Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
1967. Június fi, szerda 5. oldal A csendes munka jutalma — Világéletemben semmi kiemelkedőt nem alkottam. Csupán 25 esztendős nevelői munka van mögöttem — mondotta Ben- cze Sándor, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, amikor felkerestük, hogy gratuláljunk neki az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetéshez. Ez a kitüntetés éppen ennek a csendes, kitartó munkának a jutalma. Mit takar az elmúlt 25 év Bencze Sándor életében? — A kecskeméti Nevelőotthonban nőttem fel, és amikor az oklevelet megszereztem, neki kellett látnom a kilincselésnek állás után. Mert akkor igazán nem volt könnyű. Mint ideiglenes helyettes tanító, Paks—Cseresnyéspusztán kezdtem és egyszerre 25 pályázatot dobtam be a postaládába. Katonai szolgálat előtt voltam, ezért alig álltak velem szóba. Végül is Ditró- Orotván kaptam helyet, Erdélyben. Aztán jött a háború sok-sok szenvedéssel, majd a felszabadulás után egyenesbe lendült a fiatal pedagógus pályája. Kis- kunmajsáról mint iskolaigazgató került be Kiskunfélegyházára tanulmányi felügyelőnek, majd 19^3-ban mostani iskolájának igazgatója lett. A kitüntetés indokolásában ez áll: „Kimagasló igazgatói tevékenységéért és a felnőttoktatás terén kifejtett munkásságáért”. — Az iskola, amelyet vezetek, régebben 240 tanuló számára épült polgári iskola volt. Most 623 tanulónk van 17 osztályban, tehát csaknem háromszoros létszámmal dolgozunk. Nagy a zsúfoltság és ez nagymértékben kerékkötője munkánknak. Az eredményeket áthárítja a vezetése alatt álló 27 tagú nevelői kollektívára. Mint elmondotta, 4iárom évvel ezelőtt ösz- szeült a tantestület és alapos mérlegelés után több esztendőre szóló iskolai feladatokat tűzött ki. Célkitűzésükben nagy szerepet kapott az úttörőmozgalom. És számításaikban nem csalódtak, azóta szakadatlanul emelkedik az iskolai munka színvonala. — A tantestület összetétele nagyon jó, a kartársak érdeklődése a nevelési kérdések iránt átlagon felüli. Hogy neveket is említsek: Terescsényi Endre festő- és fotóművész, rajztanár két kiváló szakkört is vezet az iskolában. Orosz Józsefné, az al sótagozatos szakmai munkaközösség vezetője egyik legjobb pedagógusunk. Na és a napközi gondja: ez égető volt régebben. A tantestület legképzettebb pedagógusát, Dobos Györgynét állították a napközi élére és az eredmény: két év óta nem fordult elő bukás a napköziben ... Ilyen apró mozaikokból, a mindennapi munkának sok kis eredményéből tevődik össze az iskola jó hírneve. Pedig van még megoldatlan kérdés, nem is egy. Az egyik a napközi elhelyezése. Már megszületett az ígéret arra, hogy az iskola melletti telket megkapják és azon a törzsépülettől független, önálló napközi épül a gyerekek számára. Ha a napközi-időt nem a megszokott tanteremben, vagy az iskolaépületben töltik, még jobb ] eredményekkel számolhatnak, j nem vitás. I Másik megoldandó kérdés: a fúvós zenekar ügye. A Vegyipari Gépgyár visszavette az iskola által használt zenekari felszerelést. Nem mintha szüksége volna rá; csupán „leltári fegyelemből”. így a nagyobb gyerekek most a munkásőrség fúvós zenekarába mentek. Miért nem lehet az iskolának saját zenekara, miért nem lehet ezen a leltári fegyelmen változtatni a gépgyárban? A felszerelés ugyanis most a raktárban porosodik — „fegyelemből” ... És a felnőttoktatás? — Már két év óta más foglalkozik vele. Azelőtt? Az Országos Felnőttoktatási Tantervi Bizottság tagja voltam és itt Félegyházán valóban jó eredményeket értünk el. Volt olyan év, hogy ötszázan vizsgáztak. Ma már csökken az érdeklődés, persze, sokan el is végezték az általános iskolát. Balogh József «« Ont is várja Szeged Háromszázezer vendég! Csaknem százezer külföldi! Ezek a számok élénken érzékeltetik, hogy mennyire országra, sőt világra szóló esemény ma már a Szegedi Szabadtéri Játékok. Júliusban, augusztusban ismét a turista- és idegenforgalom központja lesz a Tisza-parti város. A kereken egyhónapos program gerince természetesen most is a Szabadtéri Játékok. De mind nagyobb az érdeklődés a július 15-től 23-ig megrendezendő ipari kiállítás és vásár iránt is, s emellett a rendező bizottság még számos olyan eseményről gondoskodik, ami miatt még annak is érdemes ellátogatnia Szegedre, aki a Dóm-téri bemutatókra már nem kapott jegyet. Gács Györgytől, az Idegenforgalmi Vállalat szegedi kirendeltségének igazgatójától érdeklődtünk a várható nagy vendégjárás előkészületeiről. Műkedvelő csoportjaink a Vajdaságban Hetek óta folynak a próbák, de ezúttal senki sem türelmetlenkedett, mert tudták, hogy a lehető legtöbbet kell nyújtaniuk. Jugoszláviai vendégszereplésre készültek a tiszakécs- kei és a keceli fmsz műkedvelő csoportok. Érdemes volt időt, fáradságot áldozni a felkészülésre. Májusi üdvözlet Magyarországról című műsoruk valóban nagy sikert aratott mindenütt a Vajdaságban. Bácstopolyán léptek fel, Temerinben és Stara Moravi- cán. A három nagyközségben összesen négy előadást tartottak. Több mint másfél ezer néző tapsolt önfeledten a keceli tánccsoport pompás táncainak, a tiszakécskei kórus népdalcsokrának, Fenyvesi Jánosné nép- dalénekesnek, Bodnár Erzsébet versmondónak. Különösen tetszett a nézőknek Mezei András oratóriumának színvonalas tolmácsolása a tiszakécskei irodalmi színpad előadásában. Kitett magáért a kiskőrösi népi zenekar is. Megérdemlik a műsor rendezői, betanítói, hogy külön is megemlítsük a nevüket. A ke- celieket Vincze Miklós és V. Kiss Ibolya tanította, a tisza- tásra. Mindenütt nehezen en- kécskei irodalmi színpadot Ko- gedték el őket. örült az ottani vács Gézáné. A jól sikerült ősz- magyarok közül, aki szállást ■e«WÍB#$8pó: A bácstopolyai Pionír áruház. A homlokzatán kétnyelvű felirat. Odabenn a szappantól és élelmiszertől a traktorig, minden kapható. szekötő szöveget Heltai. Nándor adhatott csoportjaink tagjainak, írta és mondta el. A jugoszláviai magyar sajtó Az ifjú táncosok és énekesek több alkalommal is elismeréssel sokáig emlékeznek majd a fe- számolt be a Bács-Kiskuh me- ledhetetlen, szívélyes vendéglá- gyeiek műsoráról. tán az eltelt évek elfojtottak, és kioltottak benne minden eszményt; az emberekbe, a pártba és a népbe vetett hitet, akkor nagyon téved. Melyik motívum volt a fő és melyik a mellékes? Nem fontos. A fontos az. hogy Koka elment Júdás ösvényének a legvégére és az érte járó ezüstöket rendszeresen meg is kapta. Az Antikvárius szolgálatában eleinte meglehetősen prózai feladatokat kellett elvégeznie. Íme, mire kérte egyszer az Antikvárius Kokát: Néhányszor utazzon ki Moszkva egyik külvárosába, ahol egy nagy „számozott” gyár van és hallgassa meg, hogy miről beszélnek a munkások. A gyár területére természetesen nem fogják beengedni, de a közelben van egy nagy falatozó. Bemehet a gyár személyzeti osztályára és a portára is, ahol a belépőcédulákat állítják ki. Ide senkinek sincs megtiltva a belépés. Hogy mit csináljon ott Koka? Jóformán semmit. Csak hallgatózzon és vésse az emlékezetébe a hallottakat. Aztán amikor hazatért, készítsen, igen részletes feljegyzést. Kora reggel Koka elindult a gyárba. A tudakozón kezdte. Az iroda meglehetősen tágas helyiségében sokan voltak. Az ablak előtt sorbanállók, az üvegezett telefonfülke előtt szintén. Mindenütt várakozó férfiak és nők, valószínűleg vidékről jöttek kiküldetésbe. Koka unatkozó arccal megállt a telefonfülke mellett. — Halló, halló! A főtechnológust kérem... Kislány!... Kérem a főnökét... De kérem én messziről jöttem, már második napja ácsorgók itt minden eredmény nélkül... Blokkokért. .. Igen, az ötös objektumról... Hanem mikor lesz? Mindegy, állíttasson ki legalább belépőt.... A felborzolt fiatalember kijött a fülkéből, a helyét egy tekintélyes bácsi foglalta el. — Kérem a három-tizenhe- test... Jermolin elvtárs? Megint én vagyok, Prohorov. Hogy lehet ez Jermolin elvtárs? Mi bé-ká-er 8-as fejeket kértünk önöktől, önök pedig pé-ká-er nyolcasokat küldtek. Mit? Nem, önök keverték össze... De ez csak egyperces ügy... Igen? Akkor jól van, köszönöm... Hogyan? Jó, majd igyekezni fogunk. Ezután egy katonatiszt telefonált: Négy-tíz... Halló. Leonyid Petrovics visszajött már? Kapcsolja kérem... Leonyid Petrovics? Szuhinyin őrnagy... Igen. igen az indítások sikeresek voltak... Én más ügy miatt... Igen, legyen szíves mondja meg. Szergej Konsztantinovicsnak hívják... Köszönöm. A következő magas, bajuszos fiatalember volt: — A főmérnököt.. .• Halló! Galina Alekszejevna? Üdvözlöm, én vagyok, Goncsarov... A főnök bent van? Igen, kapcsolja. .. Dmitrij Mihajlovics? Üdvözlöm, Goncsarov vagyok a Volgáról, a húsz-kilencvenhár- mas ládából. Az ezeregyes számú gyártmánnyal kapcsolatban van egy javaslatunk... Igen, megküldték nekem elbírálásra. Jó! Értettem. Tovább álldogálni a fülkénél talán feltűnő lett volna. Ráadásul felkeltette Koka figyelmét két barát viharos találkozása. A legények az ajtóban akadtak össze, örömükben egymás vállát veregették, el- állva az utat, de aztán megkérték őket, hogy menjenek arrébb. Koka közelebb húzódott hozzájuk. — Hát ez nagyszerű! — Nagyszerű! — Honnan? — A tízes térről.. És te? — Én a hatosról. x — Melegecske? — Kiveri a só a hátunkat. — Cseréljünk! — Miért, te fázol? — Szeptemberben már fagypont alatt van a hőmérő. Te is fáznál... — Indítások voltak? — Minden rendben. Pontosság: egyes! — Szerencsétek van, nálunk elhalasztották. — Miért? — Alapjában véve semmiségért. Szökött az oxigén... Egy idősebb férfi haladt el mellettük, közben megjegyezte: Hé, legények, úgy csörögtök itt mint a szarkák... Ránéztek, majd egymásra bámultak és megszólalt az egyik: — Jól van Surka. Megkaptad már a belépőt? A hármas műhelybe? Én is odamegyek. Megvársz? — Persze! A fiatalemberek elváltak. Koka a személyzeti osztály felé vette az útját. Hamar megtudta, hogy milyen szakembereket keres a gyár és elsétált a falatozóba. Fizetésnap volt és műszak vége. A helyiség hamarosan megtelt fiatalemberekkel, akik hármasával, négyesével összeverődtek, harapnivalót vásároltak, utána pedig az asztal alatt bontották fel a magukkal hozott vodkásüvegeket. (A falon díszelgett egy tilalomtábla, aranyozott betűkkel, hogy a helyiségben tömény szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos.) Ittak és nyíltan beszélgettek egymás közt. Koka például hazatérve leírt egy ilyen rövid beszélgetést. (Folytatása következik) — Jól érzékelteti az óriási forgalmat az, hogy naponta sok tízezer látogató étkeztetéséről kell gondoskodni. Mindent megtettünk azért, hogy a vendéglátóipar teljesítőképességét a maximumra fokozzuk. Az idén egyszerre 26 ezer ember étkezhet a vendéglőkben, s az alkalmi étkezőhelyeken. Ügy számolunk, hogy személyenként nagyjából egy órát vesz igénybe az ebéd, s így naponta háromszor 26 ezer vendégnek tudunk ebédet adni. Indokolt ez a nagy előkészület, hiszen rtSftyon sok az egynapos vendég, akiknek szállásra nincs szükségük. — A szállásról Is a körülményekhez képest gazdagon gondoskodunk, 5 ezer ággyal állunk a látogatók rendelkezésére. Ennek természetesen csak tizede szállodai hely, a többi vendég kollégiumokban és campingtáborokban kap helyet. Érdekes adata az Idegenforgalmi Vállalat felkészülésének az is, hogy ma már száz idegenvezetőt foglalkoztatnak ezekben a hetekben, akik összesen 14 nyelven beszélnek. A szabadtéri játékok mellett milyen egyéb látványosság fogadja a Szegedre érkezőket? — érdeklődtünk tovább. — Kerek számban száz egyéb program szerepel a műsorunkban — felelte Gács elvtárs. — Csak a legfontosabbakat szeretném megemlíteni: augusztus 10—12-én rendezzük a szakszervezetek második országos táncfesztiválját, egész augusztusban tart a szegedi nyári tárlat, ismét meghirdettük a nyári egyetemet, és az idén nemzetközi eszperantó szemináriumot rendezünk. Ezeken kívül több kiállítás nyílik, mindennap nyitva tartanak a múzeumok, és naponta rendezünk orgopa-hangverse- nyeket. Gazdag lesz a sportprogram is: nemzetközi marathoni verseny, országos salakmotorverseny, motorcsónak-verseny, moto- cross, go-cart verseny és nemzetközi repülőnap. Egyéb számtalan lehetőség is van a szórakozásra: hajókirándulások, egész napos túrák a Fehér-t<Jra, a mártélyi művésztelepre és más környékbeli nevezetes helyekre. Itt még egy igen érdekes megjegyzést tesz az igazgató: — Mindig újabb lehetőségeket kell keresnünk a nagy érdeklődés miatt, s így, ^kerültünk szorosabb kapcsolatba Bács megyével is. A Magyarországra látogató külföldiek ismerik Bugac hírét, s ezért elhatároztuk, hogy — az IBUSZ Bács megyei kirendeltségével közösen — kirándulásokat szervezünk számukra a bugaci pusztára. Ez valóban jó ötlet, hiszen gazdagabbá teszi a szegedi programot, és fellendíti egyúttal a mi idegenforgalmunkat is. Megyénkből évente mind többen látogatnak ezekben a hetekben. Szegedre. Hiszen mint láttuk, a program valóban gazdag, és tőlünk könnyű elérni akár vonaton, akár autóbuszon a nagy Tisza- parti várost. A MÁV kedvezményt is ad a Szabadtéri Játékok látogatóinak. Érdemes tehát kihasználni az alkalmat. SZERDA 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjáték. — 17.25: Expedíció. Népszerű tudományos film. — 17 55: Műsorlsmertetős. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Ezer miért. — 19.00: Hazánkon át. — 19.30: A tv postája. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hir- adó. — 2030: Hirdetések. — 20.38: Film a képernyőn, — 21.38: A zene- iroda'om gyöngyszemei. — 21.33: Tv- híradö. — 22.45: Dinamo—Eintracht labdarúgó-mérkőzés.
