Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

9. oldal 1967. június 23. péntek Felfogás. Az Egyesült Álla­mok egykori alelnöke, Nixon Tel Avivba látogatott. Nyom­ban megérkezésekor nyilatkozott a közel-keleti válságról, s sza­vait ezzel a meghökkentő kité­tellel fejezte be: „Nem tudom, ki lőtt először, de az biztos, hogy az agresszor Egyiptom.” A fikciót nem egyedül Nixon vall­ja a nyugati világban, ha ilyen egyszerűen nem is merik kimon­dani. A meghatározás azonban nem felfogás kérdése. Párhuzam. A csütörtöki Iz- vesztija című szovjet lap a hit­leri villámháború megindításá­nak évfordulójára írott cikké­ben megállapítja, hogy egyesek az USÁ-ban azon újjonganak: Izrael 130 óra alatt foglalta el a megszállt arab területeket. Vajon, kérdezi a lap, van-e va­laki, aki hasonló alapon védel­mébe merné venni Belgium, Hollandia, Dánia egykori hitle­rista lefohanását? A CIA kudarca. Bumedien al­gériai elnök ellen tervezett me­rényletet a CIA. Akkor hajtot­ták volna végre, amikor Bume­dien Jugoszláviából hazatért. Az összeesküvést azonban leleplez­ték, Bumedien nem azzal a géppel és nem abban az időben indult Belgrádból. amikor a kémszervezet bérgyilkosai vár­ták. A CIA, mint ismeretes, le­gális szervezete a „szabad vi­lág” vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak. Nyugati demokrácia. Meg kell adni, a polgárjogokra bizo­nyos . esetekben nagyon kénye­sen vigyáznak a nyugati világ­ban. így például Gordon Goody, a hírhedt angol vonatrablás egyik főszereplője ügyében, aki jelenleg 30 évre szabott börtön- büntetését tölti. Most kártérí­tést kapott az Odhams sajtó- vállalattó], amelyet becsületsér­tésért perelt be! Egyik lapjuk ugyanis azt írta róla, hogy egy másik rablásban is részt vett. Goody két font sterling fájda­lomdíjat kapott. Kérdés, hogy a demokráciának ez a fajtája mennyire elégíti ki az angol polgárokat. Legendás nő. A salgoni biz­tonsági szervek hosszabb ideje sikertelen hajszát folytatnak egy már-már legendás hírűvé vált dél-vietnami nő ellen, aki teg­nap az ötödik merényletet haj­totta végre az amerikai megszál­ló katonaság ellen. Az asszony hol itt, hol ott bukkan fél szél­sebesen száguldó motorkerék­párján, s géppisztolyából gyilkos tüzet zúdít a tomikra, s ahogy jött. olyan nyomtalanul tűnik el. Éhes tömegek. Az indiai Ben- gália tartománya olyan határo­zatot hozott, hogy fegyveres erő­vel védi a vasúton és ország­úton haladó élelmiszer-szállít­mányokat. Bengáliában ugyanis több ízben kifosztotta az éhező tömeg az élelmiszer vagonokat és kocsikat. A Calcutta! kor­mány ennél hathatósabb intéz­kedésre úgy látszik nem képes. Harmadik személy. Ismeretes hogy Kína az Egyesült Álla- fnokkal sorozatos, obligon kí­vüli megbeszéléseket folytat an­nak ellenére, hogy mindenki mást elítél, ha kapcsolatokat alakít ki az USA-va1. Mint a Novoje Vremja című szovjet hetlilap írja. a Peking és Wa­shington között közvetítő szere­pet betöltő „harmadik szemé­lyek” között effvre gyakrabban emlegetik az NSZK képvise­lőit. A különféle fegvverszállító vállalkozók mellett Kína szé­lesre tárja kapuit az NSZK-ból érkező minden rendű és rangó ..szakértő” és ..turista” előtt. Ráiuk illik: „az a veszélyes harmadik.. Nincs kizárva a Koszigin—Johnson találkozó Rusk amerikai külügyminisz­ternek a New York-i Waldorf Astoria Szálloda 35. emeletén levő lakosztályában vacsorázott szerdán Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. A két államférfi három órán át tárgyalt a fehér asztal mellett a közel-keleti kér­désekről. A nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy ismét szóbakerült Koszigin szovjet kormányfő és Johnson elnök találkozásának lehetősége. A vacsoráról távozó Gromiko az őt ostromló újság­íróknak csak annyit ' mondott: „Nem a külügyminiszterek dol­ga, hogy döntsenek egy ilyen ta­lálkozásról”. Az újságírók lázas kíváncsisá­gát maga Koszigin sem csilla­pította. Amikor megkérdezték tőle, találkozik-e Johnsonnal, a szovjet vezető kitért a válasz elől: „Amint tudok róla, majd közlöm”. A rendkívüli diplomáciai sür­gés-forgás hírei közé tartozik, hogy Johnson pénteken találko­zott volna Krag dán kormány­fővel, de ezt a megbeszélést egy nappal előrehozták, ami újabb találgatásokat indított el arra vonatkozóan, hogy Johnson eset­leg szabaddá akarta tenni ma­gát péntekre. De hogy New Yorkba utazik-e vagy sem, erre a kérdésre a Fehér Ház szóvi­vője nem adott egyenes választ. Koszigin szovjet kormányfő szerdán találkozott New York­ban Mika Spiljakkal, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó ta­nács elnökével. Ugyanaznap ta­lálkozott Maivandval afgán mi­niszterelnökkel is. Kirajzolódnak a frontok a közgyűlésen Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése csütörtökön folytatta a közel-keleti kérdés vitáját. A délelőtti ülésen Mauritania, Bel­gium, Franciaország és Mongó­lia képviselője szólalt fel. Dél­utánra Törökország és az Uk­rán SZSZK delegációja kért szót. A közgyűlésen nagyjából ki­rajzolódott már az egyes cso­portok politikája. A Szovjet­unió, a szocialista országok, az arab államok és számos más ázsiai és afrikai ország támo­gatásával haladéktalanul el akarja érni az agresszor csapa­tainak kivonását az arab orszá­gok megszállt területeiről, s ez­zel együtt követeli hogy a köz­gyűlés ítélje el az agresszort. Az Izraelt támogató országok, fő­ként a korábbi és jelenlegi gyarmatosító hatalmak, mint ez a felszólalásokból kiderült, nem mernek nyíltan szembeszállni azzal a követeléssel, hogy a tá­madó csapatait ki kell vonni. BYown angol külügyminiszter, Krag dán. és Moro olasz minisz­terelnök például felszólalásában kénytelen volt felvetni ezt a kérdést, és megállapítani, hogy a területhódítás elvben megen­gedhetetlen. A csütörtök délelőtti ülésen részt vett a magyar küldöttség Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével. Fock Jenő délben részt vett azon az ebéden, melyet Ion Georghe Maurer, a Román Szo­cialista Köztársaság miniszter- elnöke adott a közgyűlésen je­len levő államférfiak egy cso­portjának tiszteletére. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának csütörtök dél­előtti ülése magyar idő szerint 18.06 órakor fejeződött be. A délutáni ülés magyar idő sze­rint este 8 órakor kezdődött. Kubbeh palota: Tovább tárgyal a szovjet és az egyiptomi elnök KAIRO (MTI) Csütörtökön folytatódtak a Szovjetunió és az EAK elnö­kének kairói tárgyalásai a Kub- ben-palotában. A 25 tagú szov­jet küldöttség részéről Jakob Malik külügyminiszter-helyettes és Zaharov marsall, a szovjet hadsereg vezérkari főnöke is részt vett a megbeszéléseken Egyiptomi részről' jelen van Zakaria Mohieddin és Ali. Szabri miniszterelnök-helyettes, Mah­mud Riad külügyminiszter és seket este 11 után csak negyed­órára szakították meg, hogy né­mi frissítőt igyanak. A szovjet .államfő kairói tár­gyalásainak időtartamát még mindig nem rögzítették. A szov­jet küldöttség szóvivője az MTI tudósítójának érdeklődésére azt válaszolta, hogy a tárgyalások addig tartanak, amíg a felme­rült kérdéseket alaposan meg nem vitatják. Az A1 Ahram vezércikke el­mondja, hogy Nasszer elnök, Podgorni.j és Nasszer tanácskoz (Rádiótelefoto — Mohamed Favzi, az EAK fegy­veres erőinek főparancsnoka. A szerda esti tanácskozások éjfélig tartottak. A megbeszélé­Izraeli kommunisták letartóztatása A londoni Morning Star csü­törtökön idézi a Meír Wilner vezette izraeli kommunista par­lamenti pártcsoportnak Eskol miniszterelnökhöz intézett jú­nius 6-i táviratát, amelyben til­takozik a párt több vezetőjének letartóztatása ellen. Eszerint az izraeli hatóságok letartóztatták Zahi Karkabit, a Központi Bi­zottság titkárságának tagját, a haifai körzeti pártbizottság tit­kárát, Nomanmonam Torjura-t, a Központi Bizottság tagját, Tu- fik Zajad nazarethi városi ta­nácsost, továbbá a kommunista ifjúsági szövetség több tisztség- viselőjét és a párt lapjainak néhány munkatársát. (MTI) ása a kairói Kubbeh-palotában. MTI Külföldi Képszolgálat.) amikor fogadta vendégét, saj­nálkozva jegyezte meg: kár, hogy Podgornij nem indulhat egyiptomi országjáró körútra. „A ránk váró munka felemészti az ön látogatására szánt időt”. Podgornij így válaszolt: „Az imperialisták és szekértolóik azt hiszik, hogy azért jöttünk Kai­róba, hogy társasági csevegést folytassunk barátságunkról. Be fogjuk nekik bizonyítani, hogy nemcsak csevegés a célunk.” A tárgyalásokkal foglalkozó A1 Ahram-vezércikk méltatja Podgornij kairói látogatását, Koszigin szovjet kormányfőnek az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sén elhangzott beszédét, az arab országoknak nyújtott baráti szovjet támogatást. Szvetlána Allilujeva ügye Az amerikai propaganda és a CIA igyekszik elhomályosítani a szovjet állam sikereit és ezért hangos propagandahadjáratot indított Szvetlána Allilujeva (Sztálin leánya. A szerk.) sze­mélye körül. Szvetlána Allilu­jeva renegát lett. elhagyta ha­záját és gyermekeit. Bizonyos amerikai körök, amelyek Allilu­jeva pénzéhségére (dollármillió­kat ígérnek neki), és erkölcsi gyengeségére spekulálnak, szov­jetellenes hadjáratot kovácsol­nak az esetbpl. A szökevények, bármilyen maszkot Öltenek is, mindenkor népünk ellenségeit szolgálták. Ezt teszi Allilujeva is. Jól mu­tatják ezt a nyugati sajtó cik­kei. amelyek közül sok meg­felelően ítéli meg azt, amit Allilujeva tett és leleplezi az amerikai hírszerző szolgálat és propaganda szándékait. Az indiai Blitz „A CIA millio­mossá teszi a szentet” című cikkében az áll, hogy Sztálin 42 éves leánya, Szvetlána Allilu­jeva a CIA révén igen gazdag asszony lett az Egyesült Álla­mokban. Jól tájékozott zürichi körök szerint két svájci bank­ban összesen 2 millió dollár összegű folyószámlát nyitottak számára. A CIA szovjet-szakértői egy svájci villában, fegyveres ügy­nökök erős védelme alatt, 45 napig dolgozták meg őt ideoló­giailag és tanították meg arra, mit kell mondania a kommuniz­musról és saját államáról, a Szovjetunióról. Az indiai lap még hozzáteszi, hogy Alliluje- vát ezenkívül 15 napra elhe­lyezték egy zárdában, hogy „megerősödjön istenhite és ke­resztény érzülete”. A CIA szakértői 80 ezer sza­vas kéziratot szerkesztettek Alli­lujeva számára, felhasználva ehhez saját szervezetük, archí­vumuk „Kreml” elnevezésű tit­kos levéltárának dokumentu­mait, azt a látszatot keltve, hogy a kézirat már három évvel ez­előtt készült. Szvetlána — el­hunyt hindu férjére hivatkozva — New York-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy ,,semmiféle nehézségbe nem ütközött a könyv kijuttatása a Szovjetunió­ból". Senki sem hitte el azonban, hogy kommunista férje a szov- jetellenes könyv megírásához hajlandó lett volna segítséget nyújtani neki. A könyv, amely­ben Allilujeva ócsárolja saját államát, körülbelül hat hónap múlva jelenik meg. Éppen az Októberi Forradalom 50. évfor­dulójára, annak a forradalom­nak a jubileumára adják ki, amelynek Szvetlána atyja is egyik vezetője volt. Geneviéve Tabouis asszony a Paris Jourban írott cikkében megírja: Szvetlána Sztálin nem politikai okokból hagyta ott a Szovjetuniót, hanem hindu férje környezetének befolyására. Ebbe a környezetbe ugyanis befura­kodott két amerikai ügynök — Robert Reyl és Binesha Singh. Az egész művelet Impresszáriója egy Schwartz nevű író volt, akit inkább bizonyos különleges szervek köreiben ismernek, mintsem az irodalmi világban. Ott volt az asszony sajtóértekez­letén. megtiltotta neki, hogy vá­laszoljon a kérdésekre, s a kér­dezőknek vagy maga válaszolt, vagy írásbeli választ kaptak ... George Kennan segítséget fog nyújtani Szvetlána Sztálinnak ahhoz, hogy emlékirataiban” elkerülje a történelmi tévedése­ket. Könnyű elképzelni ezek után, mire lesz jó ez a memoár. Zafar Imam bristoli egyete­mi professzor nyílt levelet in­tézett Szvetlána Allilujevához. A professzor irónikusan írja, hogy a^ Egyesült Államok lát­hatóan remek hely, mégis figyel­meztetnie kell AUilujevát. hogy a kellemes időszak igen hamar véget érhet. Hozzáteszi, nem az ő dolga, hol él Szvetlána és milyen életmódot részesít előny­ben, majd így folytatja: „Számomra az sem fontos, hogy ön Sztálin leánya. Miután Moszkvában megismerkedtünk, főleg azért szántam el maga­mat, hogy Önnek írják, mert aggódom, hogy hamarabb talál­hatja magát a szemétdombon, mint ezt ma gondolná. Ön a maga zárkózott, magányos éle­tét összekötötte a propagandá­val és a politikó.val, hogy vala­miféle mártírszerepben mutat­kozzon. Vigyázzon, nagyon vi­gyázzon, nehogy meg kelljen tennie ezt. Most, hogy ön sa­ját maga indokolta meg, mi ve­zette erre, ezt nem is esne ne­hezére megtennie. Hiszen önt mindig csak a pozíció, a kom­fort, a jólét érdekelte, tulajdon­képpen már akkor is. amikor még Moszkvában élt. Sikereket kívánok önnek. Az ön híve, Zafar Imam.” A Nouvel Ohservateur című francia hetilapban Oliver Told felhívja a figyelmet, hogy John­son elnök mindenképpen úgy akarja feltüntetni a világ előtt, mintha az amerikai kémszerve­zetnek egyáltalán semmi köze nem lenne Szvetlánához. A lon­doni Morning Star szerint Alli­lujeva „a vérontás ellenzőié­ként” egy olyan országba távo­zott, amely az erőszak fő bás­tyába az egész világon. (A Za Rubezsom című szovjet hetilap cikke nyománj

Next

/
Thumbnails
Contents