Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

Megkezdődött a MÉSZÖV VI. megyei küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) Másrészt az elmúlt öt évben végzett munkák tanulságait le­szűrve, tapasztalatait haszno­sítva, az MSZMP IX. kongresz- szusa, a megyei pártértekezlet határozatainak és az Országos Földművesszövetkezeti Tanács kongresszusi irányelveinek fi­gyelembevételével, a gazdasági reform megvalósítására való készülődés jegyében meghatá­rozzuk a megye szövetkezeti szerveinek legfőbb feladatait, tennivalóit. A későbbiekben a kiegészítő referátum foglalkozott az or­szág, a megye mezőgazdaságá­ban történt változásokkal. Rá­mutatott, hogy a magyar falu­ban végbement fejlődés gyöke­res fordulatot hozott a paraszt­ság életében, szemléletében. A nagy társadalmi átalakulás elő­nyösen változtatta meg a falusi életformát. — örömmel és •— ügy érez­zük — jogos büszkeséggel je­lenthetjük a küldöttgyűlésnek, hogy a nagyszerű fejlődéssel, gyors előrehaladással szövetke­zeti szerveink mindig lépést tartották, aktívan hozzájárultak a megye eredményeinek eléré­séhez, falvaink, községeink új arculatának kialakításához, az emberek ízlésének, igényének formálásához, fejlesztéséhez. Segítséget nyújtottunk új nö­vényi kultúrák elterjesztésében, meghonosításában, a termelés szerkezetének a népgazdasági érdekekkel összhangban álló kialakításában. Túlzás nélkül állíthatjuk: rendkívül sokrétű munkánknak nem csupán áruellátási, keres­kedelmi, gazdasági jelentősége van. Szövetkezeti dolgozóink — a munka minden területén — nap mint nap fontos politikai tevékenységet is folytatnak. Az­zal, hogy korszerű — a városi igényeket is kielégítő — bolto­kat, presszókat, vendéglőket, a legutóbbi időben áruházakat hoztak létre, hogy üzleteinkben minden olyan árucikket meg­kaphatnak a falusi emberek, amelyekért korábban a nagy­városokba kellett utazniuk, hogy színvonalas szórakozási lehetőséget biztosítunk: minden rendelkezésre álló eszközzel és módon segítjük a mezőgazdasá­gi nagyüzemek termelését, tá­mogatást nyújtunk a háztáii és kisegítő gazdaságok termelésé­nek feílesztéséhez, — a párt po­litikáját hajtjuk végre, az egész néngazdaság feilődését, előre­haladását szolgáljuk. A szövetkezeti demokrácia betartásával, a tagok vélemé­nyének és akaratának messze­menő figyelembevételével vég­rehajtott földművesszövetkezeti egyesülések eredményeként az 1960. évi 72-vel szemben 1965. év végétől és jelenleg is 36 fpld- művesszövetkezet működik a megyében. Az egyesülések igen kedvező eredménnyel jártak. Szövetkezeteink nemcsak gaz­daságilag erősödtek meg, ha­nem lehetőség nyílt a vezetés színvonalának emelésére, meg­szilárdítására is, ezzel együtt önállóságuk fejlesztésére, a ha­táskörök jelentős részének az irányító szervektől a földmű­A küldöttgyűlés résztvevői. vesszövetkezetekhez történő le­adására. Ezek a körülmények — véle­ményünk szerint — megfelelő feltételeket teremtettek ahhoz is, hogy a gazdasági mechaniz­mus átfogó reformjának végre­hajtásakor szövetkezeteink meg­felelően élni tudjanak az új le­hetőségekkel. A későbbiekben foglalkozott az előterjesztés az utóbbi évek­ben, de különösen az elmúlt esztendőben elért eredmények­kel. Tavaly az alacsonyabb tí­pusú szövetkezeti formáknál történt jelentősebb fejlődés. A nyúltenyésztő, baromfinevelő, tojástermelő, libatömő, gomba­termesztő és más szakcsoportok száma az 1965. évi 57-tel szem­ben a múlt év végén már 145 volt. Nagyot léptek előre a föld­művesszövetkezetek a külön­féle szolgáltatásokban. Jelentős segítséget nyújtanak a szórvány gyümölcsösök, házikertek nö­vényvédelmében. Sokat fejlőd­tek a szakszövetkezetek. Részletesen szólt a kiegészítő referátuma a kiskereskedelem és a vendéglátás további fej­lesztésének terveiről. — Szükségesnek tartjuk, hogy az árualapokat bővítő helyi erőforrásokat és lehetőségeket az idén, de a következő évek­ben még inkább kihasználjuk. Ehhez igen kedvező lehetőségek nyílnak a gazdasági mechaniz­mus reformjának bevezetése után. Ilyen fejlesztés nem csu­pán egy-egy szövetkezetnél va­lósulhat meg, hanem többek összefogásával. A földműves­szövetkezetek és a termelőszö­vetkezetek, valamint a ktsz-ek között létrejött megállapodással is létesíthetők új üzemek, nö­velhetők az árualapok. . Lényeges a zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlási és értékesítési tervek teljesítésének megalapo­zása. Évenként általában 16—17 ezer hold burgonya és zöldség termesztésére kötnek szerződést a gazdaságokkal. — Felvásárló szerveinknek — folytatta a referátum — szoros és kölcsönös gazdasági érdeke­ken nyugvó kereskedelmi kap­csolatokat kell kialakítaniok a termelő gazdaságokkal. Minden lehetséges eszközzel és módon segítsük a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését, a fejlett ag­rotechnikai módszerek beveze­tését, az önköltség csökkentését, a nagyobb terméseredmények és ezén keresztül a termelő gazdaságok részére a magasabb jövedelem elérését. Tovább kor­szerűsítjük a felvásárlási háló­zatot, gépesítjük a munkamű­veleteket és javítjuk a hűtési, tárolási lehetőségeket. Fontos feladat a továbbiak­ban a háztáji gazdaságok segí­tése is. Foglalkozott a kiegészítés azokkal a javaslatokkal, ame­lyek elhangzottak a küldött- gyűléseken. Brachna elvtárs végezetül a következőket mondotta: — összefoglalva megállapít­hatjuk: szövetkezeteink fejlődé­se. előrehaladása az elmúlt öt évben töretlen volt. A kisebb hibáktól, fogyatékosságoktól el­tekintve eleget tettünk az alap­szabályban is rögzített kötele­zettségeinknek. Megfelelően végrehajtottuk a ránk vonat­kozó határozatokat. Befejezésül a MÉSZÖV vá­lasztmánya és igazgatósága, va­lamint a megyei küldöttgyűlés nevében is köszönetemet feje­zem ki a SZŐ VOSZ vezetőinek, a megyei pártbizottságnak, a megyei tanácsnak, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek; mindazoknak, akik tanácsaik­kal, javaslataikkal segítettek, lelkes, önfeláldozó munkával éveken keresztül részt vettek nagy feladataink végrehajtásá­ban, fáradságot nem ismerve hozzájárultak sikereinkhez, eredményeink eléréséhez. Egy-, ben kérjük, hogy továbbra is támogassanak bennünket, segít­sék a megye felvirágoztatásáért, a lakosság ellátásának jobbáté- teléért, a megye szövetkezeti mozgalmának továbbfejleszté­séért folyó felelősségteljes és nehéz munkánkat. A megyei választmány be­számolója után a felügyelő bi­zottság jelentése következett, majd megkezdődött a vita. El­sőnek Pétiké János, a Kalocsa és Vidéke Földművesszövetke* zet küldötte szólalt fel. Taglal­ta a földművesszövetkezet ed­dig elért eredményeit és ismer­tette azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával széles körűbbé tehetnék a szövetkezet működését. Baranyi Ágnes, a Bácsalmás és Vidéke Földmű­vesszövetkezet küldötte a KISZ- fiatalok lelkes munkájáról szá­molt be. Ördög István, a MÉK küldötte a termelőszövetkeze­tek és a Szövetkezeti Értékesítő Központ Kapcsolatainak kor­szerűsítését sürgette. Tápai Er- nöné, a jászszentlászlói takarék- szövetkezet küldötte az építési kölcsön kiterjesztéséről szólt. Nyers Rezső felszólalása Ezután Nyers Rezső elvtárs emelkedett szólásra. Elismeré­sét fejezte ki a megye földmű­vesszövetkezeteinek az eddig elért eredményekért. A továb­biakban a kereskedelem szere­péről és fontosságáról szólt. Hangoztatta, hogy a kereskede­lem folytatása a termelésnek. Segítségével realizálódik a ter­melés. A társadalom szükségle­teit a termelés csak a kereske­delem közvetítésével tudja ki­elégíteni. Az egymást kiegészítő gazdasági folyamatokat célszerű közös irányítás alá helyezni. Ezért is határozott úgy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának legutóbbi ülése, hogy Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumot hoznak létre, az eddig több főhatóság által ellá­tott feladatokat az új miniszté­rium egy kézbe véve magasabb színvonalon tudja biztosítani a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet komplex fejlesz­tését. A továbbiakban áz áruterme­lés, a piaci helyzet összefüggé­seiről beszélt Nyers elvtárs. Fontos feladatunk — hangoz­tatta — a forint vásárlóerejé­nek növelése. A közeljövőben általános árleszállítást nem tu­dunk megvalósítani. Részleges árleszállítások egy-egy áru­cikkre vonatkozóan természete­sen továbra is lesznek. A forint vásárlóerejének növelését, ér­tékállandóságát elsősorban úgy tudjuk biztosítani, ha az árura- váltás lehetőségét növeljük. Te­hát nagyobb, jobb áruválaszté­kot teremtünk. Ezt azonban csak úgy tudjuk elérni, ha nö­veljük a termelést. Ha kevés az áru, törvényszerű, hogy az ára is emelkedik, s ez már a forint vásárlóerejének csökkenését eredményezi. Az árak stabilitá­sa tehát attól függ, mennyi árut tudunk termelni és meny­nyit juttatunk a fogyasztópiac­nak. Az áruellátást, a piaci keres­let kielégítését jelentősen segít­hetik a földművesszövetkezetek. Rugalmasan és gyorsan reagál­hatnak a fogyasztók igényeinek kielégítésére. Nyers elvtárs rámutatott, hogy a szövetkezeti demokrácia fejlesztése nagyon fontos fel­adat. Vigyáznunk kell azonban, mert a demokrácia hasonlít a növényhez, amelyet ha megfe­lelően gondozunk, szép hajtáso­kat hoz, de ha elmulasztjuk ápolását, elsorvad. Így van ez a demokráciával is Szükséges hozzá a tagok intenzív érdek­lődése, törődése a földműves­szövetkezet ügyeivel, kezdemé­nyezések kellenek, amelyek elő­segítik a további fejlődést. Hangoztatta, hogy egyetért a beszámolókban szereplő javas­latokkal, reformokkal. A Bács- Kjskun megyei földművesszö­vetkezetek eddig is jó munkát végeztek és ha mindezeket a változásokat, amelyek az elő­terjesztésben szerepelnek, vég­rehajtják, további jelentős fej­lődésre lehet számítani. Egyet­ért többek között azzal is, hogy a földművesszövetkezeti elneve­zést Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkézéire változ­tassák. Ez megfelel a szövetke­zetek jelenlegi tevékenységi kö­rének. A továbbiakban Nyers elvtárs számos fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet. Többek között hangoztatta, hogy a gazdasági reform elősegíti a szövetkezetek nagyobb önállóságát, ez növeli a felelősségérzetet. Mindez együtt javítja a munkát is. sági mechanizmus előkészítése­ként. Kovács István, a Kun- szentmiklósi Földművesszövet­kezet küldötte arról beszélt, hogy a szövetkezet körzetében nagyon jelentős a gazdasági fej­lődés. Kunszenímiklóson ipari üzem létesül, termőre fordul­nak az új ültetvények. Mindez növeli a vásárlóerőt, tehát je­lentősen fejleszteni kell a szö­vetkezeti hálózatot. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság jelentése következett, majd Fekete László, a KISZÖV megyei elnöke szólalt fel. A földművesszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek kapcsolatairól beszélt és han­goztatta, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése erre az eddiginél sokkal nagyobb le­hetőséget ad. Dr. Vedres Ferenc, a Kiskőrösi Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a szakszö­vetkezetek fejlődésében döntő a közös alapok , fejlesztése. Szabó G. Andrásné, a Tompa és Vi­déke Földművesszövetkezet kül­dötte a felvásárlás gondjairól szólt. A délutáni vita Szirmai Jenő hozzászólásával fejeződött be. Szirmai elvtárs elmondta, hogy öt év alatt több mint 400 ezsr új taggal erősödtek a földmű­vesszövetkezetek és a SZŐ VOSZ hatáskörébe tartozó szövetkeze­tek, társulások. A lakosság életszínvonalával párhuzamosan az igények is egyre nőnek és ezeket mind magasabb fokon kell kielégíte­nie a szövetkezeteknek. Háló-' zatfejlesztésre 2 milliárd forin­tot költöttek az elmúlt öt év­ben, ez több mint a felszabadu­lás óta előzőleg megvalósult összes beruházás. Ennek eúe- nére még mindig sok beruhá­zásra van szükség ahhoz, hogy kielégítsük az igényeket. Bizo­nyos áruféleségekből hiánvok voltak és vannak. Nem tudtuk ellátni a lakosságot néldéul ele­gendő építőanvaueal, íakásbe- rendezési cikkel stb. A jövőben a termeléssel együttműködve, a falusi keres­kedelem fejlesztésével elérhet­jük, hogy mindinkább csökken­jen a hiánycikkek listája. A következőkben a gazdasági reform megvalósításának egyes vonatkozásairól szólt. A jövő­ben nagyobb gondot fordítanak A foldművesszövetkezeti mozgalom fejlődését reprezentáló kiállí­tás egyik érdekessége, a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának híradástechnikai bemutatója, mű­ködő ipari tv-kamerával. Itt a kicsinyek is megtalálják a szóra­kozást. A televízió képernyője mögött a mesevilág elevenedik meg Végezetül sok sikert kívánt a megye szövetkezeti tagjainak a további munkához. Ezzel a délelőtti program le­zárult, ebédszünet következett. Délutáni vita Ebédszünet után elsőnek Fa­zekas János, a Tiszakécskei Földművesszövetkezet elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy az elmúlt évben már néhány re­formot vezettek be az új gazda­a piac áttekintésére, az áru út­jának rövidítésére, a közgazda- sági elemzésre. Szövetkezetek­nél erősítik a vállalati eleme­ket, alkalmazzák az anyagi ösz­tönzés különböző módszereit. Végezetül sok sikert kívánt a további munkához. Ezután a résztvevők megte­kintették a földművesszövetke­zetek fejlődését bemutató kiál­lítást a MESZÖV-székházban. A küldöttgyűlés pénteken folytatja munkáját,

Next

/
Thumbnails
Contents