Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
1967. Június 18. vasárnap 8. oldal A színpad is veszélyes lehet Mennyit nyom egy liszteszsák ? „baleseti forrás" Négy lábon járó Különös példák a munkásvédelem területéről Kecskemét fejlődéséről nyilatkozik a városi tanács vb-elnöke Az üzemi balesetmegelőzés hívatásos és társadalmi munkásai gyakran találkoznak rendkívüli esetekkel a sérülések okait vizsgálva. Sokszor a balesetet szenvedett dolgozók kártérítését szabályozó törvények rugalmas alkalmazására van szükség, mivel a sérülés — okát tekintve — egyetlen ismert kategóriába sem sorolható. Eddig nem tapasztalt baleseti források teremtődnek, és akad olyan munkaterület is, ahol alig van mód a munkavédelmi törvények betartására. Alábbi példáinkat szándékosan válogattuk nem rokon szakmákból, hogy ily módon is érzékeltessük: a dolgozók egészségének. testi épségének és anyagi érdekeinek a védelme igen sokrétű, nagy körültekintést igénylő feladat Lapunkban is beszámoltunk annak idején Csorba Istvánnak, a Kecskeméti Katona József Színház művészének a balesetéről. A kitűnő táncoskomikus az egyik zenés darab premierje előtt elcsúszott a színpadon és karját törte. A színpad a művész számára munkahely és itt is ugyanazok a munkásvédelmi előírások vannak érvényben, mint például az Üzemekben. Alkalmazásuknál mégis különbséget kellett tenni a baleset körülményeit vizsgáló bizottságnak. Mert ha egy üzemben okoz sérülést a csúszós padlózat, akkor népi kerülheti el a felelősségrevonást a munkahely gazdasági vezetője. Táncolni viszont csak mesterségesen csúszóssá tett — vik- szelt — színpadon lehet. Tehát a színház kénytelen balesetveszélyes munkakörülményeket teremteni táncoslábú dolgozóinak nap-nap után. S ha mint Csorba István esetében is — szerencsére igen ritkán — bekövetkezik a sajnálatos sérülés, akkor viseli az anyagi következményeket, azaz téríti a tényleges kereset és a táppénz közötti összeget. * Az aratás közeledtével különösen aktuálissá válik ismét egy régi, de mindmáig megoldatlan probléma: a forgalomban levő liszteszsákok megtöltve általában 85 kilót nyomnak, pedig maximálisan 80 kilóval terhelhető a segédeszköz nélkül dolgozó rakodó. Ilyen nagy súlypál egy hibás mozdulat is beláthatatlan következményekkel járhat. De ha nem is történik baleset, a zsákoló évek után minden bizonynyal „megérzi” a cipelés következményeit. Hallottunk már ilyen ellenvetést is: mindegy, hogy valaki 70, 80, vagy éppen 85 kilót hord a vállán. Ez azonban nagy tévedés. Cáfolatképp elég talán a súlyemelők példáját említeni: sokszor azon múlik a bajnokság, hogy melyikőjütk tud még egy fél kilót a több mázsa tetejébe pakolni. A vállalatok arra hivatkoznak, hogy a szabvány szerint készült zsákokat keli használniuk, és ugyanakkor sok helyen semmiféle mód sincs a rakodás gépesítésére, emelők, daruk alkalmazására. Ideje lenne végre megoldani e régi problémát. A legkézenfekvőbb megoldásnak az látszik, hogy a jelenleginél kisebb zsákokat hoznak forgalomba. De addig is kívánatos, hogy a malmokban. sütödékben elegendő rakodó legyen a csúcsidőszakban ahhoz is, hogy ha kell, ketten cipeljék a terhet. Szokatlan baleseti „forrással” kell számolniuk mostanában az erdészetek dolgozóinak. Ismeretes, hogy az ország egyes területein, így a közeli Pest megyében is felütötte a fejét egy alattomos járvány, a veszettség. A napokban már haláleset is történt egy távolabbi vidéken. Az eddigi tapasztalatok szerint a veszettség vírusát főképpen a rókák terjesztik — még döglötten is veszélyes a fertőzött állat — ezekkel az apró ragadozókkal pedig elsősorban az erdőbeii, vagy az erdő közelében dolgozók találkozhatnak. Érdeklődésünkre az illetékesek közölték,hogy a megyében eddig veszett.állat nem bukkant fel. és a vadászok utasítást kaptak a rókák, kóbor ebek irtására. Ennek ellenére óvatosnak lenni sohasem árt, és jó, ha az erdőgazdaságok munkavédelmi megbízottjai, a társadalmi munkavédelmi őrök ismételten felhívják dolgozótársaik figyelmét a veszélyre. A Kecskemét központján átutazó vendég a sok helyen felbontott útburkolat, s az építkezések láttán önkéntelenül megállapítja: mozgalmas, változó arculatú város! A megyeszékhely lakosai azonban többre is kíváncsiak, mint amennyi a fejlődést szolgáló munka nyomán naponként elébük tárul. Hogyan alakul a Nagytemplom mögötti városrész? Mi újság a Széchenyi-lakótelep építése, s általában a lakásépítés körül? Mi indokolja az úttestek olyan sok helyen való felbontását? stb. Ilyen kérdésekkel gyakran fordulnak szerkesztőségünkhöz is. Ezért kerestük fel Reile Géza elvtársat, a városi tanács vb-, elnökét, aki a kérdések alapján így nyilatkozott a megye- székhely fejlődéséről. Formálódik az új városközpont — A közeljövőben vitatja meg a városi tanács Kecskemét általános, és a városközpont részletes rendezési tervét, amelyet nemrégiben a párt végrehajtó bizottságával együttes ülésen tárgyaltunk meg. Állíthatom; a terv nagyon biztató — kezdte nyilatkozatát Reile Géza. — A két vb-testület egyik fontos határozata az volt, hogy a rendezési terv a város távlati fejlődésének az alapjait rakja le, de semmiképpen nem hagyhatja figyelmen kívül a jelen fejlődés lehetőségeit. Kezdeném a Nagytemplom mögött kialakuló térrel. Mint ismeretes, az úgynevezett Don- kanyar szanálását követte a tűzoltólaktanya sarkán a KISZÖV szolgáltatóház építése, mely 1968. elejére fejeződik be. A tervek szerint ugyanezen az oldalon, egy négyezer négyzetméter alapterületű földművesszövetkezeti iparcikk-nagyáruház építési előkészületeként a jövő év elején újabb szanálás kezdődik, s még az év őszén megkezdődik az építkezés. A Dobó István utca záróvonaláig épül fel — 1969. évi kezdéssel és körülbelül 1972-re történő befejezéssel — a megye- székhely legmagasabb épületeként a párt- és tanácsi székház. Ugyancsak e téren nyer elhelyezést az új művelődési ház és a központi irodaháza Az említett létesítmények együttesen mintegy 100 millió forint beruházást jelentenek. Már az idén elkezdődik az új tér mögött egy kilenc szintes, 171 lakást, magába foglaló szalagház építése, melynek elkészülése 1968. végén várható. Ez a házsor köti össze a Leninvá- rost a városközponttal, kialakítva ezzel Kecskemét modem városnegyedét. Mint korábban már a Petőfi Népe hírül adta, a zsinagóga mellett megnyílt a lehetőség az OTP-öröklakások és az OTP központi irodaházának építésére, mely várhatóan 1969-re készül el. Bízunk benne, hogy az építőipar dolgozóinak ez év november 7-re ígért vállalása teljesül, s bekötözhető lesz a Széchenyi tér 1—3. számú bérház is. Ennek a lakásnyerés mellett ugyancsak fontos rendeltetése, hogy a további szanálások lehetőségét biztosítsa. A Cifrapolata mellett házbontás- nak lehetnek tanúi a járókelők. Itt ugyancsak az idén megkezdődik az Állami Biztosító, az Ingatlankezelő Vállalat és még egy-két intézmény irodaházának építése. Mindezeket magunk elé képzelve, máris kirajzolódik a Dobó István utca. Katona József Színház. Aranyhomok Szálló és a zsinagóga közötti térségben kialakuló új városközpont képe. Húsz százalékkal több lakás Fontossági sorrendben első helyen áll előttünk a városi pártertekezlet és a városi tanács által együttesen meghatározott feladat, mely a rendkívül rossz helyzet miatt a lakásépítést tűzte ki célul. A közvéleményt tájékoztattuk már, hogy a harmadik ötéves terv során a Leninvároshoz hasonlóan, megkezdődik a széchenyivárosi lakótelep építése. Ennek első üteme — 1970-ig — hatszáz lakás felépítését foglalja magában. Távlatilag azonban ötezer lakás létesítésére kínál lehetőséget ez a Honvéd Kórház mögött elterülő városrész. A harmadik ötéves tervben állami erőből 1100 lakás épül, s ezeknek 70 százaléka szövetkezeti lesz. Társadalmi — KISZ, Hazafias Népfront — akciók keretében 500, úgynevezett félkész lakás létesül. Közülük az első 96 már tető alatt van, s az építők szorgalmas munkája a biztosíték rá, hogy az idén még legalább ennyi új otthon tető alá kerül. OTP társas- és öröklakás 400, OTP-hitellel támogatott magánerős 800; a tsz-központokban, a közös gazdaságok és tagjaik együttes erőfeszítése jóvoltából 200 lakás felépítése várható. S körülbelül ugyanennyi lesz az üzemek, intézmények finanszírozásával épülő lakások száma is. A felsorolt adatok együttesen 20 százalékkal jelentenek több lakást, mint amennyi a második ötéves terv során épült Kecskeméten. Ez a nagy lakásépítési ütem sem nyújt biztosítékot azom ban az összes jogos igény kielégítésére. Ezért külön is felhívnánk a figyelmet a gondos tatarozásra, men az életveszély elhárítása esetén is csak szükséglakásokkal tudunk segíteni. S ugyanitt jegyezném meg: elismerésre méltó a lakosság felelősségérzete, mely abban is megnyilvánul, hogy az 1965— 1966-os belvíz következtében megrongálódott lakások közül 780-at állítottak helyre. 1980-ig biztosított a megyeszékhely jó vízellátása Néhány szót még a vízellá- ásról. 1961-ben 24 óránként 7000 köbméter vízhozamot biztosított a város víznyerő telepe. S ez volt a nyaranként visszatérő vízhiány oka. A fejlődéssel törvényszerűen megnövekedett igény pedig — az ipar vízszükségletét is beleértve — napi ?0 ezer köbméter volt. Ezt a gondot csak nagy anyagi áldozattal lehetett elhárítani. 75 millió forintot igényelt az I-es víznyerőtelep rekonstrukciója, illetve a főnyomóvezetékek cseréje. E munkálatokkal együttjáró kényelmetlenségért azonban kárpótolja a város lakosságát az a tény, _ hogy Kecskemét jó vízellátása 1980-ig biztosítottnak tekinthető — fejezte be nyilatkozatát a városi tanács vb-elnöke. P. I. B. D. sdelmező. Nem nehéz elképzel- i, hogy ilyen fejlemény milyen ehéz gondokat támasztana épen a mostoha viszonyok kö- >tt gazdálkodó mezőgazdasági zenieknek. Az árszámítások tehát a nyers s alapanyagok új árainak ,,el- észítésével” kezdődnek meg. sakhogy probléma itt is akadt, ipedig az, hogy a uyersanya- >k kitermelésénél szükség van lyan anyagokra, termékekre is >1. a szénbányászatban bánya-* ira), amelyeknek árát egy ké- >bbi fázisban lehet csak meg- atározni — a termelői árrend- :er kidolgozásakor. A szén új rához, azonban kellett a bá- yafa költsége is. hiszen ez a öltségtényező is szerepel a szén nköltségében. Nos, az ilyen srmékek árait előre el kellett észíteni — ez matematikai lódszerek. elektronikus gépe- en végzett modellszámítások egítségével meg is történt. 1966 őszére elkészültek az >ari nyers- és alapanyagok, se- édanyagok, energiahordozók új rai és az új közlekedési tarifa alkulációja. Elkészültek azóta vár a feldolgozó ipar alsó vertikumaiban előállított termékek árai is: pl. a vas- és színesfémkohászati termékek, az alumínium és műnyagfélgyártmányok, fűrészlemezipari aruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámítások alapelvei az ún. kalkulációs sémák, a textilméteráru-iparokban, a konfekció- és cipőiparban. a papír-, nyomda- és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szilikátipari, élelmiszer- ipari árképzési irányelvek is. sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is fejeződött az űj termelői árak kiszámítása is. Voltaképpen 1967 közepéig — néhány hét múltán tehát — befejeződik a teljes feldolgozó- ipari új termelői árrendszer, s az új kereskedelmi árrések kidolgozása is. Az új termelői árrendszer és az egész új ármechanizmus (az új gazdasági irányítási rendszer lényeges alkotó része) valójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai és külföldi viták, elemzések, számítások serege előzte meg az alapelvek kidolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzáfoghattak az új árak kiszámításához, a részletes kalkulációk,, árvetések elkészítéséhez. A kimunkált részletes árakat a megszervezett szakmai árreform-bizottságokban valamennyi érdekelt fél mégegyszer alaposan megvitatja, elemzi, hiszen egyetlen rossz ár a káros következmények egész sorozatát képes elindítani. Most a napokban kell eldönteni azt is, hogy mely termékek árad lesznek majd szabadok, melyek rögzítettek, vagy maximáltak. (Az árak „szabadsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző árképzési szabályok, adórendelkezések, és a vevők magatartása megadják a vállalati hatáskörben változtatható árak mozgási lehetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és műszaki — több ezer adminisztratív dolgozó munkája érkezik most júniusban a befejezéshez — elkészül az új termelői árrendszer, s most már kezdődhet a vállalatoknál a konkrét kalkuláció, a vállalatok pénzügyi és üzletpolitikájának kidolgozása. G. Fi ízek, zamatok Pár hete kezdődött meg a rendszeres borvizsgálat a szak- szövetkezetek kiskőrösi területi szövetségének laboratóriumában. A közös gazdaságok által fenntartott 16 kimérésben értékesítésre kerülő valameny- nyi bor — jórészt vegyes fehér: ezerjó, rizling, olaszriz- ling; továbbá a kadarka — itt esik át a vizsgálaton. A kimérések havonta 80—100 hektós forgalmat bonyolítanak le, s így bizony nem árt a homokhátsági borok hírnevére ügyelni. Evégett minden szállítmányból három mintát vesznek: egyet vizsgálati célra, a másikat itteni megőrzésre, a harmadikat pedig a Budapesti Szövetkezeti Fogyasztási Központhoz történő megküldésre. A kimérések legnagyobb szállítói a kiskőrösi, a kaskantyúi, a csengődi és a soltszentimrei szakszövetkezetek. A felvételen: Gmoser András, a szövetség kertészmérnök gyakornoka az úgynevezett nitrátvizsgálatot végzi. Ezzel állapítja meg: nincs-e■ kút- vagy csapvízzel „megházasítva” a bor.
