Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-06 / 105. szám
i. oldal 1961. május 6. szombat A Gazdasági Bizottság határozata ^ (^|^]u|^nyj és újítási rendszer továbbfejlesztéséről A Gazdasági Bizottság leg- amelyeket a dolgozók munka-, határát szabták meg — ez az utóbbi ülésén foglalkozott a találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésével, s határozatot hozott a fejlesztés fő elveiről. A határozat utal arra, hogy az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a műszaki alkotó tevékenység nagymérvű kibontakozásával lehet számolni, és ennek megfelelően — várhatóan — jelentősen kiszélesedik az újítási mozgalom is. A gazdasági reform, a vállalatok nagyobb önállósága itt is megköveteli a régi módszerek felülvizsgálását Ezért most elfogadott irányelvek alapján új jogszabályokat dolgoznak ki, amelyeket az év közepén a kormány elé terjesztenek. Jogszabályban rögzítik azt az elvet, hogy a vállalatok kötelesek anyagi elismerésben részesíteni minden újítót, akinek újítását megvalósítják. Az újítások fogalmát a jövőben a jelenleginél tágabban kell értelmezni. Ide sorolják azokat a kiemelkedő műszaki eredményeket is, körükben érnek el. Közismert, hogy eddig nem számított újításnak az olyan új megoldás, amelynek kidolgozása egyébként is a dolgozó munkakörébe tartozott. A vezetőállásúak, továbbá azok a kutatók, fejlesztők, tervezők, stb., akik munkakörének lényege a technika fejlesztése, továbbra sem kapnak ugyan újítási díjat, viszont újításaikért magasabb alapbér, prémium vagy jutalom illeti meg őket. A jövőben bizonyos esetekben a nem vezetőállású dolgozók is újítási díj helyett jutalmat vagy prémiumot kapnak ötleteikért Kifejezetten újítási díj ugyanis január 1-től csak a műszaki és üzemszervezési újításokért jár, minden más — például ügyviteli — ésszerűsítést egyéb formában jutalmaznak. A közreműködői díj megszűnik, mert az újításban közreműködőket a vállalat ugyancsak egyéb módon, tetszés szerint jutalmazhatja. Az újítási díjnak egyébként csak az alsó Pályázati felhívás NAPJAINKBAN sok szó esik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szocialista tudatának kialakításáról. általános és szakmai műveltségének növeléséről, a gazdasági építőmunka segítéséről és a falusi ifjúság élet- és munkakörülményeinek a javításáról. Az időszerű feladatok megvalósítása végett, valamint a már kialakult jó tapasztalatok, módszerek összegyűjtésére és hasznosítására a KISZ Központi Bizottság Parasztifjúsági Osztálya országos pályázatot hirdet a falusi értelmiség és ifjúsági vezetők részére az alábbi négy témakörben: ELSŐ: A fiatalok rendszeresebb foglalkoztatásának lehetőségei. bevált módszerei. A tsz- ek üzemi tevékenységi körének szélesítése olyan mértékig, ameddig hasznosan egészíti ki a gazdálkodást. (Feldolgozás, szolgáltatás, értékesítés stb.) MÄSODIK: A munkakörülmények javításának lehetőségei, összefüggésben a munka- szervezés korszerű formáival. Pl. a szakmunkások foglalkoztatása, a nehéz fizikai munka gépesítése, kettős műszák az állattenyésztésben. HARMADIK: A kulturált falusi életkörülmények javításának legalapvetőbb formái, módszered. Az erre fordítható anyagi eszközök és egyéb források legcélszerűbb felhasználása, a meglevő adottságok jó kihasználása. a szabad idő hasznos eltöltése. NEGYEDIK: A gazdaság és az általános iskola együttműködése a munkaerő-utánpótlás szolgálatában, a mezőgazdasági munka megszerettetése és az arról alkotott helyes közvélemény kialakítása végett. Mind a négy esetben az olyan formák és módszerek feldolgozása az ajánlatos, amelyek széles körben általánosíthatók és alkalmazhatók. A pályázatok terjedelme legfeljebb 15 gépelt oldal. Beküldési határidő: 1937. november 1. Cím: KISZ Központi Bizottság Parasztifjúsági Osztálya (Bp. V., Balassi u. 16.) A KISZ Központi Bizottsága gondoskodik a díjnyertes pályázatok megfelelő propagandájáról. PALYADIJAK a következők: Az első-második témakörben, témakörönként az első három díj: 4000—3000—2000 forint. A harmadik-negyedikben, szintén témakörönként: 3000—2000—1000 forint. évi megtakarítás 2 százaléka, Hogy valójában mennyit fizetnek az újításért, azt a vállalat és az újító szabad megállapodása dönti el. A műszaki alkotói díjakat (újítási díj, magasabb bér, prémium, jutalom) részesedési alapjából fizeti a vállalat. Ezért a személyi jövedelmek, 1968. évi kiinduló alapjainak kiszámításánál figyelembe kell venni a több év átlagában kifizetett újítási díjakat is. Az újítások díjazásánál azt a hasznot kell figyelembe venni, amit az újítás vagy találmány segítségével a vállalat elért. Az újítások jelentősége megnő, ezek ugyanolyan értékei lesznek egy-egy üzemnek, mint az anyagi javak. Mások csak akkor vehetik át az újítást, ha ehhez a kidolgozó vállalat hozzájárul, s a műszaki megoldás átengedéséért ellenszolgáltatás jár. Az újítás átengedéséről kivételes esetben a vállalat felügyeleti szerve is dönthet. Az újítások értékesítési lehetősége érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy másutt is hasznosítható műszaki megoldásokra ösztönözzék dolgozóikat, és szorgalmazzák az újítások elterjesztését. A más vállalatoktól kapott összegből részesülnek majd azok, akik részt vettek az átadott újítás kidolgozásában vagy értékesítésében. A dolgozó vállalatának hozzájárulása nélkül csak akkor bocsáthatja más üzem rendelkezésére új műszaki megoldását, ha saját vállalata annak kidolgozásába nem fektet jelentős szellemi és anyagi erőt, és ha az átadás nem sérti saját vállalatának érdekeit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek újítómozgalmának továbbfejlesztésére — a sajátos viszonyok miatt — az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a SZOT-tal egyetértésben külön irányelveket dolgoz ki. (MTI) Alakuló ülésből - munkaértekezlet Az országgyűlési képviselők tapasztalataiból A meghívón feltüntetett időpont: kedd, 11 óra, azt sejtette, hogy rövid, lényegre törő összejövetelről lesz szó, megalakul az országgyűlési képviselők megyei csoportja. De téved, aki azt hiszi, hogy csupán megalakult, Iván Istvánné személyében vezetőt választott a megyei képviselőcsoport. Mert a rövidnek ígérkező eseményből a délutáni órákba nyúló, kiadós munkaértekezlet lett. A március 19-i választások után ugyanis nyomban munkához láttak a képviselők. Megkezdték az ismerkedést a területükkel, választóikkal. Volt tehát alapja a gondolat- és tapasztalatcserének. Fellépni a lelketlenség ellen Sok szó esett a képviselők között például a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséről. Méghozzá ilyen következtetéssel: Fellépni a bürokrácia, a lelketlen ügyintézés ellen! Mert bár általánosságban elmondható, hogy a helyi tanácsok és más szervek dolgozói közmegelégedésre, lelkiismeretesen, emberségesen végzik feladatukat, akadnak még ellenkező tapasztalatok is. Felületes, a kellő körültekintést nélkülöző intézkedés, az ügyféllel szemben tanúsított türelmetlen, rideg, olykor sértő magatartás. Saját tapasztalataiból kiindulva az egyik képviselő így vetette fel a kérdést: Az országgyűlési képviselőnek nincs szüksége olcsó népszerűségre. Vagy el lehet valamit intézni a törvényeink adta lehetőségeken belül, s akkor el kell intéznie a helyi tanácsnak és más illetékes szervnek. Vagy pedig nincs mód a kérés teljesítésére, de azt is meg kell magyarázni, s akkor a képviselő sem tud segíteni. így lenne a helyes, a természetes. Csakhogy előfordul, hogy az ügyintéző lelkiism Oanz avaq BUDAPEST elvész esztergályos, marós, villanyhegesztő szakmunkásokat. Térítéses vasúti jegyet és szállást biztosítunk. Jelentkezés: levélben. Budapest, VIII. kér. Vajda Péter u. 10. Munkaerőgazdálkodás. 2910 Készül a tetőszerkezet xfJÍL — Jönnek a vabetonszerelők — szól le a magasból a képen látható két ácsmester, Pataki István és Kazinczi Ferenc. Szülők, pedagógusok, gyerekek állnak meg Az építésvezető dicséri az ácsokat: néhány percre március óta Jánoshalmán a Rá- — Az itteni tanács KÖFA-brigádjának a kóczi utcai 15 tantermes új iskola emelkedő tagjai. Szorgalmas, kiváló szakemberek. Éve- íalai mellett. Érthető várakozásteljes kíván- ken át az ország nagy építkezésein szereztek csiskodásuk, amivel kérdezgetik a mestereket, nagy gyakorlatot. Most már, ahogy szaporodik az építésvezetőt, akik szívesen válaszolnak az Jánoshalmán az építkezés, találnak itthon is érdeklődőknek: munkát, nem kell eljárni messzire dolgozni, — Jól haladunk. Ha nem jön közbe akadály, hetekig távol a családtól. az új tanévben már megkezdődhet a tanítás. De ezt már nem hallják odafent az ácsok, A kőművesek már elmentek, most az ácsok nem is figyelnek lefelé. Villan kezükben a fűszorgoskodnak a magasban, végzik a zsaluzást, rósz, a szekerce, vidám fütyürészéssel halad a nemsokára kész a tetőszerkezet. munka, rövidesen elkészül a tetőszerkezet... — Utána? Bubor—Pásztor meretlenségéért utánajárásával a képviselő kárpótolja a panaszost, mert a gondja megoldható. Az iménti problémakörrel függ össze országgyűlési képviselőink tapasztalatainak további csoportja, amit többen is így fogalmaztak meg: „Ha nekünk elmulaszt válaszolni egy szerv, intézmény, mit tesz az egyszerű állampolgárral?!” Mert sajnos, munkájuk gyakorlata nem egy ilyen példát is felvetett már. Pedig a lakosság beadványaira való válaszadás határidejét törvény szabályozza! Lehet, hogy új törvényi érlelnek a tapasztalatok ? Megyénk egyik legsúlyosabb gondját, a lakáshiányt is közelről ismerik az országgyűlési képviselők. Hiszen számos ilyen panasszal keresik fel őket választóik. S hogy e panaszok sem maradnak utánajárás nélkül, jól bizonyították a tapasztalatok nyújtotta következtetések, amelyek nagyon tárgyilagosan így vetődtek fel: Az igényjogosult sok, a lakás kevés — nem könnyű tehát az igazságos elosztás. Semmiképpen sem tűrhető el azonban — ami sajnos nem egyszer előfordul —, hogy a jobb anyagi helyzetűek, a kevésbbé ráutaltak jussanak lakáshoz a leginkább rászorulók rovására! Az egyik képviselő elvtárs tapasztalatcserét javasolt olyan helységben, ahol jónak, követésre méltónak bizonyult a lakáselosztás gyakorlata. A' legtöbb felvetésből azonban az csendült ki: indokolt lenne a lakáselosztás feltételeinek szabályozása, egy olyan új törvény kimunkálása, amely — figyelembe véve a család egy tagjára jutó jövedelmet, a gyermekek számát stb. — igazságosabb elosztást biztosít. Helyes volt az „igen“ kimondása Bizonyságául annak, hogy megválasztásuk, a lakosság bizalmának előlegezése óta eltelt rövid idő alatt nem tétlenkedtek az országgyűlési képviselők, a munkaértekezletté fejlődött összejövetelen számos egyéb, csakugyan az élet sűrűjéből vett tapasztalatot vetettek fel. Még csak egyetlen példát közülük. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban szóba került, hogy míg a társadalom- biztosítási rendszerünk az ország lakosságának 97 százalékára kiterjed, s világviszonylatban is színvonalasnak mondható, ugyanakkor akad a megyében kis község, ahol háromszobás, összkomfortos lakással várják, s mégsem kapnak orvost a helybeliek. És nyomban megfogalmazódott a javaslat is a megoldásra: Helyes lenne mindjárt az egyetemekről legalább ötévi szolgálatra diszponálni a végzős orvostanhallgatókat ... Miután az új választási törvény értelmében egyéni választókerületben tevékenykednek az országgyűlési képviselők, rövid ideig nyitott kérdés volt, szükség van-e a képviselők megyei csoportjának létrehozására. S lám, mennyire helyes volt az igen kimondása. Hiszen egymás munkamódszereinek megismerése, s a tapasztalatok kicserélése csak kamatozhat a választókerületben, s az egész megye parlamenti képviseletében. P, I. ;
