Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-06 / 131. szám

1967. június «, kedd

*. oldal

Számlálások és következtetések

Nagy munkát végezték ez év márciusában a KSH statisztikusai és megbízottai: a megye valamennyi közös állattenyésztő telepét és a háztáji udvarokat is végiglátogatták az idei állatszámlálás végett. Ez kétszeresen is fontos felmérés: egyrészt az állattartás a mezőgazdaság ösz- szes termelésének 25—30 százalékát képviseli, másrészt a megyei tanács két éve hozott határozata nemcsak számbeli növekedést, de méginkább a gazdaságok adottságainak megfelelő változtatást írt elő Ez utóbbi törekvést szorgalmazzák a tavaly óta hozott központi rendelkezések is.

Megállapíthatjuk, hogy szám és arány szerinti javulás egyaránt tapasztalható. Nézzük meg ezt részletesebben!

Tavalytól mostanáig

Szarvasmarhából van az idén kevés híján 115 ezer. A növekedés egy év alatt több mint kétezer. Megállapítható, hogy zömmel a borjak és a növendékek száma gyarapodott. És a tehén? Alig változott, néhány- nyal még csökkent is. valamivel több, mint 46 ezer van belőlük. Csak érdekességképpen: igásökör mindössze 51 van már a megyében, kivétel nélkül a háztájiban.

Sertésből több mint 440 ezret számláltak össze. A tavalyihoz képest csekély a növekedés. Majdnem ötezerrel növekedett viszont az anyakocák száma.

Juhból majdnem tízezerrel van kevesebb, mint tavaly; ellenben a tyúkfélék közel négymilliós törzsállománya több mint félmilliós növekedést mutat. Még intenzívebb a növekedés az egyébként kisebb volumenű — fajtánként százezer alatti — liba. kacsa és pulyka számában: Ezek értékesítési lehetősége kiegyensúlyozott, tartóik számára leginkább, kedvező a takarmányjuttatás, s nem utolsósorban jól kihasználhatják a tanyai település adottságait.

Több mint ezennel csökkent a lovak száma. De még több mint 30 és fél ezer van belőlük.

összességében megállapíthatjuk, hogy a számosállatnövekedés 0.3 százalékos az elmúlt évben. Ezen belül a szarvasmarháé majdnem kétszázalékos. Ez mindenképpen kedvező tünet.

Közös — háztáji

.Érdekes összefüggésekre derül fény, ha a közös és a háztáji állomány között vonunk párhuzamot. Örvendetes, hogy a szarvasmarha növekedése az előbbiben volt nagyobb, viszont az állománynak mintegy a fele még mindig a kisudvarok istállóiban található. A háztájiSvájci szarvasmarha- tenyésztők körútja a megyében

A svájci tarkamarha tenyésztők szövetségének hazánkba érkezett küldöttsége hétfőn a megyében kezdte meg országjáró körútját. A 90 főnyi szakember — a megye vezető állat- tenyésztőinek társaságában — elsőként a jánoshalmi tsz-közi sertéstenyésztőtelepet kereste fel. Ellátogattak a hartai Béke Tsz-be, ahol a svájci szarvas- marha tenyésztését tanulmányozták, majd a szomszédos solti Szikra közös gazdaságban a nagyüzemi tehenészetet nézték meg. A küldöttség Buga- con fejezte be körútját, ahol a helybeli termelőszövetkezet lo- vasbemutatőt rendezett tiszteletükre. A további program szerint Csongrád és Békés megye nagyüzemi tehenészeteit keresik fel. majd ismét visszatérnek Bács-Kiskunba, ahol az Izsáki Állami Gazdaság szarvas- marha-hízékonyság vizsgáló telepét szemlélik meg.

ban egy év •'alatt 200-zal csökkent a tehenek száma, több mint ötezerrel nőtt viszont az anyakocáké — holott a közösben ez több mint ezerrel fogyott. A tendencia úgy általánosítható. hogy a háztájiban a kisebb testű, gyorsabban növekvő és értékesíthető állatfélék iránt nő az érdeklődés. A bar romfiból többé-kevésbé egyforma a növekedés a közösben és a háztájiban is.

De: a sertésnek és a baromfinak a négyötöde, a juhnak az egyharmada a háztájiban található! Ebből is kitűnik, hogy a háztáji szerepe még manapság is mennyire jelentős.

Mélyponton a sertés

Nem kerülhetjük meg a kérdést, a közös gazdaságok állattartása kimerítheti-e mindenütt az adottságokat. Sajnos, korántsem. Leginkább áll ez a sertéstenyésztésre, amely feltételezhetőén a mélypontját érte el ez időszakban. Említettük, hogy mintegy ezerrel csappant meg a közösben az anyakocák száma, s jórészt a Homokhátságon. Ennek viszont a hízóalapanyag-pótlást illetően, az egész megyére kedvezőtlen a kihatása. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az idei felvásárlási irányzat — 160 ezer hízó — pillanatnyilag nem látszik teljesíthetőnek.

Sokkal reménytkeltőbb a szarvasmarba ta'tása, mert bár például a háztájiban csökkenőben a tehéntartás, a közösben viszont, ha lassan is, de egyenletesen növekszik. A Duna mellékén ez a növekvés az átlagosnál nagyobb. Az állomány fejlesztésében az idén további eiö- rebaladás várható- a megye közös gazdaságai mintegy ötezerrel kívánják a létszámot növelni, amelynek csaknem az esy- h armada a tehénállományt gyarapítja.

Összességében a fejlődés feljogosít arra a reményre, hoev a harmadik ötéves terv időszakában a számosállatban számított fejlődés eléri az egyébként is célul kitűzött 7—8 százalékot.

H. D.

Őszre

a boltokba kerül

A Kecskeméti Finommechanikai Vállalatnál fényképeztük le ezt az "ügyes kis állványt, amelyen eWér az összes f5tőszerszám: a szeneslapát, a piszkavas, a koramszedő és a kaparó is. Ősszel már megvásárolhatták a boltokban a garnitúrát a háziasszonyok.

Gazdag tapasztalatokkal

Amíg beszélgetésünkre sor kerülhet — a riportalany éppen az elnöki irodában tárgyal a vezetőségi tagokkal —, szemrevételezem szobáját a tsz központjában. A falon, egyéb táblázatok, grafikonok társaságában tussal remekbe rajzolt kimutatás: az idei vetések technológiája, Amott pedig a táblatérkép, amelyről egyetlen pillantással ellenőrizhető, hol folyik a munka, s hogyan állnak pillanatnyilag a tavaszi tennivalókkal.

Nem én mondom, azok véleménye, akik nálamnál régebben és jobban ismerik Nicso- vics Györgyöt, a dunavecsei Virágzó Tsz főagronómusát: a célravezető alaposság, a fegyelmezett egyszerűség egyik legfőbb jellemvonása.

Engem az az út is érdekel most, amelyen ide érkezett. Ezzel kezdjük a beszélgetést, mikor visszatér a szobájába.

— Már gyermekkoromban eldőlt, hogy az élethivatásom így, vagy úgy, de mindenképp a mezőgazdaság lesz. Édesapám fél évszázadon át tevékenykedett a különböző mezőgazdasági posztokon. A kedvet a szakmához tőle kaptam, a hajlamot tőle örököltem.

Az agráregyetemet a felszabadulást megelőző években végezte. A felszabadulás után a fiatal szakember megkapta az első, képességeit jócskán próbára tevő feladatot.

Vázrajz a borítékon

— A központban egy levélborítékra hevenyészett vázlatot adtak a kezembe. Ide és ide utazzak, s a 8-as kilométerkőtől 200 méternyire találok majd egy tanyát. Itt lesz a gazdaság szíve. Ezzel a kezdetleges „térképpel” a tarsolyomban indultam útnak, létrehozni az Örménykúti Állami Gazdaságot;

A feladatot végrehajtotta. Nem is akárhogyan. A kezdeti 800-asból egy évtized alatt olyan 6000 holdas nagyüzemet alakítottak ki, amely elnyerte a SZOT vándorzászlaját és hét

Étidig szemét volt: jövedelemforrás lesz

A megvaló§ialás útján az évek éta dédelgetett terv

A szőlőfeldolgozás melléktermékeit hasznosítja az új üzem

A megye gazdasági és politikai vezetőit évek óta foglalkoztatja, hogyan lehetne hasznosítani a szőlőfeldolgozás mellék- termékeit. Érthető ez, hiszen az új ültetvények termőrefordulás után 1970-ben már körülbelül 3 millió mázsa szőlőt ad évente a mezőgazdaság, a terméssel egyenes arányban növekszik a törköly mennyisége is. Tizenöt százalékos arányt véve alapul, 450 ezer mázsa törkölyre lehet számítani 1970-től kezdődően.

De nem csupán a törköly hasznosítását kívánatos a megyén belül megoldani, hanem az ugyancsak tekintélyes mennyiségű borseprőét és a csak ipari célokra hasznosítható borét is.

Hogy a törköly milyen értékes nyersanyag, ékesen bizonyítja: az elmúlt években egy olasz cég nagyobb mennyiséget vásárolt a megyéből, mázsánként egy dollárért. Az olaszoknak még így, 700 kilométeres szállítással iis megéri (Udine környékén van az üzemük), hiszen a törköly itáliai ára 1 dollár 40 cent. Nekünk a helybeli feldolgozás még jövedelmezőbb lenne, mivel megtakaríthatnánk a tettemes szállítási költség zömét.

De ne beszéljünk feltételes módban, hiszen ma már a megvalósulás útjára érkezett az évek óta dédelgetett terv. Rendelkezésire áll a beruházás elindításához szükséges összeg és tárgyalások folynak több olasz céggel a szükséges berendezés megvásárlásáról.

Benei Sándor, az Állami Pincegazdaság igazgatója, elmondta, hogy rövidesen összeül egy bizottság, amely a törköly és gyümölcshulladék feldolgozás legkiválóbb hazai szakembereiből alakult, és kiválasztja az ajánlatok közül a legkedvezőbbet.

Célszerűnek látszik azt a külföldi céget megbízni az üzem létrehozásával, amely hajlandó leszállítani a berendezéseket, cserébe az üzemben gyártandó termékekért. Nemcsak szűkös devizalehetőségeink indokolják az ilyen megállapodást, hanem az is, hogy ily módon a nagy mennyiségű szesz piaca is biztosítva van.

A beruházás költségei egyébként körülbelül a felére csökkenthetők azzal, hogy a berendezések egy részét — különféle tartályok, csövek, cememtká- dak, rakodógépek stb. — Magyarországon is elő lehet állítani.

Egyetértenek a szakértők abban is, hogy a komplex üzem — azon túl, hogy pálinkát, szeszt készítene a törkölyből, illetve kivonná a visszamaradó magból stb. a hasznos anyagokat (borkősav, állati takarmá- i

ízben volt élüzem. Nicsovicsot

tízesztendős ottléte „félidejében” a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntették ki, ezenkívül két egymást követő évben győzött a főagronómusok országos versenyében. Ezután még két nagy gazdaságot járt meg és belekóstolt valamennyi üzemág irányításába.

öt évvel ezelőtt Dunavecsén töltötte a szabadságát, s végigkalauzolták agronómus kollégái az akkori Virágzó tábláin.

— Mi tagadás, messze volt még a közös szakszerűségben attól, ami ma. De láttam benne a lehetőségeket, s úgy éreztem, nekem való feladat lenne itt dolgozni. így lettem a szövetkezet főagronómusa.

Nem kizárólag az ő érdeme — valamennyi gazda jó munkáját dicséri —, hogy az akkori munkabérnek tavaly már a kétszeresét fizették ki, az egy tagra jutó jövedelem pedig csaknem nyolcezer forinttal volt több.

Megifjodó nagyüzem

— Miben látja a szövetkezet fejlődését az eltelt néhány év során? — kérdezem.

— A legjelentősebb tényező szerintem az, hogy a szó szoros értelmében nagyüzemmé vált. A termelőerők jól megalapozott, tervszerű, „olajozott” együttműködésévé. Megszűnt a munkaerőgond, s ebben a biztos megélhetésen túl oroszlán- része van a közelmúltban született re.rdeleteknek, kedvezményeknek is. Az év első három hónapjában 46-an léptek a közösbe, átlagos életkoruk 31 év.

Közben telefonhoz hívják, megbeszélésre invitálják, véleményét kérik. Jönnek a növényvédelmi repülőgép pilótái: végeztek' a rrfúnkával, mennek tovább Hartára . . . Beszélgetésünk Nicsovics Györggyel bizony csak a bokros teendők röpke szüneteire szorítkozik.

— Az állattenyésztést is rendbe tettük — ül le ismét néhány percre. — Jók a juhászat, a baromfitenyésztés eredményei. hozamai; épülnek a szarvasmarhaistállók, boriúne- velők. Régóta gondot okoz a majorba vezető 10 kilométeres bekötő út állapota. Létkérdés ennek a rendbetétele, hiszen tűnőfélben a tanvavilág, s a gazdák zöme — közülük idén is 11 — énítkezik, ver gyökeret a központban.

nyozásra használható fehérje) — alkalmassá tehető a gyümölcs- hulladék feldolgozására is. És ennek nagy jelentősége van, hiszen 1970-től kezdve mintegy másfél millió mázsa évenkénti gyümölcstermésre számíthatunk, tekintélyesen megnövekszik tehát a cefrézni való mennyiség is. Indokolja a hulladékgyümölcs ily módon való hasznosítását az is, hogy a szőlő melléktermékei szüret után jelentkeznek, ugyanakkor az üzemben foglalkoztatott dolgozóknak kívánatos egész éven át munkát adni.

A komplex feldolgozó üzem — az eddigiek szerint — Kecskeméten épül fel a következő években. (Az egyik külföldi cég egyébként azt ígérte, hogy egy év alatt megvalósítja a programot.) Több indok szól az üzem Kecskemétre telepítése mellett.

Az egyik legfontosabb az, hogy a megyeszékhely nagyjából a közepén . helyezkedik el az alföldi szőlős vidéknek, és ez a szállítás szempontjából igen előnyös.

Számolni, kell azzal Is, hogy a nyersanyag egy részét a szomszédos megyékből, főképpen Nagykőrös és Cegléd környékéről szerzi be majd az üzem, ha kapacitását nem használja ki a megye mezőgaz- I eleven, dasága. sét...’

B. D. 1

A jövendő távlatai

És még néhány szót a közelmúlt egyik nagy élményéről: Nicsovics György küldöttként vehetett részt az országos termelőszövetkezeti kongresszuson. Ennek sodró hatása ott vibrál még lelkesedéstől átfűtött szavaiban:

— Valójában csak a kongresszuson lehetett lemérni, mennyit fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom, mekkorát gyarapodtak öntudatban, vitakészségben és szaktudásban a gazdák és a vezetők. A megalakuló területi szövetségek pedig kétségkívül hatékony szervei lesznek majd az érdekvédelemnek, a sokoldalú támogatásnak. Amíg gyengék voltunk, addig ügyes-bajos gondjainkban a szomszéd gazdaságok segítségére szorultunk. Most, hogy egyre erősebbekké váltunk, mekkora segítséget jelenthet egy ilyen megfontoltan, előrelátóan életrekeltett intézmény, a maga talpraesett, széles látókörű, s a tennivalókban otthonos tisztségviselőivel!

másik szobából újból cseng a telefon. A főagronómus irodájának ablakából a védgát- ra látni, amelynek tetején a sűrűn eldübörgő gépek jelzik a szövetkezet hétköznaoiának lankadatlan lüktetéJóba Tibor