Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-03 / 129. szám

XXII. ÉVFOLYAM. 129. SZÁM Ara 60 fillér 1967. JŰNIÜS 3. SZOMBAT Sikeres termelési mozgalmak, gazdagabb munkaprogram, szilárd szervezeti egység a kommunista ifjúság soraiban — A KISZ megyei küldöttértekezlete Megyénkbe látogattak a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának tagjai ‘*(C3 KtV«V Világ proletárjai, egyesüljetek! A K ISZ-alapszervezcti vezetőség- és küldött­választó, valamint a járási, városi küldöttérte­kezletek után pénteken került sor Kecskeméten a KISZ megyei küldöttértekezletére. A városi úttörőház ünnepi köntöst öltött nagytermében Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte a küldöttértekezlet 238 KISZ-ista résztvevőjét, valamint a meghívott vendégeket. Ezután Szvorény János, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, a küldöttértekezlet levezető elnöke, javaslatot tett az elnökség, a mandátumvizsgáló, a jelölő- és a szavazatszedő bizottság tagjaira, s a tanácskozás két napirendi pontjára. Az elnökségben helyet foglailt dr. Molnár Fri­gyes, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke, Orosz László, a KISZ KB kulturális osz­tályvezetője, Endre István, a megyei pártbizott­ság politikai munkatársa, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Nagy Gyula, a Határőrség Országos Parancsnoksága ifjúsági alosztályának vezetője, a KISZ KB tagja, Kamuti Sándor, a KISZ KB tagja, Pap István megyei úttörőtitkár, Sáfár József, a KISZ megyei re­víziós bizottságának tagja. Szvorény János elnöki megnyitójában érté­kelte az elmúlt hetekben, hónapokban lezajlott alapszervezeti és járási-városi KISZ-vezetőség és küldöttválasztó értekezletek tanulságait. Kiemelte a fiatalok megnövekedett aktivitását, amit nem­csak a 90 százalékos megjelenési arány, hanem az elhangzott ötezer tartalmas hozzászólás is bizonyít. A megválasztott 970 KlSZ-alapszer- vezeti titkárnak és 3800 vezetőségi tagnak mint­egy 40 százaléka első ízben került e felelősség- teljes posztokra. A KISZ megyei küldöttértekezletének részt­vevői, és vendégei előtt ezután Borsos György, a KISZ megyei bizotságának első titkára mondta el a megyei KISZ-bizottság írásbeli beszámoló­ját kiegészítő szóbeli referátumot A KISZ megyei bizottságának beszámolója Pénteken délelőtt magas ran­gú vendégek: a KGST mező- gazdasági állandó bizottságának tagjai érkeztek Kecskemétre, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet központjá­ba, hogy itt folytassák a bi­zottság 23. ülésszakának Buda­pesten megkezdett munkáját. Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Mongólia; Lengyel- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttségein kívül bizottság titkára és Oláh György, a megyei tanács vb­elnökhelyettese. Az intézet társalgótermében dr. Mészöly Gyula Kossuth-dí- jas igazgató fogadta a vendé­geket és tájékoztatta őkét a több mint másfél évtizede itt folyó, sokoldalú kutatómunká­ról. Beszélt a paradicsomneme­sítés eredményeiről és gond­jairól, a nagyüzemi fajták fo­kozatos elszaporításáról. Majd Dr. Mészöly Gyula beszámol megfigyelőként a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képvi­selői is részt vettek, a bizott­ságot elkísérte dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi a paradicsomnemesítésről. beszámolt a gyümölcstermesz­tésben és a vetésforgóban al­kalmazott kísérletekről. Ezután dr. Kiss Árpád növénynemesítő, az intézet helyettes igazgatója Az állandó bizottság tagjai a triticálé parcellái között hallgatják dr. Kiss Árpád magyarázatát. A továbbiakban megyénkben élő ifjúság eszmei-politikai fej­lődésének megítélését, a nevelő munka eredményeit és további feladatait elemezte a jelentés. Megállapította, hogy egyre ter­mékenyebb iparunk és fejlődő nagyüzemi mezőgazdaságunk, állandóan bővülő oktatási és művelődési intézményeink ma­gasabb fokon szolgálják a fia­talok nevelését, tartalmas szó­rakozását, anyagi előrehaladá­sát. Ismertette a KISZ KB 1966. június 13-i állásfoglalásá­nak megyei vitáját az ifjúság megítélésével kapcsolatban, s hangsúlyozta: Azokkal értünk egyet, akik a megye ifjúságának megítélésénél a KISZ KB állás- foglalását veszik alapul, mert ez vezet el bennünket a KISZ politikai és tömegszervezeti jel­legének, az ifjúság arculatának reális, helyes értékeléséhez. Megyénk ifjúságának többsé­ge — hangsúlyozta továbbiak­ban a beszámoló —, megérti korunk nagy kérdéseit, helyesli a békés egymás mellett élés politikáját. A hiányos politikai felkészültségű fiatalok körében azonban szükséges, hogy a KISZ érvekkel bizonyítsa a szocialista világrendszer gazda­sági és katonai fölényét, hogy megértesse: a béke fenntartása egyet jelent a gazdasági harc­cal, a politikai és kulturális te­vékenységgel, szoros összefüg­gésben van a haza védelmével, a honvédelmi kötelezettség tel­jesítésével. Szükség van az egyes fiatalok­nál kísértő káros és téves né­zetek türelmes és következetes cáfolatára, tovább kell erősíte­ni a nacionalizmus elleni pro­pagandamunkát. Ennek fő esz­köze a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus esz­méjének elmélyítése. A vallá­sos világnézet elleni harc si­keréhez ugyancsak körültekin­tésre, türelemre, tapintatra, ak­tív politikai munkára van szükség. Kiemelte a beszámoló a kö­vetkezőkben, hogy az ifjúság tudatos szocialista nevelését be­folyásolja, színezi megyénkben is az egyes ifjúsági rétegek sa­játos helyzete, munka- és tanú-. miniszter és Kazareczki Kál­mán miniszterhelyettes. A me­gye vezetői közül jelen volt Borsodi György, a megyei párt­lási lehetősége, élettapasztalata és igénye. A megyében élő 20 ezer fő­nyi munkásifjúság a legfej­lettebb osztály, a munkás- osztály legifjabb nemzedé­ke. Politikai fejlődéséhez jelenté­kenyen hozzájárultak a szocia­lista kollektívák: brigádok, mű­helyek stb. Ifjúmunkásaink egyik fő jellemvonása a tanul- nivágyás. Műveltségük párhu­zamosan nő a technika, a tu­domány fejlődésével, s jelen­tősen emelkedik a műszaki ér­telmiség száma. Csaknem 1600 fiatal szerzett az utóbbi évek­ben szakmai képesítést az üze­mekben, s elmondhatjuk, hogy munkásifjúságunk és fiatal műszaki értelmiségünk döntő többsége érti, magáénak vallja a párt politikáját. A munkásfiatalokra — más hasonló korúakkal összehason­(Folytatás a 3. oldalon) adott tájékoztatást arról a küz­delmes, sok éves kutatói tevé­kenységről, amelynek eredmé­nyeképp a búfa és a rozs ke­resztezésével sikerült kineme­síteni a homok intenzív ke­nyérgabonáját: a triticalet. A tavaly elért 25 mázsás hektá­ronkénti átlagtermés élénk ér­deklődést váltott ki. Ezt követően az állandó bi­zottság tagjai az intézeti köz­ponttal szemben húzódó kísér­leti parcellákat tekintették meg, ahol a helyenként két méter magasságot meghaladó tritica- lé sűrű növésében gyönyörköd­tek. Nagy tetszést aratott az új, hatezer négyzetméteres üveg­ház trópusi látványt nyújtó pa­radicsom-, paprika- és uborka­ültetvénye is. Paradicsomból például négyzetméterenként tíz kiló termést várnak, s a szedé­se már hetekkel ezelőtt meg­kezdődött Délután az állandó bizottság Hartára látogatott, s tagjait a három közös gazdaság vezetői fogadták, majd közösen meg­tekintették a szövetkezetek nagyüzemi tábláit, majorságait. A látogatás az esti órákban ért véget. A KISZ VI. kongresszusa I 1964 decemberében négy évre szóló feladatokat határozott | meg, amelyek eredményes vég- : rehajtásán tevékenykedtünk. 1 Köszöntjük a pedagógusokat Ma tizenhatodik alkalommal ünnepeljük a Pedagógusnapot. Abban, hogy ez az ünnep im­már hagyományos megemléke­zés a tanév végén a nevelők tíz hónapon át folytatott fárad­ságos munkájáról, kifejeződik az egész társadalom megbecsü­lése és szeretete, az ifjúság ál­dozatkész munkásai iránt. Rászolgáltak a nevelők, a ta­nítók. tanárok és óvónők erre a megbecsülésre. Hiszen a leg­utóbbi években, az iskolareform során megmutatták, hogy mi­lyen őszinte odaadással és a társadalom céljai iránti megér­téssel, a pórt politikájával egyetértésben igyekeznek for­málni a jövendő állampolgárait. Az iskolareformot említettük, hiszen nagy feladat volt és va­lóban szép eredményeket mu­tathatunk fel megvalósítása so­rán. Az utóbbi évek fejlődésé­nek egyik fontos mozzanata volt az, hogy polgárjogot nyert a pedagógustársadalom legszé­lesebb köreiben a pedagógia, mint tudomány. A nevelők ma már nem csupán a korábban ta­nultakra és a rutinra alapozzák munkájukat, hanem lépést tar­tanak a neveléstudomány fej­lődésével. korszerű eredményei­vel, tanulmányozzák a szakiro­dalmat és igyekeznek munká­jukban hasznosítani. Megnőtt a kísérletező kedv is. Keresik az új, a jobb módszereket, és en­nek következtében szemmel lát­hatóan javulnak mind a tanul­mányi eredmények, mind p>edig a nevelőmunka hatása. A pedagógusok többségében magas fokú hivatástudat lobog, Nem csupán a munkájukat lát- já'- el. nemcsak az órákat tart­ják meg, hanem érdekli őket (Folytatás a 2. oldalon.) Borsos György a beszámolót mondja. Szükségessé vált azonban, hogy a négy év lejárta előtt a főbb ifjúságpolitikai kérdésekben —, megvizsgáljuk eddigi munkán­kat. 1966-ban a megyei párt­értekezlet és a IX. pártkong­resszus olyan társadalmi és népgazdasági feladatokat hatá­rozott meg, amelyek indokolttá teszik, hogy a KISZ aktívab­ban mozgósítsa az ifjúságot e célkitűzések megvalósítására. Az ifjúság is növekvő köve­telményt állít a KISZ elé. Megkívánja, hogy munkájá­ban hangsúlyt kapjon tevé­kenységének másik oldala, vagyis, hogy hatékonyabban képviselje a magyar ifjúsá­got az állami és a társadal­mi szervek előtt, védje a fiatalok törvényekben és rendeletekben biztosított jo­gait. Szervezeti életének tartal­masabbá és színesebbé tételé­vel legyen nagyobb hatással tagságára és a szervezeten kí­vüli fiatalokra —, emelte ki bevezetőjében a KISZ Bács- Kiskun megyei bizottságának írásbeli beszámolója.

Next

/
Thumbnails
Contents