Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
WOT. április 12, szerda 3. oldal Fél százalék után szakkönyv A Kiskunfélegyházi Földművesszn^etkczet kezdeményezése Fél százalék nem nagy. Csakhogy a számok világában minden relatív. Mert például tízmillió fél százaléka 50 ezer. Ez forintban értendő. Sőt — könyvre átszámítva. Mezőgazdasági szakkönyvre. Ötvenezerből nem is akármilyen könyvtár telik ki. És egy év alatt a Kiskunfélegyháza környéki közös gazdaságok házi könyvtáraikat ekkora meny- nyiségű szakirodalommal gazdagíthatják. Ingyen! Azazhogy. .. Fogalmazzuk meg pontosan a félegyházi földművesszövetkezetnek a másfél hónappal ezelőtt indított akcióját: lehetővé tette a boltjaiban vásárló, növényvédőszert; vasárut, kertészeti felszerelést, sok más egyebet ott beszerző közös gazdaságok számára, hogy a költekezésük fél százalékának megfelelő értékben szakkönyveket vigyenek el a helybeli könyvesboltból. A készletben tetszés szerint válogathatnak. Nem „kockázati tétel“ Joggal gondolhatja az olvasó: a fent emlegetett tízmillió fiktív szám. Holott nem egészen az... — Eddig több mint kétmillió forint értékű árut vásároltak tőlünk a tsz-ek — mondja Pataki Kálmán, a FÖLDSZÖV főosztályvezetője. — Üjabban épületanyagokat és melegágyi ablakkereteket is értékesítünk. Közbevetem, hogy az akció nyilván ösztönzi is az üzlethálózatot: minden áruból mindig legyen elegendő készlete és választéka; — Így is van. Hogy mást ne mondjak, a tavaszi áruforgalomra majdnem hárommillióval növeltük a készletet. — És végül is megtalálhatják a számításukat? — Azt hiszem, igen. Gondolhatja, hogy az akció meghirdetése előtt elemeztük a helyzetet. A szakkönyveket most már nem kell „kockázati tételbe” sorolnunk. Eljutnak oda, ahová jutniuk kell. Nem árt utána nézni, hogy ez valóban így van-e. Szabadon válogathatnak félegyházi könyBetérek vesboltba. — Megvallom — tájékoztat Görög Lajos boltvezető —, a mezőgazdasági szakkönyvekből korábban nem tudtunk lebonyolítani olyan forgalmat, mint a szépirodalomból. Mondanom se kell, hogy nekünk is jól jött ez az akció. És itt egy lényeges bejelentés következik: a tsz-ek már a múlt évi vásárlás után is vihetik a szakkönyveket. Hogy úgy mondjuk: visszamenőlegea hatállyal. Már vittek is jócsfcá«: egy hét alatt majdnem ötezer forint értékben könnyítettek a polcokon. S az, hogy szabadon válogathatnak, kizárja az olyanfajta „megoldást”, hogy a bolt a bóvlijaitól szabaduljon meg. Sőt, az eddiginél is inkább a keresett kötetek beszerzésére kell törekednie! S ez nagyobb távlatokban a könyvterjesztés, sőt a könyvkiadás számára is megfelelő ösztönzést jelenthet. Mert — ez is lényeges — nem holmi kiárusítási akcióról van szó! Mindehhez még hozzá kell tennünk: a kedvezményben az ország bármelyik vidékén gazdálkodó tsz részesül, amelyik a Félegyházd Fmsz boltjaiban vásárol. A napokban jelentkeztek könyvért Bugáéról, és Drágszél- ről is. Helyben vásárolni Csáki Imrével, a félegyházi Lenin Tsz párttitkárával beszélgetek. A közös gazdaságnak 40—50 ezer forint értékű könyvtára van. Szak- és szépirodalom vegyesen. Nem egy helyen őrzik, az állományt szétosztották a három ifjúsági klubba, jutott belőle a műhelynek, sőt a kertészeti telepnek is. Hadd jussanak hozzá mindenütt az olvasók! — Amikor értesültünk az akcióról — mondja —. hárman, az elnök, a főmérnök, és én, felkerekedtünk, és elmentünk a könyvesboltba. Majdnem fél napot töltöttünk ott, amíg ösz- szeválogattuk a több mint ötszáz forintot érő csomag tartalmát. — Megtaláltak mindent, amire szükségük volt? — Nem egészen. Több műszaki leírásra lenne szükség. Az idén egy 160 holdas halastavat létesítünk. Ehhez sem találtunk megfelelő irodalmat. De az akciónak így is örülünk. Most már igazán érdemes lesz helyben beszerezni a szükségleteinket. Íme, a növényvédőszerből, vasáruból, egyéb közhasznú anyagból így lesz — könyv. De az ötletes akció akkor válik igazán sikeressé, ha a folyamat fordítva is érvényesül: a könyvből szerzett tudás nagyobb anyagiakhoz juttatja a gazdaságokat. H. D. Termelés és piac Az igényeknek megfelelően A gazdasági reform előkészítésének időszakában, egyre kevésbé tudnak meglenni a korszerű irányítás, a piackutatás nélkül. Helyes, ha ismerjük, mennyi áru áll rendelkezésünkre, milyenek a szükségletek, igények; mi az, amit különösen keres a lakosság. A piac figyelemmel kísérése rendkívül sokoldalú vizsgálódással jár. A megyei tanács vb félvásárlási osztálya részéről mi is tanulmányozzuk a termelés és kereskedelem kapcsolatait a felvásárlást, a piac alakulását. Ez alkalommal három korai zöldségféle: a saláta, a retek és a karalábé felvásárlása és piaca tapasztalatairól szeretnék szólni. E három primőr zöldség ilyenkor tavasszal nagy szerepet játszik a lakosság ellátásában. Az említett koraiak termesztésével Kalocsán, Kiskunfélegyháza körzetében, valamint fűTavasz a majorságban Nemcsak a lassanként zöldbe boruló határt, de a közös gazdaságok majorközpontjait is a tavaszi hangulat uralja: a hosszú téli istállózás után a jószágok — mint a kecskeméti Törekvés Tsz-nek a felvételen látható növendékmarhái is — nappal már szívesen tartózkodnak a karámban. Orosz Sándor gondozó, kezében jókora darab sóval csábítja maga köré az állatokat. tött üvegházakkal rendelkező termelőszövetkezetekben foglalkoznak. Minél korábban Mind a termelő, mind a fogyasztó szempontjából lényeges, hogy ezek az áruféleségek minél korábban jelenjenek meg a piacon. Ennek érdekében a MÉK kezdeményezésére egyre nagyobb területen folyik — elsősorban a reteknél — a fólia alatti termesztés. Az idén a termelőknek több mint 10 ezer négyzetméter fóliát adtak át, s ezzel lehetővé tették, hogy március végéig mintegy 400 ezer csomó retek kerüljön a fogyasztókhoz. A MÉK 1967-re 1 660 000 fej salátára, 8 070 000 csomó retekre és 331 000 karalábéra kötött a termelőszövetkezetekkel szerződést. Az elmúlt évi felvásárláshoz viszonyítva retekből 80, salátából 60, karalábéból pedig 50 százalékos a szerződéssel biztosított fedezet. Bizonytalansági tényezS A vállalatnak a belső ellátást az igényeknek megfelelően kell segíteni amellett, hogy egyéb kötelezettségeinek, elsősorban az exportnak is eleget tesz. Tehát, hogy a keresletet kielégítse, mindenképpen szükség van a szerződésen felüli felvásárlásra. Ez már bizonytalanabb tényező, mert ha például egy-egy cikkből terméskiesés jelentkezik, akkor a szabadfelvásárlásra tervezett áru- mennyiséget esetleg nem tudja összegyűjteni és ez a lakosság ellátásában gondot okozhat. Ilyen tapasztalatok már az idén is voltak. Az ellátás tehát bonyolult dolog. Tapasztalataink szerint a termelőszövetkezetek a bevezetőben említett három cikkből a termeit mennyiség 60—65 százalékát értékesítik az állami kereskedelem útján. A többit különböző formákban közvetlenül kívánják a fogyasztóknak eladni. Ez utóbbi esetben helyes, ha alaposan megvizsgálják: érdemes-e ilyen arányban szabadon értékesíteni az árut.' Figyelembe kell itt venni az értékesítési biztonságot, nem is beszélve arról, hogy a közvetlen értékesítés során fékperülő többletköltség egy-egy árufajta termelésének rentabilitását is veszélyezteti. háttá a cselédnép minden lépését. Mondhatni, még a parasztok fazekába is beleshetett. Elég volt innen lekiáltani arra a völgybe, a hangot a birtok más részein is meghallották... Ma nem az elnyomás, a parancsolgatás, a szolgaság jelképe ez a messzire ellátszó épület. A tanácsháza mindenkié. Akik benne dolgoznak, a nép fiai. — Idevalósi vagyok, jól érzem magam, nem is vágyók el innen — vallja mosolygós egyszerűséggel Halcsik Antal. Olyan jó érzés együtt munkálkodni falum felemelkedésén azokkal, akik bátyáim, nénéim, barátaim... Nem várunk arra, hogy mindent „majd a felsőség” ... Ezért lett hamarabb szép kultúrházunk, amelynek a megépítéséhez a megye is szívesen adta két részletben a 600 ezer forintot, mikor látta, hogy két kezünk munkáját Is adjuk az igényünkhöz. Szeptember 20 óta már a nyolcadik színielőadásra kerül sor a művelődési házban. Mindig telt ház mellett. Hallanák csak a méltatlankodást, mikor valakinek — nem jutott jegy: ySTekem nincs már jegy, — hiszen én is éppen úgy hordtam a téglát a falába, mint más?!” A járásnál említette egyik elvtárs. Mikor novemberben kint járt Kunadacson. egész meghatódott azon, amit látott. Szakadt az eső, szeles, mogorva idő volt, de az adacsiak úgy rakták egyik új létesítményük alapjait — társadalmi munkában —, mintha sütne a nap. — Igen... Azóta már jól benne tartunk az orvosi rendelő és orvoslakás építésében. A négy évvel ezelőtti tanácstagi jelölőgyűlésen is fő téma volt: orvost szeretnénk a kétezer lakosú községbe. Gondoltuk, meggyorsítjuk a fejleményeket. Azzal is előbbre-leszünk, ha mi magunk megépítjük a rendelőt, lakást. A gazadsági csoporttól épp ma van bent az elvtárs Kunszentmikló- son: ajtó-, ablakkeret ügyében. Ügy számítjuk, november 7-re beköltözhetővé lesz az orvoslakás ... Most már csak azt kérjük a megyei szervektől, hogy 1968. január 1-re státust, illetve eleven orvost kapjunk ... Látni kellene, milyen szívvel- lélekkel rajta van a lakosság, hogy a rendelő elkészüljön. Velük együtt terveztük be, kire mikor kerül sor a társadalmi munkában. Egyetlen elmaradás nem volt. Mikor írásos kérésünket, emlékeztetőként megkapják, jönnek. Ha valaki éppen akkor akadályoztatva van, eljön ide a tanácsra, bejelenti, hogy helyette X barátja vagy szomszédja lesz ott; cseréltek. Tervezik, hogy az orvosi rendelőben házi. gyógyszertárat is berendeznek majd, a doktor kezelésében. Mert most még náluk is úgy jelentkezik a kérdés, hogy a kedvezményes árú gyógyszer voltaképpen megdrágul a buszköltséggel. Kunszent- miklósra — 15,40 forintért kell bejárni orvosságért, amellett fél napja kiesik, aki erre kényszerül. Ügy van azonban falun is, hogy ha az élet egy bizonyos vonalon nekiiramodik, más téren sem lehet megállni, lemaradni. Kunadacson, belterületen, mind több házhely talál gazdára. A szétszórt tanyavilág be- áramlik a központba. Évenként 15—20 lakás épül az utóbbi időkben. Kultúrház van, üzlet... Körzetesített iskola ... No és a fiatal Tóth Sándor személyében állandó állatorvos is került a községbe. Öt és feleségét, aki itt tanít, szívébe fogadta a lakosság. Fél füllel hallottuk, hogy az ifjú állatorvost vb-tagnak is kiszemelték. De ahol ennyi ház épül, előbb-utóbb úgy mutatkozik problémaként az építőanyagbeszerzés, hogy jobb lenne, ha nem kellene azokat a kunszent- miklósi TÜZÉP-től — 20 km-ről — vagy Kerekegyházáról fuva- rozgatni. Ez nehézkes, esetenként megduplázza a kiadást — és lassú már. Jó lenne helyben egy lerakat, ahol tégla, cserép, ajtó, ablak s egyéb szokványára beszerezhető. Ebben is van igazság. Ha az az anyag megvan, miért ne lehetne itt Kunadacson is tárolni, raktározni? Van terv, célkitűzés, kívánság bőven Halcsik elvtárs tarsolyában. Iskolabővítés két tanteremmel, aztán utak és utak... De most már a vb- titkár mondja, szinte csitító kézfeltartással. — A javát elmondtuk, magunk is megtesszük, amit tudunk. . . Mindig a legsürgősebbet. Sorjában, célszerűen. Mindent egyszerre nem lehet... Tóth István Nem mindig jó üzlet Előfordulhat olyan eset, mint nemrég az egyik kecskeméti termelőszövetkezetben. Ez a közös gazdaság jelentős mennyiségű salátát termeszt szerző" désre. Ennek szerződéses átvételi ára március 31-ig fejenként 3 forint volt. A leszerződött mennyiség mellett szabad értékesítésre is termelnek salátát. Próbaképpen kisebb szállítmányt küldtek Budapestre, ahol fejenként 2,20:—2,30 forint között sikerült értékesíteniük. Tehát nem mindig jobb üzlet a szabadpiaci értékesítés. A jövőben méginkább arra kell törekedni, hogy a lakosság igényeit a termelő üzemek és a felvásárló vállalatok kielégítsék. A szabadpiac szerepe az ellátásban továbbra is főként kiegészítő jellegű lesz A biztonságos értékesítés elsősorban a felvásárló vállalatokon keresztül lehetséges. Mivel az igények is emelkednek, a termelő üzemek és a felvásárlók felelőssége egyre nő. Szép, nagy választékú és olcsó áruval kell ellátniuk a lakosságot. Papp Géza
