Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxn. evf., 78. sz. Ara 60 fillér 1967. apr. 2, vasárnap Tudományos józansággal A társadalom tudományos irá­nyításának ünnepélyes demonst­rációja. Joggal illik ez a megfo­galmazás a megyei tanács teg­napelőtti alakuló ülésének jel­lemzésére. Ezt tanúsíthatják a résztvevők, de az olvasók is, akik azóta a megyei lapból rész­letesen értesültek az esemény­ről. A gondolat bővebb kibontá­sához idézzük Marx egyik meg­állapítását: „Minden közvetlenül társadalmi vagy közös munká­nak, mely nagyobb méretű, töb- bé-kevésbé igazgatásra van szük­sége, mely közvetíti az egyéni tevékenységek összhangját, és teljesíti azokat az általános funkciókat, amelyek a termelő szervezet összességének — az ezen összességhez tartozó önál­ló szervek mozgásától megkü­lönböztetett — mozgásából fa­kadnak. Az egyes hegedűjátékos önmagát vezényli, a zenekarnak szüksége van karmesterre.” A klasszikus meghatározásban benne van, hogy általában min­den nagyobb méretű társadalmi vagy közös munkának igazga­tásra van szüksége. Ám osztály­társadalomban ez az irányítás szűk, korlátozott szférában ér­vényesülhet. Az igazgatás az uraikodó osztályok érdekében történik. Kitűnően igazgatja, irá­nyítja a burzsoázia a gyárat, azok társulásait, még a nemzet­közi konszerneket is, a fejlett tőkés államokban. A szakmán belül. Mert, azonkívül már a konkurrencia, az anarchia, a piac, a magántulajdon gyilkos érdekei „irányítanak”. A mi társadalmunkban irá­nyítók és irányítottak érdekei között nincs ellentmondás. Az irányítottak maguk közül vá­lasztják ki a karmestereket. K ik voltak ott a mi megyei tanácsunk alakuló ülésén is? Üzemi munkások, tsz-parasztok, tudósok, pedagógusok, művészek, háziasszonyok, fiatalok válasz­tottak Azok a férfiak, nők, or­szággyűlési képviselők, megyei tanácstagok, funkcionáriusok, — akik eddig is bizonyították, hogy alkalmasak a magyar szocialista társadalom Bács megyében mun­kálkodó részének tudományos irányítására. Olyan szintű igaz­gatásra, amely a társadalmi fo­lyamatok egészét átfogja. Mi­lyen eredményei voltak eddig is ennek a „karmesteri” munká­nak? Az egy dolgozó tsz-tagra jutó részesedés az 1962. évi 8000 Ft- ról 1965 végére 15 000 Ft-ra nö­vekedett ... A tanácsi vállalatok 5 év alatt 8429 új munkahelyet teremtettek ... 1963-ban mint­egy 4000 kérelem és panasz hangzott el a jelölőgyűléseken. A mostani jelölőgyűlések pa­naszt tevő felszólalóinak száma az ezret sem érte el. Meggyorsult tehát a népjólét növekedésének üteme, amely megteremti az ember sokoldalú fejlődésének anyagi feltételeit. A megye lakosságának jelen­tős része egészséges ivóvizet fo­gyaszt. Nagymértékben javultak az út- és járdaviszonyok. K”1 te­rületektől eltekintve, jelent*' 1é- péssel haladtunk előre a villa­mosításban. Húsz százalékkal növekedett a kórházi ágyak szá­ma. Néhány község kivételével — mindenütt van már kultúr­otthon. Előrehaladtunk tehát a falu és város közötti lényeges kü­lönbségek leküzdésének útján. Soroljuk alsó, közép- és felső­fokú oktatási intézményeink számbeli gyarapodását? Az is­kolai végzettség színvonalának örvendetes emelkedését? A szel­lemi és fizikai munkát végző emberek közötti különbségek to­vábbi csökkentését? Az árrendezésekkel, a tsz-pa- rasztság lét- és munkabiztonsá­gával, termelési kedvével kap­csolatos kormányintézkedéseket sem hagyhatjuk ki, melyek po­litikai és gazdasági bázisai rend­szerünk alapja, a munkás—pa raszt szövetség további erősödé sének. Nem maradtak ki a megye parlamentjének tanácskozásából a még meglevő bajok, fájó ne­hézségek — mint a lakáshely­zet, a megyeszékhely kórházi el­látottsága, vagy a kulturális té­ren még bántó elmaradottság — és az ezek leküzdésére reálisan tervezett feladatok sem. Mint si­kereink elismerésében, úgy gond­jaink elemzésében is érvényesült az objektivitás és konkrétság el­ve, amely a szocialista társada­lom tudományos irányításának egyik legfontosabb alápelve. A tudományos józanság je­gyében kezdte munkáját Bács megye újonnan választott taná­csa. Ez mindannyiunknak buz­dító biztonságot ad. Erőt, lelke­sedést arra, hogy képviselőink, tanácstagjaink irányítását, igaz­gatási munkáját, saját közéleti munkásságunkkal tegyük még hatékonyabbá. ' —th —n Elkészült a illliomidik Tegnap a délelőtti órákban a Zománcipari Művek Kecskemé­ti Gyáregységében e: készült — a gyár államosítása óta számít va— az egymilliomodik fürdő kád. Amikor a nevezetes ese ményről Szabó Lajostól, a gyár főmérnökétől érdeklődtünk, tö morén ezt válaszolta: — Az egymiiliomodikat még kézi formázással gyártottuk, de a kétmilliomodik már nem ez zel a technológiával készül Evek múlva talán hőskornak tekintjük a most lezáruló idő­szakot, amelyet a nagy testi erő kifejtését igénylő fizikai munka jellemzett. Ezt a kor­szakot azonban minden roman­tikája ellenére sem fogja itt senki visszakívánni. Még eb­ben a hónapban megkezdjük az új melegüzemi nagycsarnokban az automata kádgyártő gépsor első egységének próbaJáratását amelyet már vezérlőasztalok mellől irányítanak maid a dol­gozók, s a fizikai munka mini­málisra cs'kken. Az egymilliomodik kádat egyébként már a csomagoló­brigádok vették kezelésbe, s többedmagával tehergépkocsin, vagy vagonban rövidesen el­hagyja a gyár területét. Olajmező felett Bár a szakemberek még vitatkoznak azon, hogy a szárúd föld méhe gáz-, vagy inkább olajmezőt rejt-e magában, miszerintünk egyelőre az a legfontosabb, hogy gáz is van, olaj is van. Ké­pünkön a szanki határ új színfoltja a gázszeparátor látható. Ka­ró László és Fülöp László feszmérővel ellenőrzést végez a be­rendezésen (Pásztor Zoltán felvétele.) Ültetik a paprikapalántát A lászlófalvi Üj Tavasz Termelőszövetkezetben is „teljes üzemben” dolgozik a kertészet. A tápkockákban szépen fejlődte! a paprikapalánták és megkezdték kiültetésüket a szántóföldre. A íagyvédelem, valamint a gyorsabb érés érdekében fólia alá ke­rülnek a kis növények. Képünkön Fábián Ferencné és Kozma Erzsébet nagy gonddal rakja a ládákba a palántákat, innen ke­rülnek a fólia alá. Kedvező hír a pályaváEcsszfóhnak A munkaügyi miniszter felemelte az elsőéves ipari tanulók megyei léíszámkeretét Nagy gondban vannak mos­tanában azok a fiatalok, akik az idén fejezik be az általános iskolát, vagy a gimnáziumot. A pályaválasztás sosem volt köny- nyű lépés a fiatalok életében, de különösen nem az most, ami­kor a választható életpályák száma feltűnően megnőtt. Me­gyénkben 32 szakmacsoport kö­zül választhatnak a tanulók, A megyei Pályaválasztási Ta­nács a szakmunkásképző isko­lákkal és az érdekelt ipari-me­zőgazdasági üzemekkel egyet­értésben már a tél folyamán meghatározta az ipari-mező­gazdasági pályákon beiskoláz­ható tanulók létszámát. A konk­rét felmérések azt mutatták, hogy ebben az évben 4447 ta­nulót kell az első osztályba fel­venni. A Munkaügyi Miniszté­rium ezen számon bizonyos kor­rekciót hajtott végre, így az el­ső osztályba felvehető ipari ta­nulók végleges létszámkeretét 4610-ben határozta meg a mun­kaügyi miniszter. Mit jelent ez a létszámeme­lés? Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezető­je, a Pályaválasztási Tanács titkára a következőkben tájé­koztatott bennünket: — Természetesen nőtt a le­hetőség az ipari pályákon való elhelyezkedésre. A véglegesen megállapított beiskolázási szám érdekesen alakult: 3270 fiú és 1340 leány számára nyílik el­helyezkedési alkalom. Örvende­tes a lányok számára megnö­vekedett lehetőség. Különösen a textil- és élelmiszeriparban, továbbá a belkereskedelemben, a SZÖVOSZ-ágazatokban, a mezőgazdasági üzemekben és az erdészeti üzemágakban vár­ják a lányok jelentkezését. — Milyen a leány jelentkezők „fogadtatása”? — Az előző évek idegenkedé­sével szemben már van némi javulás, de még mindig nem elegendő. Sokszor érthetetlen az üzemek idegenkedése. A Pá­lyaválasztási Tanács annak ide­jén felkérte a KISZ-t. a nő­tanácsot és a népfrontot, segít­senek az üzemek meggyőzésé­ben, hogy küzdjék le a női munkaerőkkel szemben érzett idegenkedésüket. Reméljük, az idén nagyobb eredményeket ér­tünk el e téren. Most vagyunk az iskolai pá­lyaválasztási jelentkezések kö­zepén. Már most megállapít­ható azonban, hogy vannak szakmák, amelyekre kevés lesz a jelentkező. Ez azonban aligha jelent veszélyt, mert pótlólag sokan jelentkeznek majd ipari pálvára azok közül, akiket a középiskolákba, vagy főiskolák­ra nem vettek fed. B. J. Magyar kormányhOídiittség utazott Malinovszkij temetésére Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának vezetésével szom­baton kormányküldöttség uta­zott Moszkvába R. J. Mali­novszkij marsallnak, a Szov­jetunió honvédelmi miniszteré­nek temetésére. A delegáció tagjai: Korom Mihály igazság- ’’°.'T-mirns7ter, Kovács Pál ve­zérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, a Magyar Néphad­sereg politikai főcsoportfőnöke Szűcs Ferenc vezérőrnagy, ve­zérkari főnökhelyettes, Hódo­sán Imre ezredes, Papp Sán­dor, Heves község Tanácsának V. B. elnöke. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete és Stráhl Sándor ezredes, ka­tonai attasé moszkvában csat­lakozik a küldöttséghez.

Next

/
Thumbnails
Contents