Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-11 / 84. szám

AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! T r XXII. ÉVFOLYAM. 84. szám Ara 60 fillér 1967. Április u, kedd Bővülő szakrendelések Több idő jut egy betegre Gondoskodás az öregekről Huszonkét millió forinttal költünk többet a megyében szociális és egészségügyi célokra Ünnepségek a költészet napján Kiskunfélegyházán a Fegyveres Erők Klubjában tartottak irodalmi ünnepséget vasárnap a költészet napja tiszteletére. A szavalóversennyel egybekötött ünnepségen katonák és gimnáziumi tanulók szerepeltek. Képünkön: az egyik hódmezővásárhelyi hon­véd alakulat és az ottani Május 1. Gimnázium közös irodalmi színpadának műsora. Nem érdektelen itt megemlí­teni, hogy egy állandó bölcső­dei férőhely évi költsége 13 720 forint. A térítési díjbevételt le­számítva az egy gyerekre eső költség 11508 Ft. A szociális feladatok köré­ben előrehaladás az öregek napközi otthona hálózatá­nak bővülése. Tavaly 4 új otthon kapott mű­ködési engedélyt. így számuk 16-ra emelkedett. Ez még kevés az igényekhez képest, de anyagi eszközeinktől függően tovább­fejlesztésük folyamatos lesz. Több mint 13 és fél milliót fordítottunk a szociális ottho­nok fenntartására. A megyében levő 12 otthon 1158 rászoruló befogadására képes. Emellett sok a beutalásra váró öreg, te­hát indokolt a bácsborsódi szo­ciális otthon bővítése, és bizto­sítani kell a tassi otthon fej­lesztését is. kerrel szerepelt Antal Imre zongoraművész is. A kalocsai Nagy Lajos Könyvtárban hétfőn este tar­tották meg a költészet napja A közelmúltban többször megírtuk, hogy a megyei ta­nács március 31-i ünnepi ülé­sén elfogadták az 1966. évi költ­ségvetési — és községfejlesztési — gazdálkodásról szóló zár­számadást. Néhány átfogó ada­tot említettünk is az elhangzott beszámolókból. Tallózzunk ezúttal az egyik legjelentősebb költségvetési ága­zat, a szociális, egészségügyi ágazat legfontosabb adatai kö­zött. Összkiadásunk 238 millió 942 ezer forint volt az el­múlt évben. 22 millió 170 ezer forinttal több, mint az előző esztendőben. Ebből a szép összegből leg­többet — 116 millió 638 ezer forintot, a kórházi ellátás ja­vítására fordítottunk. Év közben 98-cal gyarapítot­tuk a kórházi ágyak számát, amely így 2816-ra emelkedett. Sajnos, az ágyellátás ennek el­lenére sem kielégítő. Nehézsé­geink érzékeltetésére összeha­sonlításként közöljük a 10 000 főre jutó ágylétszám megyei, illetve országos vidéki átlagát: megyei 1965-ben: 47, 1966-ban: 50,3. Országos vidéki átl. 1965- ben 73,1, 1966-ban: (nem is­mert). A kecskeméti megyei kórház épületének állapota súlyos hely­zetet teremtett Kecskeméten és a város vonzáskörzetében, ami szükségmegoldásokkal is csak bizonyos mértékig enyhíthető. A megyeszékhely kórházi ellá­tását csak a IV. ötéves terv időszakára tervbe vett, új, mo­dern kórház megépítésével, le­het megnyugtatóan megoldani. Amint azonban Buda Gábor elvtárs. a megyei tanács vb- elnökhelyettese felvetette az ünnepi tanácsülésen elmondott beszámolójában, addig is min­den lehetőt meg kell tennünk a gondok enyhítésére. „A kór­házi ágylétszám alakulásánál kívánatos, hogy az egészségügyi szakigazgatási szervek fokozot­tabban vegyék figyelembe a helyi szervek véleményét — mondotta. A betegséenemekben bekövetkező eltolódások bizo­nyos módosításokat tennének szükségessé, egyes területek konzerválódott állapotával szemben. Célszerű lenne és a lakos­ság érdekeivel egybeesne például a kis létszámú tü­dőkórházak egyéb egész­ségügyi célra történő hasz­nosítása,” *51 millió 711 ezer forintot, az előző évinél mintegy 3 mil­lióval nagyobb összeget hasz­náltunk fel járóbeteg-, vala­mint rendelő- és gondozóinté­zeti ellátásra. A rendelőintézeti túlzsúfoltság még mindig nagy, bár ezt enyhítette a szakorvo­si óraszám növekedése és a du- navecsei rendelőintézet belé­pése. Bizonyára érdekli a lakos­ságot az egy betegre jutó el­látási idő és a rendelési esetek számának alakulása. 1965-ben 1 575 332 rendelési eset mellett 8,1 perc jutott egy betegre. A múlt évben 1756162-re nőtt a rendelések száma, az egy beteg­re eső percátlag pedig 8,3 lett. Emelkedett hát valamelyest de nem a rendelések szaporodásá­hoz mérten. Ebben is jelentke­zik az a változás, hogy foko­zódott a mezőgazdasági lakos­ság biztosításba való bevonása. A költségvetés szociális, egészségügyi ágazatában az anya-, csecsemő- és gyermek- védelemre fordított költségek szintén igen komoly tételt kép­viselnek: 40 millió 868 ezer fo­rintot; ez is jóval 3 milliónál nagyobb összeg az 1965. évinél. Az állandó bölcsődei férőhe­lyek is túltelítettek. A kecske­méti 60-as létszámú, a kiskun­félegyházi és kiskunhalasi 40— 40 befogadó képességű bölcső­dék működése enyhíti a zsú­foltságot. Bizonyára könnyebb­séget hoz a bölcsődei elhelye­zések problémájában a gyer­mekgondozási segélyről kiadott rendelet végrehajtása. Ennek értelmében a dolgozó nőt a gyermek két és fél éves koráig gyermekgondozási segély illeti meg. A nagy proletárköltő, József Attila születésnapján, április 11-én ünnepli az ország a köl­tészet napját. Költők, művészek szólalnak meg ezen a napon és a legeldugottabb tanyára is el­viszik a szép szó varázsát. Kecskeméten vasárnap dél­előtt rendezték meg a költészet napját. A művelődési ház nagy­termében egybegyűlt lelkes kö­zönség előtt Tallós Ede szavalta el Vörösmarty Mihály: Gondo­latok a könyvtárban című köl­teményét, majd Hernády Gyula, a Katona József Társaság titká­ra köszöntötte az egybegyűlte­ket. Ezután Mikes Lilla és Tal­lós Ede előadóművészek Illyés Gyula és Weöres Sándor ver­seit szavalták, majd F. Tóth Pál, Gál Sándor és Varga Mi­hály saját verseikből adtak elő. Az ünnepi műsorban nagy si­ünnepségét. A „Kelet felől” címmel Váci Mihály verseiből összeállított műsort az I. István Gimnázium, valamint a hon­védség irodalmi színpada adta elő. Gál Sándor költő saját ver­seit mutatta be a közönségnek. Ugyancsak a költészet napja alkalmából pénteken este Sza­badszálláson a művelődési ott­honban József Attila irodalmi estet rendeznek. Ez alkalommal Bata Imre irodalomtörténész tart előadást a magyar költé­szetről. Az ünnepségen részt vesz a költő nővére, József Etel­ka is. A költészet napja alkalmából sokfelé tartanak ünnepségeket, irodalmi műsorokat. Jugoszláv idegen forgalmi küldöttség Kecskeméten A hazánkban tartózkodó jugoszláv idegenforgalmi szakembe­rek küldöttsége dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője kíséretében vasárnap Bács-Kiskun megyébe lá­togatott. A küldöttség felkereste a megyeszékhely idegenforgalmi nevezetességű helyeit és a nemzetközi hírű bugaci csárdát. A delegációt a kecskeméti városi tanácsházán Fehér Sándor, vb-el- nökhelyettes kalauzolta végig. A KI SZ-vezetőségválasztás előkészületei jegyében Hétfőn délelőtt Kecskeméten, az MSZMP megyei bizottsága székházában értekezletet tar­tottak Bács-Kiskun megye vá­rosi és járási pártbizottságainak titkárai. A megbeszélésen jelen volt dr. Molnár Frigyes, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Glied Károly és Borsodi György, a megyei pártbizottság titkárai, Iván Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Borsos György, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Dr. Molnár Frigyes megnyitó­ja után Szvorény János, a me­gyei KISZ-bizottság titkára tar­tott referátumot a KlSZ-veze- tőség- és küldöttválasztással kapcsolatos előkészületekről, s a további feladatokról. Ezt köve­tően a hozzászólók vázolták, hogy ehhez a munkához a párt­bizottságok és a pártszervezetek milyen segítséget adnak a KISZ- bizottságoknak és a KlSZ-szer- vezeteknek. A beszámoló és a vita tanulságait dr. Molnár Fri­gyes foglalta össze. A jövő héten: mold avat kulturális napok Vasárnap, április 16-án kez­dődnek a moldavai kulturális napok, amelyek keretében szá­mos művészeti esemény, kiállí­tás és előadás zajlik le ország­szerte. A kulturális napokra hazánkba érkező delegációt Ki- ril Fjodorovics Iljasenko, a Mol­davai SZSZK Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke vezeti. A delegáció tagjai a moldavai politikai, gazdasági és kulturá­lis élet képviselői, valamint két táncegyüttes, s olyan neves mű­vészek, mint Marija Biesu, a kisinyovi Operaház tagja, aki márciusban a Tokióban meg­rendezett operaénekes világ- versenyen első lett, és Viktor Kurin, szintén a kisinyovi Ope­raház tagja, érdemes művész. A delegáció a jövő hét köze­pén Kecskemétre is ellátogat. Április 20-án, csütörtökön ér­keznek a megyeszékhelyre, ahol a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Hazafias Népfront vezetői fogadják őket. A ven­dégek számára változatos prog­ramot állítottak össze. Többek között tájékoztatót hallgatnak meg a megye helyzetéről, s 20-án este 7 órakor részt vesz­nek azon a díszünnepségen és barátsági esten, amelyre a Kecs­keméti Katona József Színház­ban kerül sor, s ahol a molda­vai kulturális napok keretében a Mogurel táncegyüttes, a két neves énekes, valamint a kisi­nyovi Operaház balett-táncosai adnak ünnepi műsort. Pénteken a vendégek tisztele­tére Kecskemét város párt- és tanácsvezetői adnak fogadást, amelyet városnézés, a Szőlészeti Kutató Intézet, a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola meglátogatása követ. Ezenkívül vendégeink felkeresik az Izsáki és a Helvéciái Állami Gazdasá­got is. Nyertre elnök az afrikai egységről Afrikai politikai körökben nagy érdeklődéssel fogadták Nyerere elnöknek, az EAK nem­zetgyűlésében elhangzott és az afrikai egységről szóló beszédét. Dar es Salaamban igen pozi­tívnak tekintik az elnök hely­zetelemzését. A tanzániai Nationalist ve­zércikke szerint Nyerere beszé­dének két ^legfontosabb pontja a következő: 1. Az afrikai egy­ség ügye nincs elveszve, 2. Ezt az egységet csak az afrikai né­pek maguk valósíthatják meg, sem nélkülük, sem ellenükre nem lehet egységet teremteni.

Next

/
Thumbnails
Contents