Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-03 / 129. szám
A KISZ megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) lítva —, a nagyfokú önállóság a jellemző. A gyakran jelentkező bátor, nyílt, őszinte bírálat nem csupán az életkori sajátosságokból ered, a hibák, hiányosságok érlelik azt. Megyénkben is van rá példa, hogy egyes üzemekben a szakmunkás nők és férfiak fizetése között nagy a különbség —, a nők rovására. Az is előfordul, hogy egyesek közömbössé válnak, amikor a termelőmunkában tapasztalt hiányosságokat hiába teszik szóvá, észrevételeiket nem kövei! intézkedő«, A fiatal házaspárok egy részét a munkásfiatalok körében is nagy mértékben sújtja a magas albérleti díj. A kétségtelen gondok ellenére azonban a munkásifjúság hisz a szocialista világrendszer erejében, s munkájával nap mint nap bizonyítja rendszerünk iránti hűségét. A megye falusi ifjúságának helyzetét elemezve a beszámoló kifejtette, hogy a falu társadalmi, gazdasági helyzete a mezőgazdaság szocialista átszervezésével gyökeresen megváltozott. Ennek megfelelően alakult, formálódott a falusi ifjúság társadalmi, politikai helyzete, magatartása is. Hatvanezer fiatal él falun és tanyán a megyében, s jelenleg a mező- gazdasági dolgozókat, családtagokat is ide számítva, mintegy 30 ezer fiatal dolgozik a mezőgazdaságban. Tények bizonyítják, hogy parasztifjúságunk egyre inkább megtalálja helyét a közös gazdaságokban, ahol becsületesen dolgozik és általában jobban él, mint korábban. Az életszínvonal emelkedése, a társadalombiztosítási juttatások kiterjesztése, a közlekedés fejlődése, a lakásépítkezés fellendülése, a művelődés korszerű eszközeinek elterjedése kedvezően hat a falusi élet- és munkaviszonyokra. Megszűntek az évszázados gazdasági, társadalmi korlátok a' falusi emberek között, s ez szintén kihat a parasztfiatalok tudatának fejlődésére. A falusi értelmiség soraiban az agrárértelmiség fejlődött a legtöbbet. Ma már szinte minden faluban találhatók közép-, vagy felsőfokú képesítésű agrárszakemberek, akiknek jó része aktív tagja az ifjúsági szövetségnek. A jövőben viszont azok megnyerésére is nagyobb gondot kell fordítania a KISZ- nek, akik távol tartják magukat a közügyektől. A tanuló ifjúság helyzetét hasonló részletességgel elemezte a KISZ megyei bizottságának írásbeli beszámolója. A megyében jelenleg 16 678 középiskolás és szakmunkástanuló, a hat felsőfokú tanintézetben 1300 hallgató folytatja tanulmányait. Többségük szorgalmasan tanul, - becsületesen készül választott élethivatására, s kikerülve az iskolából, az életben is megállja a helyét. Munkájukkal a legtöbb esetben kivívják 'ezek a fiatalok az idősebbek elismerését is. A tanuló ifjúság hazafias ne- nevelése az elmúlt két év alatt előtérbe került, ami hangsúlyt kapott az első megyei diákparlament tanácskozásán is. Habár középfokú tanintézeteinkben az egyik legfontosabb feladat a tanulók materialista világnézetének megalapozása, még nem lehetünk elégedettek a materialista gondolkodás fejlődésének ütemével, színvonalával. A felsőfokú tanintézeti hallgatók többsége materialista meggyőződésű, politikai aktivitásuk azonban nem kielégítő. Csak kisebb részükre jellemző a bátor, ági tatív véleménynyilvánítás, s több iskolai KlSZ-szej- vezetben elfeledkeznek arról, hogy az erkölcsi, politikai világnézeti neveléshez érzelmi azonosulásra, meggyőződésre is szükség van. Mindebből következik, hogy az ifjúsági szövetségnek a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a diákközvélemény formálására. Hatásosabb fórumot, lehetőséget kell teremteni az ifjúság vélemény- nyilvánításához, önállóságuk, aktivitásuk kibontakoztatásához. Éppen ezért szükség van az iskolákban a demokratizmus továbbfejlődésére. A KISZ politikai bktatás eredményeiről szólva a beszámoló kiemelte, hogy a tanfolyamokon az utóbbi két évben az oktatás korszerűsítése, differenciálódása nyomán emelkedett a hallgatók száma, s az 1966—67-es oktatási évben 781 kongresszusi körben 23 ezer fiatal vett részt KlSZ-oktatás- ban. Elsősorban a munkásfiatalok körében érezhető a KISZ- oktatás pozitív hatása. A KISZ politikai oktatás az alapszervezetek legtöbbjében elérte a célját. Az új ismeretek mellett hozzájárult a fiatalok látókörének szélesítéséhez, vitakészségük, aktivitásuk növeléséhez. A továbbiakban a „Vádoljuk az imperializmust!” politikai akciósorozat sikereit, az amerikaiak vietnami agresszióját elítélő politikai demonstrációk hatását, a fiataloknak a vietnami nép segítése érdekében végzett társadalmi munkáját ismertette a beszámoló, majd hosszasan foglalkozott a honvédelmi nevelés, a hazafias és internacionalista eszmék elmélyítését szolgáló erőfeszítésekkel és a feladatokkal. Kiemelte, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében, felszabadulásunk 22. évfordulóján 1500 KISZ-tag tett fogadalmat, s a Forradalmi Ifjúsági Napok 60 jelentős megyei rendezvényén mintegy 25 ezer fiatal vett részt. A népművelési szervekkel és intézményekkel lényegesen megjavult a kapcsolat áz utóbbi időben, fellendült a klubmozgalom. Általában fokozódott az érdeklődés a tartalmasabb kulturális élet iránt. Bizonyítja a bontakozó tettrekészséget az is, hogy a KISZ különböző kulturális szemléin, fesztiváljain évente mintegy 6—8 ezer fiatal vesz részt, s gazdagabbá vált a kisdobosok és úttörők kulturális programja is. A továbbiakban a KISZ kulturális munkája elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára való készülődés jegyében zajlik. Ugyanakkor megállapítja a beszámoló, hogy alapvető hiányossága még ma is a klubéletnek, hogy elsősorban a szórakozással törődik, a program gyakran eléggé egysíkú. A KISZ-bizottságok és az alapszervezetek a kezdeti bizonytalanságon túljutva egyre aktívabban vesznek részt a sportmozgalom vezetésében. Különösen nagy a fejlődés a sajátos tömegsport-akciók szervezésében, amelyek eredményesen segítették az Ifjúság a szocializmusért- és a Kilián-moz- galom követelményeinek teljesítését. Fejlődés tapasztalható az üdülőtáborozások, kirándulások és külföldi utazások szervezésében is. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda bélés külföldi utazásain tavaly csaknem ezer fiatal vett részt. Két év alatt mintegy 20 ezer kisdobos és úttörő üdült, táborozott a megyéből. Az iparban dolgozó fiatalok termelőmunkájáról szólva a beszámoló megállapította, hogy az ifjúsági brigádmozgalom számszerű és minőségi kibontakozását elősegítette a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett verseny, amely évenként értékeli és jutalmazza a legjobb kollektívákat. 1966-ban a verseny egy-két esettől eltekintve nem volt kampányszerű. A fiatalok aktivitását, lelkesedését mutatja a 177 elfogadott újítás, a tavaly elvégzett 45 600 óra társadalmi munka, s több helyen is bevezetésre került minőségi önellenőrzési rendszer és az egyre inkább terjedő „Ne adj tovább rossz munkát”-moz- galom. Fejlődtek az elmúlt két évben a helyi és központi védnökségek, s- az utóbbi időben a megyei építőipar célkitűzéseinek megvalósításába minden eddiginél tevékenyebben kapcsolódtak be a helyi fiatalok is. A felnőtt társadalom elismerését is kivívták a KISZ-isták, termelésben elért sikerei, amit bizonyít, hogy 1966-ban 481, 30 éven aluli fiatal kapott Kiváló Dolgozó oklevelet, s a Kiváló Dolgozó jelvénnyel kitüntetett dolgozóknak körülbelül egynegyede szintén a KISZ korosztályúak közül került ki. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is sokat tettek a párt agrárpolitikájának sikeres megvalósításáért. Az elmúlt két évben szélesedett a termelési versenymozgalom, és megérlelődtek a szocialista brigádmozgalom feltételei. 1965—66-ban 414 munkacsapat mintegy 10 ezer fiatalja vett részt a munkaversenyekben. A megye gépjavító állomásain évenként 350 fiatal vállalt védnökséget a kijavított gépek felett. A dolgozó fiatalok mellett a tanuló ifjúság is bekapcsolódott a nyári és őszi csúcsidő- szakban a mezőgazdasági munkákba. Megyénk állami gazdaságaiban 1965-ben 11, 66-ban 12 építőtábor volt. Több mint 17 ezer középiskolás, szakmunkás- tanuló és egyetemista dolgozott ezekben. A továbbiakban az úttörő- mozgalom tevékenységét, feladatait elemezte a beszámoló, majd a KISZ érdekvédelmi munkájával foglalkozott. A jövőben különös gondot kell fordítani a szakmunkástanulók érdekvédelmére. A KISZ lakás- építési akcióktól kezdve a pályaválasztási tanácsadásig, a dolgozó szülők gyermekeinek tanulmányi előmenetele segítésétől az érettségizett leányok elhelyezéséig, széles skálája van ennek a mindinkább előtérbe kerülő munkának. A beszámló befejező része a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegének kérdéseiMagasba emelkedik a küldött-igazolvány, elfogadják a beszámolót az értekezlet résztvevői. vei, szervezeti helyzetével foglalkozott. Megyénkben az 1967. március 31-én lezárult összeírás szerint 977 alapszervezetben 28 433 KISZ-tag volt. Az elmúlt két évben stabilabbá, egységesebbé, élőbbé váltak alapszervezeteink. A vezetés színvonalát javították a vezetőképzés különböző formái. Rendszeresebbé vált a különböző pártmegbízatások végrehajtása, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két évben 1091 KISZ-fiatalt vettek fel a párt soraiba. Végezetül a KISZ megyei bizottsága köszönetét mondott a párt, állami, tömegszervezeti vezetőknek, pedagógusoknak, szülőknek, akik gazdag tapasztalataikkal, nagy szeretettel nyújtottak segítséget az ifjúsági szövetség munkájához. Kiemelte: Munkánk eddigi szakaszának lezárása után újabb feladatok, tettek várnak ránk. Fiataljaink odaadása a biztosíték arra, hogy a megyében az elkövetkezendő időben is több ezer fiatal nyeri el az „útlevelet” a „Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire” mozgalom keretében. Ehhez azonban az kell, hogy tovább folytassuk a munkát, 'és még nagyobb szenvedéllyel küzdjünk, dolgozzunk a szocializmus teljes felépítéséért. Az írásbeli beszámolót szóbeli jelentés egészítette ki, amit Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára terjesztett elő a KISZ megyei küldöttértekezletén. A KISZ megyei bizottsága szóbeli beszámolója után Sáfár József terjesztette a küldött- értekezlet elé a megyei revíziós bizottság’ beszámolóját. Ezt követően a KISZ KB vörös selyemzászlajával kitüntetett Kecskeméti 336. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapat tagjai üdvözölték a KISZ megyei küldött- értekezletét a megye kisdobosai és úttörői nevében. Dr. Molnár Frigyes felszólalása A küldöttértekezlet köszöntése után Molnár elvtárs a megyei pártbizottság egységes véleményét tolmácsolta: Megyénk ifjúsága érdemlegesen tevékenykedett az .elmúlt évek során, KlSZ-szervezeteink jó munkát végeztek. Egyetértését fezete. ki a megyei KISZ-bizottság szóbeli és írásbeli beszámolójával egyaránt. Mint mondotta: a megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy helyes vélemény alakuljon ki az ifjúságról, a KlSZ-szerve- zetek munkájáról. Sokszor az ifjúság kisebb hányadának magatartásából adódóan, bizonyos leegyszerűsítések következtében a közvélemény gyakran tévesen ítéli meg ifjúságunkat. Természetesen, vannak negatív jelenségek, de ezekből nem szabad általános következtetéseiket levonni. Hosszan lehet részletezni azokat a tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ifjúságunk körében határozott szocialista fejlődés ment végbe, világnézeti téren, emberi magatartásban. Ez a fejlődés azonban nem mentes az ellentmondásoktól, ami részint abból következik, hogy szocialista forradalmunk még egyáltalán nem befejezett, látnunk kell, hogy szocialista épí- tőmunkántk során időnként bizonyos feszültségek, ellentmondások keletkeznek. Ezeket helyesen kell értelmeznünk, válaszolnunk kell a felvetődő kérdésekre, meg kell oldani a problémákat. Másrészt az élet fejlődése folytonosan új, fejlettebb munkastílust, tökéletesedő módszerbeli tevékenységet követel. Mindezek indokolják az új gazdasági mechanizmusra való áttérést, amelynek bevezetése az egész társadalom, így ifjúságunk érdekeit is szolgálja. Részletesen foglalkozott Molnár elvtárs a megye mezőgazdaságának, iparának az utóbbi években végbement fejlődésével, amihe'z a fiatalok is nagyban hozzájárultak a termelésben való lelkes helytállásukkal. A KISZ- szervezetek többsége — mondotta — jó partnernek bizonyult a szocialista építőmunkában. A megyei pártbizotság első titkára ezt követően a megye ifjúsága előtt álló nagy feladatokról, lelkesítő perspektívákról szólt. A harmadik ötéves terv időszakában a nagyüzemi mező- gazdaság továbbfejlődése,az ipar- telepítés fokozása a fiatalok újabb tízezreinek nyújt munkalehetőséget, jó megélhetést, növekvő életszínvonalat. Azt szeretnénk — hangsúlyozta — ha az ifjúság minél nagyobb hányada találna otthont a mezőgazdaságban. A korszerű mezőgazdaságot nem tudjuk ugyanis a fiatalok nélkül megvalósítani, ezért a párt agrárpolitikai célkitűzéseinek realizálásához kérjük az ifjúság támogatását. Beszéde végén Molnár elvtárs kiemelte: Az ifjúság nevelése, formálása, segítése össztársadalmi feladat, ezért a továbbiakban az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a pártnak, a gazdasági, állami és tömeg- szervezeteknek a KISZ-szal vaió gyümölcsöző együttműködésre, a fiatalok segí térére, az ifjúságunk szocialista tudatának kialakítására, ★ A beszámoló feletti vitában felszólalt még Ribánszki Róbert, Madarász László, Pap István, Borszéki Lajos, az MTS megyei elnöke, továbbá Molnár József és Szarka Balázs kecskeméti, Bodor Mária kecskeméti járási, Téglás Márta duna- vecsei járási, Illés Mihály kiskunhalasi járási, Kádár Ilona kalocsai városi, Drascsevics József bajai városi, Boros László A tanácskozás szünetében. kalocsai járási, Nagy Katalin kiskunfélegyházi városi küldött.” _ A vita tanulságait Borsos György foglalta össze. Ezután a küldöttértekezlet kétszázharmincnyolc szavazati jogú résztvevője — a jelölő bizottság javaslata alapján —, titkos szavazással megválasztotta a KISZ megyei bizottsága ötvenöt tagját, a revíziós bizottság tagjait és a KISZ VII. kongresszusa harminchét Bács-Kiskun megyei küldöttét. A KISZ megyei bizottsága ezt követően — titkos szavazással —, megválasztotta a KISZ megyei vb tizenegy tagját, majd Borsos György személyében a megyei KISZ bizottság első titkárát, Szvorény János személyében pedig a megyei KISZ-bizottság titkárát. A KISZ megyei revíziós bb zottsága elnöke Marosi Tibor lett. A KISZ megyei küldöttértekezlete Borsos György köszönetnyilvánításával, majd Szvorény János zárszavával és a DlVSZ-induló eléneklésével ért véget* , B. Gy.
