Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

1967. áortHs 13 csütörtök

5. oldal

A kulturális élet pártirányítása

Az évad végén Akasztón

Tavaly, amikor megalakult a megyei Népművelési Tanács, megszűnt a kulturális élet korábbi társadalmi irányító szerve, a megyei pártbizottság mellett működő kulturális bizottság. S vele együtt hivatalosan megszűntek az alsóbb fokú kulturális bizottságok is.

Akkoriban néhányan vitatták: helyes volt-e ez a lépés? S hogyan érvényesül ezután a helyi kulturális élet pártirányítása?

Lássuk egy minden tekintetben átlagos példán.

Akasztó. Négy és fél ezer lakosú község. A kulturális élet se különösebben kiemelkedő, se nem rossz. Amióta felépült az új művelődési ház, a lehetőségek ellen nincs panasz. Igazgatója pedig, Maros Zoltán, nagy tapasztalaid népművelő.

Ezzel szemben viszont témánk szempontjából nagyon is fontos, hogy az átlagosnál jóval alacsonyabb taglétszámú a párt- szervezet. összesen harminc kommunista van a községben.

Hogyan dolgozik, miben látja ilyen körülmények között a feladatait az alapszervezet vezetősége?

Mintha készült volna a váratlan kérdésre, olyan határozottan, biztosan fogott a válaszba Ózdi József elvtárs, a párt- szervezet titkára.

— Nézzük talán előbb, hogyan állunk a pedagógusokkal? Ök huszonnégyen alkotják ugyanis az értelmiség zömét. Rajtuk kívül egy orvos, állatorvos és agronómus van a községben ... A kapcsolatunk egyre szorosabb. jobb. A pedagógusok előadók a pá átoktatásban, dolgoznak a helyi TIT-csoportban, részt vettek a választás előkészítésében és lebonyolításában, segítenek a községfejlesztésben. S az idén fellendült az úttörőélet is.

Akik szívesen maradnak...

Megkockáztatom, hogy nem mindenütt ilyen jó a pártvezetés véleménye a tantestületekről.

— Minden persze nálunk se jó. A tantestületnek csak egy része aktív. Sok a képesítés nélküli, akik vagy tanulnak, s azért nem érnek rá, vagy pedig nem is törik magukat. Az utóbbiak sűrűn cserélődnek, évente •—8 képesítés nélküli megy el, s jön helyettük más. Ez semmiképpen sem jó. Nem számolhatunk azokkal sem, akik vidékről járnak ide tanítani, hiszen este, ünnepnap, nincsenek itt.

Ezért aztán a pártszervezet igyekszik minden lehető segítséget megadni ahhoz, hogy a

nevelőik letelepedjenek a községben. De egy részük nem is akar itt maradni. Másrészt olyan meglepő példa is akad, mint Hagymási József és felesége, akik Pestet akarják otthagyni. Pedig házuk van a fővárosban. Hajlandók eladni és házat venni itt, ha az óvónő feleség is kap Akasztón állást.

— A tantestület feléről — köztük a négy párttagról — tehát csak jókat mondhatok. Tíz- tizenkét szívesen dolgozó értelmiségi pedig már sokat tehet.

A pártoktatásról érdeklődöm.

— Három téli tanfolyamot tartottunk, 11 előadásból álló sorozatot, folyt a szakszervezeti oktatás, a KISZ-oktatás és hat •előadást szervezett a nőtanács. Ezeket összesen mintegy nyolc- százán hallgatták.

Igen jó arány. Mindezen felül eredményesen zajlott a polgári védelmi oktatás és a mező- gazdasági előadássorozat. A kongresszus és a választások idején a szakmai tanfolyamokon is beszéltek politikai témáikról, helyi és a járástól kért előadók. S ezeknek a beszámolóknak, tájékoztatóknak mindig sikerük volt.

Itt most álljunk meg egy pillanatra. Özdi elvtárs csak sorolja, hogy hdl, merre tartottak politikai előadásokat. De már a puszta felsorolásból is arra kell következtetni, hogy nem „egy kaptafára” dolgoztak. Nagyonis körültekintő szervezésre, gondos előkészítésre volt szükség ahhoz, hogy annyiféle érdeklődésű hallgatóság szívesen vegye ezeket az előadásokat.

Érdekes, hogy különösen 1 a nők érdeklődők. Kitűnően dolgozik a nőtanács, élén Bakay Mária tanítónővel. Az összejövetelek népesek, a hallgatóság hálás. Akasztón ma könnyebb szót érteni a nőkkel, mint a férfiakkal. S mégis — idáig egyetlen női párttag sincs a községben. Az asszonyok „nem politizálnak”. Csak éppen előadásra járnak, vitáznak, kérdeznek; és szívesen dolgoznak községükért, ha kérik őket.

Mindaz, amit eddig elmondtunk, azt mutatja, hogy nagy a fejlődés — a mindennapi munkában. Ám lássuk, mennyire lát a pártszervezet és a pártvezetőség távolabbra is? Miben jut kifejezésre Akasztón a kulturális élet pártirányítása?

messzebb tekintenek

— A népművelők a kétéves kulturális terv alapján dolgoznak nálunk is. Ezt havi programokra bontják. Szerepel benne a mozi, színház, tánc, klubest, vetélkedők stb. Ilyenkor állapodunk meg a politikai téEgy műsor - huszonhároüi kültemány

Huszonhárom költemény, ugyanannyi ifjú versmondó, egyetlen műsorban! Falun! Nem sok egy kicsit? Közönybe fulladástól félve vettünk részt kedden este, a költészet napján, a lakiteleki művelődési házban a helybeli szavalok versenyén. Ám, ahogy a tizenhét általános iskolás és hat húsz év körüli leány, s fiatalember ért a verstolmácsoláshoz, minden várakozásunkat felülmúlta. A megmegújuló tapsokból ítélve a százhúsz főnyi közönségét is.

Hogy a községben aránylag ilyen sok a jó szavaló, s eny- nyien szeretik a költészetet, és általában példás az „irodalmi légkör”, elsősorban az általános iskola magyar szakos tanárainak, továbbá a művelődési ház, valamint a helybeli könyvtár.

irodalmat támogató vezetésének köszönhető.

A csaknem két órán át tartó verseny sokáig ható élményben részesítette valamennyi megjelentet, s a helyezettek sorrendjének a megállapítása nem kis fejtörést igényelt a zsűri tanárokból álló tagjaitól.

Az általános iskolások versenyében Szentirmay Judit nyolcadikos. a felnőttekében Cs. Fodor Mária technikumi tanuló lett az első. Jutalmul részt vehetnek a művelődési ház irodalmi színpada tagjainak balatoni kirándulásán, a többi helyezett pedig a földművesszövetkezet és a szakszervezetek szakmaközi bizottsága ajándékaként összesen 300 forint értékű könyvet kapott.

T. I.

mákban is, s abban, hogy milyen segítséget, például előadót kér a kultúrház, vagy a tömeg- szervezetek. A kultúrház igazgatója pedig évente egy-két alkalommal összefoglaló beszámolót tart a párt vezetőségi ülésen.

— Amt a hosszabb távú feladatokat illeti — folytatja a párttitkár — most készítjük a helyi viszonyokra szabott politikai irányelveket. Ebben sok a kulturális vonatkozás ... Legközelebb júniusban értékeli a pártvezetőség a kulturális évad eredményeit. Ennek alapján, az irányelvekre támaszkodva készül majd el a nyáron a következő kétéves művelődési terv, amit azután szintén megvitatunk.

Elvi irányítás

Ez az, ami korábban a kulturális bizottságoknak is feladata volt.

A Népművelési Tanács megalakulása óta eltelt idő bebizonyította: Az irányítás nem a szervezeti kereteken múlik. A községi, városi pártbizottságnak, pártvezetőségnek nem feladata elvégezni a munkát a népművelőik helyett. Ahol így értelmezték a pártirányítást, nem sokat értek el. De az elvi irányítás maradt a legfontosabb feladat továbbra is. A helyi igények és lehetőségek figyelemmel kísérése, az erők összefogása, a célok tisztázása, kijelölése.

És csak másodlagos feladat — bár éppen nem mellékes, s nem is mellőzhető — a pártmunkások és a párttagok aktív részvétele a népművelésben. Szükség szerint, ahogyan Akasztón is teszik.

Mester László

Százhetvenezer tag

képviseletébei

A földművesszövetkezetekben most a számadás időszaka zajlik. Megtörténtek a küldöttgyűlések. az előkészületek a kongresszusra. Ennek utolsó állomása a mai küldöttgyűlés, amely az egész megye földművesszövetkezeti mozgalmának elmúlt években elért eredményeiről ad számot. Van miről beszámolni, hiszen a fejlődés igen figyelemre méltó. A megye legnagyobb tömegszervezetének, a földművesszövetkezeíeknek és a MÉSZÖV irányítása alá tartozó egyéb szövetkezeteknek 170 ezer tagja van. Ezeknek képviseletében ülnek össze a küldöttek és tanácskoznak két napon át az eddigi eredményekről, a soron levő feladatokról.

Ez a küldöttgyűlés más mint az előzők. Elsősorban azért, mert az 1968-ban életbelépő gazdasági reform következtében előállott új helyzetre határozza meg a tennivalókat. Különös jelentőséget ad ennek a tanácskozásnak az is. hogy olyan időszakban történik, amikor megnövekedett egész dolgozó népünk érdeklődése és aktivitása

a szocialista építő munka feladatai iránt. A lelkesítő fel-v adatok, a több és jobb munkára ösztönző útmutatások, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán, valamint a megyei pártériekezle- ten megjelölt célkitűzésekben testesülnek meg, meghatározzák a megyei küldöttértekezlet egész munkáját.

A földművesszövetkezetiek előtt álló megnövekedett feladatok eredményes megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy tovább erősödjék és még hatékonyabbá váljék a földművesszövetkezeti mozgalom szövetkezetpolitikai, társadalmi tevékenysége, a szövetkezetek és a tagok kapcsolata. Mindezt segíti a szövetkezeti demokrácia további kiszélesítése, amely jelentős erőforrása lesz az új gazdasági mechanizmus megvalósításának.

A megválasztandó 33 megyei küldött gazdag útravalót kan az ez év májusában összeülő VI. SZÖVOSZ-kongresszusra.

Mindehhez sok sikert kívánunk a tanácskozásnak.

Kanadai vendégművész Kecskeméten

AZ UTÖEBI években több külföldi művész kezdte magyar- országi fellépéseinek sorát éppen Kecskeméten. A város közönsége mindig melegen fogadja az itt bemutatkozó szólistákat, s tapsai, reagálása rendszerint a produkció valódi értékét jelzi. Pedig az esetek legnagyobb részében teljesen ismeretlen nevekről van szó, akiknek híre — néhány soros előzetes tájékoztatáson túl — nem

Kopog a fehér hot

ELŐSZÖR a fehér bot ütődik az ajtónak, majd félénk kopogtatás után benyit a középkorú férfi. Bizonytalan mozdulatokkal megkeresi a szákét, leül és előveszi a cigarettáját. Alighogy az első bokor füst kavarogni kezd a feje fölött, belekezd panaszának, kérésének előadásába. Nem egyszerű az ügy, ezt már az első szavakból meg lehet állapítani: dolgozni szeretne. Nem azért, hogy megélhetése biztosítva legyen, hiszen nyugdíjat kap. Havonta 900 forinttal jön a postás és neki, mint egyedülálló embernek ez elegendő volna. De erőt érez magában, restelli, hogy egész nap csak jön, megy, botorkál és nem tud hasznára lenni a közösségnek. A negy- venegynehány éves férfi nem tudja elképzelni, hogy most már mindig így lesz.

— Sokáig töprengtem, amíg benyitottam a szerkesztőségbe. Tudom én, hogy az egészséges embereknek is kell a munka és nekem nem könnyű az elhelyezkedés, de tessék elhinni, hogy rriegöl az unalom és az a tudat, hogy nem kellek sehová. Mert voltam én több helyen is. Ide csak végső esetben jöttem — mondja és fel- kattintja karórájának üvegjét, s óvatos mozdulatokkal kitapogatja a mutatók állását: tíz óra múlott.

NEVÉT, lakcímét feljegyzem a naptáramba — megpróbálok valamit. Azóta eltelt két hónap. Szégyenlem magam, mert semmire sem mentem. Általában ez a válasz: — Mit csináljunk egy vak emberrel? ... Valóban. Mi legyen a vakokkal?

KECSKEMÉTEN a Bajcsy- Zsilinszky utca és a Trombita

utca összefutásánál van a vakok szövetsége megyei csoportjának az irodája. Parányi helyiség, ha valamilyen összejövetelt rendeznek, zsúfolva, szorongva préselődnek benne az emberek. Pedig úgyszólván minden este van itt esemény. Leginkább magányos férfiak, nők, lányok, asszonyok térnek be beszélgetni, sakkozni. A vezetőség néhány hónappal ezelőtt a tagság kérésére elhatározta, hogy rendszeresen olvastatnak újságot valakivel, ogy látóval. Az első nehézség: miből fizetnek a felolvasásért. A gond hamarosan megoldódott, de csak félig. Havi 150— 200 forintot tudtak volna biztosítani annak, aki esténként a napi sajtó legfontosabb híreit felolvassa.'

DE KI HAJLANDÓ ennyi pénzért heti nyolc-tíz órát olvasni? Nyugdíjasok nem, mert korán fekszenek, fiatalok nem, mert máshol jobban kereshetnek és egyébként is este szórakoznak.

— Olyan valaki kellene, akinek némi műveltsége is van és helyesen tudja ejteni az újságban szereplő politikusok neveit — magyarázza az egyik vezetőségi tag.

Én arra gondolok, hogy a középiskolások KlSZ-szerveze- te igen szép feladatot teljesítene, ha tagjai között beosztva, esetleg „társadalmi munkában” segítene a vakoknak, akik szomjaznak a betűre; akik nem akarnak lemaradni a látók mögött a tájékozódásban, a világ eseményeinek figyelemmel kísérésében.

G. S.

előzi meg érkezését. Hyman Bress esetében ugyanezt mondhatjuk. A műsorán szereplő Csajkovszkij-hegedűverseny a hangszerjáték egyik próbaköve, s egyszersmind mindenkor sikeres, hálás darab, nem véletlen, hogy a fiatal virtuózok zöme époen ebben a műben akarja felkészültségét bebizonyítani. Hyman Bress játékát hallgatva meg kellett állapítani. hogy mestere a hangszerének. Az első tételben nem talált ugyan még egészen magára, néhány bizonytalan megoldás zavarta az összképet, a további tételekben azonban, s ugyanúgy a ráadásokban, jól érvényesült magasfokú iskolázottsága. Ügy tűnt, hogy elsődlegesen ez is a célja: káprázatos hangszeres teljesítményt nyújtani a közönségnek, mely sohasem téveszthet hatást. S ha felfogásával, itt-ott indokolatlan temipó- váltásaival nem is lehetett maradéktalanul egyetérteni, kárpótolt ezért néhány zeneileg is nagyon szépen megformált részlet, így az első tétel melléktémája s különösen a lassú tétel.

A MŰSOR nyitószáma, Kadosa Pál III. szimfóniáia mesterségbeli tudásának teljében mutatta be szerzőjét. Biztos formálás, világos felépítés és tisztult hangvétel jellemzi ezt a kompozíciót. Nem tudjuk eldönteni — kevéssé ismert, modem műről lévén szó —. hogy végső soron koncepcióbeli fogyatékosságok, vagy pedig a megbízható, ám nem túl fantáziadús megszólaltatás okozta-e. hogy közönségünkhöz a fentebb felsorolt erényei ellenére sem talált igazán utat.

A KONCERT második részében Haydn: D-dúr (London) szimfóniáját hallottuk, a nagy mester utolsó és egyben legtökéletesebb. beefhoveni magaslatokon járó szimfonikus alkotását. mely ismét meggyőzhetett mindenkit, hogy a bécsi klasszicizmus a zenetörténetnek a mai hallgató számára is egyik légéióbb korszaka, ma is időszerű mondanivalóval, mélyen emberi tartalommal s a zeneiség szinte felülmúlhatatlan szépségeivel telve.

K(*>RODY András a tőle megszokott zenei és technikai biztonsággal vezényelte a zenekart. követte a. szöb's+a olvkor szeszélyesnek ttmő elkénze’éseit.

Körber Tivadar