Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
'%'SKLV\& Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxii. Evr., 114. sz. Ara 60 fillér 1967. május 17, szerda A SZÖVOSZ VI. kongresszusának második napja Kedden az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Szövetkezetek Országos Szövetsége VI. kongresszusa. Szövetkezeti életünk NSZK-beli fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének igazgatósági tagja, valamint Józef Janczak, a Lengyel Parasztönsegély Szövetkezetek A kongresszus elnöksége. (MTI Foto — Bajkor József felvétele.) e nagy eseményén részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, a testvérszövetkezetek, a különböző minisztériumok és tömegszervezetek vezető munkatársai, valamint a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi szövetkezeti delegációk vezetői és tagjai. Az ülésen folytatódott a vita az Országos Földművesszövetkezeti Tanács hétfőn előterjesztett referátuma, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának ugyancsak hétfőn előterjesztett jelentése fölött. A vita előterében a gazdaságirányítás reformjának előkészítésével és bevezetésével kapcsolatos kérdések álltak. A felszólalók ezzel kapcsolatban állást foglaltak többek között a különböző szövetkezetek — a mezőgazdasáigi termelőszövetkezetek, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági társulások — együttműködésének kiszélesítése mellett. Hangsúlyozták, hogy a különböző szövetkezetek közös vállalkozásai biztosítják a helyi lehetőségek fokozott kihasználását, _ a helyi és országos ellátás javítását. általában az árualapok bővítését. Az ebédszünet után a kongresszus határozatot fogadott el az amerikaiak vietnami agresz- sziója ellen tiltakozásul. A keddi ülésen a hazaiak közül még szót kapott dr. Vedres Ferenc Bács megyei és Ocskó Imre Csongrád megyei küldött. A kongresszus külföldi vendégei közül felszólalt L. M. Thö- nissen, a Holland Szövethetek Szövette igazgatósé "ének tagja, dr. Kari Trescher, az Szövetségének elnökhelyettese. Szerdán folytatják a beszámoló feletti vitát, majd megválasztják az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjait. Egy új üzem épül, két régi költözik A jövő érdekében vállalják az átszervezés gondjait Kétszer olyan gyorsan A liartai Lenin Termelőszövetkezetben ügyes újítással két palánta/,,) gépet kapcsoltak egymás mellé, s ezzel egyszerre hét soron rakják a földbe a kis növényeket. Összesen 46 holdon termesztenek az idén pritamin paprikát, melynek palántázásával — az újításnak köszönhetően — csaknem fele annyi idő alatt végeznek, mint az előző években. Ismét egy új üzemmel gazdagodik Kecskemét. Öröm ez, de egyben gond is, mert létrehozása érdekében két tanácsi . vállalatot kell átszervezni. A Szerszám- és Gépelemek Gyárának eddig egy kisebb gyáregysége működött a megyeszékhelyen, a Felsőfokú Gépipari Technikum épületei közé ékelődve. Terjeszkedésre itt semmi lehetőség nincs, sőt az iskola már alig várjrg hogy megkapja az üzem épületeit is. Ezért határozott úgy a vállalat vezetősége, a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, illetve a megye tanácsi és párt- vezetőivel egyetértésben, hogy a Szegedi út mellett 130 millió forint beruházással új telephelyet építenek 1910-ig. Mielőtt tovább mennénk, néhány szót arról, hogy mi indokolja a gyáregység fejlesztését: a Szerszám- és Gépelemek Gyára olyan hidraulikus és pneumaikus jármű-, illetve szerszámalkatrészeket készít, amelyekből az országos szükséglet zömét importból fedezi a népgazdaság. A szükséglet pedig — a járműgyártás fejlesztésével párhuzamosan — évről-évre növekszik. Fontos népgazdasági érdek tehát a hazai termelés növelése és ezzel a devizát emésztő import csökkentése. A vállalat budapesti üzemében nincs lehetőség nagyobb beruházásra. Így esett a választás Kecskemétre, ahol egyrészt már működik egy gyáregység, másrészt a szakember és a műszaki gárda kialakítása is megoldhatónak látszik. A beruházás terve régen elkészült, van pénz és megfelelő terület is.. Nagy problémát jelent azonban a többszáz szakmunkás — a hidraulikák gyártása nagy precizitást, szakértelmet igénylő munka — felvétele és kiképzése a lehető legrövidebb időn belül. A terv szerint ugyanis 1970-től kezdődően évente 140 millió forint értékű terméket akar előállítani Kecskeméten a vállalat és ehhez 1000—1100, zömmel szakképzett fizikai munkásra lesz szüksége. Ilyen arányú létszámnövelést nyilvánvalóan nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Mindenekelőtt ezért született olyan megállapodás, hogy a Bács-Kiskun megyei Finom- mechanikai Vállalat ez év szeptemberétől 1968. júliusáig, lépcsőzetesen átadja üzemépületeit a Szerszám- és Gépelemek Gyárának. Az idén átadásra kerülő műhelyben azonnal megkezdődik a szakmunkásképzés: 100 ipari tanulót oktatnak itt. A többi épületben — 30— 35 millió forint beruházással — fokozatosan megindul a termelés is. Így a jövőben két, egymástól alig néhányszáz méterre lévő telepen működik majd a Szerszám- és Gépelemek Gyárának kecskeméti üzeme. Kérdés azonban, hogy mi lesz a Finommechanikai Vállalat sorsa, hiszen 300—350 em- ben kenyeréről van szó. Az már kezdetben világos volt, hogy a tanácsi vállalat dolgozói közül csak igen keveset tudna átvenni a helyére költöző gyáregység, tekintve, hogy a hidraulikus alkatrészek gyártása egészen más irányú képzettséget igényel, mint amivel ők rendé1 keznek. Nem volt más hátra tehát, mint tovább költöztem a „Finommechanikát”, mégpedig a kecskeméti Javító- és Szolgáltató Vállalat Szegedi úti telepére. így osztozkodik a két tanácsi vállalat: a most épülő sa- lakblokküzem és az ehhez kapcsolódó terület a „Szolgáltató” tulajdonában marad, míg az autószerviz, a fa- és az építőipari részleg épületeit a Finommechanikai Vállalat kapja meg. Az említett részlegek számára új műhelyeket létesítenek, kivéve az autószervizt. Ennek a berendezésére a Gépjavító Vállalat tart igényt, tekintve, hogy a következő években — ugyancsak , a Szegedi út mellett — a megye legkorszerűbb, nagy kapacitású autójavító állomását építi fel. Elmondva is bonyolult a dolog, hát még a gyakorlatban. Ráadásul a költözködésre az épületek kisebb-nagyobb mérvű átalakítására, illetve új helyiségek kialakítására jó néhány milliót kell költeni. (A felmerülő költségek zömét központi erőből fedezik.) Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy teljes nyugalommal tekint a két vállalat vezetősége és munkásgárdája a néhány hónap múlva kezdődő költözködés elé. Verejtékes, nehéz munka lesz úgy átszállítani a gépeket, berendezéseket, hogy ne károsodjanak. Az is érthető, hogy senki sem hagyja ott szívesen a második otthonának tekintett épületeket, különösen akkor nem, ha mint a Finommechanikai Vállalat dolgozói — jelentős mennyiségű társadalmi munkával járultak hozzá a jelenlegi telephely ki al akításához. A fejlődés azonban mindig gonddal jár és ez esetben sok száz új munkahelyről, a megye, a népgazdaság érdekéről van szó. Évről-évre a fiatalok ezrei kerülnek ki az iskolákból. Munkahelyet kell teremtenünk a számukra. A megyei vezetők kérdésünkre közölték, hogy senki sem kerül az utcára a tanácsi vállalatok dolgozói közül. Nincs is szükség létszámcsökkentésre. A termelés átmeneti szünetelése idején — a rendelkezések értelmében — mindenki megkapja az átlagkeresetének megfelelő bért. A termeléskiesésből származó költségnövekedést korrekcióként veszik figyelembe a vállalatoknak. Aggodalomra tehát az anyagiak miatt sincs ok. g Újabb lépcsőfok A z elmúlt hetekben ve- zetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken adtak számot két év munkájáról és fogalmazták meg elkövetkezendő feladataikat a megye KISZ-fiataíjai. A tanácskozásokon az alapszervezeti, a csúcsvezetőségi és KISZ-bi- zottsági titkárokon kívül több mint háromezer-hétszáz vezetőségi tagot, a KISZ járásivárosi értekezleteire pedig ezernégyszáz szavazati és százötven tanácskozási jogú küldöttet választottak. A tisztségviselőknek közel negyven százaléka először kapott bizalmat felelősségteljes munkájához, s a fiatalok titkos szavazással hozott döntései azt mutatják: A munkájával, magatartásával, világnézetével nap mint nap bizonyító, az arra legméltóbb leányok és fiúk kerültek a KISZ vezető posztjaira. A KISZ-szervezetekben az egymást követő eseményekre, a pezsgő életre teljes joggal figyelt fel a felnőtt társadalom és a szervezeten kívüli fiatalság is. Nem véletlen ez, hiszen az ifjúsági szövetség tevékenysége, tervei nem csupán a megye közel harmincezer ifjúkommunistáját, hanem a szocialista társadalom egészét érintő témakör. i jellemezte a lezajlott taggyűlések légkörét? Az ünnepélyesség, a végzett munka önkritikus mérlegelése, s az újabb feladatok sikerében bizakodó beszámolók és felszólalások ezreinek sokasága. A taggyűléseken bebizonyították a résztvevők, hogy a szavazás titkosságában is megnyilvánuló demokratizmus új kezdeményezések, energiák felszínre jutását eredményezi, s e felismerés talaján hangzottak el azok a megjegyzések, javaslatok, amelyek elválaszthatatlan részét képezik majd az ezután sorra kerülő járási-városi KlSZ-értekezle? tek, a megyei KISZ-értekezlet munkaprogramjának, s bizonyára a KISZ VII. kongresz- szusa határozatainak is. %f ár most megállapíthatjuk — anélkül, hogy elébe vágnánk a ma megkezdődő járási-városi KlSZ-érte- kezletek vitáinak —, terítékre kerülnek ezekben olyan témák, problémák is, amelyek megoldásához az egész társadalom, a párt, az állami, a gazdasági vezető ’ szervek segítségére is szükség van. Gondolunk itt — többek között —, a KISZ-lakásépítések feltételeinek — lehetőségeken belüli — könnyítésére, egyes termelőszövetkezetekben a fiatalok rendszeres foglalkoztatásával kapcsolatos gondokra, s nem utolsó sorban a KISZ eddiginél hatékonyabb érdekvédelmi munkájának támogatására, a tartalmasabb, vonzóbb szervezeti élet, szabadidős program kialakítására. A vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken elhangzott mintegy ötezer felszóla-. lás, a titkári beszámolók arról is tanúskodnak, hogy a megye munkás, paraszt, értelmiségi és tanuló ifjúsága — a párt ifjúsági szervezetébe tömörülve —, az eddiginél is többet kíván tenni gazdasági, politikai, ideológiai céljaink valóraváltásáért. Tisztában vannak azzal, hogy mit vár tőlük a jövőben a párt, az egész társadalom. S mivel tudják, hogy az egyéni boldogulás elválaszthatatlan a közösség felemelkedésétől, ezért vitatkoznak felnőttes komolysággal, munkálkodnak fiatalos energiával, lendülettel „közös dolgaink rendezésén”. 17 zért kívánunk ifjú- kommunistáinknak nemcsak a vitákhoz, hanem a napi munkájukhoz, egyéni és kollektív terveik megvalósí-' tásához egyaránt egészséget, kitartást és sikert. g q
