Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

1967. április 7, péntek 5. oldal ORTUTAY GYULA: Halhatatlan népköltészet Amikor Ortutay Gyula 1929 jobbítására, gazdagítására őszén beiratkozott a szegedi kintenek. egyetemre, humaniszti kával, el­sősorban görög filozófiával kí­vánt foglalkozni. Azután talál­kozott egy kiváló professzorral és egy olyan tudományággal, amely napok alatt új irányt szabott tanulmányainak, egész munkásságának. Solymossy Sán­dor hatására már a szegedi te­A hagyományt is a jelen és a jövő érdekében kívánja hasz­nosítani. „Hiszen a mai ma­gyar falu — írja Eleven vagy múzeumi kultúra című tanul­mányában — nem azt várja tő­lünk, hogy valamilyen kiagyalt eszmény szerint öltöztessük a , . , , , ,. 0 , , , régi népi formákba, újra meg egyetemi evek alatt Szabolcsba ^ NPm akar be’zárkózni £ utazik ba ládákat es meseket maga_teremtetle régi költészeti, gyűjteni. Ily módón fel kellett *... .----­mű vészeti formák újraélesztett világába... E helyett a mi tömegmunkánknak aggasztó állapotára. Éppen ez a ^ka^tmelvek ^évén ^z3 írót „«■í/ioír, foiA a-? aoKal> amelyek. révén az nas figyelnie az egyetem falain túli világ gyötrő problémáira, a da- lók és mesék kincseit őrző nép valóság felé fordulás, az aktuá­lis társadalmi gondokat-felada tudó, s mind nagvobb termé­11S Wlíauiuiiu BUJiuunat-iaaua- í7ettndnmánvOS tpr-hnikni to­tókat is vállaló szemlélet tette if/““, „„A?",!:*..;”' ------------°---------­ÍS S2SS« SfSJÄ-aa SSpp-—í. . mékennyé, a nemzeti veltség egészében is jelentőssé. A közelmúltban megjelent. Hal­hatatlan népköltészet című kö­tetének ez első és legfontosabb tanulsága. A néprajz tudománya sokat köszönhet Ortutay aktualitás­igényének, annak, hogy gyűjtő­munkája a harmincas években szorosan összeforrt a magyar társadalom radikális átalakítá­sának terveivel. Ebben az ösz- szefüggésben válik csak érthe­tővé például Fedics Mihály me­séinek gyors terjedése. Érde­szólhatunk. S úgy kell szóla- nunk. hogy a népköltészet, nép­művészet, tánc ismerős, régi. szép formái is segítsék a mi mondanivalónkat.” Ezt a programot segíti haté­kony megvalósulásában Ortu­tay Gyula könyve, amely az ed­dig jelzetteken túl is sok idő­szerű kérdésben ad eligazítást, tudományos és közírói állásfog­lalást. A nacionalizmus sok tü­relmetlenségét cáfolja például az együttélő népek meséinek, mes egy pillanatra megállni Fe- dalainak, történeti mondáinak dics bácsi és a mesegyűjtő ta­lálkozásánál. A színhely apró szabolcsi falu, Bátorliget, aho­vá Ortutay egy őszi napon, zu­hogó esőben érkezett. Ennél is nagyobb baj volt. hogy rémé- vel mutat peldat nyei megcsalták. Kiderült, hogy Bátorliget alig néhány évtize­des település, néprajzi szem­pontból tehát érdektelen. In­évszázados kölcsönhatásával. Az új iránti fogékonyságra a ko­rábban elhanyagolt munkás­folklór értékeinek felfedezésé- a népmese mai értékét pedig nemcsak ta­nulmányok sorában bizonyítja, hanem mint a mesék gyűjtője £ és kiadója hatásuk gyakorlativá Sokilüalú képzettség, fejlett politikai öntudat A KISZ tíz évének kulturális eredményei A fennállásának 10. évforduló­ját ünneplő Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség megyénk­ben az ipari és a mezőgazdasági termelésben nagy jelentőségű mozgalmain kívül gazdag ered­ményekre tekinthet vissza az ifjúság nevelésében, a kultúra terjesztésében is. 1957. tavaszán a Kisz megalakulásakor az ellenforra­dalmi demagógia fertőző hatá­saként nagyfokú eszmei bizony­talanság uralkodott a fiatalok között. A Központi Bizottság és a megyei ifjúsági mozgalom ve­zetői helyesen ismerték fel, hogy a legégetőbb feladat az eszmei ~itikai_ n eveTés^_r| hírfa jjaarT xistS^Jeniirista alapjainak lera- kása.' a párt és a forradalmi munE33=pSraS5t kormány -poliii- kújának megértetése, cselekvésre Sorra szervezték megyénkben az ifjú kommunisták politikai tanfolyamait, a Kérdezz—Fele- lek-esteket, tájékoztató előadá­sokat, vitaköröket. A mozgalom hatékonyságára jellemző, hogy 1959—1960-ban tizenkétezren, 60—61-ben 14 ezren, 63—64-ben 23 ezren vettek részt a KISZ- oktatás különböző formáin. A szám ebben az évben már meg­közelíti a 30 ezret, de a meny- nyiségi növekedésnél is fonto­sabb az oktatás színvonalának emelkedése, tartalmi elmélyü­lése. Az eredményekben' lénye­ges szerepe volt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomnak, amely a KlSZ-tagok mellett a KISZ-en kívüli fiatalok tízez­reit kapcsolta be a politikai és szakmai képzésbe, kulturális te­vékenységbe. A kommunista ifjúság jelenleg Veszélyes olvasás dúlt volna tovább, de nem volt tételéről is gondoskodik. Talán i mivel. Időmentésnek — hogy ez a tevékenysége a leginkább kárba ne vesszen a napja — közérdekű, ízlés- és tudatfor- ; jó mesélőt keresett. ^ máló hatású. A Halhatatlan Így került Fedics Mihály népköltészet írójának igazolása kunyhójába. Itt élt ő unokájá- £s legnagyobb sikere éppen val, annak ferjevel es három dédunokájával, igen szegénye­sen. Meséi kiskanászokról, sár­kányokról, királykisasszonyok ezért a Magyar népmesék há­rom kötete, amelynek külföldi változatai Prágától Helsinkiig, ról, az Igazság és a Hamisság Berlintől Tokióig ismertté tet­birkózásáról szóltak, de mö­göttük a jelen és a közelmúlt eseményei, egy próbára tett élet motívumai is felsejlettek. Or­tutay pedig ki is emelte eze­ket: hadd tudja meg minél több ember, hogy a mesék áradó gazdagságában és pompás szer­kezetében a magyar szegény­parasztság elhagyatottsága, el­árult tehetsége vádol. Fedics bácsi apja cseléd volt szabolcsi uradalmakban. Fiára is ez a sors várt. Irni-olvasni nem ta­nulhatott, volt kiskanász, kis- béres, kocsis, napszámos, erdő­irtó munkás. Megjárta Ameri­kát is, ahol farmokon és útépí­tésnél dolgozott, öregségére pár hold földet vásárolt, de az el­úszott. Maradt a szegénysor, a koldusság, és a lélek csorduló bősége, a mesemondás adomá­nya, amely Ortutay jóvoltából országszerte ismertté vált. Aki jól olvasta az akkori meséket, az akkori magyar valóságra gondolt, és erősödött meggyőző­désében: ezt a világot össze kell törni, a Fedics Mihályok orszá­gává kell változtatni. A néprajz nagy magyar mes­terei is elvonulnak előttünk a kötet tudós-portréiban. Ezekre az írásokra ismét a tudomány és a társadalom együttes szol­gálata jellemző. Ortutay érté­kelése — a tudomány minősíté­se — azokat az elgondolásokat és műveket állítja előtérbe, amelyek a nemezti közművelt­ség formálását szolgálják. így éri el a szerző azt a célját, hogy hőseit a szakemberek szűkebb körén túl is érdekessé, rokon­szenvessé tegve. Századokat járt be, de sohasem elvont. Szem­pontjai nem céhbeliek, hanem az egyetemes magyar kultúra ték meséinket, s a gyűjtemény tudós kiadóját Dersi Tamás Ezt a három fiatalembert Is a szabadba csalta a simogtó ta­vaszi napsugár. Érzik és érezzék még sokáig a „kikelet” zsongító hangulatát, elvégre fiatalok. Kérdésünk csupán az: Vajon miért teszik ezt a forgalmas főúton, a képen egyébként nem látható, de sűrűn, gyorsan közlekedő gépjárművek között, miközben talán éppen a baleseti rovatot böngészik a délutáni újságban...? (Pásztor Zoltán felvétele.) is érzékenyen reagál társadalmi életünk aktualitásaira. A IX. kongresszus határozatait feldol­gozó és az új gazdasági rend­szer kérdéseivel foglalkozó tan­folyamokat KlSZ-alapszerveze- teink az elsők közt hozták létre. Számottevő agitációt fej­tettek ki az iskolai tanulásra vonatkozóan is. 1960-ban me­gyénk 20 ezer KISZ-tagja közül 3200-nak még hiányzott a nyolc osztályos általános iskolai vég­zettsége. A hiányosság felszámo­lásának csúcsidőszakában, 1960. és 1964. között több mint 9 ezer dolgozó fiatal fejezte be általá­nos iskolai tanulmányait a Dol­gozók Iskolája esti és levelező tagozatain. Ugyanekkor 8000 munkás-paraszt fiatal munkája mellett középiskolát végzett. A tanintézeteknél működő KISZ-szervezetek sokat tettek az oktatási reform sikere és a tanár—diák közötti szocialista viszony kialakítása érdekében. Nem utolsósorban a KISZ ha­tározott és következetes buz­galmának köszönhető az utóbbi években egyre tökéletesedő pá­lyaválasztási tanácsadás, amely­nek eredményeként az általános és középiskolák végzős növen­dékei mindinkább a társadalom szükségleteinek megfelelően vá­lasztanak foglalkozást, fokozot­tabban érdeklődnek az ipari és a mezőgazdasági szakmunkás- képzés iránt. A fiatalok szabad idejének célszerű felhasználásáért indí­tott akcióról olyan eredmények tanúskodnak, mint a József At­tila olvasómozgalom 25 ezer résztvevője, a megye 150 terv­szerűen működő ifjúsági klubja* az évről évre megrendezésre ke­rülő minden öntevékeny művé­szeti ágat feűölelő kulturális seregszemlék, vagy az idén a Forradalmi Ifjúsági Napok ren­dezvénysorozata. Raes-Iiiskun megyében ma már bebizonyosodott — a KISZ I. kongresszusának megyei kül­döttértekezlete 1960-ban még csak ígéretként fogalmazta meg —, hogy „a KISZ olyan nemze­déket nevel, amely sokoldalúan képzett, fejlett politikai öntu­dattal, kommunista világnézet­tel, nemes erkölcsi tulajdonsá­gokkal rendelkezik”* Sz. J. Tetteik a sütő- vagy tepsigyártásra, mert is tudjunk, ahhoz a felvilágosító ugye nem lehet tűrni, hogy szón túl cselekedetekre, ahogy Miért mindez hiánycikk legyen a de­mokráciában. De hiszen mindenki százával mondani szoktuk, a munkába való bekapcsolódásra van szük­ség. Ez pedig akár kétkezi, akár Akkor hát hallották, tagtár- az enyém. Szóljatok... sak, termelőszövetkezetünk jö- nem beszéltek?” vő évi célkitűzéseit. Ez lenne a A leegyszerűsített példákból de ^ég ma is emlékezetes ese- terv. Szóljanak hozzá!... Nincs is megértjük, hogy a demokra- ißt idézni arra, hogy másképp, vélemény? Ellenvélemény sincs? tizmus valóraváltása is — fo- jobban is lehetett volna, ha Akkor hát elfogadták a tagtár- lyamat. Eleinte szegényes, elég- idejében mondunk^ véle- sak...” gé egyoldalú a demokratikus ményt, javaslatot, bírálatot, szakterület több oldalát, kis és Majdnem Ilyen sémává rövi- jogokkal való élés. Mindaddig Mégsem azon múlt mindez kéz- nagy összefüggéseit. Ez adja dítve nem egyszer hangzott el az, amíg a meggyőzés, felvilá- detben, hogy szóltunk-e. Leg- meg a hozzáértés biztonságát* tízegynéhány évvel ezelőtti tsz- gosítás, nevelés olyan idősza- alábbis nem minden helyzetre amelynek birtokában dönte- elnökök szájából a közgyűlési kait éljük, amikor — hogy úgy vonatkozik ez. Mert hogy a be- n i tudunk, helyesen ítélünk, zárszó. Vajon demokratikus mondjuk — passzív alanyai vezetőül említett termelőszövet- Jó, ha ebből az aspektusból volt-e az a forma? Ma már azt vagyunk a tudatformálódásnak, kezeti tagság, vagy üzemi kol- gondolkodunk például az új mondjuk: csak formális demok- Kétségtelen, ez is jóleső érzés- lektíva elhatározó erejű véle- mechanizmusról is, amely töb- ratizmus volt. Még akkor is, ha sei tölti — töltötte — el az em- ményt tudjon mondani egy bek között a nagyobb tudna példát, helyzetet, elmúlt, szellemi tevékenység legyen* hozzáértés nélkül nem megy, illetve csupán „zötyög”. Hogy belássuk, mi a jó, a helyesebb* ahhoz ismerni kell a dolgok, a önálló­a szocializmus építésének .alsóbb iskoláit”. Olyan érte­tízszer, százszor ismétlődött éve- bért, akit igazán nem sarkall- mezőgazdasági nagyüzem bo- ságra, rugalmas eíhatározókész- ken át a biztatás: „De hát te- tak az úri világban arra, hogy nyolult éves tervéről, vagy a ségre épül. Hogy erre térjen gyék meg észrevételeiket a tag- „szóljon hozzá”, „éljen észrevé- műhelycsarnok elektromos meg- történelmünk, ahhoz meg kel­társak! Hiszen tudják, miénk a telekkel”, így nem is volt mód- hajtású gépeinek elhelyezéséről, lett járnunk az eddigi iskolá- termelőszövetkezet, mindenki- ja beleavatkozni a saját orszá- kapacitásuk és az adott gyár kát nek joga van beleszólni a veze- ga sorsának alakulásába. termelési volumenének arányai­tésbe. Éljenek a demokratiz- De akármennyire is megér- ról, — mindehhez tudni is lemben is, ahogy fentebb be- mus lehetőségeivel...” tettük, megtanultuk, és örül- kellett. Szakmai ismeretekben, széltünk erről. Hogy pedig Kezdetben az üzemek terme- tünk neki, hogy íme számtalan áttekintőképesség dolgában is eredményesen jártuk ki az ed- léssel kapcsolatos tanácskozá- terület, lehetőség van, ahol részt túl kellett nőni az emberek, digl osztályokat, annak frap­sain is tapasztalható volt ez az vehetünk életünk igazgatású- tsz-gazdák, munkások, alkalma- páns mutatói voltak — szintén egyoldalú „demokratizmus”, ban, mindaddig nem jelentett zottak szemléletének az egyéni sok más eredményünk között Például a munkásból lett igaz- ez igazi tudatosságot, átalaku- gazdálkodás, _ illetve a saját — a mostani tanácsválasztások, gató biztatta hasonlóan azokat, lást, amíg tettekkel is nem munkapad, íróasztal — kere- Mindjobban megtanuljuk azt is, akikkel nemrég egy műhelyben bizonyítottuk: élni is tudunk a tein, látókörén. milyen alapon értékeljük az dolgozott: „Elvtársak, mondja- lehetőségekkel. Amíg ezen a A demokratizmus kibontako- embereket, akiket képvisele­tok ti is valamit, hiszen egy- téren nem történt döntő fordu- zásához, a forradalom adta le- más közt annyi sok okos meg- lat, addig — hogy emlékeztes- hetőségek kihasználásához jegyzésetek van. Hogy rövidít- sük önmagunkat — buzgón tér- hát nem volt elegend,ő csak hetnénk le a technológiai folya- meltünk gyapotot, gumipity- az agitáció, a népnevelő munka tünkkel bízunk meg. Nem a te- szép szavak, hanem tetteik alapján. Hjszen arról volt szó az eddigiekben, hogy a demok­matokat. amivel meggyorsíta- pangót; addig lelkifurdalás nél- A tudatformálásnak csak egyik ratizmus nemcsak szó. hanem nánk a termelést, olcsóbbá ten- kül hajlandók voltunk egyik oldala az öntudatra ébredés fo- tett mindenekelőtt Nemcsak nénk gyártmányunkat... A hónapról a másikra átállítani lyamata. Hogy a szabadsággal, jog, hanem kötél'"''-5'? is. gyár éppen úgy a tiétek, mint nehézipari üzemet palacsinta- demokratizmussal valóban élni Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents