Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

»67. Június 2«, kedd t oldal Néhány szakma még várja a fiatalokat Több mint 4 és fél ezer elsős szakmunkás-tanulót iskoláznak be a jövő tanévben Megyénk általános és közép­iskoláinak utolsó osztályait az idén összesen mintegy 10 900 tanuló végezte el. A demográ­fiai hullám már nagymértékben érezteti hatását, az általános is­kolák nyolcadik osztályából 8650 végzős került ki, 40 százalékkal több. mint tavaly. Közülük 2800-am jelentkeztek továbbta­nulásra, különböző középisko­lákba. A felvehetők száma 2200 —2300. Lényegesen kisebb százaléka juthat be egyetemre, főiskolára, felsőfokú technikumba a 2250 érettségizett fiatalnak. Fokozott jelentősége van tehát a végzet­tek foglalkoztatásában a szak­munkásképzésnek. , Az 1967—68-as tanévre 4610 tanulót tud felvenni a megyei ipar és mezőgazdaság. Négyszáz érettségizettre, 1300 lányra számítanak. A jelentke­zések már megtörténtek, de jó- néhány szakmában még bősége­sen található betöltetlen hely. A nagyüzemekben elsősor­ban lakatos és forgácsoló tanulókban van hiány. Az előbbiben 192. az utóbbiban 103 tanulót vehetnek még föl. Ezenkívül 83 villanyszerelő, 46 elektroműszerész, 44 motorsze­relő, 29 faipari (asztalos, kárpi­tos), 29 mezőgazdasági ipari (ko­vács, bognár), 25 építőipari (burkoló, vasbetonszerelő), 24 gáz-, víz. és fűtésszerelő, 22 vas. és fémipari (galvánozó réz­műves), 20 hegesztő, 19 kőmű­ves, valamint néhány mechani­kai műszerész, fényező, kovács, bőr-, szőrmekikészítő és egyéb Az Egészségügyi Minisztérium rendelkezése a gépjárművezetésről A gépjárművezetéssel kapcso­latos egészségügyi kérdésekről adott ki rendelkezést az Egész­ségügyi Minisztérium. Az elve­szett gépjárművezetői igazol­vány pótlásakor az Egészség- ügyi Minisztérium rendelkezé­se szerint nem kell a gépjár­művezetőt megvizsgálni, hanem az ideiglenes vezetői engedély­be a nyilvántartás alapján be kell vezetni a legutóbbi vizsgá­lat eredményét. Kimondja a rendelkezés, hogy a rokkanta­kat megillető személygépkocsi vámkedvezmény ügyében a szükséges orvosi véleményeket fiz egész országban egyedül a munkaképességcsökkenést véle­ményező orvosi bizottságok or­szágos igazgatósága jogosult kiadni. Más szervek ilyen iga­zolást nem adhatnak ki. Pihenőhely 670 ezer embernek A Szov­jetunióban jelenleg 4500 szana­tórium és üdülő mű­ködik, ame­lyekben egyidejűleg 670 ezer ember pihenhet és gyógyíttat- hatja magát, A munkások, pa­rasztok és alkalmazottak gyógy­intézeteinek e széles rendszerét 1921-ben kezdték kialakítani, miután Lenin aláírta az üdü­lőkről szóló dekrétumot. A cél megvalósítása érdekében igény­be vették a kapitalisták és föld- birtokosok egykori kastélyait és uradalmi kertjeit is. 1960-ban a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa határozata értel­mében a szanatóriumokat, üdü­lőket, gyógyászati szakintézmé­nyeket és egészségügyi intézete­ket a szakszervezetek saját ke­zelésükbe vették. Ezáltal lehe­tővé vált, hogy az „üdülésügy” vezetése a széles tömegek köz­életi tevékenysége legyen. A gyógyintézetek férőhelyeinek száma hat év alatt több mint 100 ezerrel, az üdülővendégek évi létszáma pedig csaknem két millióval növekedett. Az egészségügyi intézmények 1966—70-es időszakra szóló fej­lesztési tervében különös fi­gyelmet fordítottak azoknak a már meglevő üdülőknek és für­dőknek a továbbfejlesztésére, amelyekben a legértékesebb ter­mészetes gyógyító tényezők ad­va vannak, de ugyanakkor nem feledkeznek meg az ipari góc­pontok közelében felállítandó üdülők építéséről sem. Hatal­mas üdülőbázis épül például Krasznojarszk közelében, ahol nemrégen szénsavas forrásra leltek. A Szovjetunió új olaj­vidékén Tjumeny mellett 1400 személyes gyógyfürdő épül. Emellett természetesen tovább bővül a Fekete-tengeri, krími és a kaukázusi, valamint a Bal­ti- és Káspi-tengeri üdülőháló­zat ia A szanatóriumok és üdülők átlagos férőhelyszáma korábban 100—150 között mozgott. Ez az átlag 8—10-szeresére növeke­dett, s így lehetővé vált a spe­ciálisan képzett orvosok és gyó­gyító személyzet egy helyen való összpontosítása, az intéz­mények modern diagnosztikai és gyógyászati eszközökkel tör­ténő felszerelése. A szovjet hatalom 50 éves évfordulójáig megkezdődik né­hány hatalmas üdülőkomp­lexum építése. Közülük a két legnagyobb a kaukázusi Picun- da, valamint a nalcsiki szana­tórium. Az előbbiben három, az utóbbiban kétezer dolgozó pihe­ni ki magát gondos orvosi fel­ügyelet mellett. (APN) kézműipari tanulót várnak a vállalatok. Az élelmiszeriparban 136 ta­nuló helyét már betöltötték, de elegendő jelentkező esetén a Kecskeméti Konzervgyár indít még em kb. 40-es lét­számú osztályt. A felvehető 200 kereskedelmi és 194 vendéglátóipari tanuló helyére kétszer ennyien jelent­keztek. Ezekben a szakmákban elsősorban lányokat képeznek. Ugyancsak túljelentkezés tör­tént a Bajai Finoinposztó Gyár 125, és a Fehémeműgyár 22 leánytanuló helyére is. Az ipariskolák közül a kecs­keméti még 178, a bajai 105, a kunszentmiklósi 40, és a kalo­csai 36 tanulót íud felvenni. A kiskunfélegyházi, a tiszakécskei és a kiskunhalasi szakmunkás- képzők már csaknem telítettek. Korlátozott számban van még hely néhány tanácsi, szövetke­zeti és magánkisipari szakmá­ban. Sok fiatal jelentkezhet még viszont mezőgazdasági ta­nulónak. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés összesen 535 elsőéves tanulót igényel, de eddig a létszámkereteknek nem egészen 70 százalékát töltötték még csak be. Az általános iskolát végzett tanulók 23 százaléka sem kö­zépiskolába, sem szakmunkás- képzőbe nem jelentkezett. Ta­nácsos lenne, ha pályáznának a betöltetetlen helyekre, mert ál­landó segédmunkára ilyen mennyiségben aligha lesz lehe­tőség. Még fokozottabban vonatko­zik ez az érettségizettekre, kü­lönösen a lányokra, gkik közül nagyon sokan hiába keresnek adminisztrációs munkát. Ezzel szemben az ipari nagyüzemek például 305 lánytanulót várnak, és egyelőre csupán 81 jelent­kezett. Sz. J. Nincs több íróasztal „Beszéljünk a termelő­szövetkezet függetlenített appa­rátusáról.” Rendben, bár sokat nem lehet mondani róla. „Kik­ből áll?” Kérem: elnök, fő- agronómus, főkönyvelő. Ez ugyebár mindenütt van. Azon­kívül három növénytermeszté­si, két állattenyésztési és egy traktoros brigádvezető. Egy ker­tészeti agranómus — korábban brigádvezető volt helyette is, továbbá egy magtáros és egy raktáros. Ezek vannak hát a ter­melésben. Az irodán pedig a már említett főkönyvelőn kívül (jolgozik egy anyagkönyvelő és egy leíró- könyvelő, valamint két bérszámfejtő, egy társa­dalombiztosítási felelős, aki egyúttal pénztáros is. így kellene folytatnom: kér­dezett a riporter és válaszolt Szommer János, a csátaljai Üj Tavasz Tsz elnöke. Csakhogy a tanulságos párbeszéd koránt­sem fejeződött be. Mert máris megkérdem, hogy mi a növe­kedés, mondjuk, 1961 óta. És most jön a meglepetés,! ezzel a válasszal: „Szinte semmi. Leg­feljebb a traktoros brigádve- zető beállítása.” Még cgysxer hangsúlyo­zom: meglepetésről van szó. Mert míg a válaszra vártam, a szokásos közhelyek forogtak, az agyamban: az élet, így a gazdálkodás is bonyolultabbá vált, rohamosan növekszik az információ szerepe, az elvonat­koztatás mind nagyobb helyet kap az irányításban. Hiába, hajlamosak vagyunk arra, hogy a nem mindig pozitív tenden­ciákat az élet szükséges vele­járójaként fogadjuk el; fel­mentve magunkat a felelősség alól, hogy tegyünk ellenük va­lamit. Nos, vártam a magya­rázatot: ezért meg azért kellett növelni a létszámot... De nem kellett. Holott a gazdaság hatlamasat fejlődött. Nem területben, hanem ered­ményességben. A tavalyi terme­lési érték húsz,, és fél, njlllip volt, tízmillióval több a hat év előttinél. Ugyanilyen a gyara­podás a közös vagyonban. A gazdák átlagos évi jövedelme szintúgy megduplázódott: 1966­ban pár forint híján húszezer volt. Az irányításban dolgozók mindegyikére — éppúgy, mint a fizikai munkát végző gazdák­ra — évről évre nagyobb fel­adat jutott, s így nagyobb fe­lelősség is. S persze, nagyobb személyi jövedelem. Mert az, hogy nagy-e, vagy kicsi-e 51 függetlenített appará­tus, csak az ilyenfajta viszonyí­tások alapján bírálható el. Egyebek között az önmaga ál­tal végzett munkához mérve is. Itt, a csátaljai tsz-irodában dol­gozóknak sem kell megszakad­niuk a munkában, de arra sin­csenek „rászorulva”, hogy új­ságolvasással és feketekávé­főzéssel töltsék ki a napi mun­kaidőt. Tény viszont, hogy az it­tenihez hasonló nagyságú és eredménnyel működő szövet­kezetekben, de állami gazdasá­gok üzemegységeiben is több­nyire kétszer, vagy háromszor ekkora irányító-adminisztratív együttes ténykedik. Pedig hát ott is ismerhetnék azt az alap­vető, ugyancsak közhelyként hangzó igazságot, hogy a lét­számmal együtt nem növekszik arányosan a hatékonyság. Csátalján nem dőltek be az íróasztalok számának növelésé­re ingerlő csábításnak. A fel­adatok jó elosztásán, megszer­vezésén túl része van ebben annak is, hogy idejében „rá­kapcsolódtak” a bajai gépköny­velő állomásra. S hogy a jö­vőben lesz-e növekedés? Ige>n, szükség lesz egy üzemgazdász­ra, — feladatát jelenleg még az elnök látja el. De ezzel együtt megszűnik egy brigádvezetői beosztás, másrészt az üzemgaz­dász egyebek között, hivatott lesz arra is ügyelni, hogy csak az igénynek megfelelően növe­kedjék a függetlenített létszám. Két év múlva talán sor kerül egy gépészmérnök alkalmazásn- ra is. viszont annak murkáia sokszorosan kamatozik majd a gépek jobb kihasználásában. A csátaljai Űj Tavasz­ban a legkevésbé sem önmagá­ért „születik” az íróasztal. H. D. Fiatalok a forró homokon ■ öregek az öreg szőlők­ben, fiatalok a fiatal sző­lőkben, gyümölcsösökben dol­goznak. 1 Ezt az izsáki Kossuth Tsz- ben szó szerint kell érteni. Hozzátéve, hogy a kétféle nemzedék munkája egészen más természetű. A több mint ezer hold parcellás szőlő — a háztájival együtt ennyi — mű­velése százalékos. Mint Izsák másik két közös gazadságában. Szerződjön csirkére, libára, kacsára és pulykára A HELYI FÖLDMüVESSZÖVETKEZETTEL! Magasabb átvételi árat előlegét, libánál és pulykánál takar­mányt biztosít állami áron. Amennyiben takarmány nélkül köt szerződést, úgy felárat fizet a földművesszövetkezet. 2262 Ám az 50 hold új szőlő és csaknem 90 hold gyümölcsös már az ifjaké. Több mint ötvenen vannak. Néhányan már 3—4 éve itt dol­goztak. De a ‘legtöbben tavaly jöttek. Meg az idén. És néhányan — heten — már végzett szakmunkások, ök tíí százalékkal nagyobb óra­bért kapnak, mint a többiek. Például most a horolásért 6,60-at, míg a többiek 6-ot. ■ Emiatt vavi ellentmon­dás? — Inkább kezdetben volt, s az sem túl éles — válaszol el­gondolkodva Digner József bri­gádvezető. — A havi jövede­lemkülönbség, a szakmunkások javára, 130—140 forint. Igaz, a horolásnál majdnem mindegy, van-e képesítés, vagy nincs. De mind több az olyan munka, ahol már korántsem mindegy. Ezekre a lányokra, mert majd­nem valamennyien azok. nyu­godtan rábízhattuk a metszést, a koronaalakítást. Jól megcsi­nálták. Végigmutat a kis meggyfák sorain. A sorok belevesznek a homokdombokba. Sárgán izzik a táj. Ez Matyópuszta, 6—7 kilométerre a községtől. A lá­nyok legtöbbje fürdőruhában kapál. ■ Az itteni brigádban dol­gozó négy szakmunkással külön is beszélgetek. Kezdjük itt is az ellentmondással... Ne­vetnek, hogy ilyesmi nincs. El­lenben a többiek ugyancsak felbuzdultak, hogy ők is elvég­zik, ők sem adják alább. Megkockáztatom a kérdést, hogy munkaidőn kívül talál­koznak-e, van-e közösségi élet, meg ilyesmi... S már várom is a rezignált legyintést, hogy mit képzelek én itt a napi 12 óra után — bár ebből tíz a munkaidő —, meg kibiciklizni ide és vissza, a dűlőutak vas­tag homokjában. De a válasz nem ez. Hanem: — Igen, vannak klubdélutá­nok a központban, de itt a kö­zeli iskolában is gyakorta ösz- szejövünk. Molnár Sándor pe­dagógus ezt szívesen megenge­di. Aztán most lesz az ifjúsági nap a Tőserdőben, s lesz majd kirándulás a Balatonra, Szeged­re . Ezt a csitriarcű Eszik Magda sorolja, nagy komolyan. Mint­ha ezzel akarná tudtomra adni, hogy ő „mellesleg” a KISZ- vezetőség tagja is. H Rendszeres jövedelem, ál­landó munka... Valóban az? Ezt kérdem Kovács István elnöktől is. így válaszol: — Március közepe óta lehe­tett összesen egy hét szünet. E® november végéig folyamatos lesz a „hajtás”. Lesz szamóca- és csemegeszölőtelepítésünk, újabb almást is ültetünk, mint ahogy azt a távlati tervek elő­írják. Rendben. De mégis kihasz­nálatlannak mutatkozik az a téli három és fél hónap. Igaz, adódik almaválogatás, meg ha­sonló pár napos szezonmunka. Több kellene: kiegészítő se­gédüzemekkel, feldolgozókkal. Mert ezekre igény van, még­hozzá jogos. Végtére is nem kis dolog, hogy az új ültetvények művelőinek az átlagos életkora alig 18 évűi

Next

/
Thumbnails
Contents