Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA « xxn. EVF^ 143. SZ. Ara 60 fillér 1967. JUNIUS 20, KEDD If a07Sn!n Megkezdődött a vita Ilildífpl az ENSZ rendkívüli közgyűlésén határozati javaslatot terjesztett elő NEW YORK (MTI) Hétfőn, magyar idő szerint délután négy óra előtt megkezdődött a vita az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén, amely a közel-keleti helyzetről küldött neve szerepelt, ő azonban „udvariassági gesztusként’; átengedte a szónoki tribünt Kosziginnek. Goldberg csak kedden szólal fel, elhatározásában nyilván szerepet játszott amelyet a televízió is közvetített. Az ülésszakon részt vesz a Magyar Népköztársaság küldöttsége Focic Jenővel, a forradalmi munkás-paraszt kormány A Közel-Kelet és a magyar közvélemény Az elmúlt években ritkán ívelt olyan magasra a nemzetközi problémák iránti érdeklődés görbéje, mint a legutóbbi egy-két héten. Így volt ez világszerte — s nálunk is. Mindenki megértette, hogy a közel-keleti konfliktus jelentősége messze túlnő e térség határain. Egyrészt arról van szó, hogy minden helyi összetűzés a világ mégoly távoli térségeiben is — egyébként a Földközitenger keleti medencéje nincs is messze tőlünk — rontja az amúgy is feszült nemzetközi atmoszférát és csökkenti a megérett problémák békés rendezésének lehetőségét. Ami pec^ig a helyi háborúkat illeti, ezek mindig magukban hordják a kiterjedés veszélyét. A magyar közvélemény reagálása — nyugodtan mondhatjuk — csaknem teljesen egyöntetű. Népünk — amelyet negyedszázaddal ezelőtt felelőtlen, népellenes kormánya pusztító háborúba, a nemzeti lét és nemlét határmezsgyéjére sodort —, mélységesen elítéli a háborús gyújtogatás minden formáját. A lapok szerkesztőségéhez intézett levelek százai, megszámlálhatatlan spontán megnyilvánulás tanúsítja, hof& közvéleményünk támogatja kormányunk állásfoglalását, amely a közel-keleti kérdésben első pillanattól kezdve egyértelmű és világos volt. ,A testvérországokkal — a közel-keleti helyzetről szóló moszkvai nyilatkozat aláíróival együtt — elítéljük az agresszort, Izraelt és a mögötte álló imperialista hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat és Angliát. Elvi álláspontunk logikus következménye volt a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Izrael állammal: a Tel Aviv-i ultrák, akik az ország kormánykerekénél állanak, teljesen semmibe vették a józanságra intő felhívást, őket most már szemmel láthatóan semmi más nem érdekli, mint az elfoglalt területek hagyományos és tipikus gyarmatosító módszerekkel történő „pacifikálása”. Álláspontunkból következik: tűrhetetlennek tartjuk, hogy az agrasszor élvezhesse támadásának gyümölcsét és megtarthassa az elfoglalt területeket. A világnak- volt alkalma megtanulni, hová vezet, ha elismerik a fegyveres erőszakot, mint a vitás nemzetközi kérdések eldöntésének alapját. A Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal együtt teljes szolidaritásunkról biztosítottuk a függetlenségüket, nemzeti integritásukat védelmező arab népeket. Ugyanakkor az első pillanattól kezdve félreérthetetlenül leszögeztük, hogy a konfliktus békés megoldását kívánjuk. A diplomáciai eszközök elsődleges jelentőségéről tanúskodik az ENSZ közgyűlésének összehívására irányuló szovjet indítvány és az a tény, hogy a szocialista testvérországok vezetői — reprezentatív delegációk élén — maguk vesznek részt a New York-i világparlament munkájában. A békés megoldás szükségességét húzta alá beszédében Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke, erről beszélt elutazása előtti nyilatkozatában Fock Jenő, hazánk miniszterelnöke is. Ilyenek, s nem mások külpolitikai elhatározásaink motívumai. Az antiszemitizmushoz mindennek az égvilágon semmi köze nincsen. Az antiszemitizmus kispolgári ideológiája ellenséges ideológia, mélységesen idegen tőlünk, ez ellen harcoltunk és harcolunk a jövőben is: erre mutatott rá a közel-keleti eseményekről szóló rádió- és tv-nyilatkozatában Komócsin (Folytatás a 2. oldalon) New Yorkban, az ENSZ rendkívüli közgyűlésén U Thant főtitkár üdvözli Koszigin miniszterelnököt. A háttérben középen Gromiko szovjet külügyminiszter, szovjet tárgyal. Az első felszólaló Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt. A szónoki lista első helyén eredetileg Goldberg amerikai az is, hogy Johnson elnök egy órával Koszigin felszólalásának megkezdése előtt a külügyminisztériumban pedagógusok egy csoportjához intézett beszédet, Új üzemek létesülnek a falvakban Napirenden a nagyközségek iparosítása Az elmúlt év őszén tartott megyei pártértekezlet beszámolója rámutatott: „A foglalkoztatottsági gondok csökkenése ellenére változatlanul szükséges az iparosítás folytatása.” E mondat azt fejezi ki, hogy a második ötéves terv idején jelentős sikerek születtek az ipar- telepítésben, s különösen a városokban az ipar intenzív fejlesztése került előtérbe. A foglalkoztatottsági gondok azonban még nem mindenütt szűntek meg. A beszámoló erről konkrétan így szól: „A 8000—12000 lakosú nagyközségek jelentős foglalkoztatási problémái, valamint a kertészeti termelésben szükséges munkaerők lekötése és egyben a nagyszámú tanyai lakosság települési gondjainak korszerű módon való megoldása érdekében szükséges e községekben a helyiipar továbbfejlesztése.” A megyei pártértekezlet ennek megfelelően az iparfejlesztés súlyponti területének a nagyközségeket jelölte meg. Azóta viszonylag rövid idő telt el, a megyei szervek azonban máris felmérték az igényeket, s programot dolgoztak ki 16 nagyközség ipari fejlesztésére. A legnagyobb gondot a női munkaerők foglalkoztatása okozza, ezért elsősorban a textil-, a fa- és a vegyesipari üzemek telepítésére keresték a lehetőségeket. Az akcióban egyaránt részt vesz minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti irányítás alá tartozó ipar. A tárca- ipar 6 községben kíván jelentősebb üzemeket létesíteni. A legnagyobb fejlesztést természetesen a tanácsi ipar tervezi, meglevő üzemrészeinek bővítése és újak építése révén. A kisipari szövetkezetek a lakossági szolgáltatás javítása érdekében a vas- és vegyesipari részlegeikben dolgozók létszámát akarják emelni. Emellett a gépjavító álolmások is jelezték, hogy sok új munkaerőt foglalkoztatnak majd. A felmérések szerint Bácsalmáson például jelenleg 866-an dolgoznak az iparban, ebből 441 a női munkaerő. A községből 461-en járnak el más helységekbe munkát vállalni. Figyelembe véve az iskolát elvégző fiatalokat is, a helyi, s a megyei párt és tanácsi szervek a harmadik ötéves terv végéig újabb 650 munkahely (ebből 424 női) létesítésére dolgoztak ki tervet. Ennek megvalósítására a Kézműipari Vállalat a gépjavító állomás telephelyén textilkonfekció üzemet hoz létre, amely a műhelyeken kívül mintegy 150 bedolgozót is foglalkoztatna. Ugyanekkor a gépjavító állomás a Bajai Vegyesipari Javító Vállalat telephelyén rendezkedik be, s 200 munkással növeli létszámát. A legnagyobb fejlődés Kun- szentmiklóson ígérkezik, ahonnan 1275-en járnak el a fővárosba, és más városokba dolgozni. Itt a Villamos Állomásokat Szerelő Vállalat 200. a Csepel Autógyár 500 újabb munkás foglalkoztatására létesít üzemet. A tanácsi ipar text\lkonfekció üzeme révén állít 300 dolgozót munkába. A községben a jelenlegi 600 helyett 1970-ben már 1630 lesz majd az iparban foglalkoztatottak száma. Szabadszállásról 345-en (közöttük sok nő) jár vonaton, autóbuszon máshová dolgozni. 1970-re 710 munkahellyel bővülnek a meglevő üzemek. Ennek érdekessége, hogy 650-nel a női munkahelyek száma növekszik, elsősorban a Kecskeméti Konzervgyár telepének és a BácsKiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat üzemének fejlesztésével. Solton a gépjavító vállalat és a ktsz, Hu napa táj on a Kalocsavidéki Konzervipari és Paprikafeldolgozó Vállalat, Izsákon a Kiskunhalasi Vastö- megeikkipari Vállalat. Kerekegyházán a gépjavító állomás és a Kézműipari Vállalat, Kece- len a Tőzegkitermelő Vállalat gépműhelyének fejlesztése és a bedolgozó hálózat, Sol tvad kerten a szolgáltatóipar, Kiskun- majsán a Finommechanikai Vállalat és a Gépjavító Vállalat, Dumavecsén a szolgáltatóipar, Mélykúton a bedolgozó rendszer bővítésével teremtenek új munkaalkalmakat. Lajosmizse ma már vízgépészeti üzeméről híres nemcsak országon belül, hanem határainkon túl is. A vállalat fejlesztése újabb 300, a tanácsi és szövetkezeti ipar bővítése 230 helybeli lakos elhelyezkedését biztosítja majd. Tiszakécskén a Vegyiműveket Szerelő Vállalat Gyáregysége és a gépjavító állomás terebélyesedik tovább, s létesül egy textilipari üzem, ami több száz — túlnyomórészt női munkaerőt — igényel. Kiskőrösön a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat, egy új textilkonfekció-üzem és a gépjavító állomás biztosít majd új munkalehetőségeket. Jánoshalmán a ládagyár — már valószínűleg a minisztériumi ipar keretében — bővül, míg a tanácsi ipar textilüzemet telepít a községben. 1970-ig mintegy 1000 új munkahely létesül a helyi lakosság részére. A nagyközségek iparosításának •időszaka lesz a harmadik ötéves terv. A program megvalósításával mintegy kilencezerrel növekszik az iparban foglalkoztatottak száma a megyében. N, O. elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai Péter János külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A magyar küldöttség, amely szombaton, magyar idő szerint éjfél körül érkezett New Yorkba, a vasárnapot városnézéssel töltötte. Fock Jenő. Péter János, Szarka Károly, Csatorday Károly kíséretében felkereste New York Manhattan negyedének számos érdekes részét. Jártak az üzleti negyedben, a Wall Street környékén, ahol a legnagyobb amerikai bankok vannak, s felkeresték a Harlemet, New York néger negyedeinek legnagyobbikát. A George Washington hídon átmenve a magyar delegátusok a Hudson-folyó New Jersey államban levő partjáról nézték meg New York látképét. Vasárnap este New Yorkba érkezett a Todor Zsivkov miniszterelnök vezette bolgár, és (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken megye! tanácsülés Bács-Kiskun megye Tanácsa soron következő ülését e hónap 23-án, pénteken tartja Kiskunhalason, az állami gazdaság kultúrtermében. A végrehajtó bizottság tagjainak eskütétele után megvitatják a megye víz- gazdálkodásának helyzetét, problémáit és feladatait. E témát a két vb-elnökhelyettes: Oláh György és Buda Gábor terjeszti elő. Madarász László vb-elnökhelyettes pedig az ifjúság körében végzett munkáról számol bev Majd dr. Varga Jenő vb-elnök a megyei tanács és a vb második félévi munkatervét terjeszti be jóváhagyásra, s hasonló állásfoglalásra kéri fel a tanácstagokat dr. Millasin Teréz, a megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke is. Tegnap Baján a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága ugyancsak megtárgyalta a vízgazdálkodás kérdéseit, dr. Maár András, a yb mezőgazdasági osztályvezetőjének előterjesztése alapján.
