Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

1967. június 24. szombat 3. oldal Előkészületek az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárra KISZ-hongresszus előtt A magnógjár küldöttei Elvonultak már azok a vál­lalatok, amelyek raktározásra és egyéb „civil” célokra használták az Albertirsai úti pavilonokat. Félezer munkás szállta meg a harminchárom hektáros terüle­tet. Felújítják a parkokat, emel­nek néhány új épületet, kibőví­tik a sétányokat. A megnyitás határideje még messze van, de a készülődés már nagy erővel folyik. Teljes üzemben van az immár hatvanhatodik Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár rendezősége. Két hónap múlva — augusztus 25-én — nyílnak meg a nagy kapuk, hogy szeptember 17-ig százez­rével fogadják a vidéki, fővá­rosi és külföldi érdeklődőket, s elébük tárják mindazt, amit me­zőgazdaságunk, agrártudomá­nyunk és mezőgépiparunk, mon­dani tud. Három évi szünet után, elég alaposan megváltozott helyzet­ben nyitja meg ismét kapuit a mezőgazdasági kiállítás. A fel- szabadulás utáni első kiállítások célja főképpen a kollektív gaz­dálkodás propagálása volt. Az idei kiállítás fő célja: nagy, országos méretű és hatású tapasztalatcsere. Megmutatni az embereknek és megtanítani őket, hogy milyen módszereket, milyen eszközö­ket lehet igénybe venni annak érdekében, hogy szocialista me­zőgazdasági üzemeink — legye­nek azok tsz-ek, vagy állami gazdaságok — a szilárd alapról most már a valóban korszerű eredmények felé lépjenek to­vább. A nemes értelemben vett oktatás, a tapasztalatcsere fő területei a gépesítés, a kemizá- lás, és a takarmánytermesztés lesznek, de természetesen szó esik a többi ágazatokról is. A kiállítási iroda szervezett for* mában nem kevesebb, mint 24 ezer agrárszakembert kíván be­vonni a bemutatókba, tapaszta­latcserékre, valamint a kiállí­tás területén kívül eső üzemi bemutatók megtekintésébe. A kiállítás megrendezésének módszerére .—két fő szempont jellemző. Az egyik; aki részt akar venni a versengésben, a bemutatókon, annak előzetesen magas követelményeket kell teljesítenie. Ez biztosítja, hogy az érdeklődők valóban a leg­fejlettebb gazdaságoktól, a leg­jobban bevált módszereket ta­nulhatják el. A másik; amit üzemek, vállalatok bemutatnak — ezek főleg iparcikkek —. azt eladásra is fel tudják kínálni. Tehát ott áll majd például a Vörös Csillag Traktorgvár új, 50 lóerős traktora, amilyent a következő három évben már vásárolni is lehet. Bemutatják a kukoricater­mesztés komplex gépsorát, hasonlót a közeljövőben meg is vásárolhatnak, ter­melésbe- is állíthatnak a tsz-ek. Tehát nem az elmélet kiállítása lesz az idei, hanem a gyakorla­té. Ezért előfordulhat, hogy egy-egy munkafolyamat gépe­sítésének nem az „abszolút vi­lágszínvonalát” szemlélhetik meg a látogatók, viszont amit látnak, annak a bevezetését meg is tervezhetik, mert arra lehetőségük lesz. Gondolt a rendezőség termé­szetesen arra is, hogy a várha­tóan egymilliónál több látogató nem csupán tanulni óhajt. Ezért az idén tovább szélesítik a szó­rakozási lehetőségek skáláját is. A termelőszövetkezetek, egyéb gazdaságok sora nyit majd bor­kóstolót, dinnyekóstolót, laci­konyhát, gyümölcsstandot stb. Versengenek majd egymással, hogy ki tud kellemesebb meg­lepetéssel szolgálni a vendégek­nek. Az alföldi tsz-ek például nemcsak hurkát és kolbászt hoznak otthonról, de finom há­zikenyeret is. A hagyományok­hoz híven hozzátartozik majd a vásár képéhez a gulyáscsárda, a birkacsárda, a több alkalom­mal megismételt látványos lo­vasbemutató, sőt külön erre a célra szolgáló pavilonban gu­lyás, gépész-, gazdászbálakat is rendeznek. Nyilván itt is alka­lom nyílik majd a „tapasztalat- cserére”. Külön izgalmat hoz a szo­kásos vásári sorsjáték, en­nek főnyereménye személy- gépkocsi lesz, de lehet például 65 kilogram­mos harcsát is nyerni. Az elhelyezést, az autóbusz­túrákat, hajókirándulásokat ez­úttal nem a kiállítási iroda in­tézi. Ezért akiknek szállásra van szükségük, vagy a kiállítás kerítésén kívüli programban óhajtanak részt venni, helyes, ha idejében a Fővárosi Idegen- forgalmi Hivatalhoz fordulnak. A kiállítás szervezése még folyamatban van. Azt már el­döntötték, hogy 258 tsz és 59 állami gazdaság növénytermelé­si és kertészeti eredményei sze­repelnek a bemutatón. A leg­produktívabb, legnemesebb ál­latok versengése még tart. A külföldi jelentkezők közül pél­dául az NSZK-ból 41 cég je­lentette be kollektív részvételét. Ebből már következtetni lehet arra, hogy az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár nem csupán a belföldi ered­mények és lehetőségek nagy felvonultatása, de egyben nagy jelentőségű nemzetközi sereg­szemle is lesz! Elkészüli a BNV Egy KISZ-tag részére a leg­nagyobb megtiszteltetés, ha tag­ja lehet az ifjúsági mozgalom legfelsőbb fórumának, a kong­resszusnak. De dicsőség egész alapszervezetének is. Hát még, ha egy alapszervezetből két kül­döttet ' is jelölnek. Ilyen nem sok fordul elő az egész ország­ban sem. A Kecskeméti Rádió- technikai Gyár a ritka kivételek kpzé tartozik. Két kongresszusi küldötte; Kerekes Borbála és Kecskés Györgyné Fekete Ka­talin. Szakképzettségük szerint mindketten elektroműszerészek. Kati a gyár termelési osztályán dolgozik, Bori az egyik legna­gyobb szakértelmet kívánó rész­legnél: műszerjavító. Mindket­ten már a legutóbbi kongresz- szus óta tagjai a KlSZ-vezető- ségnek. A mérnöktől a betanított munkásig — Nagyon meglepődtem, sőt egy pillanatig meg is retten­tem a feladat súlyától, amikor hallottam, hogy kongresszusi küldöttnek és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága tagjának jelöltek — mondja Bori, a szer­vező titkár. — Itt a gyárkapun belül minden sokkal egysze­rűbb, kézzelfoghatóak a tenni­valók. Szokatlan még számom­ra a gondolat, hogy megyei, sőt országos méretekben gondolkoz­zam. — A gyár KISZ-szervezete híres arról, hogy nagyszerűen együttműködik az értelmiségi és a munkásfiatalság. Hogyan tudták ezt elérni? — Nem kellett erre különös­képpen törekedni, szinte a munkánk jellegéből következik. A magnó vagy bármilyen más termék szinte mindenki kezén végigfut a mérnöktől kezdve a betanított munkásig. Természe­tes, hogy azok az emberek, akik egymásra vannak utalva a ter­melés folyamatában, csak úgy tudnak harmonikusan együtt­működni, ha becsülik egymást, közvetlen, baráti viszony ala­kul ki köztük. — Sokat hallani mostanában a KISZ érdekvédelmi szerepé­nek fontosságáról. Ki vagy mi ellen szükséges védelmezni az ifjúságot? — Az érdekvédelmet gyakran és igen helytelenül valamiféle ellenzéki magatartásnak köny­velik el. Erről szó sincs. Tulaj­donképpen a társadalmi demok­ratizmus érdekeit képviseljük, ha esetenként a fiatalokat ká­rosító bérbesorolások ellen vagy a lakások és egyéb szociális jut­tatások igazságos elosztásáért fellépünk. Szerencsére ilyen közbelépésre a mi üzemünkben nemigen van szükség. külkereskedelmi mérlege A Külkereskedelmi Miniszté­riumban több ezer adat egybe­vetése után elkészült az i'dei Budapesti Nemzetközi Vásár külkereskedelmi mérlege. Ebből megtudhatjuk, hogy a vásár — amelyen 1Í91 hazai és külföldi vállalat vett részt, 234-gyel több, mint az előző esztendől>en — rendkívül eredményes volt: a magyar vállalatok külföldi ki­állítókkal vagy a vásárt látoga­tó külföldi kereskedőkkel több mint hárommllliárd devizafo­rint értékű export—importüzle­tet kötöttek. E szerződések alapján Ma­gyarország 1815,5 millió deviza­forint értékű árut exportál, s 1207,9 millió devizaforint érté­kű árut hoz be külföldről. A NIKEX 771.4 millió devizafo­rint értékű hajót és darut adott el a Szovjetuniónak a Techno- lmpex pedig 82,2 millió deviza­forint értékű traktor szállításá­ra kötött megállapodást az ISTÓK vállalataival. Magyar vállalatok eladtak a többi között 1920 autóbuszt, 195 speciális gépkocsit, majdnem 3000 hordozható rádió adóvevő berendezést. 100 orvosi röntgen- készüléket, 110 sugárfúrót. A kormány határozata alap­ján július 1-én megalakul a gazdaságkutató intézet, amely­nek feladata, hogy feltárja és előre jelezze a belső népgazda­sági folyamatokat, a népgazda­ságra ható különféle tényező­ket, kidolgozza és fejlessze a gazdaságkutatás korszerű mód­szereit. Az intézet elsősorban a Rászolgáltak a megbecsülésre — Talán csak nem azért, mert a főkönyvelőjük a KISZ- titkár? — Nem, de ez is példázza azt, hogy a fiataloknak, ha tudásuk megfelelő, helyük van a veze­tésben is. Persze fiatal az egész üzem, nincsenek generációs gazdaságpolitikai irányító szer­vek tevékenységét segíti, ezen­kívül népgazdasági szinten az általános tájékozódáshoz is hoz­zájárul. A gazdaságkutató inté­zet gazdaságpolitikai és tudo­mányos intézmény és a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnö­kének felügyelete alatt műkö­dik. (MTI). Gazdaságkutató intézet alakul problémáink. Mégsem ez a döntő. Támogat bennünket a vezetőség, mert igyekszünk jól dolgozni. Valamit valamiért. Háromszoros szocialista brigá­dunk 13 van, sok köztük a KISZ-es. Hasonlóképp a komp- lex-brigádtagok közt is. A ter­melési mozgalomnak ezt a faj­táját különösképpen fontosnak tartjuk. — A magnógyári KISZ-isták politikai és kulturális érdeklő­dése is lépést tart munkaered­ményeikkel? (Erre a kérdésre Kecskésné Fekete Kati az illetékes válasz­adó, ő a KISZ és egyben az üzem kultúrfelelőse. Neki már van tapasztalata az országos mozgalmi munkáról, 64-ben is részt vett a kongresszuson, tag­ja a KISZ Központi Bizottságá­nak.) — Valóságos tanulási láz uralkodik a gyárban. Mindenki többet akar. A betanított mun­kás szakképzettséget, a szak­munkás technikumi érettségit, a technikusok mérnöki szintet, a mérnökök pedig speciális problémákon töprengenek a műszaki klubban. A politikai érdeklődés ébrentartásához vi­szont gyakran van szükség biz­tatásra. De ha valóban lénye­ges, saját érdekeinkbe vágó fel­adatokra került sor, mint pél­dául a „Vádoljuk az imperializ­must!” akció vagy az új gazda­sági mechanizmus, mostanában pedig a Közel-Kelet' megisme­rése, nem kellett „felülről kez­deményezni”. A kigkatonák íg szívesen jönnek — A szórakozásnak melyik ágát kedvelik leginkább az üzemben? — Népes táboruk van a szín­házbarátoknak, az irodalmi színpadosoknak, a tánckedve­lőknek és a sportolóknak egy­aránt. Két fő gondunk van. Egyrészt nincs megfelelő ter­münk egy kis klubszobán kívül, erről semmi biztatót nem tudok mondani. A másikon már köny- nyebb segíteni, hogy tudniillik elenyésző a fiúk száma a lányo­kéhoz képest. Az irodalmi szín­padunk például egy honvéd alapszervezettel dolgozik együtt. Gyakran tartunk közös ren­dezvényt budai testvérüzemünk­kel és az Izsáki Állami Gazda­ság fiataljaival is. Meg aztán ahol ennyi lány van, oda köny- nyen eltalálnak a fiúk. Bármi kerül szóba, bőségesen, körültekintő alapossággal vála­szolnak. Mégis elhallgatnak, egymástól várják a feleletet, amikor kereken nekiszegezem a kérdést, hogy miről szeretné­nek hallani a kongresszuson. Pedig mindvégig arról be-; széltek. Sz. J. A szigorú felelősségre vonás is csak „eső után köpönyegM Állatok elé kerül az exportra szánt borsó említettük, a készáru zömét nyugati — főleg angliai — piac­ra szánták. Exportálásra azon­ban csak különlegesen jó mi­nőségű, zsenge borsó alkalmas, így ha a vártnál magasabb ter­mésátlagoknak és a testvérvál­lalatok segítségének köszönhe­tően — a Nagykőrösi Konzerv­gyár ígért nyersanyagot — sike­rül is a tervezettnek megfelelő mennyiségű borsót tartósítania ez évben a bajaiaknak, az új külföldi piacok meghódításáról le kell mondaniok. A CSÉPLŐGÉPEKET gyártó Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat azzal indokolja késedel­mét, hogy nem kapta meg egy másik üzemtől időben a cséplő­gépek bizonyos tartozékait. Hogy igaza van-e ebben és a tetemes veszteségért kit, meny­nyiben terhel felelősség, azt rövidesen kiderítik az erre il­letékes szervek. Elvárjuk, hogy a felelősségre vonás szigora egyenes arányban legyen a nép­gazdaságot ért kár nagyságá­val. De ez már csak eső után köpönyeg. AZT MAR ELÉRTÜK, hogy büntetlenül senki sem mulaszt­hat a közösség rovására. Ideje továbblépnünk a károk megelő­zésében is. Mert nehezen hihe­tő, hogy csak közvetlenül a szezon indulása előtt vált nyil­vánvalóvá, hogy a miskolciak nem tudnak határidőre eleget tenni a géprendelésnek. Ha az akadályokat — és ez vonatko­zik a tartozékokat szállító má­sik vállalatra is — idejében közlik az illetékesekkel, bizo­nyára segíteni lehetett volna a bajon. Vagy úgy, hogy az or­szágosan rendelkezésre álló cséplőgépek közül néhányat a Baja környéki mezőgazdasági üzemekbe irányítanak, vagy úgy, hogy külföldről soron- kívül beszerzik a hiányzó tar­tozékokat. Hiszen borsócséplő­gépet gyártanak 3 baráti orszá­gokban KÉTSZER pusztított tűzvész a Bajai Hűtőház épülő falai kö­zött. A közvetlen anyagi káron — több mint 10 millió forinton — felül azonban súlyos veszte­séget okozott a népgazdaságnak az is, hogy az eredetileg terve­zettnél két évvel később indul­hatott az új üzemben a terme­lés. Az idei szezon lett volna az első, amit teljes kapacitással dolgozhatott volna végig a hű­tőház. Különösen a borsótartó­sításhoz fűztek nagy reménye­ket az üzem vezetői: 1750 hold termésére kötöttek szerződést a közös gazdaságokkal, s a 165 vagon készáru zömét a nyugati piacokra szánták. Sajnos, ez a szezon már nem hozza meg a várt eredményt, nem csökkenti a beruházás so­rán keletkezett népgazdasági kárt, sőt több millió forint de­ficittel tetézi. A BORSÖ beérkezését 14 cséplőgépnek kellett volna ké­szenlétben várnia a szerződést kötött tsz-ekben, állami gazda­ságokban. Ezzel szemben mind­máig nyolc gép érkezett rendel­tetési helyére — egyes gépek üzembe helyezésére ezekben a napokban kerül sor —, hat gép leszállítását pedig még mindig csak ígéri a Miskolci Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat. A mezőgazdasági üzemek ter­mészetesen nem károsodhat­nak. A sok száz holdon leka­szált borsót felhasználhatják takarmányozásra és ezenkívül a hűtőház megtéríti az anyagi veszteségüket is. Eddig 3,5 mil­lió forintra duzzadt a kifizeten­dő kártérítés összege, de a bor­sószezon végéig előreláthatólag eléri majd az ötmillió forintot. SZÁMÍTSUK mindehhez hoz­zá, hogy a devizáért vásárolt feldolgozó gépek egy része ki­használatlanul áll és a munká­sok foglalkoztatását is nehezen tudja megoldani a hűtőház. És még mindig nem jutottunk a veszteséglista végére. Mint már u-- •• Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents