocialista munka magasabbrendűségét jelzi, a bérmunkától különbözteti meg az a vonása, hogy a képességek legjavát kívánja, kinek-kinek adottságai, körülményei szerint. Tíz asszony. Farkas Istvánná, Vízi Jánosné, Agárdi Jó- zsefné, Almási Mihályné, Fü- geczki Pálné, Kanyó Lajosné, Kasza Sándomé, Losonczi Mátédé, Némedi Józsefné, Kádi Józsefné. Álljon itt a nevük legalább, ha már nem szólaltathatjuk meg mindannyiukat. Bár ők tiltakoznának legjobban a névsor ellen, azt mondták, csak annyit írjon, hogy a Május 1. brigád. Véletlen, hogy épp az ő példájukat idézzük. Csak itt az extruderrészlegben még a Komarov és a Tyereskova brigád is kivívta a szocialista címet, összesen tizenhat munkacsapat az egész üzemből. Mintegy 40 százalékuk nő. Dudás Péter versenyfelelős szerint nem maradnak el a férfiak mögött. Rövid idő alatt hosszú utat tettek meg a tűzhelytől a szocialista brigádig. De véghez- vitték az átalakulást a társadalom igényeit és egyéni érdekeiket követve, meglátva a kettő közt a széttéphetetlen láncszemet. Éppen úgy, ahogy a széthulló műanyagpor percek alatt kész termékké, bonyolult elektromos berendezés nélkülöz hetetlen alkotórészévé szilárdul a forróprés alatt. (Folytatása következik.) Szabó János
