Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
xxii. évfolyam, 81. szám Ära 60 fillér 1967. Április 7, péntek H legkisebbek neveléséért Befejeződött az egészségügyi, Három megye óvodai felügyelőinek közgazdasági országos konferencia tájértekezlete Csütörtökön kétnapos tájértekezlet kezdődött Kecskeméten, az Óvónőképző Intézetben. Az értekezletet a Művelődésügyi Minisztérium és a Kecskeméti Óvónőképző Intézet együttműködve rendezte. A minisztériumot Földesi Klára osztályvezető képviseli, az Országos Közegészségügyi Intézetet dr. Merétei Klára. A megyei tanács részéről megjelent Madarász László vb-elnökhelyettes és Tövis Ferenc művelődésügyi osztályvezető. A tanácskozáson részt vesznek Pest, Nógrád, valamint Bács megye járási és megyei óvodai felügyelői, megfigyelőként Debrecen és Szolnok megye küldöttei, valamint az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai. A tanácskozás délelőtt 9 órakor kezdődött Tövis Ferenc megnyitójával, majd Bech Belőné, Bács megyei óvodai felügyelő tartott beszámolót a testi nevelés helyzetéről a megye óvodáiban. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szocialista pedagógiában nagy helyet kap a testi nevelés. Az a feladata, hogy erősítse a gyermekek szervezetét, hozzájáruljon az egészséges, kitartó, bátor, kiegyensúlyozott, tehát életörömmel telt ember neveléséhez. Ebben a tekintetben az utóbbi évek során nagy a fejlődés, annak ellenére, hogy a megye óvodái többnyire szűkösen vannak ellátva a szükséges felszereléssel, és csak igen ritkán rendelkeznek kedvező feltételekkel. Az egészséges nevelés legfelső feltétele a higiénia. Bács megye 174 óvodája közül azonban csupán 62-ben van vízvezeték. Mivel az óvodák 80 százaléka régi lakóházból, jobb esetben iskolából átalakított épületben kapott helyet, az ideális egészségügyi feltételeket nem lehet biztosítani. Többnyire kicsi az udvar, közös az iskola, a napközi, a bölcsőde, vagy az öregek napközijének udvarával. Sok helyen, ahol központi konyháról látják el az óvodát, az élelmezés egyhangú, túl zsíros, nem számol a három- hatéves gyerekek szükségleteivel. Nem mindenütt megfelelő az orvosi ellátás sem. Sokkal jobb a helyzet — s a fejlődés valóban nagy — azokon a területeken, amelyek az óvodák dolgozóinak hatáskörébe esnek. Az anyagi lehetőségek korlátái ellenére ma már mindenütt rendszeresítették a gyerekek számára a külön törülközőt, s ha másként nem, a szülők segítségével a szalvétát, egészségügyi papírt. A bútorzattal való ellátottság megfelelő és szigorúan betartják a kicsik pihentetésére vonatkozó előírásokat. Igen jók az eredmények ott, ahol támogatja az óvodákat a helyi tanács és a művelődési szervek. Kecskeméten és Baján gyermek idegeondozás is vatu Kiskunhalason pedig mind az élelmezés, mind az orvosi ellátás kiemelkedően jó. A megyei óvodai felügyelő ezután a családok körében végzett felvilágosító munkával, a gyermekek étrendjével és az óvodai napirend átdolgozásával foglalkozott. Végül az anyagi feltételek javítását sürgette. Előadását érdeklődés kísérte, majd nagy elismerés követte. Ezután Csengődi Sándomé, a Nógrád megyei óvodák helyzetét ismertette, majd dr. Merétei Klára tartott előadást A testi nevelés szerepe a kisgyermekek egészségének megőrzésében címmel. Az érdekes beszámolók kedvező visszhangot, tetszést arattak. Ma a tanácskozás folytatja munkáját. A résztvevők meghallgatják Szemerey Andomé testnevelő tanár előadását a korszerű óvodai testnevelési foglalkozásokról, majd bemutató foglalkozást tart dr. Juharos Imréné, az Óvónőképző Intézet tanára. Clatter Ilona a Pest megyei óvodák, Gazda Istvánná pedig a Bács megyei osztatlan óvodák helyzetéről számod be. A kétnapos tanácskozás délután Földesi Klára összefoglalójával és Tövis Ferenc zárszavával ér véget. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére Kecskeméten az összes érdekelt intézmények bevonásával nagyszabású értekezletet tartottak a kecskeméti szennyvíz hasznosításának megtárgyalására. A szennyvíz hasznosításával, mint ismeretes, az egész világon foglalkoznak a kutatók, a szakembereik. Magyarországon is történtek már kezdeményezések, amelyek azonban a megvalósításig még nem jutottak el. Az országban először Kecskeméten szándékoznak egy olyan öntözőfürtöt létesíteni, amely 1400 hold szántó, valamint erdőterület öntözését valósítaná meg. A szennyvízzel való öntözés bonyolultabb, mint a folyókból vagy kutakból történő mesterséges csapadékellátás. Számos óvintézkedést kell tenni a kezelő személyzet egészségvédelmére is. Védőoltások, öltözők stb. szükségesek. Ezért alaposan elő kell készíteni egy Ilyen öntözőrendszer létrehozását. A szennyvízzel való mesterséges csapadékellátásnak számos előnye van, többek között az is. hogy nem kell csatornarendszereket, duzzasztóműveket építőid. Kecskeméten, az egészségügyig közgazdasági konferencia második napján, délelőtt dr. Horváth Dávid, az Egészségügyi Minisztérium főoszitályvezető-helyette- se tartott előadást A költségvetés . tervezésének, végrehajtásának új vonásai és módszerei címmel, majd dr. Csincsek Imre, a Pénzügyminisztérium osztály- vezetője és Borbély Lajos, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. A megbeszélésen, amelyet Kecskeméten a megyei tanács székházában tartottak, a jelenlevők sokoldalúan vitatták meg a szennyvízzel történő öntözés lehetőségeit. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke, Kása Antal, valamint a Városföldi Állami Gazdaság főagronómusa. dr. Egri Andor, akik a két érdekelt mezőgazdasági nagyüzemet képviselték, rámutattak arra, hogy az ily módon történő öntözéssel számottevően növelhetők a terméshozamok. Mind az állami gazdaság, mind a termelőszövetkezet ' területe ugyanis magasan fekszik és aszályos esztendő esetén jelentős hozamkiesésekkel kell szá- molniok. Kifejtették, hogy szinte létkérdés a mezőgazdasági üzemek szempontjából a szennyvíz hasznosítása. A tanácskozáson megállapodtak az állami hitelek nyújtását illetően. Az állam jelentős segítséget ad a két gazdaságnak a beruházás megvalósításához. Határozatot hoztak arra is, hogy június 30-lg az összes illetékes szervek bevonásával elkészítik az öntözőfürt program- tervezetét. B. osztályvezetője tartotta meg referátumát. A délelőtti program Gerd Andorn é, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségi tagjának az előadásával folytatódott, aki a szakszervezetek megnövekedett szerepéről és feladatairól beszélt, különös tekintettel a gazdasági irányítás új módszereire. Tóth Lajosné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Bács-Kiskun megyei titkárának elnökletével került sor délután az elhangzott referátumok feletti vitára. A külföldről érkezett vendégek közül felszólalt dr. Richau, az NDK Terv- és Szervezési Intézetének osztályvezetője és dr. Kulcik, a nagy berlini tanács egészségügyi osztályának csoportvezetője. A kétnapos konferencia Cser- ba Lászlónak, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének a zárszavával ért véget. A főosztályvezető hasznosnak ítélte a kongresszus munkáját, mert most, a gazdasági reformokkal kapcsolatos intézkedések kidolgozása idején sikerült rávilágítani sok fontos egészségügyi, közgazdasági problémára. Megvitatták többek között az egészségügyi ellátás tervszerű, arányos fejlesztésének számos kérdését, napirendre kerültek a beruházási, felújítási munkákkal kapcsolatos problémák. Sok hasznos javaslat hangzott el az egészségügyi szakember-utánpótlással, a költségvetéssel kapcsolatban. Igen érdekes, gondolatébresztő volt az az előadás, amely az irányítás decentralizálásával foglalkozott. A jövőben növekszik a megyei egészségügyi szervek feladata és felelőssége, valóban gazdáivá válnak az adott terület egészségügyének. A szakszervezetek felelősségéről, szerepéről szólva Cserba László hangsúlyozta, hogy nem csupán az egészségügyi dolgozók, hanem a működési területükön levő összes dolgozó élet- és munkakörülményei, egészsége fölött kell őrködniük a jövőben is. Nőst mór hétköznapok A karjuk vagy nem akarjuk, a nagyobb kampányfeladatok idején mindig eluralkodik életünkön egy kis patétikus vonás, ünnepélyesség. Talán a sok hivatalos haegnyi- latkozás teszi ezt, a gyűlések felemelő légköre, a sajtó, a rádió megszokottól eltérő hangja, témaválasztása. Habár az elmúlt három hónap eseményei bővelkedtek a lakosság széles rétegei és a vezetők, társadalmi funkcióban levők közvetlen találkozásaiban, eszmecseréiben — tagadhatatlan, hogy a sok-sok megmozdulás szintén magában hordta a cselekvő hétköznapoktól való elfordulás veszélyét. Természetesen hiba volna ennek eltúlzása, hiszen minden időszakos feladat után törvény- szerű az is, hogy helyreáll a hétköznapok rendje, s az is tény, hogy a szocialista alkotó demokrácia megnyilvánulásai nemcsak rövid időre szóló epizódjai életünknek. Még termékenyebbé teszik ezek a közéletet, alkalmat adnak a szabad és kötetlen véleménynyilvánításra, az ellentmondások felszínre hozására és feloldására, az új célok és tervek megismerésére! Nem különben arra, hogy mindig új és friss erők áramoljanak be a közéletbe, s a tanácsoktól a parlamentig tovább erősödjenek az államhatalom és népképviselet bázisai. égis, talán nem tűnik fe- leslegesnek, ha a társadalom legkülönbözőbb posztjain most összegezzük az elmúlt időszak, a mozgalmas téli hónapok eredményeit, sikereit, s felkészülünk a csendesebb, kevesebb megmozdulással, de nem kisebb munkával járó „egyszerű” hétköznapokra. Értve ezalatt természetesen nemcsak a termelőmunka időszerű tennivalóit. de a ránk “háruló politf* kai, ideológiai, ' tudatformáló feladatokat is. Elsősorban a IX. pártkongresszus, s a megyei pártértekezlet határozatainak céltudatos és következetes megvalósítását, az ott elhangzottak ismételt és sokrétűbb továbbvitelét, elmélyítését. Kétségtelen, hogy az elmúlt időszak eseményei is ebben az irányban hatottak, mintegy közvéleményt teremtettek a párt politikája számára, de az is tény, hogy az elemző és értékelő viták ideje még csöppet sem tekinthető lezártnak. Különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, előkészítésével kapcsolatos elvi állásfoglalások jobb megértése, az esetleges félreértések tisztázása, magyarán szólva a dolgok „helyére tevése”, az ami még sok-sok elmélyült munkát igényel pártoktatásban és ismeretterjesztésben, politikai agi- tációban egyaránt. \/ alahogy úgy van ez, hogy ’ bár nehezebbnek látszik, mégis — talán a nagyobb „erőbedobás” révén — rendszerint könnyebb a kampányok jó lebonyolítása, megszerzése. S nehezebb a mindennapi élethez kapcsolódó nevelő és tudatformáló tevékenység kimunkálása, kézbentartása. Most már hétköznapok következnek a közéletben is. A megválasztott testületek a megszokott ezernyi kisebb-nagyobb feladattal, a lakosság ügyeinek intézésével, az évi tervek valóraváltásával lesznek elfoglalva. S ahogy óvni kell önmagunkat — torlódó események idején — a külsőségektől, túlzott „nagyvonalúságtól”, ugyanúgy őrizkednünk kell a hétköznapi tettek során az elaprózódás veszélyétől, s az elszürkü- léstől. K4 áradjon meg az elmúlt 1 1 időszak sok ünnepi megmozdulásából a közvetlenül is érzett és átérzett őszinte bizalom és összeforrottság számtalan megnyilvánulnának tudata, mely erőt a köznapok tetteihez. T. P. Az országban elsőnek Öntözőiürt létesül Kecskeméten a szennyvíz hasznosítására A kongresszus résztvevőinek egy csoportja.
