Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-10 / 135. szám

1067. június 10. szombat S. oldal Kalocsán is aratásra készülnek a tsz-ek (Tudósítónktól) Alig pár hét választ el ben­nünket az aratástól. Ám a be­takarítás rajtja előtt még sok fontos feladat vár megoldásra a közös gazdaságokban. A kis­kunfélegyházi járás termelőszö­vetkezeteiben befejeződött a 300 hold cukorrépa egyelése és ka­pálása, valamint a burgonya töltögetése is. Most minden erőt a kukorica ápolására mozgósí­tanak annak érdekében, hogy előtt befejezhessék. Több mint 16 ezer hold kukorica kétszeri kapálását kell ebben az idő szakban elvégezni. A szövetke­zetek vezetőinek szándéka, hogy a gabona 90 százalékát géppel vágják. A munkákhoz 20 kom­bájn és 24 aratógép áll rendel­kezésre a körzetben. Saját munkáik rendbetétele után egyébként a tsz-ek gépparkjuk­kal a termelőszövetkezeti cso­ezt a tennivalót még az aratás ' portok segítségére sietenek. Házilag konstruált permetezők Az esőzések utáni meleg idő- következtében nőtt a peronosz- póra-veszély a szőlőkben. Ép­pen ezért nagyüzemi gazdasá­gainkban és a házikertekben is fokozott mértékben permetez­nek mostanában. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság tajói kerületében öt Ze- tor-vontatású géppel immár másodszor permetezték egy 72 holdas parcellán az egy-két év­vel ezelőtt termőre fordult, szé­les sorközű szőlő. A jó szerve­zés lehetővé tette a gyors mun­kát. A Borbényi-tanyán készí­tették el a permetlevet, amelyet tartánykocsiban szállítottak a parcella mentén vezető dűlő- útra, ahol a kiürült permetező­ket percek alatt megtöltötték. Az öt permetezőgépet egyéb­ként az állami gazdaság gépmű­helyének szerelői házilag konst­ruálták. A nyolc hektó űrtartal­mú permetezők működtetése a Zetorokról kardántengely meg­hajtással törtnénik. Képünkön két Zetor és permetezőgép lát­ható az öt közül. (Kovács Já­nos felvétele.) , A Duna mellé telepítik az első magyar atomerőművet Az ország villamosenergía-szükségletének 16 százalékát fedezi Óránként 200 ezer köbméter vízzel „hűtik“ — Néni lesz reaktorhulladék A világ energiafogyasztása a század végére — óvatos becs­lések szerint is — megnégysze­reződik. Ezért van óriási jelen­tősége az új energiaforrásnak, az atomenergiának. Az atomerő- művi reaktorok a technika tö­kéletesedésével ma már gazda­ságosabban termelik az ener­giát, mint a szénre, vagy a szénhidrogénre alapított erőmű­vek. Ilyen körülmények közt rendkívüli jelentősége van az egész magyar népgazdaság számára annak az egyezmény­nek, amelynek alapján a Szov­jetunió segítségével nagy telje­sítményű atomerőművet létesí­tenek Magyarországon. A SENKI FÖLDJÉN Hazánkban 800 megawattos atomerőmű épül. A mint­egy 8 milliárd forint értékű Mi is az a piaci átlagár? Körséta a kecskeméti PIACON Nem árt a szemfülesség A kecskeméti piac főbe­járata alatt tekintélyes tábla mutatja, hol van a városi ta­nács vb piackezelősége. Meny­nyien dolgoznak itt, kik, mikor indul a műszak? — ilyesfélék­ről kezdődik a beszélgetés Pin­tér Imrével, a kezelőség veze­tőjével. Van itt funkció, nem kell unatkozni ekkora piacon. Helypénzszedő, pénztáros, jegy­elszámoló, könyvelő, takarító, árufelíró,, statisztikus — min­den van a hivatali „kisüzem­ben”. Piacnapon a 16-os lét­számot fel kell erősíteni még néggyel. Sima napon, mint ez a csütörtök is, a szabadnapokat veszik ki; mert a vasárnap is munkanap. — Ma kevesebb em­ber Is elég ... Korán kell kel­ni, hiszen 5 órakor kezdődik a piac élete. A kapuban indul a helypénz- szedés. Később, bent egy-egy általános ellenőrzés során ilyes­mi is k; szokott derülni, hogy valaki például kifizette a hely­pénzt öt tyúk után, azt viszont elfelejtette — van még 60 to­jás is a garabolyban. Mikor az árakra terelődik a szó, Pintér Imre megjegyzi: — Nem célszerű, ha az újság úgy ír a piaci árakról,, hogy mondjuk „tegnap 30,10 Ft volt az élőcsirke kilója”. Ebből csak bosszúsága lesz a háziasszony­nak, mert nem ennyiért tud vásárblni. — Hát ez hogy lehet? Mosolyog. Csak úgy beveze­tőként elmondja, hogy ilyenkor, primőrszezonban négyféle ár is kialakul Termelőszövetkezeti, MÉK, magánkiskereskedői és termelői ár. A piackezelőség, s a jelentései alapján a statiszti­kai hivatal átlagárakkal, tö­megárakkal számol... — Tessék velem jönni —in­vitál —, járjuk végig a piacot. Nézzük, mi is a helyzet, mi van a szabadpiacon? Első utunk a tsz-standok­hoz vezet. Magyar—Szovjet Barátság Tsz; a szamóca kilója 5, 7, 12 forint, a paradicsomé 55, a he­gyespaprika darabja 1 és 1,60 forint. Jalkabszállási Népfront Tsz: szamóca 6 és 10, zöldborsó 4, hegyespaprika 1,60. Kecske­mét Gyöngye Szakszövetkezet: szamóca 6, 10„ hegyespaprika 1,50. Városföldi Petőfi: hegyes­paprika 1,20, zöldborsó 4, új­burgonya 6. MÉK zöldségpavi­lon: szamóca 6 és 12, paradi­csom 70, zöldborsó 3,60, he­gyespaprika 1 és 1,60 forint. Magánkiskereskedők (öt árus­nál): szamóca 6, 7, 8 és 10 fo­rint, zöldborsó 3, 3,50 és 4, új­burgonya 6. Őstermelőik (egyéni árusok): szamóca egyik: 12 fo­rintra tartja, másik: 8-ért adja el mellette, többen: 12-re tart­ják, de adják olcsóbban is. Zöldborsó 4 és 4,50, újburgo­nya nagy 6 forint, apró 3 és 4. Ennyi tapasztalat is elég an­nak érzékeltetésére, hogy ha ugyan már jól benne a szezon­ban, kezdenek elmosódni az árkülöbségek, differencia mégis van az árak között. A primő­rök megjelenésekor ez egészen szembetűnő... A paradicsom­nál most is lemérhető ez. Mivel délelőtt közepén már adott napon is másak az árak, mint kora reggel vagy dél­ben . — érthető, hogy újságban csak az átlagár megírása reális. Hogyan jött ki például má­jus 6-án a csirke 35 forintos tömegára? Ilyen mérésekből, il­letve kifizetésekből: 1,80 kg csirke elkelt 68 forintért, ugyan­olyan súlyú 60, 2 kg 65, 1,70 kg 65, 1,30 kg elkelt 45 forintért, 1,20 kilós pedig 40 forintért. Láthatjuk, szép kis ingadozás van egyik, s másik csirke ára között. Amikor a súly, illetve pénzösszeg számbavételével meg­kapjuk az átlagárat, az nem fogja azt jelenteni, hogy pont annyiért vehetünk is csirkét... Ez a piac. Ügyesség, szemfü- lesség, szimat — néha a vásár­láshoz is kell. Tóth István páratlan beruházás előkészítő munkálatai már javában foly­nak; a terveken közösen dol­goznak szovjet és magyar szak­emberek. Az elmúlt hónapokban 16 te­lepítési javaslatot vizsgáltak meg a legkülönbözőbb szem­pontból. Az atomerőműnek óránként 200 000 köbméter vi­zet kell biztosítani a kondenzá­torok hűtéséhez, de ügyelni kell például arra is, hogy az erő­mű három kilométeres körzete a „senki földje legyen”, ott ne legyen lakóház, vagy értékes mezőgazdasági terület, s hogy az atomerőmű telepítése beil­leszkedjék az iparosítási tervek­be is. Mindezek figyelembevé­telével úgy döntöttek, hogy az erőmű a Duna mentén, előre­láthatólag Tolna megyében épül majd fel. A hatalmas épít­kezés nagy része a IV. ötéves terv időszakában történik. Az előzetes tervek szerint legké­sőbb 1975 végén termel az első 400 megawattos egység, A világon egyébként jelenleg sehol sincs ilyen nagy teljesít­ményű — 800 megawattos — atomerőmű, de 1975-ben már természetesen másutt is lesz hasonló. A reaktor típusa az üzemi gyakorlatban legjobban bevált úgynevezett nyomottvi­zes rendszerű reaktor: jelenleg ez a legismertebb a világon, különösen a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban alkal­mazzák. A magyar atomerőmű hatalmas méreteire különben jellemző, hogy gépi berende­zéseinek súlya eléri majd- a 35 000 tonnát. MINT AZ ATOMJÉGTÖRŐBEN --------------r • E lső atomerőművünknek négy turbógépegvsége lesz, egyen­ként 200 megawattos teljesítő- képességgel. A két, 400—400 megawatt teljesítőképességű atomreaktor mindegyikének hossza 12 méter, átmérője 4 méter, súlya 210 tonna lesz. Az 1964 óta hibátlanul mű­ködő Novo-Voronyezy-i típus (ilyen lesz a magyar erőmű is) nagy előnye, hogy önszabályo­zása — teljesítménynövekedés esetén — kipróbált és megbíz­ható. Jól tűri a hálózati inga­dozásokat, könnyen alkalmaz­kodik a változó energiaigények­hez. A tökéletes biztonságot bi­zonyítja egyébként az is, hogy ilyen reaktor dolgozik immár kilenc éve a Lenin atomjégtö­röhajón is, ahol pedig — ért­hetően — nincs nagy lehetősége a hajó személyzetének, högy messze elkerülje a reaktort. Jóelőre megszervezik a reak­torok veszélyes termékeinek ár­talmatlanná tételét is. A ha­zánkban felépülő atomerőmű­nél nem lesz reaktorhulladék­probléma: az erőmű úgyneve­zett fűtőelemeit, a hasadási ter­mékek feldúsúlása után a Szov­jetunióba szállítják majd, és ott, az e célra berendezett üzemben tisztítják. A SUGÁRZÓ ANYAGOK RAKTÁRA Az első magyar atomerőmű építési terveit magyar és szov­jet tervezők dolgozták ki. Magyar vállalat, az Erömű- és Hálózattervező Vállalat irá­nyítja a tervezést, állandó kap­csolatot tartva a szovjet part­nerekkel. Szovjet mérnökök tervezik a főépületet (amelyben a reaktorok kapnak helyet), és azokat a raktáraltat, ahol a ha­sadó és sugárzó anyagokat tárol­ják. A magyar szakemberekre hárul a segédüzemek, a hűtő­víz-berendezések, az építészeti és gépészeti technológiai beren­dezések. a villamosberendezé­sek, az út- és vasútcsatlakozásí tervek elkészítése. A HAZAI ELÖKÉSZÖLETEK Véglegesen csak a következő hónapokban dől el, az új ma­gyar atomerőmű, mely bérehde- zéseit szállítják majd szovjet és melyeket magyar Üzemek. A turbinákat valószínűleg a Láng Gépgyár, a generátorokat és a transzformátorokat, vala­mint, az. er,ö.?árW41« kapcsolókat a Ganz Villamossági Művek szállítják. Más üzemek is bekapcsolód­nak — a tervek szerint — a gi­gantikus építkezési és szerelési munkákba. A hűtővízellátáshoz szükséges szivattyúkat, csőrend­szereket, valószínűleg a Ganz- MÄVAG.' a tápházi segédberen­dezéseket, vízlágyítókat az Áp­rilis 4. Gépgyár szállítja, míg az erőműhöz szükséges négy, egyenként 200 megawattos ge­nerátort a Ganz Villamossági Művek. Az atomenergia a holnap leg­olcsóbb energiaforrása. A ma­gyar atomerőmű üzembelépése­kor hazánk villamosenergia­szükségletének mintegy 16 szá­zalékát fedezi. Jobban hígnak a laktintól Kolozsvár—Vajdahunyad— Újvidék Nagy érdeklődés nyilvánul meg a kecskeméti IBUSZ-iroda által szervezett — sok szép úti­élményt ígérő — hétnapos er­délyi, jugoszláviai társasutazás iránt. A túra résztvevői Kecs­kemétről indulnak autóbusszal, augusztus 6-án. Ütvonaluk érinti Nagyváradot, Kolozsvárt, Gyula- fehérvárt, Dévát, Vajdahunya- dot, Aradot, Temesvárt, majd Jugoszláviában Belgrádot és Új­vidéket tekintik meg. Az IBUSZ- nál arról tájékoztattak, hogy tíz utas jelentkezését tudják még elfogadni^ Pár hónapja új módszert ve­zettek be a Kalocsai Állami Gazdaság juhászatában: a mint­egy 1200 bárányt nem szoptat­ják hanem laktinnal dúsított fölözött tehéntejjel táplálják. A laktin a korszerű állattenyész­tésben is új tápszernek számít, mivel az Állami Vakcinaterme­lő Intézet a Növényolajipari Vállalattal összefogva, dr. Ka- kuk Tibor állatorvos találmá­nyaként, csak nemrégiben hoz­ta forgalomba. Különböző mel­léktermékekből készül, de tar­talmaz nyomelemeket és fertő­zést megelőző gyógyszereket is. A fölözött tejjel való összeke­verésre a közönséges mosógép is kiválóan alkalmas. A bárányok kedvelik az új tápszert, s nagyszerűen gyara­podnak. Részükre esőcsatorná­ból készítettek itatóvájút. A módszer a hagyományos szop­tatásnál jóval gazdaságosabb, s ez mutatkozik abban, hogy a napi megtakarítás bárányon­ként két forint. A juhászoknak persze a juhtej kifejésével jó­val több a dolguk, mint koráb­ban, de ez a jövedelmük ala­kulásának nem kis mértékben kedvez. Ezzel egyidejűleg a gazdaság — az országban elő­ször — megkezdte a kísérlete­ket a juhfejőgép alaklmazására. Az edigi tapasztalatok biztató­ak, a drágszéli juhászatban pár hónap múlva sor kerül a fejő­gépek működtetésire. Ami a laktint illeti, e szert eredetileg a borjunevelés gaz­daságosabbá tétele végett .Hoz­ták forgalomba. Az elmúlt Ösz- szel történt bevezetése óta itt is szép sikert értek el a Kalocsai Állami Gazdaságban. Egy kiló borjúhús önköltsége mostanság 16.74 forint, 3,30 forinttal keve­sebb, mint egy évvel ezelőtt. Mivel ez borjanként csaknem félezer forint megtakarítással jár. könnyű kiszámítani, hogy az idén felnevelésre kerülő mintegy 500 borjúnak a költsé­ge megközelítőleg negyedmillió­val csökken a korábbi módszer- réhez képest. További nagy előny, hogy az újfajta itatás al­kalmazásával szinte teljesen megszűnt a fertőzés veszélye.

Next

/
Thumbnails
Contents