Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

1967. április 7, péntek 3. oldal E hó elején tartotta küldött- közgyűlését a Kiskőrös és Vi­déke Körzeti Földművesszövet­kezet. Ennek során — mint min­den hasonló alkalommal — fel­mérték a legutolsó, 1962. évi vezetőségválasztó közgyűlés óta eltelt időszak tapasztalatait, ér­tékelték az eredményeket. Ugyanakkor az igazgatóság tar­talmas programot is adott az elkövetkező évekre. A földművesszövetkezet, éves forgalmát tekintve, a legjelen­tősebb a megyében. A járási székhelyen kívül öt község tar­tozik a kőzetébe, s összesen 27 ezer lakos ellátásának gondja az övé. Nem feledkezhetünk meg természetesen arról sem, hogy a jó eredményekhez tete­mes mértékben járul hozzá helyzeti adottságuk is. A „leg- szőlősebb” körzet ez a megyé­ben, a szakszövetkezetek hazá­ja, ami előnyösen hat a né­pesség jövedelmének alakulá­sára. A küldöttközgyűlés visszapil­lantása az eltelt négy esztendő munkájára épp ezért megnyug­tató volt. Ez idő alatt kis hí­ján 15 millió forintot fordítot­tak a kereskedelmi hálózat fej­lesztésére. Egyebek közt ebből hozták létre nyolcmilliós költ­séggel a múlt év óta működő kiskőrösi áruházat, amelynek forgalma már fennállása öt hónapja alatt megközelítette a 18 milliót. Idén ennek' a két és félszeresére számítanak. Jelen­tős összeget fordították bal1> egységeik korszerűsítésére, ame­lyek közül ez idő alatt 32 ka­pott új berendezést. Csupán Kiskőrösön az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom az el­múlt négy évben az országos 18-cal szemben 36 százalékkal emelkedett és vásárlónként 8676 forintot tesz ki. A szövetkezet teljes forgalma 37 millió forintos növekedést mutat és tavaly megközelítette a 190 millió forintot, ami orszá­Cipővásár a kiskőrösi földmű­vesszövetkezeti áruházban. A fővárosi színvonalú, gazdag vá­lasztékot kínáló létesítmény számos osztályán — idén előre­láthatólag — 45 millió forint értékű áru talál majd vevőre. (Pásztor Zoltán felvételei.) gosan is előkelő helyezést je­lent számukra. Nem mehetünk el szó nélkül a hatezer embert számláló szö­vetkezeti tagság álltai elvégzett társadalmi munka mellett sem, amelynek összege tavaly meg­haladta a félmillió forintot. Tevékenységi körük egyéb­ként évről évre bővül. Ma már olyan üzemegységekkel rendel­keznek, mint a kiskőrösi gáz- cseretelep; üvegező-képkeretező részleget létesítettek. sőt az fmsz-en belül társasutazásokat lebonyolító IBUSZ-megbízott is működik. ^Az elmúlt év gazda­sági tennivalóit 112 — 71 kis­kereskedelmi, 21 vendéglátó, 12 felvásárló és nyolc ipari —egy­séggel bonyolították le. Szoros kapcsolatban áll a földművesszövetkezet a járás mezőgazdaságával. Ha ezirányú tevékenységükkel teljes egészé­ben nem is foglalkozhatunk, említsük meg legalább a gyü­mölcsfacsemeték forgalmazását, a házikertek és szórvány gyü­mölcsösök növényvédelmének mind szakmai tanácsadással, mind növényvédőszerek és esz­közök juttatásával történő segí­lítanak le, holott csak pár hete árusítanak. A szó jobbik értelmében nyugtalan, szüntelenül újat ke­reső, „spekuláló” típusú embe­rek a Kiskőrös és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet veze­tői. S már megvalósult ered­ményeiken kívül említsünk most néhányat a közeljövő terveiből is. Kiskőrösön kultúrcikkszak- üzlet, Csengődön melegkonyhás vendéglátóegység kialakítása, to­vábbá a szikvíz- és hűsítőital üzemük mielőbbi korszerűsítése. Novemberben adták át rendeltetésének Kaskantyún a fél­millió forint költséggel létesített földművesszövetkezeti presszót. A lakosság joggal büszke a korszerű, ízlésesen berendezett ven­déglátó üzemegységre, amelynek létrejöttéhez ők is jelentős tár­sadalmi munkával járultak hozzá. tését, ami a szövetkezet vezető­ségének évek óta szívügye. A közelmúltban hozta létre az fmisz a járási székhelyen régóta nélkülözött virágboltot, decemberben pedig megnyílt az ÁBC-áruház, amely önkiszol­gáló alapon országos méretek­ben Is egyedülálló forgalmat bonyolít le. Két éve működik a szövetkezet egész körzetét el­látó cukrászüzem. Ami pedig a lakosság osztatlan érdeklődését keltette fel és bizalmát vívta ki; az e hónapban megnyitott gép- alkatrész szaküzlet. Ez a bolt­egység már teljes mértékben a gazdaságirányítási reform szel­lemében fogant. Hiszen az alkat­részhiány — évek óta vissza­térő panaszos téma. A bolt dol­gozói ezt igyekeznek megszün­tetni, amikor háztartási gépek­től a gépkocsiig az elképzelhető legspeciálisabb alkatrészeket is „felhajtják” vevőiknek. Csak egyetlen szám: napi átlagban 20 ezer forint forgalmat bonyo­De az említetteken túl is akad bőségesen az erőket próbára tevő feladatuk. Nem hiába mon­dotta a március eleji küldött- közgyűlésen Pótervári János, az igazgatóság elnöke, hogy az újonnan választandó vezetősé­get megsokszorozott feladat elé állítják a gondok, tervek. A szövetkezeti mozgalom húsz esztendeje — ezt valamennyien átérzik — sokra kötelez. Okos gazdálkodással a falu és város közti különbségek eltüntetése; ez a jelszavuk. S ennek a prog­ramnak, amelyet a párthatározat is a szövetkezeti mozgalom elé tűz. elmondhatjuk, hogy a szö­vetkezet kollektívája — a csak­nem 400 dolgozó — legjobb tu­dása szerint eddig is példásan eleget tett. Ebben a szellemben készülnek küldötteik előbb a MÉSZÖV megyei közgyűlésére, majd pedig az országos sereg­szemlére, a SZŐ VOSZ küszöbön álló kongresszusára. Jóba Tibor Fínomszalag, garázs, hűtőtorony, svédfal Keresettek a Fémipari Ktsz alumínium cikkei Keresett cikk belföldön az alumínium fínomszalag, hiszen a kábelek szigetelésén kívül fel­használható a likőr- és boros- palackok díszítésére is. A szük­séglet jó részét a korábbi évek­ben Importból fedezte a nép­gazdaság. Idén a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz is be­kapcsolódott a finomszalaggyár- tásiba: új feldolgozó üzemet ho­zott létre, amelyben az első ne­gyedévben már 27 tonna finom­szalag készült. Rövidesen mun­kába állítanak még egy hen­gerállványt és ezzel megdup­lázódik az új üzemrész terme­lése. A második negyedévben már ötven tonna alumínium­szalagot gyártanak, az év vé­géig pedig összesen 200 ton­nát. A továbbiakban valószí­nűleg megkezdik a finomsza­lagnál vékonyabb aluminium- fólia gyártását Is, amelyet az édesiparban használnak csoma­golásra A másik érdekes alumínium­ból készült árucikke a ktsz-nek az összerakható garázs. Ebből az idei évre 600-at rendelt a Földművesszövetkezeti Áruibe- szerző és Értékesítő Vállalat. Eddig 25 alumíniumgarázs ké­szült el. A földművesszövetke­zeteken kívül a Belkereskedel­mi Kölcsönző Vállalat is ren­delt 100 panelgarázst az idei évre, amelyeket kikölcsönöz­hetnek majd a gépkocsitulajdo­nosok. Az alumíniumcikkeik sorába tartozik továbbá a törpe hűtő­torony és az OKISZ új termék- kiállításán első díjat nyert svéd­fal. A törpe hűtőtoronyból elő­reláthatólag 10^—15 készül eb­ben az évben a ktsz-ben. A svédfal iránt az Országos Áru­házi Vállalat érdeklődik, üzem­szerű gyártására azonban csak a KERMI jóváhagyása után kerülhet sor. Nem maradéktalan az afelet­ti örömünk, amikor a megye közös gazdaságaiban járva itt is, ott is arról értesülünk, hogy felhagynak a sertéshizlalással, inkább baromfineveléssel vagy marhatartással, esetleg juhá­szati al foglalkoznak erőtelje­sebben. Vajon miért lett „kegyvesz­tett” a sertés? Ennek okai kü­lönbözőek. Az egyik minden­esetre a központi takarmány­juttatás elosztási rendszerének a megváltoztatására vezethető vissza. Hosszú évek óta a bács­kai körzet — a bajai és rész­ben a kiskunhalasi járás — ad­ja a megye hízott sertéseinek csaknem a kétharmadát. Vi­szont ebben a körzetben az anyakocáknak még az egyötöde sincs. A tenyészállatokat jó­részt a Homokhátság közös és háztáji gazdaságai nevelik — vagy legalábbis nevelték ed­dig. Ugyanis a központi takar­mányjuttatásnak kétharmadát ez a körzet kapta. Bár a sza­porulatot csak kisebb részben hizlalták meg itt, nagyobb ré­szével sikerült kielégíteni a déli körzet ilyenfajta igényét. Hoz­zá kell tennünk, ez a „munka- megosztás” nem véletlenül ala­kult ki, a tanyai települési rendszer nagyban kedvez a ko­ca tartásnak; Korábban a takarmány elosz­tásáról egy erre a célra ala­kult megyei bizottság döntött. Jól, vagy rosszul, ezt most ne firtassuk, — tény, hogy a kí­vánt egyensúlyt a két körzet között sikerült általa fenntar­tani. Üjabban azonban kimon­dottan csak az állatforgalmi vál­lalat határoz az elosztásról. Mégpedig aszerint, bogy hon­nan kap több hízót. Világos, hogy a bácskai körzetből. Tehát a juttatás, is odairányul. Oda, ahol a megyében kimagaslóan a legjobbak a takarmánytermesz­tés adottságai! S így a Homok­hátság hoppon marad, kétsze­resen is: ha a bajai járásban kukoricából rekordtermés van, itt alig növekszik az amúgyis szerényebb hozam, másrészt a központi keretből is jóval ke­vesebbet kap, mint korábban. Ez döntően közrejátszik abban, hogy a megye kocaállománya két év alatt 48 ezerről 39 ezer­re csökkent. A malacok, sül­dők iránti kereslet máris na­gyobb, mint a kínálat. Megbillent a sertés-egyensúly Az egyéb okokkal itt csak futólag foglalkozunk, bár ezer is tanulságosak. Sokan arra hi­vatkoznak, hogy a hízott serié: felvásárlási ára még a múlt év emelés után sem olyan, am túlságosain kifizetődővé tenné ; hizlalást. Ezzel a nézettel vitat koznunk kell. már csak azér is, mert jócskán kilóg belőle ; fogyasztó zsebére való kalkulá lás lólába. Nézzük meg inikáb’ az érem másik oldalát. — r termelési költségek felől. Átla­gosan még jelenleg is öt kil felett van az egy kiló húsra fe1 használt takarmány. Ha széi nézünk a szövetkezeti majors? gokban, láthatjuk, hogy a kor szerűsítésben legjobban a ser tésefk férőhelyei maradtak e Beleértve a kocaszáilásokat i- Holott nem túl nagy beruh; zással legalább tíz százalékk; lehetne javítani az abralkfe használást. A számítások szerh­ez egy kiló hús előállítási köl 'égét 1,50 forinttal csökkenten Ugyanezt eredményezné a fia: tatók körülményeinek a javít;' sa is. Nem is szólva most megtermett takarmány jól minőségű betakarításáról, táxc lásáról. Nyilvánvaló, hogy a gondo­kat egy csapásra nem lehr megszüntetni. De éppen ezé' legalább a központi takarmány, alap jobb elosztásával keller -> fenntartani a máris megbille: egyensúlyt. Az állatforgalmin; ■: a takarmányelosztásban me szerzett monopóliumát ne tartjuk szerencsésnek, bár tue; - juk, módszerei előírásokÜK -. vannak kötve: az abrakot ex . kell adnia, ahol hízót várh- . De mire jut ezzel, ha a gazd" Ságokban nem lesz mit me- hizlalni? És éppen ebben az é- ben. amikor a vállalatnak f" emelt terve van: 160 ezer híz' ra kell szerződnie. A tava” teljesítés több mint 170 ez volt. De az idén. március k zepéig még csak 99 ezerre szc ződ'tek, 35 ezerrel kevesebb:.;, mint a múlt évi hasonló ic * - szakban. E csökkenésből 21 ez a Homokhátságon mutatkoz" és ebből is hétezer a kecskén: c ■ ti járásban. Mindezek feltárásával nem - - a szándékunk, hogy a meg sertéstenyésztése fölött megkc - gassiuik a vészharangot. De a gyeim eztető tények ön masuké : beszélnek, kommentár nélkül; H. D. Nyugdíjas gondok EGY ÉVE már, hogy Duna- vecsén megalakult a nyugdíja­sok klubja. Sokak kérésére a Szakszervezetek Járási Szak­maközi Bizottsága hozta létre. A nyolcvannál több törzstag so­raiban a társadalom minden rétege képviselve van, tsz-nyug- díjastól a kereskedőig. A klub elnöke, Aradi József, hajdani bányász. A lelkes öregek eleven klub­életet élnek. Hetenként három­szor jönnek össze a községi mű­velődési házban, ahol sakk, kártya, lemezjátszós rádió áll a rendelkezésükre. Reménységük a közeljövőre: egy tv-ké.szülék beszerzése. Ez utóbbi főként azért pótolna jelentős hiányt, mert amíg az idős férfiak — mint említettük — úgy-ahogy el tudják foglalni magukat a klubösszejöveteleken, a szép­számú női klubtag szórakozta­tását jelenleg mi sem szolgál­ja. Sajnos, a dunavecsei öregek úgy érzik, hogy az illetékesek, a községi szervek, intézmények mintha megfeledkeztek volna róluk. Azonkívül, hogy a hely­beli Virágzó Tsz némiképp pat­ronálja a klubot, mások nem­igen nyitják rájuk az ajtót. PERSZE, hiba volna itt b;' - minemű sértődöttséget is fi - hánytorgatni. Mert hiszen r.z egyébként agilis, sok szép szán­dékot, tervet dédelgető nyu díjasok maguk is többet ke” hogy tegyenek az eddiginél r saját érdekükben. Hamarjában ’csak néha- olyan ötletet sorolunk itt f amelyet a klubvezetőivel for tatott beszélgetésünk alkalm' val élőszóval is említettül- mar. Túl azon — ami egyéb ként céljuk is —, hogy napila­pokat, folyóiratokat járatnak - klub címére, érdemes lenne pé’_ dául műsoros esteket rendel­ni, nem csupán a tagok rés: vételével, de esetenként KISZ-ista fiatalok bevonásáv- is. Sor kerülhetne — a rád kezdeményezésének minta jár egy nyugdíjas „Ki mit tud vetélkedő megrendezésére is Vagy bizonyára szép számma' jelentkeznének előadók egy a- öregek számára indítandó ’po­litikai, vagy irodalmi ismeret- terjesztő tanfolyamhoz. És ta­lán az idős klubtagok közül so­kan vennének részt örömmel egy-két szakkör — barkácsoló, fotós, képzőművészeti stb. — munkájában. j, t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents