Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-12 / 110. szám
r xxii. évfolyam, no. szAm Ara 60 fillér 1967. május 12, péntek Gazdaságosság, termelékenység, a statisztika tükrében Tartalék — az átlag mögött Érdekes dolog összehasonlítani a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának az első negyedévi jelentését valamelyik, néhány évvel korábban született, hasonló kiadvánnyal. Érdekes, mert — például az iparra vonatkozóan — megtaláljuk benne mindazokat az adatokat, amelyek az előzőben szerepeltek, a szöveges értékelések, összehasonlító táblázatok mégis alapvetően más szemléletet tükröznek. Amíg korábban főleg a termelés mennyiségi változásait kísérték nyomon a statisztikusok, most elsősorban arra kerestek választ, hogyan alakult a munka hatékonysága, gazdaságossága 1966-ban és az idei év első negyedében. Az elmúlt gazdasági évről szólva, á jelentés megállapítja, hogy a vállalatok munkájában már éreztette a hatását az új gazdasági mechanizmusra való fokozatos áttérés. Általában olyan termékek gyártására törekedtek az ipari üzemek, amelyek iránt kereslet mutatkozott. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy az 1965. év végi 28,6 millió forintról 3,4 millió forintra csökkent a felesleges készletek értéke a tanácsi és a megyei székhelyű tárcavállalatoknál. Néhány üzem új termékkel jelentkezett. A Bács megyei Finommechanikai Vállalat a drótfonatgyártást, a Bács megyei Cementipari Vállalat pedig a kohósalak-blokktégla előállítását kezdte meg. A minisztériumi vállalatok — minden esetben a megyei székhellyel rendelkezők értendők ez alatt — 13 százalékos termelés- növelésüket teljes egészében a termelékenység fokozásával érték el. Nem mondható egyértelműen jónak az üzemek múlt évi költséggazdálkodása. A tárcaipar egészét vizsgálva 1 százalékos költségszintja- vulás tapasztalható ugyan, de ezen belül például az Alföldi Cipőgyár és a Kecskeméti Konzervgyár drágábban termelt, mint egy évvel korábban. Kedvezőtlenebb volt a helyzet a tanácsi iparban: a vállalatok 35 A% első negyedév a megye iparában százaléka működött az 1965. évinél magasabb költséghányaddal. Ennek megfelelően az üzemi nyereség értéke a tárcaiparban 28 százalékkal emelkedett, a tanácsi ipar mérlegében viszont az előző évinél 4,6 millió forinttal nagyobb veszteséget találunk. Ideje javítani az évek óta deficittel működő tanácsi vállalatok — Bács megyei Tőzeg és Talajerő, Nádgazdaság, stb. — gazdálkodását, műszaki ellátottságát, hiszen a következő években a jövedelmezőség létkérdés lesz minden üzem számára. örvendetes viszont, hogy tavaly korszerű gépekkel, berendezésekkel gazdagodott a vállalatok zöme. Nyilvánvalóan ennek is nagy szerepe volt abban, hogy a megye szocialista ipara 20 százalékkal magasabb termelékenységgel dolgozott az első negyedévben, mint 1966-ban. A termelés értékének 28 százalékos emelkedését elsősorban azzal magyarázzák a statisztikusok, hogy az év első negyedében az állami ipar nagy mennyiségben gyártott olyan termékeket — például férfiing, munkaruha, gyapjúszövet, ajtótok, ablak, parketta, stb. — amelyekből az előző év hasonló időszakában egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mennyiséget készítettek. Kiderül az első negyedévi statisztikai adatokból az is, hogy a vállalatok zöme a tényleKözségfejlesztés és társadalmi munka — szinte el sem képzelhető egymás nélkül ez a két fogalom. Mert összeforrtak. Tíz évvel ezelőtt, nyomban azután, hogy a lakossági befizetésekből, s az állam tekintélyes hozzájárulásából létrejött a községek fejlesztését szolgáló alap. Ez az anyagi forrás helységenként jelentős ugyan, s mégis szerény a gyorsan növekvő és kielégítésre váró igényekhez mérten. Már a kezdet-kezdetén kézenfekvő volt ez a felismerés. Ám vele együtt az is, hogy társadalmi összefogással — a lakóhely szerete- tétől indíttatott tettekkel — nagy értékkel bővíthető a KOFA. Talán a községszépítéssel, parkosítással kezdődött. Hadd emlékeztessünk a sok közül csupán Soltvad'kert példájára: a községet átszelő főút mentén nyolc esztendővel ezelőtt még tehenek és libák legeltek. S azóta? Nemcsak a főutcát, hanem szinte minden ház elejét virágágyások, kis parkok díszítik. A lakosság jóvoltából. S ezzel megszépült, jelentős értékkel gyarapodott a község anélkül, hogy pénzbe került volna. Vagy: Számos községben vízműépítésre került sor. Nehezen nélkülözött, sok költséget igénylő létesítmény. S a vízhálózat elkészítéséhez — árokásással és az árok betemetésével — nyújtott lakossági segítséggel megint csak növekedett a fejlesztési alap A közelmúltban Baján tartott, a múlt évi községfejlesztési verseny eredményeit ismertető, s az új versenyt meghirdető nagyaktíván Buda Gábor megyei tanácselnök-helyettes mondta: Ha a fejlődés lendületét szemléljük, akkor válik igazán érzékletessé, milyen mértékű a lakosság aktivitásának növekedése, hogyan fejlődött a közös célok megvalósításáért vállalt áldozatkészsége... -És adatokkal bizonyított. Míg 1961- ben 19,8 forint volt a megye egy lakosára jutó társadalmi munka értéke, tavaly 20 fillér híján elérte a 102 forintot! Ezzel az eredménnyel első helyen áll Bács-Kiskun a megyék versenyében. Az elért eredmények — kiépített járdák, utak, stb. — feletti örömön túl, jogos a megye lakosainak az elsőségre való büszkesége is. Csakhogy nem minden helységben azonos mértékben. Méghozzá azért, mert a megye egy lakosára eső társadalmi munka értékének átlaga mögött nagy az eltérés az egyes járások és városok között. „Kimagaslóan a megyei átlag felett teljesített a bajai, a kalocsai, és kecskeméti járás, míg attól nagyon lemaradt például a kiskőrösi járás, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas város. S az eltérések oka elsősorban a helyi tanácsok szervezőkészségének különbözőségében kereshető” — állapította meg az értékelés. M ennyire igaz ez, jól érzékeltette a nagyaktíván elhangzott egyik felszólalás. Az ötezer lélekszám feletti községek kategóriájában győztes Kiskun- majsa tanácselnöke. Papp István vallotta önkritikusan: „A járási pártbizottság első titkára igyekezett meggyőzni és lelkesíteni. amikor a múlt évi KÖFA-verseny kezdetén egy alkalommal kijelentette: Egy kicsivel jobb szervezéssel ti, Kis- kunmajsán könnyen teljesíthetnétek az egymillió forint társadalmi munkát is... Őszintén megmondom, akkor kételkedtem, nem hittem ebben. De nem felejtettük el a jó tanácsot. És végül nem egy. hanem több mint másfél millió forint értékű társadalmi segítséget nyújtott községünk lelkes lakossága!” Önmagában ez a példa is igazolja: a megyében tavaly végzett társadalmi munka átlagértéke mögött — gondolunk a mélyen az átlag alatt teljesítő helységekre — nagyon sok tartalékerő rejlik még. S ezt vétek lenne- figyelmen kívül hagyni. Annál is. inkább, mert nincs a megyében egyetlen község sem, ahol ne kínálkozna a helység fejlesztését szolgáló, s a lakosság segítségével megoldható tennivaló. P. I. Nemzeiközi kertészeti gépesítési kongresszus Szeptember 19—23-ig nemzetközi kertészeti gépesítési kongresszust rendeznek Kecskeméten. Hazánkban ez a második ilyen jellegű rendezvény, az elsőt 1964-ben Budapesten tartották. A kongresszus előkészítésében számos társadalmi szervezet vesz részt. Az Agrártudományi Egyesület Gépesítési és Kertészeti Társasága, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- tudományok Osztályának Mezőgazdasági Gépesítési Bizottsága, a Gépipari Tűdományos Egyesület, valamint számos egyéb szerv, intézet. A rendezvényen részt vesznek a világ minden részéről a legnevesebb kertészeti szakemberek. Eddig 70 külföldi jelentkezett. A kongresszust azért rendezik Kecskeméten, mert Bács- Kiskun megye már eddig is kiváló eredményeket ért el a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben, nemzetközi hírre tettek szert termékei. A nagy jelentőségű rendezvény előkészítése érdekében csütörtökön délelőtt több tanácskozás zajlott le. Bakos István, a Mezőgép- és Malomgépfejlesztő Intézet főmérnöke, a kongresszus egyik szervezője, Gál Imre, az intézet dokumentációs osztályának propaganda és sajtófelelőse és dr. Zöldi István gépészmérnök, a Gépipari Tudományos Egyesület mezőgép szakosztályának titkára felkereste szerkesztőségünket. Számos döntés született a sajtópropagandát illetően. Ezután az előkészítő bizottság felkereste dr. Glied Károlyt, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb-elnökét, Oláh Györgyöt, a megyei tanács vb-elnök- helyettesét. A megyei vezetőkkel megbeszélték az előkészítéssel kapcsolatos, soron levő tennivalókat. A déli órákban ellátogattak a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetbe, amely jelentős szerepet játszik majd a nemzetközi kongresszus rendezvényein. Péter János Ljubljanában és Dubravnikban LJUBLJANA (MTI) A hivatalos látogatáson Jugoszláviába» tartózkodó Péter János külügyminiszter csütörtökön délelőtt különrepülőgépen Zágrábból Ljubljanába érkezett. A külügyminiszter és kísérete a repülőtéri fogadtatás után megtekintette a Krajn-ban levő Iszkra Villamosipari Gyárat. Sztane Kavcsics, a Szlovén Szocialista Köztársaság kormányának elnöke a kormány- palotában fogadta Péter Jánost, majd a Podrozsnik-villá- ban ebédet adott a magyar külügyminiszter tiszteletére. Péter János és kísérete csütörtökön Ljubljanából Dubrov- nikba repült ges szükségletekhez igazította termelését, hiszen például az állami ipar késztermékkészlet értéke az év eleji 112 millióról 53 millió forintra csökkent. Szépen emelkedett a megyei ipar exportja. Főként gyapjú takaróból, főzelékfronzervből és csontos nyershúsból szállítottak többet külföldre a vállalatok, mint 1966. első negyedévében. B. D. Az új könyvtárban Május elsejére avatták fel Mélyhűtőn az újjáépített községi könyvtárat, amelyre a község a berendezéssel együtt hétszázezer forintot áldozott. Az egykori jegyzői lakásból kialakított épületben helyet kapott a felnőtt könyvtár, a kölcsönzőhelyiség és a gyermekrészleg. A 11 ezer kötetet magában foglaló mélykúti könyvtár jelenleg megyénk legszebb községi könyvtára. A belső helyiségek kialakítása után tervbe vették az udvar parkírozását és azt is, hogy a tágas udvari térségen szabadtéri színpadot állítanak fel. ahol jó időben irodalmi ünnepséget is rendezhetnek. Képünkön: az új könyvtár olvasóterme. (Pásztor Zoltán felvétele)
