Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-12 / 110. szám
Í987. május IS, péntek 5. oldal Megholt Molnár Zoltán festőművész A Petőfi Népe kulturális eseményeket beharangozó közleményei Molnár Zoltán festőművész képeinek a Művész Klubban rendezett kiállításáról adnak hírt napok óta. Még so»-, kon emlékeznek a művész életének kecskeméti szakaszára. A harmincas években költözött Kecskemétre. Mögötte már szép művészi múlt állott: római tanulmányút, a Római Méltatlan környezetben Valami dolgom akadt a Hazafias Népfront kiskunfélegyházi járási, városi irodáján. Emlékeztem rá, hogy a helyi szállodával egy épületben, az emeleten, a művelődési otthonnak használt alkalmi helyiségek szomszédságában van elhelyezve. De amióta nem láttam, még szomorúbb állapotban van ez a mindössze egy szobácskából álló irodaféleség. Amint benyit az ember az ajtón, megcsapja orrát a falakból áradó kellemetlen szag. S mindjárt szembetűnik, hogy a falak szinte teljesen átnedvesedtek, s a mennyezet is beázva. És ez a méltatlan állapot már hosszabb ideje tart. A vízlevezető cső szivárgott, ez okozta a bajt. A környezet egyébként is méltatlan a város társadalmi szervezeteinek elhelyezésére. Az emelet túlsó felében van ugyanis elhelyezve a Vöröskereszt és a nőtanács irodája is, de a látvány itt sem kellemesebb. Az előtérben, ahová még a KIŐSZ irodája is nyílik, valóságos tüzelőraktár, található télen. Hatalmas ládákban kell itt tárolniuk a fát, a szenet, mivel pince nem áll rendelkezésükre. De mondjuk meg őszintén, a művelődési otthonba is csak némi gyanakvással mer felkapaszkodni az ember, amikor belép az utcáról a nagv kapubejárón át, a gidres-gödrös árkádok alá. Valamikor a vendéglő kertbelyiségébe vitt ez a bejárat, de hol van az már? Elvadult udvar található csak. Az emeletre vezető lépcső is rossz, a falak koszosak. Szívesebben visszafordulna a látogató. Mondják, az a baj, hogy nincs gazdája- az épületnek. Lent, az utcára néző étterem még csak-csak... Ezt rendben tartják az érdekeltek, de ,,közös lónak”... A vendéglátó vállalat osztozik a művelődési otthonnal az emeletben, s az említett szervekkel is. De erről jobb nem beszélni. A színházterem i<s bezárva, a villany zárlatos, nem úgy néz ez ki, mint a kultúra mai otthona. Lehet, hogy a községgazdálkodási vállalatnak nincs pénze e hibák helyrehozatalára, s az is nyilvánvaló, hogy közös ösz- szefogással kellene előteremteni a szükséges anyagiakat, de vajon meddig vár még ennek kezdeményezésére az igazi gazda, a városi tanács? Méltatlan mindez ahhoz a városhoz, melvben Petőfi és Móra Ferenc élt, s mely rajtuk kivül is annyi tehetséges és nagy embert adott az országnak. T. P. A jugoszláv f¥ műsora 1 s FENTEK 8.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. i— 17.00: Bábjáték. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Novellák. A gyűrű. — 18.45: Dokumentumfilm. — 19.05: Panoráma. — 19.51: Jő éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Hívja fel a 337—243. számot! — 20.37: Film a képernyőn. — 21.37: Képzelje el. Zenés műsor. — 22.07: Tv-hlradő. — 22.20: Balkán kosárlabda-bajnoksága. Magyar Intézetben Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőnkkel kötött barátság, pesti tárlatokon magas díjakkal kitüntetett alkotásokkal szereplés, majd tanársegédi működés a Képzőművészeti Főiskolán, Rudnay Gyula mellett. Ezek után telepedett meg a Kecskeméti Művésztelep egyik műtermes villájában. A német fasiszták rendelkezése űzte ki 1944. őszén megszokott alkotó műhelyéből. A városba költözött, ott dolgozott tovább, míg a város kiürítése miatt innen is távozni nem kényszerült, de mihelyt arra alkalom nyílott, visszatért Kecskemétre, ahol tanítványainak és tisztelőinek széles köre várta. Első felesége kecskeméti tanítónő volt. Az ő halála után költözött az 50-es évek elején Budapestre. Ott a Mezőgazda- sági Múzeumnál kapott állást, mint művészi dekoratőr. Ebben a minőségben részt vett a Kecskeméti Katona József Múzeum „A homok világa és hasznosítása” című kiállításának rendezésében is. Második felesége, a kecskeméti zeneiskola volt igazgatónője, Maár Erzsébet most értesítette kecskeméti ismerőseit, hogy művész férje május 5-én hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Szerdán, 10-én búcsúztatták hamvait a Farkasréti temetőben. Joós Ferenc ^fxitimnénej cl JCisk anil al a sl St'Uel 3C&rus „Szálljon a magyar dal...” jeligével ünnepelte 60 éves évfordulóját a Kiskunhalasi Szövetkezeti bizottság Erkel Kórusa. Az ünnepi alkalomra zsúfolásig megtelt a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kultúrterme. A bronzkoszorúval kitüntetett Erkel Ferenc Vegyeskar dr. Szőke László karnagy vezetésével, valamint a Zenebarátok Zenekarának közreműködésével Erkel, Kodály, Bárdos, Soszta- kovics. Hassler és Dland műveiből válogatott műsort adott elő nagy sikerrel. A további műsorban Zana Dezső szavalt, majd a csongrádi Szövetkezeti Eizottság bronz- koszorúval kitüntetett és a Kiskunhalasi Szűcs József Általános Iskola ének- és zenekara szerepelt. A jubileumi hangversenyre meghívást kapott az ezüstkoszorúval kitüntetett kecskeméti Kodály Zoltán férfikórus is. Többek között kecskeméti népdalokat és Kodály-műveket adtak elő Ádám József és Zsiga László karnagy vezetésével. A kiskunhalasi sikeres szereplés után egyébként bízhatunk abban, hogy a Kodály Kórus sikerrel szerepel legközelebb júniusban Hajdúszoboszlón, ahol az országos dalostalálkozón vesz részt. Sebők Mihály Megelőzve a magyar kiadást, izgalmas kémregény közlését kezdjük vasárnap Több tízezres példányszámban adták ki tavaly és hetek alatt elfogyott O. Smelev és V. Vosztokov szovjet szerzőpár „Az ügynök utolsó tévedése” című kémregénye. Folytatása az idén januártól márciusig az Ogonyok című szovjet folyóiratban jelent meg Nyílt kártyákkal címen. Az izgalmas, fordulatos cse- lekményű regény az első kötet szereplőinek sorsát követi tovább, egészen addig, míg a szovjet állambiztonsági szerveknek sikerül az ellenséges kémhálózat teljes felgöngyölítése. A regényt a Kossuth Kiadó hamarosan magyarul is megjelenteti. Mi azonban a kiadást megelőzve, a hazai sajtóban elsőnek közöljük folytatásokban, vasárnapi számunktól kezdődően. A fordítás Sávolt Béla munkája. K/WM JÓZSEF EST mmm aéméi koms i Tiborc Dióspaiomfhan Februárban le- , vél jött a szlovákiai Duna- l"" .....u *...... * :im s zerdahelyről Kovács Istvánhoz, a lajosmi- zsei gimnázium tanárához: vállalna el egykét előadást szlovák faivakban Katona Józsefről. A levelet Mihályi Mária, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének helyi titkára írta. Hozzátette: a CSEMADOK rendszeresen hív meg magyar előadókat ren dezvényeire. így került sor a lajosmizsei tanár meghívására is. Természetesen szívesen vállalkozott az útra. — Egy hétig voltam Szlovákiában — mondja. Az előadáson bemutatott egyik tabló Két köz- Így aztán, kellően előkészítve Bégben: Dimaszerdahelyen és sor került az előadásokra. Ezek- Dióspatonyban tartottam elő- ről így nyilatkozik Kovács Ist- adást Katona Józsefről és a ván: Bánk bán-ról. Hogy milyen eredménnyel? Azt nehéz kiszámítani, csupán annyit tu— Dunaszerdahelyen — 12 ezer lakosú község — háromszádok: nagyon nagy és megható f?n. töltötték meg a Marx Kul- volt az érdeklődés az előadás turhfz előadótermet — mondja iránt. Kovács István — és alig lehetett véget vetni az előadásnak. Nemcsak Katona életéről adtam Előszedi és megmutatja az előadásra készült tablók fény- . .. . _ , ,, . képeit. Mert Kovács István f°- han*m értettem, elemezrendkívüli lelkiismeretességgel készült az előadásra. Hogyan? a Katona Józsefre vonatkozó irodalmat, lefotografáltam. A legrégibb Katona-életrajzot is bemuttam. Továbbá a Bánk bán kiadásait. Az iskolai filmköltem a darab szereplőit és elmondtam Tiborc monológját is. _ . .. _(Kovács István hosszú ideig a- Előszőr is összegyűjtöttem Katona Józse{ Színház művésze volt Kecskeméten.) A diós-pato- nyi előadás azonban még forróbb volt, itt kétszer kellett elmondani a Tiborc-monológötj .. f... ,, , . , , , Megható volt az előadás iránt csomzőtol elkértem a Bank bán megnyilvánuló lelkes érdeklá_ operai eloadasanak filmjét, az- dds tán kivittem több magnótekercset kiváló művészeink Bánk A CSEMADOK az előadást bán tolmácsolásáról, az Opera- niágnetofonszalagra rögzítette és ház énekkaráról. És egy plaká- sokszorosítja, hogy a magyar tót 1848-ból, a nagy dráma elő- nyelyi oktatásban felhasznáL. adásáról, amikor Szentpéteri hassák a pedagógusok. Zsiga és Laborfalvi Róza ját— Kovács István egyébként szotta a főszerepet. Hasonlókép- újabb előadásokra készül; ősz- pen a Kátona József Társaság szel Mórát és Tömörkényt is- kiadványaiból is magammal vit- merteti meg a szlovákiai ma- tem —. fényképen persze, hogy gyárakkal, kiállíthassam — néhányat. Balogh József Két országon át Az utasok izgatottan várták az indulás pillanatát. Így szokott ez lenni általában a külföldi utazások alkalmával, hiszen az idegen tájak, az ismeretlen világ mindenki számára érdekes, vonzó. S ezúttal az IBUSZ a természeti szépségekben gazdag cseh, lengyel hegyek közé vitte hatnapos autóbusz túrára a társas kirándulás résztvevőit. Hagyjuk most gyorsan magunk mögött Budapestet, Balassagyarmatot, sőt a Rozsnyón elköltött ebéd sem érdemel sok szót a dobsinai jégbarlangban szerzett élmények mellett. Künn a szabadban zöldellő erdőkkel borított hegyvonulatok, selymes füvű völgyek, itt a föld alatt pedig a jegbefagyott szépség csillog. Évezredek óta soha el nem olvadó jégoszlopok, jégcsapok, érdekes. alakzatok válogatják egymást. A barlang a világ egyik legnagyobb és legérdekesebb ilyen természeti képződménye. Poprádig az út merész hegyi szerpentineken vezet. Innen már teljes nagyságában kibontakozik a Magas-Tátra. Lenyűgöző látvány. Csúcsain az örök hó és jég honol, közöttük pedig haragoszöld völgyek, közepükön kéklő tengerszemekkel. Másnap a Csorba tótól már a lengyel határ felé tartottunk. Az autóbuszon alig hallatszik egy-egy sző. Az utasok az eddigi élmények és a környék csodálatos szépségének hatása alatt állnak. A Magas-Tátra az északi oldalról egészen új arcát mutatja. Nehéz azonban eldönteni innen nézve gyönyörűbb-e vagy Poprád- ról. Kifogyhatatlan élménysorozat közepette érkezünk a Jablonkai-hágón át Zakopanéba, Lengyelország világhírű üdülőhelyére. Vadregényes hegyvonulatok között ezer méter magasan fekszik a város. Romantikáját még csak növeli a múlt század közepén épült temploma. Azután felejthetelen kirádulás következik drót- kötélpályán — irdatlan mélységek felett — a Gubalowka csúcsára. Estére érkeztünk Krakkóba, Lengyelország történelmi emlékekben leggazdagabb városába. A másnapi városnézés a magyarokhoz oly sok szállal fűződő ország múltjába kalauzol bennünket. A festői Visztula-völgyből magasodik ki az ősi vár, a Wawel, amely egész komplexuma a védőműveknek, székesegyházaknak és palotáknak. Ez a város az észak-európai reneszánsz egyik legszebb alkotása. A negyedik nap megrendítő találkozásunk volt a közelmúlt történelmével. Aus- witz. A komor barakkok, — ahol milliók szenvedtek, míg elnyelték őket a gázkamrák, —intelem a ma élők számára: soha többé ne engedjétek feltámadni a fasizmust. Délután már a mai élet lüktető szivében, Lengyelország legnagyobb iparvidékének központjában, Katowiczében voltunk. Itt történelmi emlékeket nem igen tudtak mutatni kitűnő IBUSZ-vezetőink, annál több új létesítményt találhattunk. Az Ifjúság Palotája, a Kultúra és a Pihenés Parkja, a százezer nézőt befogadó stadion az új, erős Lengyelországot vetítette elénk. Természetesen a lengyel emberekről külön kell megemlékezni. Amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk, figyelmességük, Kedvességük nem ismert határt. Viselkedésükkel állandóan éreztették, hogy népeink egy évezreden át barátságban éltek egymás mellett. Kissé fájó szívvel ébredtünk utazásunk ötödik napján. Indultunk hazafelé. Ismét átléptük? a cseh—lengyel határt, ám a csodálatos tájak elűzték borongós gondolatainkat. Zilina iparváros kedves tereivel bűvölt el bennünket. Egyik tere például dombon fekszik, lépcsőkön kell felmenni, de megéri. Árkádos lábas-házak övezik. Régi kereskedő házak. S még az utolsó nap is tartogatott meglepetést számunkra. Nehéz lenne hűen leírni, milyen csodálatosan szép a Vág völgye. A hegyek ormán várak — Tren- csén, Beckó vára, stb. — s a vidék báját még a mostanában épült ipartelepek sem tudták elrontani. Utazásunk utolsó óráiban megeredt a társaság nyelve. Sokan latolgatták, hogy — az IBUSZ Kecskemétről indít hasonló cseh—lengyel utakat június 26-án, július 11-én és augusztus 9-én, — érdemes lenne megismételni ezt a kirándulást. Közben a fényképezőgépekből kikerültek a filmek, lesz az OFOTÉRT-nak is dolga, s albumba kerülnek majd a gyönyörű kirándulás emlékei. HL CL
