Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
; .'V Világ prolefárjai, egyesüljetek! Támogatás a hátrányos helyzetben lev«» tanulóknak Eredményes lakásépítési akció XXII. ÉVFOLYAM. 82. SZÄM Ara 60 fillér 1967. ÁPRILIS 8, SZOMBAT FovaHp feladat &uflftmnii megóvása Növény védelmi tanácskozás Kiskunhalason A hazai és külföldi szőlőtermesztés növényvédelmi tapasztalatait vitatták meg pénteken Kiskunhalason az állami gazdaság központjában, több mint 300 szakember részvételével. A tanácskozáson jelen volt dr. R. L. Bemehet, a „Pechiney-Progil” nevű lyoni cég központi növényvédelmi laboratóriumának műszaki igazgatója. J. P. Fuchs növényvédelmi kutató, Nagy Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezér- igazgatója, dr. Konkoly István vezérigazgató-helyettes, Oláh György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Miklós János, az Állami Gazdaságok megyei Igazgatóságának vezetője és számos megyei vezető szakember, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kertészei. Oláh György megnyitó beszédében hangoztatta: — A második ötéves tervidőszak alatt a csaknem 90 ezer hold régi telepítésű, kisparcel- lás szőlőterület mellé több mint 30 ezer hold korszerű nagyüzemi ültetvényt hoztunk létre. Ezzel a megye szőlőterülete megközelíti a 120 ezer holdat, amely az ország szőlőterületének majdnem egyh armadát teszi ki. A megyében a növénytermelésből származó bruttó termelési érték a második ötéves tervidőszak átlagában 4,1 milliárd forint volt, s ebben a szőlő másfél milliárdot képviselt. Eves átlagot tekintve az ország bortermésének 42—48, a bor exportjának 40, a fogyasztási szőlő 36, az exportnak pedig 28 százalékát a megye adja. Mindezekből következik, hogy a megyében nagyjelentőségű feladat a szőlő növényvédelme. Számottevő eredményeket értünk el az utóbbi években. Elég, ha csak annyit jegyzünk meg, hogy 1961-ben 15,3 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. 1966- ban pedig 20,5 mázsa. A terméseredmények emelkedését elsősorban a talajerőpótlás, a javuló agrotechnika és az egyre szervezettebb növényvédelem tette lehetővé. Tavaly a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottságának intézkedései alapján az illetékes szervek az előző évekhez viszonyítva 30 százalékkal több gombaölő szert bocsájtottak a megye rendelkezésére. Növekedett a növényvédő gépek száma is, de még mindig nem elegendő nértékben. A szakszerű védekezést segítette a több mint 40 70 kilométernyi vízvezeték, 57 millió forint értékű társadalmi munka A községfejlesztési verseny eredményei A megyei tanács alakuló ülésén hirdették ki az 1966-os községfejlesztési verseny megyei eredményeit. A helyezéseket lapunkban is közöltük, tehát közismertek. Ezen belül azonban nézzük meg, hogy a leginkább közérdekű, mindén állampolgárt közvetlenül érintő beruházások, mint például a villany, út- és járdaépítés milyen eredményéket hoztak a tavalyi verseny során. A megye községeiben, városaiban 1966-ban 70 kilométer hosszú vízvezetékhálózat épült. Az árkokat — a kialakult szokás szerint — a lakosság ásta ki társadalmi munkában. Sok lehetőség nyílott a költségek megtakarítására a járdaépítések során is. Elmondhatjuk, hogy a megyében jól halad ez a munka. Nincs olyan falu, ahol ne lennének ilyen tervek, eredmények. Tavaly például összesen 100 kilométer szilárd burkolatú járda épült Bács-Kiskun megye különböző településein, az utak hossza pedig tíz kilométert tett ki. Ezzel még nincs minden megoldva. Az évszázados elmaradottságot nem lehet néhány esztendő alatt pótolni, de hogy tervszerűen, az erők ésszerű csoportosításával sok gond megoldható, azt éppen az elmondottak bizonyítják. Megyénkben már minden községbe eljutott a villany. A továbbiakban hálózatbővítések, egyes külterületi települések bekapcsolása kerül napirendre. Így volt ez már a múlt évben is, és a községfejlesztés során megyénkben 54 kilométer vezeték épült. Vessünk egy pillantást a leg- jobbakra. Azokra a városokra, községekre, ahol a legtöbbet teljesítettek. Baján 1700 méter utat, a járásban pedig — a tervezett 23 kilométer helyett — 43 kilométer hosszú járdát építettek. Utána Kecskemét következik közel 13 kilométer járdával. Említhetjük azonban a kiskunhalasi, a dunavecsel járást is, mert mindkét helyen több mint 8 kilométer járda épült egy év alatt. A villanyhálózat fejlesztésben a dunavecsel járás vezet, bár a 21 kilométer helyett csak 18 km-t tudott építeni, valószínűleg kivitelezői kapacitás hiányában. A kecskeméti járásban 11, a kiskőrösiben 10, a kiskunhalasiban pedig 9 kilométer új villanyvezeték épült 1966-ban. Ezeket a szép és évenként emelkedő eredményeket csak a lakosság széles körű összefogásával, a munka jó megszervezésével lehetett elérni. Az 1966-os évben lebonyolított községfejlesztési verseny során a megye lakossága a különböző beruházások megvalósításában több mint 57 millió forint értékű tár sadalmi munkával vett részt. helyen létrehozott peronoszpóra- jelző állomás is, valamint az, hogy a termelőszövetkezetek száz szakmunkást képeztek ki. A következőkben Bouchet úr a peronoszpóra elleni védekezés módszereinek franciaországi tapasztalatairól tartott előadást, különös tekintettel a réz-zineb és réz-oxiklorid kombinációk közgazdasági hasznára. Ezután Nagy Bálint számolt be a hazai tapasztalatokról. Érdekesen elemezte a szőlő növényvédelmének legutóbbi eredményeit, s időszerű kérdéseit. Hangoztatta, hogy a legfontosabb: a megelőzés. Tehát már a fertőzés előtt meg kell történnie a védekezésnek. Sürgette, hogy Bács-Kiskun megyében is többszörösére kell növelni a peronoszpóra jelző állomások számát. Az előadásokat több hozzászólás követte. Délután a francia vendégek a megyei vezetők kíséretében látogatást tettek a jánoshalmi termelőszövetkezetközi vállalkozás nagyüzemi ültetvényein. Új vezetőséget választott a pedagógus szakszervezet Pénteken délelőtt a szakszervezetek megyei tanácsa székházának dísztermében tartotta vezetőségválasztó küldöttközgyűlését a pedagógusok szak- szervezetének megyebizottsága. A megyénk 6400 pedagógusát képviselő küldöttgyűlés elnökségében foglalt helyet Pozsgay Imre, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága agitációs és művelődésügyi osztályának vezetője, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Némedi Sándor, az SZMT titkára, Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Szűcs Sándor, a pedagógus szakszervezet megyei titkára. Részt vett a tanácskozáson Nagy András, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének tagja is. A küldöttközgyűlést levezető elnöknek Krajnyák Nándort, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatóhelyettesét választották meg, majd Szűcs Sándor, a pe, dagógus szakszervezet megyei titkára fűzött szóbeli indoklást az előre kiadott írásbeli beszámolóhoz. A beszámoló szerint az elmúlt négy év egyik legjelentősebb eseménye volt az 1966. január elsején életbelépett pedagógus fizetésrendezés. Ezáltal megyénkben egymillió-hetvenezer forinttal emelkedett a pedagógusok havi alapkeresete, amihez hozzájön még a mintegy száz százalékos túlóradíjemelkedés. Sajnos, az órahelyettesítések rendje nem mindenütt alakult még ki. Csak az ún. „szakszerűtlen” helyettesítést engedélyezik az igazgatók, amiért nem jár túlórapótlék. A szakszervezet e helytelen gyakorlat ellen felveszi a harcot. Megyénk különleges helyzetéből adódik, hogy a tanyavilágból származó általános iskolások különösen sok gondot okoznak a pedagógusoknak. A nevelők a legtöbb iskolában fokozott gondossággal foglalkoznak velük, szabad idejük jelentős részének feláldozásával korrepetálják őket. Hasonló a helyzet a hátrányos helyzetben levő többi tanulóval is. Nem teljesen megnyugtató megyénk pedagógusainak lakás- helyzete, bár az utolsó négy év lényeges javulást hozott, mert ez idő alatt 304 pedagóguscsalád jutott lakáshoz. Ebből 66 a pedagógus lakásépítési akció keretében. Ezután a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő dr. Bozsó Ferenc. A két beszámolót élénk vita követte, majd a küldöttközgyűlés titkos szavazással megválasztotta a tisztségviselőket és a delegátusokat. A 15 tagú megyebizottság elnöke Fischer István^, a Kecske- meti Bányai Júlia Gimnázltrfn igazgatója, titkára pedig ismét Szűcs Sándor lett. A SZOT VIII. kongresszusán megyénk pedagógusait 11 tagú küldöttség képviseli, az SZMT tanácskozására 10 küldöttet választottak. B. J. A népművelés nagyüzeme Tavaly ősszel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén adták át rendeltetésének Kodály Zoltán jelenlétében megyénk egyik legnagyobb kulturális intézményét, a hatmillió forintos költséggel épült du- napataji művelődési házat. Ennek a messze földön párját ritkító népművelési intézménynek az építését sok akadály gátolta, de ahogy elkészült, mindenki megállapíthatta: megérte. A hatalmas kultúrkombinát nemcsak a község lakosságát szolgálja, hanem a távolabbi vidékekről is jönnek ide művészeti csoportok, különösen területi bemutatók alkalmával. Az épületben minden megtalálható, ami egy korszerű művelődési otthonnak tartozéka. Három tánccsoport működik itt — minden korosztálynak egy — könyvtár, fotószakkör, fúvós- és szimfonikus zenekar, felnőtt és gyermek énekkar, gyermektornakör, bélyeg- gyűjtő szakkör, asszonyok klubja, sportklub —, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk fel. A könyvtárteremben a gimnazista lányok tánccsoportja kultúrműsorra készül. A művelődési ház mindhárom tánccsoportját Alföldy Albertné vezeti. Reggel, ha kinyitják a kaput, megnyitás óta tizenegy színhá- nem is zárul be este 10—11-ig. zi előadás volt már itt, szere- A korszerű mozi- és színház- pelt a Kecskeméti Katona Jóteremben 480-an fémek el. A zsef Színház, a Madách Színház, a Déryné Színházéi számtalan rendezvénye volt az Országos Rendezőirodának. Jövőre rendszeresítik a színházi bérletet Bal oldalt: Az ízlésesen berendezett, ragyogó tiszta büfében asztalhoz ülhet a vendég. Ranga Lászlóné, a büfé vezetője szívesen szolgál virslivel, hideg étellel és sörrel, meg hűsítő italokkal. Alföldy Albert, a művelődési ház fiatal igazgatója elmondta, hogy ez a büfé a község lakosságának ked veit szórakozóhelye. A szilveszteri táncmulatságon hétszázan szórakoztak ebben a helyiségben. A rendbontást, garázdaságot nem ismerik, maguk a fia talek közösítik ki azt, aki effélére vetemedne. (Balogh—Pásztor) Javultak a nevelők élet- és munkakörülményei
