Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-16 / 113. szám
1WJ. május 1«. kedd K. oldal Megnyílt a SZÖVOSZ VI. kongresszusa A legelső negyedévről A Habselyem Kötöttárugyár Kecskeméti Gyáregysége vezérigazgatójának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) előtt tartó verseny mellett foglal állást. A kereskedelmi tevékenységet tehát nemcsak a versengésnek, hanem az egyes ágazatok és szektorok együttműködésének is jellemeznie kell. A szövetkezeti kereskedelem tevékenységében az új mechanizmusban fokozott hangsúlyt kap az eladási módszerek fejlesztése. A helyi szervezetekben a szövetkezeti vezetők és a bolti dolgozók keressenek az üzleten kívül is kapcsolatot vevőikkel. Vezessék be a minta utáni értékesítést, szervezzék meg az élelmiszerek és iparcikkek házhoz szállítását, az iparcikk- szaküzletekben nyújtsanak az áruhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, rendezzenek árukiállításokat, jelenjenek meg a vásárokon és piacokon, s ha szükséges, alkalmazzanak ügynököket. A következőkben a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás és értékesítés problémáival foglalkozott. A szövetkezetek munkájának ez a része — hangoztatta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő — szinte szó és értelem szerint mindennap az ország egész lakosságával kapcsolatba kerül valamilyen módon. A kedvező és kedvezőtlen vélemények, a jogos és jogtalan bírálatok kereszttüzében, s részben ennek eredményeként ez a szakma is számottevően fejlődött. Az 1961. évihez viszonyítva 40 000 vagonnal nőtt a felvásárolt mező- gazdasági termékek mennyisége, s így 1966-ban már elérte a 180 ezer vagont. Ugyanekkor nagymértékben növekedett a mező- gazdasági termékek exportja is. Javult a szövetkezeti felvásárin., = .nagy^ep^^elpnt anyagi-technikai megalapozottsága. Kotóbbán égyétíen 'hütőráíctár1- ral sem rendelkezett, jelenleg pedig már minden megyében legalább egy hűtőraktára áll az ellátás szolgálatában. A beszámoló a következőkben kitért azokra a meglehetősen széles körben hangoztatott véleményekre, melyek szerint a szövetkezeti kereskedelem túlontúl magas árréssel dolgozik. 1 Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni — mondotta ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a felvásárlási és értékesítési ár közötti különbözet lényegében csak a forgalmazás költségeit fedezte. A szakma nélkülözhetetlen technikai fejlesztéséhez szükséges beruházásokhoz a szövetkezetek más gazdasági tevékenységének eredményéből öt év alatt nem kevesebb, mint 550 millió forintot kellett átcsoportosítani. Hasonlóképpen helytelennek ítélte a beszámoló azt a nézetet is, amely szerint a szövetkezeti zöldség-, gyümölcskereskedelem monopolhelyzetet élvez a piacon. 1966- ban a lakosság számára forgalomba hozott zöldségnek, gyümölcsnek, valamint burgonyának mindössze csak 47 százaléka ment át a szövetkezeti kereskedelem „kezén”. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói természetesnek veszik, hogy a gazdaságirányítás új mechanizmusának keretei között a jövőben mind a termelői, mind pedig a fogyasztói piacon kiszélesedik a verseny, s hogy ebben a versenyben mindenki egyenjogú partnerként vesz részt. Hangsúlyozzuk, hogy a szükséges árualapokat a szövetkezeti szervek a továbbiakban is szerződések útján akarják biztosítani. A szerződések vonatkozásában a földművesszövetkezetek a teljes egyenjogúság hívei. Jelentős változások történnek az áruforgalom rendjében. A termelő maga választhatja meg. hogy hol — a termőhelyen vagy pedig az üzletben — kívánja termékét átadni. Előtérbe helyezzük a termelők és a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot. Az értékesítő szövetkezetek — a MÉK-ek — fő tevékenysége eszerint a termelő üzemek és a felhasználók közvetlen kapcsolatainak megszervezése lesz. Szélesíteni akarjuk az anyagi érdekeltség különböző formáit: az értékesítésből való visszatérítést, valamint a tiszta nyereségből való részesedést. Bővítjük termelést elősegítő szolgáltatásaink körét. A MÉK-ek rendszeresen tájékoztatják a termelőüzemeket a bélés külföldi piaci helyzetről, a termés- és áralakulásokról, a minőségi követelményekről stb. A továbbiakban a földművesszövetkezetek gazdálkodásának néhány kérdésével foglalkozott a beszámoló. Az új gazdasági mechanizmusban — mutatott rá — megnő a nyereség jelentősége. Ezt sokan még nem látják eléggé világosan. A nyereség mögött valamiféle nyerészkedést vagy spekulációt gyanítanak, holott a nyereség társadalmunkban a vállalatok, a szövetkezetek sokrétű munkájának együttes eredménye. A gazdaságos működés és a nagyobb nyereség a szövetkezetek fejlesztésének alapvető feltétele. Csak a nagyobb nyereséget elérő szövetkezetek elégíthetik ki magasabb színvonalon tagjaik szükségletét, csak ezek fejleszthetik megfelelően a hálózatukat, csak ezek fizethetik jobban dolgozóikat. Az új gazdasági mechanizmus sok változása közepette a szövetkezeti szervek felépítésének alapelve változz ti apui a demokratikus centralizmus marad. Növekszik „érdekképviseleti Szerepük, s irányító tevékenységüket alapvetően közgazdasági eszközökkel oldják meg. Tovább növekszik a megyei szervek szerepe. A megyei szövetségek gazdasági célkitűzéseiket maguk határozzák meg. Terveiket az igazgatóság vagy a küldöttgyűlés hagyja jóvá. A nyereségükből képződő fejlesztési alapokat — az erre érvényes szabályok kereteiben — helyi döntés alapján használhatják fel. A beszámoló végül idézte a, IX. pártkongresszus határozatának azt a részét, mely szerint „célszerű és szükséges a szövetkezetek szerepének növelése és működési körének további bővítése”. Meg vagyunk győződve arról, — mutatott rá ezzel kapcsolatban Szirmai Jenő —, hogy a több mint kétmilliós földművesszövetkezeti tagság, a választott vezetőségek és a százezernyi szövetkezeti dolgozó felelősséggel és lelkesedéssel vállalja az ebből adódó munkát. Szirmai Jenő beszéde után Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke terjesztette a kongresszus elé a felügyelő bizottság jelentését. Ennek elhangzása után szünet következett, majd megkezdődött a vita az Országos Földművesszövetkezeti Tanács beszámolója és a felügyelő bizottság jelentése felett. A délutáni ülésen Bracha János, E'ács megyei küldött felszólalásában javaslatot terjesztett a kongresszus elé. Különösen figyelemreméltó volt ezek között az, amely szerint lehetővé kellene tenni, hogy azok a megyék, ahol a takarékszövetkezetek hitelállománya nincs megfelelően kihasználva, bizonyos keretek között más megyék rendelkezésére bocsáthassák ezeket az összegeket. A délutáni ülésen szólalt fel dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Január 1-e óta termel a Habselyem Kötöttárugyár Kecskeméti Gyáregysége, amely a Ruhagyár átszervezése útján jött létre. Az első negyedévi tapasztalatokról és a gyáregység jövőjéről dr. Réti Lajosné, a vállalat vezérigazgatója nyilatkozott a Petőfi Népe tudósítójának. — Oj üzemépületben, új gépekkel, számukra ismeretlen cikkek gyártását kezdték meg a hajdani ruhagyár munkásai január l-en. Ennek ellenére jelentősen túlteljesítette első negyedévi termelési előirányzatát a gyáregység. Minek köszönhető a vártnál is jobb eredmény? — Háromszáz dolgozót kellett megtanítanunk a külföldről vásárolt gépek kezelésére. Ezért a budapesti üzem legjobb dolgozói már a múlt év szeptemberétől lent voltak Kecskeméten és átadták új munkatársaiknak a tapasztalataikat. Így január 1-én minden részlegben elkezdődhetett a munka. Anyagi hátrányt egyetlen dolgozó sem szenvedett, mivel az első két hónapra, az átállás időszakára, mindenkinek biztosítottuk az elmúlt évben elért havi átlagkeresetet. Természetesen a kecskeméti vezetők, műszakiak és szakmunkások szorgalmának, ügyességének legalább annyi része volt az eredmények kivívásában, mint az elmondottaknak. — Az üzemi átszervezéseknél gyakran előfordul, hogy akadozik a nyersanyagellátás, a munkások gyakorlatlansága miatt emelkednek a termelési költségek. Mi a helyzet e téren a kecskeméti üzemben? A nyersanyagellátással nincs probléma. Kecskeméten nem is igen lehet, hiszen a gyáregység abból a műselyemből készíti a női fehérneműt, amit két pesti üzemünk gyárt, önköltségelemzést még nem végeztünk, hiszen igen rövid termelési periódus zárult le. — Milyen lehetőséget lát a kecskeméti üzem fejlesztésére, a létszám növelésére? — Az év második felében száz-százötvennel növeljük a létszámot és ezzel elsősorban Kecskemét női munkaerőfeleslegét kívánjuk csökkenteni. Szeretnénk, ha az újonnan felvett dolgozók között legalább ötven érettségizett lenne, hiszen tuTegnap délután Kecskeméten, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának székházában megtartották a tanuló-balesetbiztosítással kapcsolatos jutalomsorsolást. A sorsolásban azoknak az iskoláknak a tanulói vettek részt, ahol a legnagyobb a biztosítási százalék. Az ünnepi összejövetelen jelen volt többek között Tar Jenő, az ÁB megyei igazgatója, a pedagógus szakszervezet, a járási, városi tanácsok képviselői. Elöljáróban Szinnyai László, a biztosító munkatársa ismertette a tanulóbiztosítás eddigi eredményeit. Elmondta például, hogy megyénkben a különböző iskolák tanulóinak kilencven százaléka rendelkezik biztosítással, s ez a forma érvényes nemcsak az iskolában, hanem az odahaza történt balesetekre is, sőt — ha május végéig megkötik — a nyári szünidőben történt esetleges balesetek után is térít a biztosító. Tavaly például az év folyamán a megyében 1505 tanuló sérült meg ki- sebb-nagyobb mértékben, s ezek után a biztosító összesen 294 ezer forintot fizetett ki kártérítés címén. A tegnap megtartott sorsoláson 300 tárgynyeremény talált gazdára. A nyeremények között könyvek, iskolai felszerelédomásunk szerint problémát jelent a középiskolát végzett lányok munkába állítása is. Amennyiben a kecskeméti gyáregység épületét bővíteni tudjuk, szociális helyiségekkel, akkor tovább növeljük a termelést és egy-két új cikk gyártását is megkezdheti ük. — Hogyan készül a gazdaságirányítási rendszer reformjára, a nagyobb vállalati önállóságra a Habselyem Kötöttárugyár? — A napokban megkötött szerződés értelmében, két igen fontos felmérést végez számunkra az Országos Piackutató Intézet. Egyrészt arra vagyunk kíváncsiak, hogyan alakul a jövőben a férfi fehér nyloning iránti kereslet. Másrészt választ szeretnénk kapni arra, hogyan alakulnak a selyem és a műszál alapanyagú termékek árai. Ugyanis, ha az eddigi fonal árváltozási tendencia érvényesül a továbbiakban is, s a hazai műselyemgyártó kapacitás erősen növekszik, akkor elképzelhető, hogy közeledik egymáshoz a selyem és a műszálas termékek fogyasztói ára. Ez elsősorban a nőknek kedvezne. A kutatások eredményét természetesen arra használjuk majd fel, hogy a piaci igényekhez igazítsuk termelésünket. P. S. Megjelent a gyermekgondozási segély folyósításának végrehajtási utasítása A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága közzétette a gyermekgondozási segély folyósításának végrehajtási utasítását. A rendelkezés szerint a dolgozó nőt, ha gyermekének gondozása miatt fizetésnélküli szabadságot vesz igénybe, a gyermeket két és fél éves koráig gyermekgondozási segély illeti meg. Ez a juttatás annak jár, aki közvetlenül a szülés előtt tizenkét hónapig munkaviszonyban volt, vagy másfél éven belül összesen legalább 12 hónapig állt munkaviszonyban, s a munkakörében megállapított teljes munkaidőben dolgozott. A gyermekgondozási segély folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével, együtt a j. harminc hónapot nem haladhatja meg. A gyermekgondozási segély nem társadalombiztosítási szolgáltatás, ezért a jogosultság nincs biztosítási jogviszonyhoz kötve. E juttatásban részesülhet például az a takarítónő is, akinek biztomeiye tanulóinak kilencven százaléka rendelkezik bizlesítással Jutalomsorsolás az Állami Biztosítónál sek, játékok, töltőtollak szerepeltek. A sorsolás lebonyolításában a Kecskeméti Jókai Mór Általános Iskola négy úttörője működött közre. A főnyereményt — egy Rakéta elnevezésű szovjet karórát — Kovács Tamás, a Tiszakécskei Felszabadulás úti Általános Iskola tanulója nyerte. A nyereményeket a biztosító postán küldi el a nyerteseknek. Méhészek, figyelem! A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztálya közli, hogy nyúlós költésrothadás fertőzése miatt Szőkéd (Baranya megye), Mezőtárkány , (Heves megye), Legénd (Nógrád megye), Pankasz (Vas megye) község öt kilométeres körzetében tilos letelepíteni a vándorolta- tott méheket. Atkakórveszély miatt ugyancsak tilos méheket szállítani Győr-Sopron megye területére, Vas megye nyugati határvidé- re, Nógrád megye északi határára, továbbá Balassagyarmat, Patvarc, Nógrádszakál, Litke, Ipolytarnóc és Cered hatórába. sítása nem kötelező, s napi nyolc órát dolgozik. Nem jogosult gyermekgondozási segélyre a bedolgozó, az otthon dolgozó. A bejáró és a bentlakó háztartási alkalmazott azonban nem tekinthető otthon dolgozónak, és ha napi nyolcórás lekötöttséggel munkaviszonyban áll, úgy gyermekgondozási segélyt kaphat. E segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke után is megilleti. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet nőtagja a segélyre akkor jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy 12 hónapban tsz-tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Egy munkanapnak tíz munkában eltöltött óra számít. A közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amikor a termelőszövetkezet nőtagja kártalanítási segélyben, kórházápolásban, betegségi segélyben részesült, szülési szabadságon volt, a közgyűlés hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója volt, vagy egész napos tanfolyamon, iskolán, edzőtáborozáson vett részt. A gyermekgondozási segély összege gyermekenként havi hatszáz, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nők esetében havi ötszáz forint. A gyermekgondozás céljából igénybevett, fizetésnélküli szabadságot be kell számítani a munkaviszonyban töltött időbe, a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati időbe. E segély folyósításának tartama alatt a vállalatnak, a kisipari szövetkezetnek az illető női dolgozó után társadalombiztosítási járulékot, a dolgozó nőnek pedig nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie. A termelőszövetkezet nőtagjai után a folyósítás időtartamára nem kell fizetni betegellátási* baleseti biztosítási díjat és nyugdíj járulékot. A dolgozó nő fizetés nélküli szabadságát a gyermek harmlnchónapos kora előtt megszakíthatja, de ezt harminc nappal előbb köteles a vállalatnak bejelenteni. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató vállalat, fegyveres és rendészeti testület szerve, kisipari szövetkezet, mező- gazdasági termelőszövetkezet bírálja el. Ha valaki egyszerre több vállalatnál áll munkaviszonyban, jogosultságát az a vállalat bírálja el, illetve igazolja, amely az illető dolgozó nő munkakönyvét őrzi. A gyermekgondozási segélyt az 1967. január 1-én. vagy az azóta született gyermekek után folyósítják. (MTJj
