Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

1967. Június 27, kedd 1 oldal Fantázia és pártvezetés Hogyan is vezet a párt, mi­ként érvényesül vezetőszerepe például egy községben. Míg a kérdés szónoki formájánál ma­radunk, a felelet is meglehető­sen általános. Gyakorlati példa nélkül a bölcselkedés is csak önmagáért való. Mutassuk be tehát, hogyan valósult meg a párt vezető sze­repe — mondjuk Lajosmizsén, a község egész mai életét, jö­vőjét érintő igen fogós problé­ma megoldásához vezető útke­resésben. Ezúttal szorosan véve három tsz sorsáról van szó. Még mindig mérleghiányosak, 1966-ban is. Ezért is volt, hogy amikor a Törekvés Tsz-ben ta­valy 9650 Ft volt az egy dol­gozó tagra jutó jövedelem, er­re az évre csak 7687 Ft részese­dést tudtak betervezni. A Vö­rös Csillagnál még érzékenyeb­ben mutatkozik a differencia: a múlt évi 14 365 Ft részesedéssel szemben 1967-re csak 7627 Ft- ot tudtak tervezni. Nem is foly­tatjuk. Belejátszott ebbe alapo­san a belvízkár is. de a tartós gyengeségnek, mérleghiánynak — mint Zrínyi Mihály elvtárs, a községi pártbizottság titkára is kifejezte —. „nem kimondot­tan” ez volt az oka. Jóllehet, a mérleghiányoknál, elég kis jövedelmeknél erőtelje­sebb jelzések nem kellenek, * szövetkezetek kommunistái részéről mind sürgetőbb felve­tések, észrevételek futottak be a pártbizottsághoz, melyekben egy-egy közös gazdaság széles tagságának véleménye is benne volt. „A zsákutcából ki kell jut­nunk!” — „Meg kell vizsgál­nunk, miért nem megyünk öt­ről a hatra, amikor egyéni ko­runkban, ugyanezeken a földe­ken megéltünk; jól, sőt néme­lyek egészen jól kijöttek?” — „Mintha így külön-külön cson­kák lennének adottságaink... Nem lenne-e célravezető össze­adni erőinket?” Érezzük, ugye, a tendenciát, ahová a tagok véleménye ki­csúcsosodott? Három szövetke­zet, a Sallai, a Törekvés és a Vörös Csillag Tsz viszonylatá­ban mindenekelőtt. A pártbi­zottság határozott: vizsgáljuk meg, mi. vezető kommunisták a helyzetet. Együtt a járási, helyi párt- és tanács-vb, s a három termelőszövetkezet képviselői. És cselekedtek. Érdemes felfigyelni az ez­után következő folyamat pe­riódusainak dátumára. Nincs mód a gyakorlati munkák részletezésére, csupán szinte sé- maszerűen érzékeltetjük, milyen rövid idő alatt történt ráállás — a kommunisták kezdeménye­zésével — olyan döntő fordulat­ra, amely három gyenge tsz lábraállásához vezet. Május 24. A községi pártbi­zottságon a következők tanács­koznak: Kókai István, a járási pártbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője. Molnár András, a járási tanács elnökhelyettese, Zrínyi Mihály, a községi párt- bizottság titkára. Földes István vb-elnökhelyettes. Csókás Sán­dor, a Vörös Csillag elnöke, Sinka Gyula, a Vörös Csillag főkönyvelője. Soltész István, a Törekvés Tsz elnöke. Földházi Vilmos, e tsz főkönyvelője, Pa- lócz Imre. a Sallai Tsz elnöke. Sárközi János főagronómus és Sütő Béla főkönyvelő ugyaneb­ből a tsz-ből. Látjuk, az első lépéstől kezd­ve arra törekedett a párt, hogy a kiútkeresés az összes érde­kelt képviselők javaslatainak, véleményének meghallgatásával a probléma sokoldalú megvita­tásával. variációs lehetőségek kidolgozásával történjék. Mivel jellemezhetnénk ennek az első megbeszélésnek a lénye­gét? Keressük meg közösen a kivezető utat. Nem lehet min­dig az államra támaszkodni, saját lábunkra kell állni. A tsz- pártszervezetek jelzései arra mutatnak, hogy a 3 szövetke­zet egyesítésében lenne fantázia. Lehetséges-e, alátámasztják-e a felvetést reális feltételek? Gaz­dasági, anyagi és szubjektív — emberi, létszámbeli adottságok egyaránt. Május 29. A járásiak kivéte­lével — ismét együtt vannak az említettek, illetve kibővült a kis plénum Soltész Ferenc vb- elnökkel, Benedek Jánossal, a Vörös Csillag és Sallai Tsz, va­lamint Selypes Dénessel, a Tö­rekvés pórtalapszervezetének titkárával. — A koncepció még jobban érik. Csakugyan van benne, sőt: ebben van fantá­zia. Hozzá lehet fogni a konk­rét valóság elemzéséhez, hogy erre épülhessen egy átfogó, de fő vonalaiban reálisan megindo­kolt. tényekkel alátámasztott ja­vaslat. Készítsen mind a három tsz egy „fényképfelvételt” ön­magáról. Legyen abban a szak­vezetéstől, a munkában rend­szeresen részt vevőktől, a terü­leti adottságok jellemzésén, hi­telhelyzeten át, a férőhelyvi­szonyokig, gépellátásig minden, még az 1966-os zárszámadás fő­mutatóit is. Június 1. A „fényképek” a bizottság asztalán. Szinte auto­matikusan következik: a há­rom tsz gazdasági, számszaki vezetői együttesen vállal­ják annak a javaslattervezet­nek a kidolgozását, amely már az egyesített gazdaság szer­kezeti felépítésének leglényege­sebb vonásait adja. Közbevetőieg, csak rendkívül rövidítve adunk egy-egy jellem­zőt a három tsz adottságairól. A rendszeresen dolgozó tagok­ra 30—40 holdak esnek az ossz-, illetve szántóterületből. Mind a háromnak jelentős nagyságú, olyan gyenge területei vannak, melyeken eredményesen gazdál­kodni nem lehet. Területet kér a Sallai, a Törekvés, mert je­lentős állatállományát nem ké­pes másképp továbbfejleszteni. Elveti a Törekvés az 1—1,20 q rozsot, és learat holdanként 2—3 mázsát. Jóval nagyobb a ráfor­dítás, mint a megtermelt érték. Ilyen helyzetben — csak buz­dító elvek — jobban szervez­zük meg a munkát, fokozzuk az anyagi érdekeltséget —nem segítenek, gyökeres változást nem tudnak előidézni. Június 5. Hangsúlyozzuk: május 24-én kezdődött az elő­készítés! A három vezetőség igen lelkes és példásan egyet akaró szakvezetői elkészítették a tervezetet. Mint ők szövegez- ték, „igen meggondoltan és az adottságokat mérlegelve”, közö­sen állították össze. Egy-két megállapítást, elgondolást idéz­zünk belőle: Le kell adni, vagy legalább is művelési ágválto­zással szükséges átminősíteni a gyenge, nem gazdaságos terüle­teket. Az így kialakított új adottságokra építik a gazdálko­dás további profilját, lehetősé­geit. Az egyesített gazdaság fő profilja az állattenyésztés len­ne (emlékezzünk: egyenként se előre, se hátra; nem volt lehe­tőség a továbbhaladásra). Az eddig szétaprózott, s a Sallai- nál pl. csak komplikációkkal, munkaerőgondokkal funkcioná­ló — kertészetet mintegy 300 kh-as üzemmé alakítanák ki... 600 kh intenzív búza termése biztosítja a közös gazdaság adógabona, fejadag, vetőmag- szükségletét, továbbá 30 vagon kenyérgabona értékésítését az államnak. Ezt eddig a három gazdaság nem tudta produkál­ni, illetve 10 vagonnál többel egyszer sem értékesíthettek így. Részletesen elemzik a munka­erőhelyzetet ... Megállapítják hogy a gépellátottság teljes az egyesített gazdaságban ... Fel­mérik, és az előbbiekhez ha­sonlóan tervezik, most már a ! megnövekedett lehetőségekhez képest az állattenyésztés to vábbfejlesztését... És így to­vább* mindenütt a valóságnál I maradva, mégis reális célkitű­zésekkel túljutva a jelenen. Június 5. Délelőtt megvitat­ják a tervezetet, elfogadják, mint az egyesülést gazdagon megindokoló, alátámasztó kö­zös munkát. Ebéd után 2 órakor a tsz-ek párttaggyűlésein ennek alapján, külön-külön is, egységes az ál­lásfoglalás: egyesüljünk! Délután 4 órakor a tsz-ek ve­zetőségi ülésein vesznek részt a kommunisták. Örömmel ta­pasztalják: egységesen helyes­lik álláspontjukat. Június XO, A lajosmizsei Sal­lai, Vörös Csillag és Törekvés Tsz közgyűlésein a tag­ság 1968. január 1-i határidő­vel kimondja az egyesülést. Kérik ehhez a felsőbb szervek hozzájárulását... Milyen leegyszerűsített rajza ez a folyamatnak, amely a gya­korlatban sokkal összetettebb, bonyolultabb volt. Bizonyítja azonban ez az áttekintés is, hogy: a) a párt Lajosmizsén is a valóságos helyzet elemzésén alapuló előkészítést végzett; b) a község életében, jövőjé­ben fontos szerepet játszó prob­léma megoldásába a legjobb pártbeli és pártonkívüli — mert elejétől végig többen teljes energiával vettek részt közülük is a munkában — erőket von­ta be; kikérte, szembesítette, több oldalról ellenőrizte, érté­kelte velük együtt a vélemé­nyeket; c) s az alapos vitákkal, ér­vekkel, ellenérvekkel kialakí­tott végső, leghelyesebb állás­pont mellett döntött. Hogy helyesén, a három tsz tagságának egyetértése bizonyít­ja... Most már arra van szük­ség, hogy a megvalósításban is hasonló legyen az egység. „Ez meglesz: — mondotta több érdekelt is — amiben fantázia van, szárnyat ad az embereknek...” A felada­tokat ki-ki megkapta már, s végzi is. Tóth István Az alkotó gondolat csatornái Cikket kértünk az egyik megyei műszaki tudományos egyesülettől lapunk számára. Azt hallottuk ugyanis, hogy olyan témát dolgoztak fel az utóbbi hónapokban, amely köz- érdeklődésre tarthat számot, sőt segíthet az illetékes szer­veknek egy hasonló kérdés megoldásában. Készségesen megígérték a rövid beszámoló összeállítását, de hosszú hetek után cikk he­lyett csak mentegetőzést kap­tunk: — Attól félünk, hogy az il­letékes szerv — amely „hiva­talból” foglalkozik e kérdéssel — nem veszi jó néven, ha mi publikáljuk a tudományos egye­sület munkabizottságának a vé­leményét. Annál is inkább, mert a tudományos egyesület­ben a szóbanforgó szerv dolgo­zói folytatnak kutatásokat. Érdemes elgondolkozni az ag­godalmat kiváltó okok fölött. A tudományos egyesületeknek kétségkívül nem az a feladata, hogy operatív módon beavat­kozzanak az ipar, a mezőgazda­ság irányításába, vagy bármely szerv munkájába. Céljuk az, hogy a műszaki-, közgazdasági szakemberek hivatali kötele­zettségeiken túl is foglalkozza­nak a szakmájukba vágó leg­újabb tudományos eredmények­kel, sokoldalúan informálódja­nak az egyesületekben szerve­zett előadások, tapasztalatcse­rék útján, rendszeresen forgas­sák a szakirodalmat és kicse­réljék véleményüket. Helyes azonban, ha a munkabizottságok olyan témák feldolgozására is vállalkoznak, amelyek szorosan összefüggnek a megye gazdasági életével. Az ilyen kutatás során ugyanis sok olyan ötlet születhet, amelyet most, vagy néhány év múlva felhasználhatnak az operatív irányításra hivatott vezetők. Néhány példa bizonyítékul: Az Építőipari Tudományos Egyesü­let munkabizottsága a lakás­Szovjet vendég Kecskeméten Tegnap Vlagyimir Georgije- vics Szinyicin, az SZKP Köz­ponti Bizottságának alosztály- vezetője tett látogatást Kecske­méten. A szovjet vendéget az MSZMP megyei bizottságának székházá­ban dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta, s rövid eszmecsere keretében is­mertette meg Bács-Kiskun me­gye helyzetével. Ezt követően Gyóni Lajosnak, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osztálya főelőadójának kíséretében a kecskeméti Törekvés Tsz-be lá­togatott el Szinyicin elvtárs. A közös gazdaság elnöke és párt­titkára tájékoztatták a termelő- szövetkezet eredményedről. Délután a megyei pártbizott­ság tanácstermében V. G. Szi­nyicin a Szovjetunió Kommu­nista Fártja ideológiai munká­jának időszerű kérdéseiről tar­tott nagy érdeklődéssel kísért beszámolót. építés új módszereit tárta fel, s eredményeit remélhetőleg rö­videsen kamatoztatják a me­gyében. A GTE a megye mű­szaki kataszterének az elkészí­tésével, a közgazdasági bizott­ság pedig a vásárlóerő mérleg összeállításával nyújt értékes segítséget a gazdasági élet irá­nyítóinak. íts most jutottunk el mon­dandónk lényegéhez. Amikor az egyesületek munkabizottsá* gai elhatározták, hogy egy konkrét témával kapcsolatban — legyen bár szó az automati­zálásról, az új építészeti eljá­rások alkalmazásáról, stb. — kutatást folytatnak, nem feltét­lenül a megye gazdasági lehető­ségeit figyelembe véve teszik ezt. Miért? Azért, mert a tudo­mányos kutatás a jövőt szol­gálja, s hogy jól szolgálja, ah­hoz a legújabb műszaki ered­ményeket, termelési eljárásokat kívánatos figyelembe venni. Nyilván másképpen közelíti meg a problémát a mérnök, ha mondjuk saját üzemének szű- kebb lehetőségeit mérlegelve kell javaslatot tennie a terme­lés automatizálására, mintha az a kérdés, hogyan befolyásolja — általában — a termelékenységet, a termelési költségeket, a minő­séget, stb. a részbeni, vagy tel­jes automatizálás. Az elmondottakból követke­zik, hogy nem mindig fedik egymást a tudományos egyesü­letek kutatási eredményei és a gazdasági élet fejlesztését szol­gáló tervek. Ez azonban nőm ok arra, hogy lebecsüljék a ve­zetők az öntevékeny csoportok­tól származó elgondolásokat, s különösen nem ok arra, hogy ellenséges szemmel nézzék e gondolatok publikálását. ' Az isimegszer­zése és kicserélése több csator­nán történhet. A műszaki tu­domást' ‘ sáéhéá“1«! beosztásával közvetlenül összefüggő felada­tokról az üzemi, műszaki kon­ferenciákon, termelési tanács­kozásokon, stb. Ugyanitt véle­ményt is nyilváníthat. De nem kell megijedni attól, hogy ha egyre több információ, véle­mény cserélődik ki az üzemen kívüli, nem „hivatalos” csator­nákon, amelyeket a tudományos egyesületek építgetnek. Nem szabad elzárni az alkotó gon­dolat útját, mert különösen most, a gazdasági reformok gyakorlati megvalósítása során, nagy szükség van minden jó elgondolásra. * Cikkünk már nyomdában volt, amikor megjelent a Gaz­dasági Bizottság határozata a műszaki-gazdasági koncepciók­ról. Ügy véljük, hogy e hatá­rozat is alátámasztja, hogy a tudományos egyesületekben szü­lető ötletek, elképzelések külö­nös figyelmet érdemelnek. A Gazdasági Bizottság ugyanis ki­mondja: „.... a műszaki—gaz­dasági fejlesztés fő irányának a kitűzéséhez különböző szinte­ken kidolgozott és összehangolt műszaki—gazdasági koncepciók­ra, tanulmányokra van'szükség.” E koncepciók kidolgozásához pedig — hangsúlyozza a hatá­rozat — célszerű külső, nem fő­foglalkozású szakemberek és tudományos kutatóintézetek közreműködésére támaszkodni. Békés Dezső Az év végére elkészül Tető alá került az épülő já­rási. tanács és pártszékház Kis­körösön. A Bács-Kiskun megyel Építőipari Vállalat kivitelezésé­ben közel 7 millió forintos be­ruházással épülő létesítményt előreláthatólag ez év végéig ad­ják át rendeltetésének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents