Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-18 / 115. szám
t967. május 18, csütörtök S. oldal JSapon-füvön könnyebb a felkészülés Már lezajlott az írásbeli, pár hét és máris itt a szóbeli érettségi. Oda kell állni a vizsgabizottság elé és számot adni a tudományról. Sok-sok izgalom, sok-sok tanulás előzi meg ezt a nagy napot. Mert ugyan melyik diák tanult annyit négy esztendő alatt, hogy izgalom nélkül odaálljon a bizottság elé! Jó a csend ilyenkor, minél mesz- szebb a világtól, az emberektől. Megteszi egy strand is, amelyet még csak éppen most meszeltek ki, majd egy hét múlva nyitják, ha jó lesz az idő. Itt az erdő szélén, hűvös pázsiton megy jól a tanulás. Ezért határozta el a képen látható két kiskun- halasi gimnazista kislány, hogy a strandot választják búvóhelynek. Kettős haszonnal: így jobban fog rajtuk a tudomány — és a napfény is, amely most már bőven ömlik rájuk. (Pásztor Zoltán felvétele) Hol zárul be a kör... Megyénkben jelenleg 1807 kiskorú van állami gondozásban. Részben Kunfehér- tón, Hajóson, Bácsalmáson és Kalocsán tanulnak, a kisebbek a csecsemőotthonokban vannak, legnagyobb részük pedig nevelőszülőknél nyert elhelyezést...” — így kezdődik a hivatalos jelentés. Händel: Saul Oratórium-előadás Kecskeméten Hangversenyéletünknek évről évre ünnepi eseménye, amikor egy-egy oratórium szólal meg városunkban. Ennek a monumentális zenél'műfajnak a mai napig legkiválóbb mestere: Händel zenéje több mint két évszázad távolából töretlen fénnyel, frissességgel, olykor megrázó drámaisággal szól hozzánk. Pedig műveinek időbeli terjedelme korántsem felel meg a maá élet zaklatottabb ritmusának, ezért van az, hogy — mint ez alkalommal is — oratóriumai csak k i se bb-nagy ob b kihagyásokkal, „húzásokkal” adhatók elő, s még így is az átlagnál hosszabb ideig veszik igénybe a hallgatók figyelmét és az előadók teljesítőképességét Viszont szug- gesztív erővel hat a ma közönségére is az a zene, mely már keletkezésekor is széles tömegekhez szólt, világosan kifejezve azok érzésvilágát, világ- és emberszemléletét. S mindez Händel csodálatos fény- és szín- érzéke, dallamalkotó leleménye, nagyvonalú építkezése, emelkedett humanizmusa által válik esztétikai élménnyé a hallgató szamára. Az oratórium főszereplője a néptömegeket megszemélyesítő kórus. Ezúttal legkiválóbb hazai oratórium-együttesünket, a Budapesti Kórust hallhattuk a Saul előadásán. Kitűnő szólamtudásról. nagy rutinról és stüusisme- retről, magasfokú kulturáltságról tett ismét tanúságot azének- ,kar. Csupán a hangszínek szépségét, fényét hiányoltuk kissé ezen az estén, bár az előadás folyamán ez is egyre jobban felszabadult, így a zárótételt már teljes szépségében szólaltatta meg az együttes. Talán a szokatlanul fülledt, párás levegő okozta, hogy általában az énekhangok nem voltak egészen rendben ezen az estén. A szólisták, az oratórium egyéni szereplői közül Barlay Zsuzsa és Réti József formálta meg legmagasabb színvonalon szerepét. Különösen a III. felvonás semmilyen aktív tevékenységet nem folytatnak, csak szorultság esetére kellenek. Egymás között horgonynak nevezzük őket. Nekem is van egy ilyen emberem, negyvenhat óta. Egy bárban dolgozik. Nem egyszer ittam nála koktélt az évek során. Ezek egyszerűen ülnek a helyükön és dolgoznak, mint mások. Ha a jelszóval jelentkezik valaki náluk, teljesítik, amit kér. Aztán kész, a következő esetig. Természetesen, ha valami egészen rendkívüli adódik, kezdeményezhetnek is. De elvben ezt nem követelik tőlük. Markov: Az európai fővárosokban vannak ilyen ismerősei? Remény: Voltak. De nem vagyok biztos benne, hogy megvannak-e még. Bár általában, megfigyeléseim szerint ez a kontinens a legstabilabb. Markov: Beszéljen róluk részletesebben. i Remény közli az ügynökök nevét, különleges ismertető jelüket, rövid jellemzést ad róluk. Következnek a városok, hotelek, éttermek, különféle intézménynevek. Markov: Jó, ezzel végeztünk. Mondja, van magának családja, gyermekei? Remény: Nem, ez teljesen lehetetlen volna a munkám miatt. Itt találtam egy asz- szonyt, akit megszerettem. Gyermeke is született. De hiszen, ön mindent tud ... (Hosz- szú hallgatás következik.) Kérdezhetek valamit? Markov: Tessék! Remény: Fia, vagy lánya született Máriának? Markov: Kisfia. Remény: Milyen névre keresztel tette? Markov: Alekszander... — Miért, maga hívő? Remény: Nem. Az apám volt hívő élete utolsó éveiben. A 7. sz. szalagról: Markov: Mondja meg őszintén: csakugyan szereti Máriát? Remény: Igen. Markov: Mária tudott róla, hogy maga hírszerző? Remény: Nem. Markov: A moszkvai utazáson kívül milyen feladatokat hajtott végre? Remény: Mást semmit. (Folytatása következik) sírató-jelenetében énekelt Barlay nagy drámai erővel. A címszerepet megjelenítő Jámbor László a súlyosabb hangvételű tételekben (pl. a II. felvonás eskü-áriájában) zeneileg és hangban is jól helytállt, másutt viszont technikai bizonytalanságokkal küzdött. Werner Mária beugrása a megbetegedett másik szopránszólista helyett megmentette az oratórium egyik igen kifejező áriáját. Szabó Miklós ezen a koncerten fordítóként jobban remekelt, mint énekesként: szöveghű, világos és jól énekelhető fordítása az előadás egyik erőssége volt, hármas szerepének stílusában viszont — főként hangvétel tekintetében — meglehetősen idegenül mozgott. Svéd Nóra és Antalffy Albert kisebb szerepeikben jól illeszkedtek az előadás egészébe. Forrai Miklós nem annyira karmesteri produkciót nyújtott a Saul dirigálásában, hanem inkább az együttesével szinte eggyé vált, nagy mesterségbeli gyakorlattal és jó ízléssel rendelkező karigazgatóként mutatkozott be. Az előadás színvonalát inkább a betanítás biztonsága, mint a megszólalás reve- lációja biztosította. A Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara igen szépen, egységesen muzsikált a keze alatt. Külön említést érdemel az I. felvonás hárfaszólja, melyet a közönség szó szerint „lélegzetvisszafojtva” hallgatott. Händel Saul-oratóriuma és a szépszámú előadógárda megérdemelt sikert aratott Kecskeméten. Körber Tivadar A jugoszláv TU műsora 11 CSÜTÖRTÖK 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Legkisebbjeinknek. — 17.25: A világ képekben. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Riportműsor. — 18.35: Egyedül a zenével. — 19.00: Szórakoztató műsor. — 19.40: Tv-híradó. — 20.30: Aktuális beszélgetések. — 21.00: Opera- és hangverseny. — 22.10: Tv-híradó. — 22.25: Nemzetközi atlétikai verseny. Szülői munkaértekezleteken, különböző megbeszéléseken gyakran felteszik a kérdést: miért vesz a gyámhatóság egy- egy gyermeket állami gondozásba, hová kerülnek, mi lesz a sorsuk, hogyan lehetne csökkenteni ezt az igen magas számot? Beszélgetések során — szülők, tanárok, de maguk a fiatalok is — nem egyszer nekem szegezik a kérdést: Miért...? • Nézegetem a legfrissebb iratkötegeket, találomra kiemelem K. Erzsi és Cz. Pisti ügyiratát. Különösen az utóbbi vaskos. De vegyük sorjában. Miért és hogyan lett a példás magatartásé K. Erzsébet, nyolcadik osztályos tanuló most márciusban állami gondozott? „Kedves Gyámhatóság! Azzal a kéréssel fordulok önökhöz — így kezdődik a kockás papíron az őszinte, kétségbeesett, kusza írású levél —, hogy családi körülményeimen segítsenek. Ha lehet, mielőbb állami gondozó intézetbe helyezzenek el... Tiszta ideges vagyok már. Pedig csak 14 éves vagyok ... Részeges család az egész, ha egy kis pénzük van, mennek a kocsmába. Ha hazajönnek, veszekszenek anyuval és énvelem ... Többször van csak kenyér, mint rendes étel... Van, amikor kenyérre sincs a háznál. Hiába akarok tanulni, részegek között nem tudok... a barátnőmmel együtt ebédelünk a konyhán. Az ő édesanyja fizeti be az én részemet is ... Tessék elképzelni, milyen az életem ...” Így számol be a kislány keserves napjairól, aminek az oka az apa és idősebb bátyjai italozó, felelőtlen — talán szívtelen — életmódja. Az édesanya beteges, idősebb. Már régen semmibe veszi a férje, semmibe veszik könyörgését fiai. Az anya maga is kérte a legkisebb gyermek, Erzsiké állami gondozását. De amikor erről határozott az első fokú gyámhatóság — erősebb érzelemmé vált az egyetlen nem durva gyermekével való együttlét kívánsága —, megfellebbezte a döntést. Mikor a gyermekvédő intézet igazgatója személyesen ment el a kislányért, az édesanya — könnyei ellenére — mégis megértette: a kis Erzsi számára ez az egyetlen járható út, hogy emberi körülmények közé kerülhessen. Ax iskola alapos, részletes környezettanulmánya, a meghallgatott Erzsi és barátnője, Éva vallomása alátámasztotta: ilyen körülmények ismeretében nem tehetünk mást a gyermek megmentéséért, mint hogy intézkedünk állami gondozásba vételéről. A meleg szívű kis Éva gondoskodott — már régóta — a tízórairól, télikabátról és ki tudja mennyi apróságról, amivel bizonyította Erzsinek őszinte, megértő szeretetét. A kislány és szülei áldozatot hoztak Erzsikéért, de mindez már nem ellensúlyozhatta az apa és a fiú testvérek erkölcsöt, jó érzést, idegrendszert romboló durvaságait. Ezt a súlyos terhet a kislány mér nem bírta elviselni. így lett állami gondozott Erzsi. Az általános iskolai tanulmányait befejezi, szakmát tanul. Mindig szeretettel emléke- kezik nevelőire és bizonyára nem felejti el S. Évát, az őszinte barátnőt, s annak szüleit. Az apa ellen a gyámhatóság megtette az intézkedést. No és Pisti? A fiú általános iskolás. Már huzamosabb ideje állami gondozott. Zárt intézeti növendék, mert csavargásai, kisebb-nagyobb lopásai miatt maguk a szülők is kérték az intézeti elhelyezését. István szülei ? Mindketten dolgoznak. Az apa felelősségteljes beosztásban, gyakran távol kell lennie a családjától. A szülők nem bírtak a kisfiúval, úgy mondták, írták: képtelenek nevelni a gyermeket. A gyámhatóság igazat adott a szülőknek. Röviden ennyi a történet. Ott folytatódik, hogy a szülők az újabb rendelkezések értelmében megállapított gondozási díj összege ellen fellebbeztek. Hányszor végigolvastam már ezt a fellebbezést! Bántóan éles, támadó hang az apa részéről. Hibáztat mindenkit: tanárokat, gyámhatóságot stb., amiért gyermeke nevelése kudarcba fulladt. Arról egészen megfeledkezik, hogy a gyermekért elsősorban a szülő felelős és nem a pedagógus! És nem csupán az apa, hanem közösen mindketten az édesanyával! A Családjogi Törvényből betű szerint idéztem a másodfokú határozat indoklására mindazt, amit a szülőnek tudnia kell: Köteles gondoskodni — minden tekintetben — gyermekéről, köteles elősegíteni fejlődését ... A gyermek is köteles szüleinek engedelmeskedni, tisztelettudóan viselkedni... Tehát: Pisti is felelős cselekményeiért. Ez a felelősség egyenesen arányos életkorával, szellemi fejlettségével, környezete nevelő erejével. A szülő felelőssége szintén életkorhoz, értelmi képességhez, műveltséghez és nem utolsó sorban szülői szívhez viszonyítva mérhető. A gyermeket tehát nem menthetjük fel, de: Pisti 12 éves fejjel képes csak gondolkozni, mérlegelni, ítéletet alkotni, különbséget tenni a jó és rossz között. Törvényeink szerint 18. életévének betöltéséig szülői felügyelet alatt áll minden gyermek. Ezt a felelősséget nem háríthatja át a szülő a pedagógusra, sem a gyámhatóságra, sem a társadalomra, mint ahogyan Pisti apja próbálja. A fiú az utóbbi időben megkomolyodott, tanulmányi eredményei is jobbak. Szakmát tanul majd ő is. Elindult a járható úton, amely a becsületes, kiegyensúlyozott, elégedett élethez vezet. Érlelődik már benne: rossz lépés volt, amely az iskola helyett a csavargások felé indította, csúnya dolog volt, hogy meglopta a szomszéd nénit, aki pedig jó volt hozzá... így kanyarodnak a gondolatok, előre és vissza-visszapillantva. És otthon? Otthon várják Pistit, a szülők szeretnék ismét maguk nevelni. De nem álltak meg, hogy beletekintsenek abba a „visszapillantó-tükörbe”: Mit mulasztottak el, mit tettek helytelenül?! Vagy talán nem is ők vétettek közvetlenül, „csupán” a szomszéd fiú, az iskolai padszomszéd szülei mulasztottak súlyosan és a barátság „gyümölcse” lett István állami gondozása, zárt intézete? Ki tudja, hol zárható le a kör, a kimondott szó hova jut, ki tudja: egy elmulasztott figyelmeztetés nyomolvasói nem találnak-e rá az első bűncselekményre? Ha magunkénak tudjuk és érezzük a más gyermekét is, ha számot tudunk adni, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk, amikor tetteket követel tőlünk a lelkiismeret, akkor rátértünk az igaz útra és majd jelzi a statisztika: A társadalmi erők minden eddiginél szervezettebb összefogása meghozta gyümölcsét, sok-sok gyermek családi környezete már alkalmas lett tovább nevelni az addig állami gondozott kiskorút... örömmel jelenthetjük — közli majd a gyámhatóság —, megyénkben csökkent a gyermek- korúak bűnözése, az állami gondozottak száma ... Dr, Bánó Magda
