Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-22 / 145. szám
1961. június 22. csütörtök 3. oldal Bács megyei vállalatok a szegedi ipari vásáron Költséges átállás Szeged az idén nyáron ismét nagyszabású események színhelye lesz. A Szabadtéri Játékok az e'äzö évekhez hasonlóan gazdag programot kínálnak, emellett azonban a városi tanács sok egyéb módon is igyekszik gondoskodni arról, hogy sokan látogassák a nyári hónapokban a napfény városát, s mindenki találjon az érdeklődési körének megfelelő látványt, szórakozást, lehetőséget a művelődésre, és a tanulásra. Szabadegyetem, különféle fesztiválok, sportesemények teszik gazdaggá ezeknek a heteknek a műsorát. Valamennyi között talán a legnagyobb fejlődést a múlt évhez képest az ipari kiállítás és1 vásár jelenti a szegedi programban. A kiállításon mind több Bács megyei vállalat vesz részt. Ezért szeretnénk olvasóink figyelmét erre az eseményre külön is felhívni. Zombori Jánostól, a szegedi városi tanács ipari osztályának vezetőjétől érdeklődtünk az idei tervekről. — A Szegedi Szabadtéri Játékokkal együtt nagy hagyománya van már az ipari kiállításnak is. Először a negyvenes évek végén tartottak Szegeden ilyen vásárt, de akkoriban a gazdasági élet fejlődése sem követelte meg az efféle rendezvényeket. Később, 59—60-ban ismét megpróbálkoztunk vele. Azután újból több éves szünet következett, s csak tavaly rendeztük meg először jelentőségéhez, feladatához méltó keretek között a kiállítással egybekötött vásárt. Ennek nyomán egycsapásra megnőtt az érdeklődés mind a kiállítók, mind a látogatók részéről, összesen ÍOS ipari vállalatnak, kisipari szövetkezetnek, kereskedelmi vállalatnak és magánkisiparosnak tudtunk adni az idén helyet. A kiállítók száma pedig egy- harmaddal növekedett a tavalyihoz képest. Célunk ugyan elsősorban Szeged és Csongrád megye- iparának bemutatása, de a nagy érdeklődés miatt nem is zárkózhatnánk el attól, hogy a kapukat szélesebbre tárjuk. Országos nagy vállalatok fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a rendezvényeken. Itt lesz a Magyar Pamutnyomóipari Vállalat, a Pamut Textilművek, a Pannónia Szőrmekonfekció Vállalat, a Minőségi Cipőgyár, a Tisza Bútoripari Vállalat, az Orion, az Országos Gumiipar stb. Jelentkezett még számos nagy vállalat, mint például a Hungária Vegyiművek, — A város szívében füstölgő szabadtűzhelyet, rotyogó bográcsot? Hol vagyunk, a pusztán? — így háborgott — nem is kevés — kecskeméti lokál- patrióta, amikor a hajdani Be- retvás Szálló helyére telepítették a Birkacsárdát. Lehet, hogy mindmáig nem nézik jó szemmel egyesek a központban levő szabadtéri csárdát, de az bizonyos, hogy még többen vannak, akiknek összefut a nyál a szájában, ha csak arra járnak is. Nemcsak Kecskeméten és környékén vívott ki jó hírnevet az itt készült birkapaprikás, sokan rándulnak le még Budapestről is autóval egy jó vacsora, vagy ebéd kedvéért. Hétköznapokon 10—15 ezer forintot, vasárnap pedig 30 ezer forintot forgalmaz a — minimális önköltséggel működő — vendéglátóhely. Igen ám, csakhogy a csárda de az idén sajnos még nem tudtunk nekik helyet adni. Minden jel arra vall, hogy sürgősen lehetőséget kell találnunk a kiállítás területének bővítésére, hiszen az itteni részvétel már nem csupán mutatós felvonulás, hanem az üzleti élet fontos eseménye. Az elmúlt évben nagy összegű üzleteket kötöttek a vállalatok még a külfölddel is. — Tavaly részt vett a kiállításon néhány Bács megyei vállalat. Az idén kik jönnek? — Bajáról a Bútor- és Faipari Vállalat, valamint a Finomposztó Vállalat. Kiskunfélegyházáról a Kézműipari Vállalat, Kalocsáról a Fémtömegcikkipari Vállalat és a Textil- feldolgozó Vállalat jelentette be részvételét, valamint a megyei Nyomdaipari Vállalat kért kiállító helyet, örülünk a Bács megyeiek részvételének nemcsak a közeli szomszédság miatt, hanem azért is, mert a két megye ipara sokat tanulhat egymástól és az uj gazdasági mechanizmus viszonyai között bizonyára üzleti kapcsolatba is léphetnek majd, számos termékük találhat kölcsönösen piacra a másik megyében. Érdekes szenzációja lesz a szegedi ipari vásárnak a külföldi résztvevők első megjelenése. Jugoszláviai vállalatok jelentkeztek és kértek helyet a kiállítótermekben. Különféle könnyűipari termékeket hoznak. Bizonyára nagy érdeklődést sorsa meg van pecsételve, őszszel végérvényesen becsukja a kapuját, mert a helyén az OTP-házat építik fel. Kár lenne, ha végérvényesen le kellene mondanunk a föl- séges birkapörkölt élvezetéről. Éppen ezért — sok hasonló ízlésű kecskemétivel együtt — kedvező megoldást várunk a város és a Vendéglátóipari Vállalat vezetőitől. Talán nem is reménykedünk hiába, hiszen — mint fél füllel hallottuk — már született elképzelés a csárda jövőjéről. E szerint a Vasúikért egyik sarkában, az öreg fák alatt rendeznek be hasonló kerthelyiséget. Nádtetős házikóval, ágassal — ahogy dukál. Vagy itt. vagy másutt, fő hogy legyen, mégpedig olyan jó konyhájú, mint a jelenlegi B. D. keltenek majd ezek az áruk, s a jugoszláv cégek részvétele kölcsönösen hasznos lesz, hiszen az ottaniaknak piacszerzési alkalom a vásár, Szegednek pedig azt jelenti a szereplésük, hogy még többen jönnek át Jugoszláviából ezekben a napokban. Zombori elvtárs hangsúlyozta, hogy a helyi ipar után mindenekelőtt a szomszédaikat részesítik előnyben a továbbiakban is. Ezért a Bács megyei vállalatok ezután is számíthatnak a szegedi vásár igazgatóságának megértésére és támo-, gatására. Eszerint turistáinknak érdemes lesz ellátogatniuk Szegedre már a Szabadtéri Játékok megkezdése előtt, hogy megtekinthessék a július 15—23 között megrendezésre kerülő ipari kiállítást és vásárt. M. L. Készül a nádfal Hatodik éve működik a foktői Béke Tsz nádfeldolgozó segédüzeme. Évente 30 ezer kévényi nádból készítenek pallót és szövetet az építkezésekhez. Üj abban már víkendházakat is állítanak össze az erre a célra készült nádfalakból. A felvételen látható présgépet a szövetkezet kovácsműhelyében csinálták. A géppel óránként három nádfalat készít el Fábián István, nádszövő munkás. (Kovács János felvétele) Július 2-án szovjet gépkocsi- karaván érkezik hazánkba. A Komszomol kezdeményezésére kibontakozott „Október zászlói útján” akció részvevői a szocialista országokban tesznek körutazást. Vendégeink, akik Magyarország előtt Csehszlovákiával ismerkednek, Rajkánál „lépnek” magyar földre. Előbb Győr-Sopron megye fiataljaival KISSZÁLLÁSON járva különös látványra lettem figyelmes a minap: a gépjavító állomás bejáratánál kilenc kombájn árválkodott, minden bizonnyal javításra várakozva, (később kiderült, sejtésem alaposnak bizonyult). Pár nappal az aratás előtt! Beljebb viszont tucatnyi autóbusz körül sürögtek-forog- tak a szerelők. Mi történt? Kezdjük sorjában. Az állomás ez év elejétől a kiskunhalasi gépajavító üzemegységeként működik. Kiskunhalasról kapják a megrendelést, a munkát, és —‘ az utasítást. Ez utóbbi szerint fel kellett hagyniuk a mezőgazdasági gépek javításával, s el kellett vállalniuk az Ikarusz 31-esek reparálását. Egy ilyen átállásnak — mondjuk így: 180 fokos fordulatnak — megvannak a maga sajátos következményei. Például: az itt dolgozók az évek során megfelelő gyakorlatra tettek szert a traktorok, és más agromasinák javítását illetően. Az állomás is ennek megfelelően volt ellátva javító apparáttal, szerszámgépekkel. Nos, ezekkel a hagyományokkal nem könnyű „leszámolni”, s főleg nem könnyű az itt újnak számító tevékenységre berendezkedni. MAJD BELETANULNAK — vethetnénk a felhozott érvek ellenébe —, megszerzik a szükséges tapasztalatot, módszereket, eszközöket. S ez nem is hangzik rosszul. Főleg manapság. amikor naponta és mindinkább felül kell vizsgálni gazdasági életünk eddigi, megszokott mechanizmusát. Üj feladatokkal kell megbarátkoznunk, vagy megbirkóznunk — mikor melyik a célravezetőbb. Ez történik Kisszálláson is. amikor a traktorjavításnál a kifizetődőbbnél? ígérkező melléktevékenységre térnek át, pontosabban: avatják fő tevékenységgé a buszok javítását. S ez történik a megye gépjavító hálózatában, amikor is a javítást a géptípus szerint szervezik: mindegyik állomás csak egy-egy traktorcsalád javítását vállalja. Node: itt kezdődnek az ellentmondások is. Mert a kilenc kombájnt, ha alkatrészt kapnak. két nap alatt üzemképessé teszik. Lehetséges, hogy azóta ez is megtörtént. Bár, mint kiderült, a kiskunhalasi gépjaA megyei tanács végrehajtó bizottsága, az Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők Társasága, a Kiskunhalasi Városi találkoznak, majd a főváros lesz túrájuk következő állomása. Budapest ifjúsági képviselői az Osztyapenko-szobornál fogadják őket, délután pedig nagygyűlést rendeznek a szovjet fiatalok küldötteinek tiszteletére, akik magukkal hozzák és átadják a KISZ-nek a Komszomol zászlaját, (MTI.* vitának korántsem az a legfőbb gondja, hogy a Kisszálláson veszteglő aratócséplőkhöz alkatrészeket szerezzen. De legyünk optimisták: bízzunk abban, hogy Kiskunhalason erre az igazán „mellékes tennivalóra” is odafigyelnek. A TARTÓSABB gond az: hogyan oldódik meg az állomás körzetébe tartozó több száz traktor javítása. Kisszálláson, Tompán. Kelebián, Csi'kérián és Mélykút egy részén. A tapasztalat az, .hogy az itteni gazdaságok nem szívesen viszik gépeiket — a tipizálás miatt — Kiskunhalasra. Bajára, és Kalocsára. Inkább megpróbálkoznak a saját javító apparátus kifejlesztésével. Sok költséggel és utánjárással. S ez idáig többé- kevésbé elfogadhatóan csak a kisszállása Petőfi és a mélykúti Alkotmány Tsz-nek sikerült. Előbb-utóbb erre a többi gazdaság is rákényszerül. Beszerzik a költséges, egy-egy gazdaságban megfelelően ki nem használható szerszámgépet, s raktáraikban mind nagyobb készletet „kötnek le” az alkatrészekből, népgazdasági szempontból fölöttébb improduktív módon. A mélykúti Alkotmánynak már most félmilliós raktárkészlete van. S mindez azért, mert a kis- szállási gépjavító közel negyven szerelője közül mindössze öten foglalkoznak traktor javítással. Kimondottan csak a „szerszámigényes”. műszeres munkákat vállalják, mint például az adagolók beállítását. Ez minimális. S megkérdőjelezhető az a gépjavítói ellenérv is, miszerint a gazdaságok részéről már korábban is csökkent az igény, a dolgozóknak pedig állandó munkát kell biztosítani. Mivel még tavaly is 280 MTZ-t és UTOS-t javítottak ki. Az igaz, hogy az elmúlt évben a kapacitás 40 százalékát mel'ék- ipari tevékenységre fordították. De ez az agromasinák javítása mellett történt. S nem azt mellőzve ! VALAHOL ITT VAN a lényeg. A gépjavítói vállalati ér-, dek fetisizálásában. elrugaszkodván az eredeti céltól, rendeltetésétől. A buszok javításáért, ha nem is közvetlenül, a gazdaságok fizetnek nagy árat. Tanács V. B., valamint a Felsőfokú Mezőgazadsági Technikum és a megyei AGROKER kezdeményezésére rét- és legelőgazdálkodási tanácskozást, valamint bemutatót rendeznek ma Kiskunhalason. Oláh Györgynek, a megyei tanács vb-elnök- helyettesének megnyitója után a gyepgazdálkodás megyei eredményeiről és a további feladatokról tart előadást dr. Petrányi István, a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazadsági Technikum tanszékvezető tanára, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa. A magyar legelőgazdálkodás továbbfejlesztésének tennivalóiról dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi tanár, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa tart korreferátumot. Szalai Lajos, a megyei tanács rét- és legelőgazdálkodási szak- tanácsadója a különböző kísérleti eredményekről szól. A tanácskozáson részt vesznek a megye minden részébe a szakemberek, ezenkívül számos kiváló,> e témakörrel foglalkozó ismert professzor. Délután a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben lesz szakmai bemutató. Megtekintik a gyepgazdálkodási kísérleteket, melyek nyomán többszörösére tudták emelni a hozamot. ff Őszig még rofyog a bogrács, de mi lesz azután? Beérett a korai őszibarack A Kiskunmajsa melletti Kígyós gyümölcsöseiben az első nyári nap beköszöntésével beérett a korai őszibarack. A zamatos primőr felvásárlását azonnal megkezdte a körzeti földművesszövetkezet. Bár az első szállítmányok egyelőre még csak kisebb tételekben érkeznek a telepre, a terméskilátásokból mégis arra lehet következtetni, hogy ebből, az egyébként kiváló korai fajtából jó közepes hozam várható. Csak az fmsz körzetébe eső telepítésekről 50—60 vagonnyi korai őszibarackra számítanak, s annak egyik felével a hazai zöldség-gyümölcsboltokat látják el, a másik felét exportálják. „Október sássiói útján66 Szovjet gépkocsikaraván érkezik hazánkba H. D. fl korszerű gyepgazdálkodásről tanácskoznak Kiskunhalason
