Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-07 / 132. szám
196T Június 1, szerda 3. oldal Tanácskozik a Vasutasok Szakszervezetének VII. kongresszusa Jobb egészségügyi ellátást szolgáló útkeresés Kiskunhalason Biztatóak a kísérleti tapasztalatok Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden megkezdte munkáját a Vasutasok Szakszervezetének Vir kongresszusa. Szabó Antal beszámolójában elemezte, hogyan alakul a vasút jövője az új közlekedéspolitikai irányelvek végrehajtása során. A vasút műszaki alapjaiban szinte forradalmi átalakulások kezdődtek, a gőzmozdony fokozatosan kiszorul a vontatásból, s 1970-ben már a vonatok mintegy 80 százalékát Diesel-, illetve villanymozdonyok vontatják. A beszámoló a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer milyen feladatokat ró a vasutasokra, majd a szociális ellátottság javítása, a munkaidő csökkentése és a balesetvédelem terén kitűzött célokkal foglalkozott. A MÁV vezetőinek és a vasutas szakszervezetnek meg kell keresniük mindazokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik, hogy a vasút minden egyes szolgálati ágában legalább 210 órára csökkentsék a munkaidőt. A beszámoló után megkezdődött a vita. A kongresszus délutáni ülésén részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén elsőnek megvitatott kiskunhalasi beszámoló jelentés a lakosság egészségügyi ellátása szempontjából sok tekintetben kínál követésre méltót a megye valamennyi városa, járása számára. A Kiskunhalaái Városi Tanács V. B. — különös tekintettel az egészségügyi feladatok ellátására — számolt be vezető és irányító munkájáról. Ennek keretében egy közel két évvel ezelőtt elindított szervezési kísérlet tapasztalatait, a lakosság jobb egészségügyi ellátásában jelentkező hatását összegezte elemzően, előremutatóan. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a társadalombiztosításnak a tsz-ek tagjaira való kiterjesztése nagymértékben megnövelte a város egészségügyi feladatait, ugyanakkor Kiskunhalas orvosokkal, egészségügyi intézményekkel való, korántsem kielégítő ellátottsága komoly gond elé állította a város, illetve a'járás vezetőit. Egy hete fogtak a borsó szedéséhez a kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Tsz gazdái. Már az idény első napján mintegy három mázsa hüvelyes termést indítottak útnak a MÉK telepére. Szerződésük értelmében a vállalatnak 400 mázsával szállítanak, szemesborsóból viszont konzervipari feldolgozásra csaknem nyolcszor ennyit küldenek. Az expressz borsó évek óta jelentős bevételt hoz a közös gazdaságnak. Ez évi terveik szerint is 1 millió 900 ezer forintot meghaladó jövedelemre számítanak ebből a primőrből. Jobb oldalt: Hegedűs Katalin és Orbán Mária megrakott ládákkal ér-, kezik a mázsához. Sándor István, a brigád vezetője ügyel a mérés pontosságára. Alsó képen: Munkában a szedőbrigád. A család apraja-nagyja a borsó- földön foglalatoskodik. A 124 holdon termesztett primőr . bőséges munkalehetőséget nyújt, amíg a nagyüzemi táblákról az értékesítő vállalathoz, Illetve a gyárba kerül. Borsószezon Legégetőbb problémaként a kórház helyzete jelentkezett, melynek felvevő területe mintegy 130 ezer lakosra terjed ki. I A tízezer lakosra jutó ágyszáma I pedig — az országos 38,3-del, ! illetve a megyei 33,1-dpl szem- i ben — csupán 18,3. Figyelembe véve, hogy az országos célkitűzés tízezer lakosra 65 kórházi (ágyat irányoz elő, a városi ta- inács végrehajtó bizottsága már 11963-ban foglalkozott a kórhá,z bővítésének, illetve új kórház építésének gondolatával. E nagyon is indokolt igény kielégítése céljából 1969-ben megkezdődik az új halasi kórház építése. Az adott körülmények között miként lehetne biztosítani, jobbá, szervezettebbé tenni a lakosság alapvető egészségügyi ellátását? — vetődött fel egyre erőteljesebben a kérdés. Az Egészségügyi Minisztérium javaslata alapján a helyi adottságoknak gondos, körültekintő tanulmányozása vezetett végül is arra a felismerésre, hogy indokolt a kórházban kialakítani a járás egészségügyének szakmai és gazdasági központját. Az egységes egészségügyi szervezet kialakítása csaknem két évvel ezelőtt a járási és városi főorvosi teendők egyesítésével kezdődött meg. E szervezeti forma kialakításához hatékony segítséget nyújtott a járási tanács végrehajtó bizottsága, s ma a kiskunhalasi kórház és rendelőintézet a vonzási területén korábban egymástól függetlenül működő, valamennyi egészségügyi intézmény — • gondozóintézetek, körzeti orvosi rendelők stb. — a kórház-bázisintézményhez tartozik. Az egy — kórházi — központból való irányítás jóvoltából a körzeti orvosok közelebb kerültek a rendelőintézeti tevékenységhez, jobban érvényesül a kórház szakmai segítsége a járóbeteg-ellátásban. Elégséges csupán arra utalni, hogy a kórházban rendszeressé vált a körzeti és rendelőintézeti • orvosok továbbképzése. Vagy: Az új szervezet kiépítésével megkezdődött a kórház-rendelőintézeti szakfőorvosi állások hálózatának kiépítése. A különböző szakrendeléseket kórházi másodorvosok látják el, s így a betegek kivizsgálása, az intézeti elhelyezés szükségességének elbírálása, stb. azonos elvek alapján történik. Lehetővé tette az egységes irányítás a túlzsúfolt városi rendelőintézet tehermentesítését oly módon, hogy Jánoshalmán négy alapszakmában kihelyezett szak- rendelést tartanak hetenként kétszer, a rendelőintézet óraszámának terhére. Az előterjesztés sokoldalúan foglalkozott az egységes egészségügyi szervezet kialakításának egyéb, köztük számos másutt is alkalmazható tapasztalataival. A végrehajtó bizottság — megvitatása után — elfogadta a jelentést. Dicséretben és elismerésben részesítette a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát, a városi és járási vb-testületek együttműködési készségét példaképül állította a megye hasonló testületéi elé, s a témakör kapcson több határozatot hozott. A továbbiakban — a soron- következő tanácsülés előkészületei' jegyében — a vízgazdálkodás helyzetéről és problémáiról tárgyalt a vb Majd az aratási, cséplési, gabonabetakarítási előkészületekről, valamint az 1966. és 1967. évi belvíz következtében kárt szenvedett lakások helyreállítási munkálatairól szóló tájékoztató jelentést fogadta el. Végezetül több bejelentéssel kapcsolatban foglalt állást a végrehajtó bizottság, s a munkatervnek megfelelően kitűzte a soron következő tanácsülés helyét és időpontját. Eszerint június 23-án, délelőtt 9 órai kezdettel Kiskunhalason ülésezik legközelebb a megyei tanács. Termelés — Számokban kötések feltételeiben, a gazdasági kapcsolatokban érvényre is juttatják. A dolog lényege, hogy bármi is volt az egyes vállalatok hatósági jogköre kialakulásának — az általános tényezőkön túl — a közvetlen oka. a végeredmény minden esetben azonos: az egyes vállalatok fölénybe kerülték partnereikkel szemben, meghatározhatták a feltételeket, engedélyezhették vagy megtilthatták az egyes termékek gyártását, illetve eladását, aminek eredményeként tovább növelhették fölényüket a többiekkel szemben. A gazdasági Irányítás rendszerének reformja megváltoztatja a vállalatok helyét és szerepét a gazdasági kapcsolatok rendszerében. Az új gazdasági mechanizmus létrehozza a szocialista állami vállalatoknak az eddigiektől eltérő típusát, amelyre nem az ún. operatív gazdasági önállóság lesz a jellemző, hanem az, hogy a vállalati önállóság jelentős mértékű kiterjesztésével a gazdálkodásban tényleges döntési és f cselekvési szabadság érvényesül. A szocialista vállalatok tehát hatóságokból, végrehajtó apparátusból termelő-gazdálkodó szervezetté válnak. A vállalati önállóság növekedésével megnő a piac szerepe a vállalati kapcsolatokban, a vállalati gazdálkodásban. Az új viszonyok között részben egyszerűbbé válik a vállalati gazdálkodás, mert a részletekbe menő utasítások helyett maguk a vállalatok döntenek saját ügyeikben, másrészt nehezebbé is válik, mert megszűnik a korábbi kényelmes helyzet, amikor a fő feladat a lebontott tetv végrehajtása volt. A vállalati gazdálkodás viszont mindenképpen felelősségteljesebbé válik, mert a vállalatok a piac számára termelnek, ahol senki nem jelöli ki előre a vásárlókat, vagy a szállítókat, hanem azokat maguknak kell megkeresniük, ami -kockázattal jár. Tehát a vállalat termékeit nem osztják el, a vállalatok nem ellátnak, hanem kereskednek, és mivel a vállalatok gazdasági tevékenysége megítélésének a mércéje nem a tervmutatók teljesítése, hanem a vállalati munka eredménye és ennek-kifejezője: a nyereség, nem lehet egyetlen vállalatot sem arra kötelezni, hogy saját érdekei ellen cselekedve, akarata ellenére árut vegyen át, vagy termékeket gyártson le. A termelés mellett a másik fő feladattá válik az értékesítés, a vállalatok gazdasági tevékenységében előtérbe kerül a kereskedelem. Az a vállalat fog jól dolgozni, amelyik termelését a legrugalmasabban tudja Igazítani a valóságos szükségletekhez és ezt a piac el is ismeri, tehát a megtermelt termékeket megvásárolják. Mindez gyökeresen megváltoztatja a vállalatok gazdálkodásának, s a vállalatoknak a jellegét. Ezek után könnven belátható, hogy a nagyfokú önállóság mellett kifejtett vállalati gazdasági tevékenységei amelynek fő mozgató rugóin p saját érdekek érvényes'^"' összeegyeztethetetlen a hatos funkció. Dr. D. L. A Statisztikai Időszaki Közlemények most megjelent 101. kötete az elmúlt év jellemző mezőgazdasági számadatait ismerteti. A vaskos füzetet lapozgatva néhány, megyénkre iellemző mutatót jegyeztünk fel. A kukorica vetésterülete például — 215 ezer hold — megyénkben a legnagyobb. A 382 ezer tonnát kitevő tavalyi összterméssel országosan Békés megye mögött a második helyet foglaljuk el, a holdankénti átlagot tekintve viszont a dunántúli megyék vezetnek, s az alföldi tájegységen a 17,8 mázsás Bács-Kiskun megyei átlaghozam a harmadik helyet jelenti számunkra. Érdekes, hogy bár a vöröshagyma összes termését alapul véve, csupán a harmadik helyen áll megyénk, a 100 mázsát meghaladó holdankénti termésátlaggal mégis az élen járunk. , A paradicsomot — Pest megye 7 ezer holdja után — 4 és fél ezer holdon a legnagyobb területen termesztjük, s a termés mennyisége meghallja a 48 ezer tonnát. A 106,8 mázsás átlaggal viszont az ország 19 megyéje közt csak közepes helyezésre tarthatunk számot. Nagyjából hasonló a helyzet a fűszerpaprikát illetően. A szarvasmarha-állomány létszámát tekintve a negyedik, míg a sertésállomány szempontjából a második helyen áll Bács-Kiskun megye. A termelőszövetkezetenként: átlagos két és fél millió forint tiszta vagyon — épp így a fel nem osztható szövetkezeti alap átlaga is — az országos elsőséget jelenti. Igaz viszont, hogy a terheket illetően is „vezető szerepet” játszunk. Szóljunk végezetül az elmúlt gazdasági év- zárszámadási részesedéséről. A kimutatás szerint nálunk 12 ezernél több dolgozó család — a munkában résztvevők csaknem egynegyedének — évi keresete haladta meg a 20 ezer forintot. Ennél csupán Békés megye statisztikája előnyösebb: tsz-eikben 15 666 ilyen jól kereső családdal büszkélkedhetnek. i
