Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
A verseny új vonásai Á vendéglátóipar készül a kánikulára A naptár szerint nemsokára beköszönt a nyár, a megyei vendéglátó vállalatnál már jóideje folynak az előkészületek a meleg napokra. — Nagyon várjuk mi is a tartós jó időt — mondották a vállalat központjában —, hiszen a kerthelyiségek, a teraszok hetekkel ezelőtt megnyíltak, s teli vannak áruval a strandvendéglők raktárai is. Ha az időjárás engedi, a tavalyi 38 vagonnál is többet — összesen 40 vagon fagylaltot • Új fagylaltoxók Kecskeméten • A külföldiekre is gondolnak —, hoznak forgalomba a vállalatnál, ezenkívül 150 000 jég- krémrudat. Az üzletekben levő hét olasz krémfagylalt-gép mellett a nyolcadikat a Kecskeméti Állami Áruház mellett felállításra, kerülő fagylalt és hűsítő ital „gombában” helyezik üzembe. A kecskemétiek örömére a Hírős étterem mellett új eszpresszó nyílt, ahol a fagylalt mellett, hűsítő italt, feketekávét, cukrászsüteményt is lehet kapni. Fagylalttölcsérből a tavalyi mennyiségnél 15 százalékkal kevesebb jut az állami vendéglátóipar üzleteibe, mert az ipar nem tudja hiánytalanul kielégíteni az igényeket. A hiányt az üzletekben a poharas fagylaltárusítás növelésével igyekeznek pótolni. A Szeldi-tónál mozgó fagylaltárusok is működnek majd. — A nyári sörellátás — folytatódott az információ —, valamivel jobb lesz a múlt évinél. A harmadik negyedévben 1000 hektóval több sört kap a vállalat, s ebben az időszakban az összes sörmennyiségből 1500 hektolitert külföldről hoznak a megyébe. A mennyiségi és választékbeli növekedés ellenére sem lesz azonban zökkenőmentes a sörellátás. A megye öt városa közül az elmúlt években Kiskunhalason okozott legtöbb gondot a jégellátás. Az idén ez is megoldódik. Néhány hét múlva megkezdi az üzemelést a halasi jéggyár. A szikvízüzemekben is megteremtették a feltételeket a termelés növelésére. Ha beköszönt a kánikula, a kis forgalmú üzletekből a felszolgálók a strandvendéglőkben segítenek a csúcsforgalom lebonyolításában. A vállalat vezetői eredményes tárgyalásokat folytattak az IBUSZ illetékeseivel a közelmúltban. Az így létrejött megállapodás szerint — az IBUSZ előrendelései alapján —, Kalocsán a Piros Arany Szállóban, a Szelidi-szálló éttermében, a kecskeméti, aluljárón túli új halászcsárdában, az Expressz étteremben is étkezhetnek majd a nyáron a megyébe látogató külföldi turisták. M anapság senki számára nem lehet vitás, hogy az öncélúság, a formalitás a mezőgazdasági versenymozgalomban is a versengés halálát, vagy éppenséggel a halvaszületését jelentheti. Jó volt hallani, hogy ennek az igazságnak az erőteljes hangoztatása jellemezte legutóbb a közös gazdaságok szocialista brigádvezetőinek kecskeméti járási tanácskozását is. Egyik felszólaló ezt így fogalmazta meg: a verseny nem cél, hanem eszköz a nagyobb hozamok, a kisebb költségek elérésére, a gazdaságok adottságainak jobb kiaknázására. Kézenfekvő tények ezek, s nem is kellene rájuk szót vesztegetni, ha a járásnak a tavalyi versenybe csaknem másfél ezer fővel benevezett 58 brigádjának mindegyike az említett elvek figyelembevételével versenyzett volna. E megállapítás egyáltalán nem kisebbíti azoknak a brigádoknak a szorgalmát, tett- rekészségét, amelyek teljesítették, sőt túl is teljesítették vállalásaikat, s így a javára váltak a járás egész gazdálkodásának. Más kérdés, hogy eredményeik, még inkább a módszereik a járásban sem eléggé ismertek. A szocialista átszervezés óta, több mint fél évtized alatt bebizonyosodott: anyagi érdekeltség , nélkül a verseny írott malaszt csupán. Ez, a gazdasági reformok küszöbén, teljesen nyilvánvaló. De nem mellőzhetők a gazdálkodás nagyüzemi körülményei sem: a gépesítés, az új módszerek alkalmazása. Az erdészetekben például a motorfűrész megjelenése és elterjedése tette lehetővé a verseny eredményes megszervezését. Az a körülmény tehát, hogy a gépi technika új eszközei megjelenésük után korántsem kerülnek teljes kihasználásra. Mégis, hogy ezt a fokot mielőbb elérhessék, _ vagy legalábbis megközelíthessék, az érdekeltséggel, a versennyel a gépekkel dolgozó embereknek kell nagyobb lendületet adni. A verseny az emberi tevékenységre teszi a hangsúlyt. Egy- egy gazdaság traktorosai is másmás teljesítményt érnek el ugyanazzal az erőgéppel. Még nagyobb szerepe lesz ennek a jövőben, amikor is a versengés nem arra irányul, hogy a gazdaságok kitöltsék a felsőbb irányító szervek _ által megadott kereteket — már ma sem ez a helyzet —, hanem arra, hogy kereteiket maguk tágítsák, szakszerűen, sokoldalúan, ötletesen használva ki az adottságokat. Ennek jegyében adtak hangot többen annak a helyes törekvésnek, hogy „üze mi szinten” a gazdaságok versenybizottságai értékeljék a versenyt, szabják meg a feltételeket a helyi lehetőségek messzemenő figyelembevételével, s állapítsák meg a jó helyezést el érők jutalmazását és annak mértékét is. Ez is a gazdaságok önállóságát van hivatva érvényesíteni. Az egyéni teljesítmény jobb elbírálása szempontjából a kis létszámú, tíz-tizenöt fős brigádok versengése mutatkozik a legígéretesebbnek. A v e r s e n y szó jelenté se az új gazdasági mechanizmusban elmélyül, mintegy meghatványozódik, mert egyúttal a termelési módszereknek, méginkább az áruknak a piacon történő versengését is jelenti. A fentiekből következik, hogy ez a két jelentés semmiképpen nem lehet egymással diszharmóniában, de egymás hatását kell fokozniuk, erősíteniük, kiegészíteniük. Aki az átlagosnál nagyobb munkájával, a módszerek tökéletesítésével a közös gyarapodását szolgálja, az az erkölcsi elismerés mellé kapja meg a méltó anyagiakat is A versenymozgalom ettől nem lesz kevésbé szocialista, sőt ez a jellege így válik igazán tel jessé. H. D. xxn. evf., i26. sz. Ara 60 fillér i9«7. május 31, szerda Kitüntették a megyeszékhely élenjáró társadalmi munkásait A Hazafias Népfront Kecskemét Városi Elnökségének és a városi tanács végrehajtó bizottságának meghívására ünneplő ruhás emberek népesítették be tegnap délután a tanácsház dísztermét. Meganinyian a múlt évi városfejlesztési munka tevékeny részesei, példaadó társadalmi munkások. Az ünnepi hangulatú összejövetelt dr. Csűri Ferencné, a városi népfrontbizottság titkára nyitotta meg, majd Fehér Sándor, a városi tanács vb-elnök- helyettese adott vázlatos áttekintést Kecskemétnek a községfejlesztési alap létrehozása, 1955. óta végbement fejlődéséről. — Tizenkét év alatt, 1966. végéig csupán saját erőforrásokból több mint 208 millió forintot fordítottunk kommunális célokra, kulturális és egészségügyi létesítmények megvalósítására mondotta többek között Fehér Sándor. — Csak néhány fontosabbat említve ezek közül: 36 millió forinttal megépült 323 682 négyzetméter új, korszerű út, s ezzel 180 utcában eltűnt a sár, a por. Több mint 57 ezer négyzetméternyi területen pedig új aszfaltjárda létesült. Bizonyára kevesen emlékeznek már rá, hogy az első méter vízvezetékcsövet 1950. májusában rakták le Kecskeméten, s ma már 106 kilométeres vezetékszakaszon jut el az egészséges ivóvíz a megyeszékhely háztartásainak 60 százalékába. Jelentősen, több mint 17 kilométerrel, bővült ezidő alatt a köz- világítás is, s ezzel számos, főleg peremkerületi lakásba, iskolába jutott el a sokat jelentő villanyfény. A KÖFA létrehozása óta eltelt 12 év alatt 25,4 millió forint értékű társadalmi mimikával segítette a városfejlesztés célkitűzéseit a megyeszékhely lakossága. Ebből a múlt évben nyújtott társadalmi segítség értéke megközelítette a hétmillió forintot. Külön is elismeréssel szólt Romáit kereskedelmi A hazánkban tartózkodó román kereskedelmi küldöttség öt tagja, Olteanu Ion, a román belkereskedelmi miniszter első helyettese vezetésével, kedden Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendégek, akiket elkísért Halász János, belkereskedelmi ötletesen, olcsón A Minisztertanács és a SZOT vándorzászia,iával nemrég kitüntetett Kiskőrösi Gépjavító Állomáson a saját gyártmányú gépekkel, eszközökkel szinte teljes mértékben megoldották a lánctalpas gépek, illetve azok alkatrészeinek a felújítását. Korábban például a megkopott görgőket eldobták, jelenleg viszont „fedő- poros” eljárással hegesztik újjá. E módszerrel naponta legalább 25 görgőt „frissítenek fel”. Jobbra: Kisa István hegesztő hozzáfog a görgő felújításához. Nem kell eldobniuk a láncot meghajtó csillagkereket sem, miután azok koszorúja megkopott, viszont alatta teljesen ép az anyag. Az eljárás lényege; leveszik az elhasznált koszorút, s az újat, fclforrósííva, ráhelyezik, amely a hűlés következtében szorosan a kerékre tapad. Ily módon naponta tíz csillagkerék születik újjá, s ez összesen 22 ezer forint megtakarítást eredményez. Alsó kép; Balázs Mihály műhelymunkás a felújított csillagkerékbe lyukakat fúr a szegecseléshez. Fehér Sándor az iparitanuló-is- kola lelkes, példaadó kollektívájáról, amely az iskoláin belül, s más fejlesztési feladatok megvalósításához csaknem négymillió forint értékű társadalmi segítséget nyújtott. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy az idei társadalmi munkafelajánlások során városszerte eddig felkínált 30 ezer munkaóra — melynek tekintélyes hányada szakmunka felajánlás — és a 140 óra gépi fuvarvállalás az eddigiekhez hasonlóan sikeresen szolgálja a lakosság igényei által diktált, soronkövetkező feladatok megvalósítását. Ezután Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke száztizennyolc élenjáró társadalmi munkásnak nyújtotta át a Bács-Kiskun megyei Tanács községfejlesztési emlékérmét és az emléklapot. delegáció a megyében miniszterhelyettes is, a FŰSZERT, a BÉK vezetőinek társaságában, ellátogattak a FŰSZERT kecskeméti telepére, a Helvéciái Állami Gazdaságba, a Kecskeméti Konzervgyárba, az állami áruházba és földművesszövetkezeti árucsarnokba.
