Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

Nők — részmunka Egy rövidesen megjelenő rendeletről Közismert az a törvénysze­rű rendelkezés, amely havi hatszáz forintos segélyt bizto­sít azoknak az anyáknak, akik két évig saját maguk akarják nevelni gyermeküket, és ez alatt az idő alatt nem akar­nak „nyolcórás” állást vállal­ni. Mivel a könnyűipar alkal­mazza a legtöbb nődolgozót,‘ez az intézkedés leginkább a könnyűipar munkaerőtartalé­kait érinti. A Könnyűipari Mi­nisztérium már most készül a várható új helyzetre, s a szak- szervezetekkel együttműködve rövidesen kiadja ezzel kapcso­latos utasítását. — A bányászattal és nehéz­ipari üzemekkel rendelkező vi­dékeken, továbbá ott, ahol ke­vés ipari üzem épült, még ez­Szabásmintánk: Panelruha Ezt az elnevezést ez a köny- lyű nyári ruha azért kapta, mert szabása egyszerű, s két anyaglapból elkészíthető. Választhatunk bármilyen szí­nű anyagot. Sőt olyat is, amely­nek eleje és háta más-más szí­nű. De elkészíthetjük régi, bő, húzott szoknyából is. Anyagszükséglet 80 cm széles anyagból 240 cm. Aki szereti a hosszabb szoknyát, az vehet több anyagot. után is gondot okoz a nők munkába állítása — mondja Fehér Imréné, a Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Fő­osztályának vezetője —, de ott, ahol a könnyűipar és az élelmiszeripar üzemei dolgoz­nak, számítani lehet a nők fo­kozottabb munkába állítására. Éppen azért az a célunk, hoey minél több helyen létesülje­nek olyan vállalatok, amelyek biztosítani tudják a nők fog­lalkoztatását. — Ebben segíteni kell a már működő vállalatoknak is az­zal, hogy egyes munkahelye­ket ne töltsenek, be indo­kolatlanul férfimunkaerőkkel, hanem nőkkel. — A kisgyermekes, illetve a családos anyák számára lehe­tővé kell tenni, hogy bedol­gozói munkát vállalhassanak. A családos anyák szívesen és könnyebben dolgoznak „rész- munkaidőben”, mert így köz­ben foglalkozni tudnak gyer­mekükkel és családjukkal is. — A nőknek részmunkában való foglalkoztatása a vállala­toknak is előnyös, amit az is igazol, hogy a részmunkában dolgozók teljesítménye maga­sabb, mint a teljes munkaidő­ben dolgozóké. — Sajnos, eddig a helyiipar csak szórványosan élt a rész­munka lehetőségeivel, mert a vállalatok nem ismerték fel előnyeit. Igaz, eddig nem is jelent meg olyan központi uta­sítás. amely a részmunkákban dolgozó nők egyes problémáit rendelte volna. — Ezt a hiányt pótolja most a Könnyűipari Miniszté­rium utasítástervezete, amely rövidesen rendelet formájában megjelenik, s a jogi és mun­kavállalási kérdésekben meg­szünteti a bizonytalanságot. A tervezet egyértelműen ren­dezi a részmunkaidő-kérdéseket, mint például az egyenlőtlen munkabeosztás, a túlóradíja- zás, s a munkaidőn belüli idő- kedvezmények problémáját is. Meghatározza a természetbeni juttatás, a munkaruha és a nyersanyagrészesedés új rend­jét. szóval mindazokat a prob­lémákat. amelyek eddig gá­tolták és megnehezítették a nők részmunkában való elhe­lyezkedését. Z. L. Háromszáz új fodrászat Erdős József, a Kisipari Szövet­kezetek Országos Szövetségének el­nöke sajtótájékoztatójában bejelen­tette, hogy a közeljövőben újabb háromszáz szalont nyitnak meg a vidéki városokban és községekben. Az üzletek berendezése ma már mindenütt kulturált, megszűntek az olajos padlójú, réztányéros buti­kok, amelyek sokszor a legelemibb higiéniai követelményeknek sem fe­leltek meg. A gondokról szólva elmondta az OKISZ elnöke, hogy 360 olyan kis település van az országban, ahol nem létesíthető gazdaságosan mű­ködő üzlet. A kis települések lako­sainak. kiszölgálásárá' gebines bol­tokat nyitnak, amelyeknek beren­dezését, felszerelését a szövetkezet adja, a szerződés pedig bizonyos részesedés befizetésit írja elő Ed­dig. háromszáz ilyen szerződést kö­töttek. A kétszobás lakás berendezése Nemrégiben a garzonlaká­sok berendezéséhez adtunk ta­nácsokat. most a kétszobás otthonok vannak soron. Pél­daként a négyemeletes házak kétszobás lakásait használjuk terjeszkedő bútorokat alkal­mazunk. A polcokkal kombi­nált magas szekrény állan­dóan kapható a boltokban. A szóbanforgó lakásnál be­épített szekrényként használ­A kényelmes „pihenősarok”. fel, amelyekben az egyik szo­ba 21,70 négyzétméter —, a másik pedig 12,60 négyzetmé­ter alapterületű. Elöljáróban néhány szem­pont a berendezéshez: a Derű fal — amivel elválaszthatjuk a pihenési és szórakozási te­ret a dolgozósaroktól — esz­tétikailag is kifogástalan bú­tordarab. Alkalmas erre a cél­ra az igénytelenebb konstruk­ciójú, „áttört” könyvespolc is. Helyes, ha a kislakásokban a teret jól kihasználó, felfelé Mikor használ az antibiotikum A mellékelt szabásmintán 1 kocka 10 cm. Számozás szerint: 1. eleje, 2. háta, 3. gombolás­pánt alátét, ebből 2 db szüksé­ges, hogy jó erős legyen. (Rusai Magda terve) A második világháború után a penicillint olyan csodaszer­ként tartotta nyilván a köz­vélemény — s talán úgy is mondhatnánk, hogy a világ közvéleménye —, mint amely szinte mindenhatóként hiva­tott az emberi szenvedések csökkentésére. Sokan voltak — még orvosok között is —, akik a tisztázatlan eredetű fájdal­mak esetében' is szívesen kísé­reltek meg penicillint adni. „Valójában arról. van és volt szó; hogy a penicillin a genny­keltő baktériumokra —, a ke- rekded coccuszokra hatott el­sősorban (persze nem volt ha­tástalan sok más baktérium­féleségre sem). A lebenyes tü­dőgyulladást. s a tüszős man­dulagyulladást például az első 24 órában úgyszólván elfújta. A beteg gyógyítását gyorsan meg lehetett oldani ezekben az esetekben a mostani peni­cillinadagok tört részével. A szükséges penicillinadagok azonban azóta fokozatosan nőttek. Egyre több és több penicillinre volt és van szük­ség ahhoz, hogy érdemleges hatásokat érhessünk el. Ez pe­dig azért van így, mert idő­közben a baktériumok ellen­állása fokozódott a penicillin­nel szemben. A penicillint más antibioti­kumok is követték, melyek a penicilinhez hasonlóan gombás alapanyagúak, s a baktériu­mokat irtani képesek. A kü­lönböző antibiotikumokkal szemben a baktériumok ellen­áll óképességét elsősorban a helytelen kezelési formák nö­velik meg. Ezek forrása rend­szerint az. hogy az érdekelt betegek benyomásának megfe­lelően haszmá’ják az antibio­tikumokat. s ennek eredmé­nyeképpen életben maradt baktériumok legközelebb már nagyobb mennyiséget igényel­nek a hatékony kezelés érde­kében. A kezelés egyébként abból áll, hogy az orvos a megfelelő kórformák esetében — azaz amelyeket az éltető antibiotikum jól befolyásol — hatékony mennyiséget ad, el­sősorban injekciós formában. Ennél a formánál ugyanis az antibiotikum előre kiszámít­ható mennyiségben, megfelelő töménységben jelenik meg a beteg szervezet keringésében. A hatás tárgyi jeleként a tü­netek visszafejlődnek, elmúl­nak. A láz csökken, majd el­múlik. A kórokozókból azon­ban néhány még itt-ott a szö­vetekben megmaradhat. Ezért kell a láz elmúlta után 24 óráig még hatékony mennyi­ségben adagolni az antibioti­kumot. Ha ez a túlkezelés el­marad. s h tünetek kielégítő enyhülése után a beteg el­hagyja, vagy „elsikkasztja” az esedékes inkjekciót, a meg­maradt baktériumok elszapo­rodnak. A továbbiakban nem­csak az ilyenformán érdekelt, gyógyultalak minősülő betegre hátrányosak ezek a baktériu­mok, hanem mindenkire, akire eljutnak akár köhögés, akár egyéb baktériumszállító mód­szerrel. Még fokozottabb az ellenálló baktériumi törzsek kialakulásá­nak a valószínűsége, ha az an­tibiotikumok szedése tablet­taként. szájon át történik. A felszívódási viszonyok válto­zóak lehetnek a gyomor-, bél­rendszeren belül. Azt a gyul­ladások és a keringési viszo­nyok befolyásolhatják, s teljes bizonyossággal kiszámítani ne­héz lenne a befolyásolás mér­tékét. Számos családban el­burjánzott az a készség, hogy az első tüsszentésre Vegacil- lint vagy Beacillint, esetleg Cholorocidot vagy Tetrant ve­gyenek be. Ezek természetesen akarva-akaratlan, szaporítják az egyre veszélyesebb ellenál­ló fertőző baktériumokat. Ezek alapján érthető az a figyelmeztetés, hogy antibio­tikumokat orvosi javaslatra és meghatározott formában, nem pedig a panaszoktól függően, ötletszerűen fogyasszon a be­teg, mert önkényes fogyasztá­suk nemcsak egyéni, de kö­zösségi kárral is járhat. Dr. Honti Géza ható fülke áll rendelkezésünk­re. azonban ez — elhelyezése miatt — nem helyettesítheti teljes mértékben a ruhásszek­rényt. Ezért ezzel is számol­nunk kell. A kis alapterületű szobákat nem helyes nappali és háló­helyiségekre osztani. Kis öt­letességgel, a berendezés meg­felelő csoportosításával ké­nyelmesebb otthont teremthe­tünk. Ezek után lássuk- a- konkrét lehetőséget: Célszerű „sarkosan” elhe­lyezni a két egyszemélyes he- verőt. Az egyiket a kisszoba felőli fal mellé tegyük. Az ágyneműtartó a hosszanti fal mentén levő heverő végébe kerül. Ezzel már részben le­választottuk az alvó- és a pi­henőrészt a dolgozósaroktól. Ha az 'ágyneműtartó megfelel erre a célra, akkor helyezzünk fölé egy mennyezetig érő „át­tört” könyvespolcot. A megmaradt hosszanti és ablak­felőli fal mentén kényelmesen kialakíthatjuk a dolgozósar­kot. A szekrények az ellenté­tes. hosszanti fal mellé kerül­nek. A nevelési elvek megköve­telik, hogy a gyermekeknek nyugodt környezetet biztosít­sunk. Erre csak a kis szobá­ban van lehetőség. A bútoro­kat úgy kell elhelyezni, hogy a két szobát alkalomadtán össze tudjuk nyitni. Tóth Tamás HÉTFŐ: Tarhonyaleves, paprikás sertésszelet galuskával, fejessaláta. KEDD: Karalábéleves, parajfőze­lék sajtos burgonyapogácsával, al­ma. SZERDA: Sprágaleves, túrósgom­bóc, kompót. CSÜTÖRTÖK: Zöldségleves, rán­tott tonhal, párolt rizs, vegyes vi­taminsaláta. PÉNTEK: Bableves, rizsfelfújt, al­ma. SZOMBAT: Csülökpörkölt burgo­nyával, fejessaláta. VASÁRNAP: Húsleves, töltött ser­tésdagadó, burgonyapüré, fejessa­láta, Sacher-torta. PAPRIKAS SERTÉSSZELET. (4 személyre) 50 deka sertéscombot felszeletelünk és vékonyra kiver­jük, megsózzuk és lisztbe forgat­juk Serpenyőben forró zsírban mindkét oldalán jól megsütjük. A zsír egy részét lábasba tesszük és kis fej vöröshagymát párolunk ben­ne. Meghintjük pirospaprikával, fel­eresztjük két deci vízzel, felforral­juk. A lébe belerakjuk az átsütött szeleteket. Puhára pároljuk, közben 2—3 kanál lecsót teszünk a tetejé­re. Ha a hús egészen megpuhult, adunk hozzá 2 deci tejfelt, amelyet előzőleg kevés liszttel dolgoztunk el. Galuskával tálaljuk* SAJTOS BURGON Y APOGÁCS A. Fél kiló héjában megfőtt burgonyát megtisztítva, lereszelünk. Adunk hozzá 10 deka reszelt sajtot, egy egész tojást, sót, törött borsot. A jól eldolgozott masszából, kis gom­bócokat formálunk, melyeket ella­pítva palacsintasütőben forró zsír­ban mindkét oldalán világosra sü­tünk. Ha önálló ételként tálaljuk, adhatunk hozzá fejessalátát SACHER-TORTA. 12 és fél deka vajat, 12 és fél deka porcukorral habosra keverünk. Kanalanként hozzáadunk 12 és fél deka reszelt csokoládét. Majd 6 tojás sárgáját, s azzal jól elkeverjük. Adunk hozzá 12 és fél deka lisztet, végül óvato­san hozzákeverjük a 6 tojás ke­ményre vert habját. Vajjal kikent, liszttel meghintett formában, lassú tűznél sütjük. Ha megsült, hűlni hagyjuk, majd kettévágjuk és meg­kenjük baracklekvárral. Az egészet bevonjuk csokoládémázzal. r^

Next

/
Thumbnails
Contents